Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)
1975-11-21 / 319. szám
2 Dunántúli napló 1975. november 21., péntek Érzelmi alapokra helyezni Megismerni az ott élő embereket (Munkatársunk telefonjelentése). A Magyar Tudományos Akadémia Országház utcai dísztermében folytatta és fejezte be tegnap munkáját a szocialista országok szovjet baráti társaságainak nemzetközi konferenciája. A pécsi meghívottak között ott volt Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, aki - utalva a konferencia első napján dr. Pozsgay Imre kulturális miniszterhelyettes által elmondott előadásra, amely a testvérkapcsolatokról, mint a hazafias és internacionalista nevelés egyik leghatékonyabb eszközéről szólt — a következőket mondotta: — A Ivovi területtel már régi, másfél évtizedes kapcsolatunk van, amely az utóbbi 4-5 évben igen kedvezően alakult. Feloldódott a pusztán látogatásjelleg, ma már konkrét gazdasági, kulturális és politikai kérdéseket tanulmányozó, vagy demonstráló küldöttségek gyűjtenek tapasztalatokat. Hadd említsem meg, hogy a Pécsi Ipari Vásáron a Lvov terület is bemutatta termékeit, májusban pedig Lvovban mutatkozik majd be Pécs Baranya, egy, a harminc év fejlődését reprezentáló kiállítással. Kitűnő a kapcsolat a két helyi lap és folyóirat között. Elhatároztuk képzőművészeti kiállítások cseréjét. A dro- govicsi Tanárképző Főiskola rektora igen alaposan tanulmányozta a pécsi testvér intézmény munkáját, a Mecseki Szénbányák dolgozói pedig már versenykapcsolatban is állnak a cservo- nográdi bányászokkal. A hazafias és internacionalista nevelésben a tudat fejlesztésében nagy szerepet kapnak az MSZBT megyei tagcsoportjai, amelyek mindezért sokat tehetnek. Egy a lényeg: meg kell ismerni az ott élő embereket, gondjaikat, eredményeiket s kapcsolatainkat érzelmi alapokra is kell helyezni.- kp Bä nyäszati múzeumot kap Komlö Pécsett marad és bővül a Csontváry Múzeum A bányászat történetét dokumentáló anyagok között a Széchenyi-akna építésekor készült fénykép. A Mecsekvidéki Intéző Bizottság elnöksége tegnap Palkó Sándor elnökletével ülést tartott a Baranya megyei Víz- és Csatornamű Vállalat budafai vízáteresztő telepén. Első napirendi pontként Bachman Zoltán építész ismertette a mecseki szénbányászat ipari műemlékeinek bemutatását szolgáló bányászati és munkásmozgalmi múzeum terveit, A múzeumot András-aknán létesítenék, de az itteni megvalósítást késlelteti, hogy a területen még hosszú ideig bányászkodnak. Ez viszont azzal a veszéllyel járhat, hoov egyre kevesebb tárgyi emléket lehet majd a múzeumban való bemutatásra megőrizni. A Mecseki Szénbányáknál folyik ugyan a gyűjtés, de ez érthetően a kisebb dolgokra korlátozódik, s olyan dolgokra, mint pl. egy Emlékkiállítás Landler Jenő születésének 100. évfordulója alkclmából a Munkásmozgalmi Múzeum közreműködésével emlékkiállítást rendezett a Közlekedési Múzeum. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségére emlékező kiállítás végigkíséri Landler Jenő életútját diákéveitől haláláig. Eredeti dokumentumokkal, fényképekkel emlékeztet munkásmozgalmi múltjára, a tanácsköztársaság alatti működésére, népbiztosi tevékenységére. műemlékszámba menő aknatorony, nem terjedhet ki. A vita a múzeum elhelyezése és jellege körül bontakozott ki. Gallusz József, a komlói Városi Pártbizottság első titkára vetette fel, hogy esetleg a szocialista bányászvárosban kellene létrehozni ezt a múzeumot. Jakabos Zoltánná, a MIB titkára is ezt a gondolatot támogatta, mondván: Pécsett egy lenne a múzeumok sorában, Komlón viszont „a" múzeum lehetne. Wieder