Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-21 / 319. szám

1975. november 21., péntek Dunántúli napló 3 Szabadulás a megrögzött szokásoktól Ne várjunk idegen segítségre! Lassan halad Pécs történeti részének rendezése A Vasváry-hóz udvara. Tizenöt évvel ezelőtt a pécsi ankéton azt mondtuk, hogy a városnak „városfallal övezett középkori magja még mindig őrzi régi, a kapukhoz vezető utakkal meghatározott alapraj­zát. Ezen belül megtartotta sa­játos, a hazai anyagban jelen­tős római, őskeresztény, török és más műemlékeit, egységes utcai beépítéseit, jellegzetes tereit, a telektömböknek a me­diterrán és nyugati városoktól eltérő, bizonyos laza beépített­ségét.” Elmondtuk akkor, milyen jó, hogy a városfejlesztés a régi magtól független súlyponti te­rületeket talált. Dicsérettel emeltük ki, hogy Buda után elsőként itt készült részletes rendezési terv a védett törté­neti területre. Ez a régi állo­mány felfrissítését is célozza és új belső utakat, olvasópar­kokat javasol. Ha gyorsan áttekintjük, mi történt azóta, úgy látjuk, meg­valósult a Kossuth Lajos utca sortatarozása, az ide nyíló üz­letszekrények, homlokzatok rendbehozása, a , .gyalogos utca", ha még mindig hiány­zik is az úttest járdanélküli, egységes burkolása és bizo­nyos berendezése (növények­kel, asztalokkal, székekkel, stb.). Bátrabban jelentkezett a színesség is. A sortatarozásban részt kap­tak a romantikus, eklektikus, sőt nagyon helyesen és gon­dosan a szecessziós épületek is. A Széchenyi térre kivezető átjáró megnyitását a „Bazár­ház" udvarán át régtől java­soltuk és megvalósítását most üdvözölhetjük. Elszomorító vi­szont a kívül kifogástalan Vas­vári-ház belseje, a különleges bájú udvar egységes architek­túrája az itt tornyosodó ládák halmazában. Nem örvendetes az új gyalogos utca reklám­tábláinak sokasága és túl hangsúlyos megjelenése sem. A kapukon belüli rendre is nagyobb figyelmet kellene for­dítani és nem lenne szabad ma itt, holnap ott a tágasabb udvarokban új házakat, szár­nyakat építeni az ott megma­radt több száz éves növényzet kiirtásával és a belváros lak­sűrűségének rovására. Egy-egy műemlék helyreállí­tása példaszerű az együttes­ben és emeli a városkép és a történeti városmag értékét, mint a Jokovóli Haszán dzsá­mi helyreállítása Ferenczy Ká­roly építésztől, vagy az új kő­tár a város múzeumához kap­csolódóan, a Geisler Eta utcai ókeresztény sírkápolna, a Bar- bakán, a Doktor Sándor utcai sarokház. Az országnak eddig ilyenné nyilvánított 18 „műemléki je­lentőségű területe” között van Pécs belvárosa is és Budával együtt ezek alkotják a terület­ben legszámottevőbbeket. Itt a régi városszerkezet: polgárvá­ros — püspökváros együttesé­nek a mai városképben meg­jelenése a középkori városfa­laknak a szakemberek által már régtől javasolt bemutatá­sához kapcsolódik. Az elmúlt 15 esztendő legnagyobb épí­tészeti tettét Pécsett abban látjuk, hogy e javaslatokat A sombereki termelőszövetkezet korszerű étterme. — Szokolai felv. Mennyibe kerül az ebéd? Jó ellátás a községi éttermekben, tsz-ekben magáévá tette és a városfala­kat takaró, kis lakóértékű és rossz állapotú földszinti házak sorát kisajátítva elősegítette a városfalak északnyugati sarká­nak kiszabadítását és így kez­detét vehette a falak régészeti feltárása, konzerválása és be­mutatása. Ennek már eddig is nagy eredménye a püspökvári IBarbakán és a körülötte lévő kert városképi bekapcsolása. Az egész jelentős együttesnek szerepe van a Citrom utcai, most kiszabaduló falszakasszal együtt a Pécsett adódó látvá­nyok, érdekes fordulatok, terek, zárt utcaképek, műemlékek (köztük egyre több és jelentő­sebb római kori' emlék), közép­kori városfalak élményt jelentő egymásutánjában. A pécsi zárt utcaképek bizto­sítása, a telektömbök belsejé­nek építészeti kialakítása még késik és e téren Eger úgy lát­szik előbbre lépett. Éppen Eger alapján állíthatjuk, hogy Pécs is sokat nyerhetne a számos belvárosi lakótömb egyikének korszerűsítésével, aminek jó példáját a többi tömb már si­mábban követhetné. A pécsi ún. Elefántos ház tömbjének ilyen rekonstrukciója már el is indult. Sokat várunk ennek megvalósí­tásától. Kitűnő terv készült a Megye utcai kis tömb beépíté­sére is a Műszaki Főiskola ta­náraitól, a tömbjavasldt meg­valósítása azonban még késik. A védett városrészre részletes rendezési terv készült, ami tar­talmazza a műemléki kívánal­makat is és meg kívánta óvni a régi utcák egységesen ható beépítését, vagyis azt a sajá­tosságot, ami Pécs atmoszférá­jának egyik lényeges alkotó eleme. Mégis az utóbbi években ezt az egységet nemkívánatos mó­don bontják meg az új beépí­tések, melyek tömegükben és magasságukban diszharmoniku­son jelentkeznek a városkép­ben. így van ez a ferencesek egykori telkén emelt új szállo­dával, a Kossuth téri új áruház­zal és a posta új épületével. Ezeknél sajnálatosan bekövet­kezett az a léptékváltás, amely más városok mai megjelenésé­nek zavarosságára vezetett. Nem örvendetes ezt látni Brüsz- szelben, vagy Milánóban, de ez az ő bajuk. Nekünk jobban fáj Pécs! A történeti mag korszerűsí­tése itt — sajnos — még na­gyon lassan halad. Nem lenne jó pedig, ha a város idegen segítségre várna, mert ez még olyan jelentős műemlékek nagy számával rendelkező városnak sem hozta meg a kívánt ered­ményt, mint Sopron, ahol pedig az Országos Műemléki Felügye­lőség mindenféle módon igye­kezett oda központosítani — egy város védett részének pél­daszerű helyreállítására — min­den erejét. E műemlék-helyre­állítások azonban a soproni városkép összességében máig is csak szigetek maradtak. Ra­gyogó gyöngyszemek, amelyek­kel szemben és mellettük az ut­cák és udvarok tisztántartása, burkolásuk, a már helyreállított műemlékek gondos fenntartása és ápolása súlyosan kifogásol­ható. Pécs városfejlesztésére» 1964- ben tartott országos tervpályá­zat terveit az Építésügyi Minisz­térium is elfogadta. Ezek kor­szerűen alakították ki a város új hangsúlyos területét — a történeti központot kiegészítő intézmények területét —, mégis olymódon, hogy annak a vé­dett város utcahálózatával, tér­rendszerével szerves kapcsola­ta legyen. Az azóta megépült együttes sajnálatosan eltért a tervben korszerűen lefektetett egységek formálásától és ez bi­zony nem szerencsés az itt épült új létesítmények kapcso­latában. Kívánatos volna, hogy a most folytatandó második ütemben megvalósuljanak a rendezési tervben már megha­tározott helyes építészeti szán­dékok. Dr. Gerö László Állami-díjas építész Ha esetleg