Béla, Pécs tanácselnöke is pártolta ezt az elgondolást, éppen a pécsi művelés adta bizonytalanság miatt. Morber János, Komló tanácselnöke kijelentette: a bányászváros kész fogadni a múzeumot. Anna-akna, ahonnan a tanbánya rövidesen elkerül, alkalmas is az elhelyezésre, s a közeli kolónián az egykori bányászéletet is be lehet mutatni, A MIB elnöksége állást foglalt amellett, hogy a múzeum egyetemes bányászati múzeum legyen, amely teljes és hű keresztmetszetet adjon a Mecsek hegységben évszázadok óta folyó bányászkodásról, a múzeumot Komlón létesítsék, s abban vegyen részt minden érdekelt vállalat. Elhatározás született arra, hogy a bányászat tárgyi emlékeinek összegyűjtése érdekében Pécs és Komló tanácselnöke és a MIB elnöksége forduljon felhívással a lakossághoz és a vállalatokhoz. Ezután a múzeumok idegen- forgalmi szerepéről tárgyaltak. Tíz év alatt Pécsett háromszorosára emelkedett a múzeumok látogatottsága. Az igazán jelentős fordulatot a tavalyi esztendő hozta. A Csontváry Múzeum létesítésének esztendejében 280 ezerre emelkedett a város múzeumait meglátogatók száma, s idén október végéig mór 310 ezer látogatót számláltak. E téma vitája során egy kérdésre adott válaszként - mintegy a közelmúltban elterjedt hírek keltette aggodalmak eloszlatására — hangzott el, hogy a Csontváry Múzeumot nem viszik el Pécsről. Minisztériumi állásfoglalás szerint a Nemzeti Galériában tervezett Csontváry-kiállítást a pécsi anyag nélkül hozzák létre. Sőt esetleg számítani lehet a pécsi gyűjtemény bizonyos mértékű bővítésére. A MIB elnöksége a továbbiakban a komló-sikonda-maEgy hónap ajaniiéka Zdzislow Chudy lengyel grafikusművész kiállítása Számos érdeklődő és a meghívottak jelenlétében nyílt meg a Pécsett tartózkodó lengyel grafikusművész, Zdzislaw Chudy kiállítása tegnap délután 5 órakor a Pécs Város Tanácsa kiállítóhelyiségében (Déryné u. 9). Újvári Jenő, az MSZMP Ba- ranyg megyei Bizottságának munkatársa megnyitó beszédében utalt azokra a gyümölcsöző nemzetközi kulturális kapcsolatokra, amelyek keretében e kiállítás is megvalósulhatott. Baranya és Pécs képzőművészeti életében mindig is jelentős szerepet kapott a nemzetközi szintű cserekiállítások megrendezése. Zdzislaw Chudy egy hónapot töltött városunkban és alkotott a pécsi képzőművészekkel közösen a Grafikai Műhelyben, megismerve egyúttal Pécs, Baranya, sőt egész nemzetünk gyaregregyi üdülőterület, valamint Ibafa fejlesztéséről és az orfűi cserjearborétum létesítéséről tárgyalt. Az általános műveltség része Vita az orosz nyelvi tanterv-tervezetekröl Az orosz nyelv tanítása - a maga sajátos eszközeivel — segíti megvalósítani az általános iskola nevelési-oktatási céljait: hozzájárul a tanuló személyiségének sokoldalú fejlesztéséhez - olvashatjuk leendő általános iskolai orosz nyelvi tan- terv-tervezet bevezetőjében. A tantervi „előzetesről” tegnap vezető pécsi-baranyai pedagógusok részvételével vitát rendeztek a Baranya megyei PeFejenként tél liter vér Huszonkétezer ember ad vért Baranyában szellemi kultúráját. Szoros művészi és emberi kötelékeket formált ez az egy hónap, mintegy humanizálta, teljesebbé tette a kapcsolatteremtésnek ezt a formáját A lengyel művész pécsi alkotómunkája viszonzása volt annak a látogatásnak, amelyet pécsi művészek tettek Opoléban, a lengyel képzőművészek vendégszeretetét élvezve. A Magyar Képzőművészek Szövetsége Dél-Dunántúli Területi Szervezete, amely e képzőművészeti cserekiállításokal megszervezte a jugoszláviai és finnországi művészek sikeres bemutatkozása után most a lengyel kultúra egyik képviselőjét mutatja be a pécsi közönségnek, aki kiállításával viszonozza vendégszeretetünket. Proksza László „Aki vért ad, életet ment!” Ugye ismerősen cseng a fülükbe ez a mondat? Gyakran találkoztak utcán, orvosi várótermekben a véradást propagáló plakátokkal. — Hogy ez a felhívás nem maradt eredménytelen, bizonyítják a számadatok — mondta dr. Bajtai Gábor vezető főorvos, a Vöröskereszt Baranya megyei Vezetőségének csütörtökön megtartott ülésén. Az elmúlt évben 22 354 fő adott vért a megyében, így a népesség számához viszonyított átlag 5,24 százalék volt. Ezzel az eredménnyel a lakosság százalékos részvétele sorrendjében Baranya megye a második helyezést érte el országosan. A megyei vértranszfúziós állomásokon 9 286 liter vért vettek. A klinikák igénye a vérkészítmények iránt 30 százálékkal nő évente, és ez nemcsak mennyiségi követelményt jelent a vérellátó szolgálat számára. Minőségi feladat a ritka vércsoportú, és az azonnali friss vérigény kielégítése. Az acut vérellátásban kiemelkedő szerepe van a szocialista szerződéseknek és a véradó készenléti brigádoknak. Ennek lényege, a brigádok v(jUalják azt, hogy a Vöröskereszt áltai kért létszámmal és időpontban megjelennek a véradáson. A Kesztyűgyár, a Bőrgyár, Hőerőmű, Carbon Vállalat szocialista brigádjai élen járnak már évek óta ebben az akcióban. Külön említést "érdemel, hogy a fegyveres erők tagjai, az egyetemi és főiskolai fiatalság mind többször kéri a véradó napok megszervezését. A véradók és véradószervezők önfeláldozó munkájának társadalmi elismeréseként mutatja, hogy megyénkben 1166 azoknak a száma, akik a kiváló véradó kitüntetés különböző fokozataival rendelkeznek. Varga Ágnes A FAL MELEQE Vida Gyula művészete Vida Gyula, ismert pécsi belsőépítész új faliszőnyeg-gra- fikája tematikus ihletésű munka. A temető új ravatalozójának falára készült, oda, ahol a fény tompán mereng, s a falak zártsága a végességébe bezárt életre utal. De, hogy az élet csak fizikailag véges, helyénvaló egy olyan költői ablak nyitása e falakon, mely láttatni engedi ezt, és mintegy megfogalmazza a gyászolók gondolatait. érzéseit, felvetíti oda az elmúlásból mindazt, ami az aláhulló anyagból szellemünkben, emlékképeinkben, gondolatinkban felkél és mégis megmarad: a más alakot nyert és tovább élő dolgok látomásait. Nem merev, nem megállapodott körvonalak mozgásában, egy olyan grafikai dinamikában, melynek alapja és talaja az örök föld-anyag, nyelvezete és színvilága elvont mint maga a fájdalom, s melyet a természetes rend fog művészi szerkezetbe. A szőnyeg a rideg falon — egy kis művészi melegséget hoz, fényei mélyebbről sugároznak, mint ugyanez a kompozíció sugározna vásznon, fán vagy akár súlyos fémmezőkről. Egyedi munkáról szólva — ismerve Vida Gyula több hasonló munkáját, de főként hiányt pótló kereső-kutató munkáját belső téri felületek gazdagítására, megszólaltatására — ideje felfigyelni rájuk összefüggésükben is. Hasonló szőnyeg kompozíciókkal — és éppen Pécsett — magas művészettel többen foglalkoznak, de amit ő keres, a termek, lakások — emberi hajlékok belső gazdagítását a belső építész hozzáértésével, legyen az szőnyeg, legyen az bútorfelület (intarzia) hézagpótló és művészi színvonalra emelt munka. Modern ihletésű, ha formái megszólalását nézzük. De a gondolat, melyet megfogalmaz mindig, következetesen megmarad az ormánsági parasztház szülöttjének tárgyilagosságánál. Ekképp, bár elvont, mint a díszítő művészet maga, valamit átment a régi vasalók, öreg rokkák, paraszti tükrök — a népi kultúra régi hangulatából, de nem mert szándéka, hanem