szimbólum is volt a „szalonnázó paraszti' - ugyan ki ne ismerné a kis Zsolnay- figurát? - ma már biztosan nem az. SzalonnázotL persze, a parasztember nagy darab ke­nyerekkel, hagymával - több­nyire kora reggel, „früstükre”, hogy erejével kitartson lehető­leg estig, míg a földről haza nem tér. Az asszonyok valami­vel korábban szaladtak haza, hogy az esti „egytálételt" meg­főzzék, krumpliból vagy babból, s ha maradt még a disznóvá­gásból, akkor füstölthús is ke­rült. Sa férfiak csak akkor ül­tek le este az asztalhoz, ami­kor már ellátták az állatokat. Ez is egy táplálkozási élet­forma volt. Van már vagy tizenvalahány esztendeje — hogy Somogyapá- tiban — az orvos azt mondta: — A hetvenen túli öregek gyakran panaszkodnak fejfá­jásra, fülzúgásra, tarkójukat nyomogatják és értetlenül néznek rám. Kérdem tőlük, mit ettek reggel, napközben, este, s a válasz többnyire azonos: a fiatalok - mielőtt reggel mun­kába indulnak a tsz-be — ki­rakják nekik a nehéz füstölt­húst, deci pálinkát, egész nap­ra kitart s este ismét a nehéz főttétel. Ezzel talán csak a kö­vetkező generáció szakít majd, ha szakít. . . Baksa egyike azon települé­seknek, ahol a termelőszövet­kezet konyhát-éttermet tart fenn: lassan tizennégy eszten­deje. Klári néni, a konyhafőnök mondja, hogy ma már átlago­san kétszáz-kétszázötven főre főznek. A felnőttek fizetnek 9 forintot egy ebédért, a gyere­kek — a szülők jövedelmétől függően — 1,80 forinttól 4 fo­rintig. — Milyen gyerekek? — Kisiskolások. Még évekkel ezelőtt kérdezte az elnök, tud­nánk-e a gyerekeket fogadni? Mert az iskolabusz kora reg­gel a szomszédos községekből is hordja be a tanulókat, dél­után elég későn érkeznek ha­za, igazán szükségük van me­legételre. Délben a tsz-tagok kezdik az ebédet, tanítás után, egy óra körül jönnek a pici­nyek. — Hát persze! Képzelje el, hogy némelyik — megmondom őszintén, a kis cigánylurkók — azt sem tudják, mi a fogvájó. Először megtanítottuk őket kés­sel, villával enni, szalvétát hasz­nálni. Szépen megmagyaráztuk nekik, hogy a kenyeret ne ha­rapják, hanem csak kis fa­latokat tördeljenek le belőle. És ne habzsolják az ételt, ne féljenek attól, hogy nem ma­rad, vagy kevés jut. Eleinte még a kenyeret is elpakolták, nyolc-tíz szeletet is elvittek, volt bennük valami — talán ösztö­nös — rettegés, hogy „holnapra hátha nem jut". Véménden az Egyesült Lenin Termelőszövetkezettől mintegy 120—130 fő étkezik az ÁFÉSZ- vendéglőben. Az ebédjük ára 5,70, a többit a termelőszövet­kezet téríti. — Trefort-pusztán van a tsz sertéstelepe, naponta kocsi vi­szi ki az ebédet, átlagosan negyven adagot — mondja Bor­ka Zoltán üzemvezető. A tsz berendezett ott egy kis éttér- • met. Melegítőkonyha nincs, nem is kell, mert a gépkocsi néhány perc alatt kiér. Amikor a közétkeztetés beindult, elő­ször a műhely munkásai jelent­keztek. Telepített munkahely, nyilván könnyebb volt a hely­zet. — És a növénytermesztők vagy „gyalogmunkósok"? — Nézze: a véméndi termelő- szövetkezethez tartozik Szebény, Erdősmecske, Feked. Ezekben a községekben lehetetlen étter­met üzemeltetni, a létszám el- szórtsága miatt. Azok a tsz- tagok, akiket munkájuk ide­köt Véméndhez, itt étkeznek a vendéglőben, körülbelül nyolc- vanan-százan. Az úgynevezett ételnorma