mert szellemi alkata diktálja így. Látszólag ún. tematikus alkotó, másként szólva rendelésre dolgozik. Ám egy átfogó és céltudatos törekvéssel, melyet népinek érzek s nem tévedek, ha munkáját e téren odasorolom — terelem —, ahova a hasonlókat Illyés Gyula is: „Rendkívüli szívóssággal és alázattal kell hozzálátnunk, hogy népünk szellemét az in- tellektüeljeiben felemeljük”. Szluka Emil dagógus Továbbképzési Intézetben. Vida Jánostól, a Baranya megyei Tanács általános iskolai vezető szakfelügyelőjétől a vita tárgyát képező új tantervről és a vitában megfogalmazódott véleményekről kértünk tájékoztatást. A tantárgy tanításának céljai egyértelműek. Az orosz nyelv növekvő világjelentősége szükségessé teszi, hogy tanulóink az általános műveltség szerves részeként a társadalmi érintkezés fontos eszközeként tanulják az orosz nyelvet - annak a célnak az érdekében elsősorban, hogy a nyelv tanulmányozása segítse elő a Szovjetunió népei iránti szeretet, barátság elmélyítését. Az orosz órákon megbeszélt szövegek tartalma elsősorban a hazafiságra és a proletár internacionalizmusra nevelést segíti, de nagy jelentősége van a szocialista ember erkölcsi tulajdonságainak kialakításában, a szocialista humanizmus, a társadalmi aktivitás, a pozitív jellemtulajdonságok fejlesztésében, továbbá a politikai és a honvédelmi nevelésben. Ennek megfelelően az általános iskolai orosz nyelvoktatásnak el kell érnie, hogy a tanulókban az orosz nyelvi jártasságok és készségek fejlődjenek — ezen a szinten az orosz nyelvoktatás elsősorban a beszéd és beszédértés fejlesztésére irányul. Ezzel a tanulók természetesen új — és nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen jelentős információs lehetőség birtokába jutnak, amelyet később az életnek szinte minden területén sikerrel alkalmazhatnak. Ehhez társulnak a Szovjetunióval kapcsolatos országismereti információk, amelyek nélkül nyelvoktatás aligha elképzelhető. A fontos az, hogy ezek az információk legyenek érdekesek, feleljenek meg a tanulók életkori sajátosságainak, és természetesen kapcsolódjanak a nyelv iránti érdeklődés növekedéséhez. Vida János elmondta, hogy a tanterv bevezetésével megvalósul az — az oroszt tanító pedagógusok által is többször megfogalmazott kívánság, — amely szerint a tantárgyi ismeretek megalapozását már a 4. osztályban megkezdik, azaz a gyerekek gyakorlatilag a 4-ik osztálytól tanulják az orosz nyelvet. Ami a módszereket illeti, az orosz nyelvoktatást — a tantervi „előzetes” szerint az orosz nyelvnek és a tanulók anyanyelvének egybevetése alapján kell megtervezni, úgy hogy nagyobb gondot fordítunk az eltérésekre, valamint a nehézségeket okozó jelenségek gyakorlására. A vitában résztvevő pedagógusok elmondták igényüket arra vonatkozólag, hogy a tanterv vegye figyelembe a differenciált követelményeket, amelyek az érdemjegyhez kötődnek. A követelményekkel egybevetett tudást kifejező érdemjegyek fontos szerepet töltenek be a tanulási folyamatban, Bírálat érte a témaköröket is, amelyek nem mindig a nyelvnek, mint kommunikációs eszköznek a szem előtt tartásával alakulnak ki, nemegyszer hiányoznak belőlük a köznapi fogalmak, az elemi érintkezés fontos kifejezései. Ajánlatos vol. na az is, ha a tankönyvek a jövőben a tantervi előírásokat követnék, az eddiginél hívebben. A tegnap délelőtti vita tapasztalatait a végleges kidolgozás során az Oktatási Minisztérium - az ország más területeiről beérkező tapasztalatokkal együtt — messzemenően figyelembeveszi. A tanácskozás délután a középiskolai tantervi vitával folytatódott. B. K.