változó. A véméndi ÁFÉSZ konyhája szigorúbb előírások szerint dolgozik, a vendéglátó­ipari normatívák alapján. A húsadagnól tulajdonképpen semmi eltérés nincs, csupán a köret mennyisége, vagy a té­rítés összege több a tsz-kony- háknól, hiszen a nyersanyagot többnyire magától a tsz-tőf szerzik be. Ez is előny. Somberekén a Béke Őre ter­melőszövetkezet új, modern irodaépülete, konyhája, étter­me egy szép parkosított terü­leten áll a község végén. Az étterem — erős túlzással - kí­vüliről afféle beton-üveg-beton szendvicshez hasonlít. A pad­lózatot műmárvány-lapok bo­rítják, a bejárattal szemközti falat teljes hosszában farost- intarzia fogja át, Gádor Emil és Kelle Sándor gyönyörű mun. kája, amelyhez az cnyagot a Mohácsi Farostlemezgyár qyár- totta le. A tsz-nek körülbelül ezer főnyi tagsága van, e lét­számnak átlagosan egynegye­de ebédel naponta akár az ét­teremben, akár kint a munka­helyen. Szeiberíing János élelmezés­vezető mondja: — A növénytermesztő brigá­dok részére kiszállítjuk az ebé­det. A konyháról mindig megy egy szakácsnő a kocsival. Kint a földek végében kiosztja az ebédet, mindenki megkapja a Zsölnay gyártól külön erre a célra rendelt porcelán edénye­ket, szalvétát, kést-villát, azaz mindent, ami megjár bent az étteremben is. Az étkezők zö­me természetesen délben itt költi el az ebédjét, bent az épületben, mert a szomszé­dunkban van a műhely, a bur­gonya-kombinát és egy sor más termelőegység. — Mennyibe kerül az ebéd? — Tsz-tagnak, családtagnak és nyugdíjasnak egyaránt nyolc forint ötven fillér. Ehhez térít a termelőszövetkezet tíz-tizen­egy forintot, de ezt az összeget úgy értse, hogy magában fog­lalja a teljes rezsit. Sok nyug­díjas hazaviszi éthordóban az ebédet. Nálunk a nyershús adag tizenkettő-tizenhárom de­kagramm, csontos húsnál tizen­öt deka is. Az étkeztetés ön- kiszolgáló rendszerben folyik, egy kis tálcán megkapnak min­dent a tálaló ablaknál, a ke­nyér ingyenes. Egy idősebb és egy közép­korú férfival váltok néhány szót az étteremből jövet. Ezt mond. ják: — Itt csak az panaszkodhat, aki nem tud enni, mert baj van a qyomrával. Ezt az ebé­det nem nyolcötvenért, de még tizennyolcötvenért sem kapná meg sehol a megyében. Ami pediq ezt a gyönyörű éttermet illeti, akár behelyezhetnék a főváros szívébe is, és akkor egy sor más vendéglő és kó- véház elbújhatna mellette. S ennek ellenére ... még Somberekén is „szalonnáznak". Nyáron, ősszel az étkezési lét­szám „megszalad", mert a ta­valyi vágásból már semmi sincs. Az új disznóvágást követő téli, koratavaszi hónapokban csök­ken az étkezők száma. Pedig ez a 8.50 forint, — semmi. De a megrögzött szokásoktól min­dig nehezebb megszabadulni. Rab Ferenc Segítünk választani MOST ÉRKEZETT gyermek-kötöttáruinkból Gyermek szintetikus pulóver (1—3-as méretig) 104,— Ft-tól Leányka bánion pulóver (1—3-as méretig) 39,— Ft-tól Leányka trevira kardigán (1—3-as méretig) 210,— Ft Gazdag áruválasztékban kaphatók: PÉCSETT: gólya áruházban, ifjúsági áruházban, KERTVÁROS.) és RÓKUS UTCAI (Szliven Áruház melletti) RUHÁZATI BOLTOKBAN, valamint: KOMLÓN, SIKLÓSON, MOHÁCSON és SZIGETVARON a MERUKER BOLTJAIBAN I A Vasváry-ház Kossuth Lajos utcai homlokzata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom