Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-07 / 306. szám

1975. november 7., péntek Dlmantuit napló 3 A Mecsek elsődleges feladata a dunaújvárosi kokszoló kiszolgálása flz ötödik ötéves tervidőszakban 2,9 milliárdos fejlesztés? Három esztendő a felkészülésre Korszerű, nagy kapacitású üzem lesz Vasas és Pécs-Bányaüzem Dr. Halász Tibor Az elmúlt évek során nem volt a bányászattal kapcsola­tos értekezlet, ahol az ener­giastruktúra átalakításával kap­csolatos tervek során ne hang­súlyozták volna a mecseki szén­medence kiemelt jelentőségét. Ennek ellenére öt esztendő alatt egynegyedével csökkent a me­cseki szénmedencék termelése, a művelésre feltárt szénvagyon pediq minimálisra zsugorodott. A gépesítés elégtelensége, a munka nehézségével nem ará­nyos bérezés, az összeszűkülő lakásjuttatási lehetőségek miatt a megfogyatkozott munkáslét­számmal aem lehetett a terme­lés visszaesését megállítani. A szénbányászat feladatai A bányászat megsegítésére hozott kormányhatározat kezde­ti lépései reménykeltőek, a mostani helyzetben azonban már csak különleges támoga­tással lehet a helyzeten javí­tani, a jelenlegi termelési szin. ' tét fenntartani. Ennek lehető­ségeiről beszélgettünk dr. Ha­lász Tibor nehézipari miniszter- helyettessel. 0- Halász elvtárs, két hó­nap múlva megkezdjük az ötödik ötéves terv megvaló­sítását. Milyen feladatok várnak a magyar szénbányá­szatra a kővetkező öt esz­tendőben? — Évente 24,4 és 25,1 millió tonna közötti össztermelést irá­nyoztunk elő. Ebből a föld­alatti termelés 18-19,2 millió tonna. 1980-iq tehát mindössze hatszázezer tonnával csökken a magyar szénbányászat termelé­se. .Ezen belül a Mecsek az öt­éves terv első és utolsó évé­ben is 3,1 millió tonna szenet ad — közben azonban 1976—77 és 1978-ban 2,8 millió tonna lesz a feladata. A mélyműve­lésű széntermelés 2,7 majd az előbb említett esztendőkben 2,4, 1979-ben 2,8 és 1980-ban 2,9 millió tonna. Fejlesztés és villamos energia- Milyen fejlesztésre le­het számítani a szénbányá­szatban? — Az előbb ismertetett terme­lési feladatok meqvalósításá- hoz az 5. ötéves terv időszaká­ban a szénbányászatnak 10,7 milliárd Ft fejlesztési alapra van szüksége, amelyből a me­cseki fejlesztési igény 2,9 mil- liárdot tesz ki. Az Országos Tervhivatal most vizsgálja en­nek a «-fejlesztési igénynek szükségességét, realitását. — A szénbányászatnak az 5. ötéves tervben a már elmon­dott termelési feladatok mel­lett — elsősorban o távlati vil­lamosenergia igények kielégí­tése érdekében — a Dunántú­lon új széntermelő helyeket kell feltárnia. Márkushegyen, Mány- ban, Lencsehegyen új mélymű­velésű bányákat nyitunk, Ba­linkán és Dudaron a meglévő bányákat fejlesztjük, Bükkáb- rányban megkezdjük az új kül­fejtés beruházását. Az ev vé­géig várható a döntés. Pécs és Komló távlata- A Mecsek? A KSH Ba­ranya megyei Igazgatósága nak jelentése szerint évente közel 200 ezer tonnával csökken a Mecseki Szénbá­nyák termelése, s a feltárás még a csökkenő termeléssel sem képes lépést tartani. Ilyen körülmények között nem kell-e attól tartanunk, hogy a Mecseki Szénbányák, mint a dunaújvárosi kokszo­lóművek célbányái, nem lesz­nek képesek termelésüket olyan mértékben növelni, hogy kielégítsék a harma­dik, majd a negyedik kok­szoló blokk igényét? — Az Állami Tervbizottság 5005 1975. sz. határozatában előírta, hogy a kokszolható koncentrátum termelés növelése érdekében ki kell dolgozni a pécs—komlói terület szénterme­lésének távlati fejlesztési lehe­tőségét. A határozat alapján két változatban - 670 ezer ton­na év és 820 ezer tonna/év koncentrátum esetére — ké­szült el a Mecseki Szénbányák távlati fejlesztési terve és az ezzel kapcsolatos ÁTB előter­jesztés, amelyet a miniszteri értekezlet a napokban vitat meg. — Az Állami Tervbizottság csak a 670 ezer tonna,év kok­szolható koncentrátum-termelés biztosításának távlati lehető­ségeire tesz javaslatot. A Du­nai Vasmű harmadik kokszoló blokkja 1981-ben lép üzembe. Ekkorra biztosítani kell az ehhez szükséges kokszolható koncentrátum igényt, melyhez a Mecseki Szénbányáknak mi­nimálisan 3,1 millió tonna sze­net kell termelnie. Ez hosszú távon csak a működő üzemek intenzív fejlesztésével biztosít­ható. * Uj bánya Mázán — A kidolgozott fejlesztési el­képzelések szerint Pécs-Bánya­üzem és Vasas-bánya korszerű, nagykapacitású — 3500-4500 tonna nap — üzemekké válnak, Kossuth-bánya élettartama pe­dig meghosszabbodik. A fejlesz­téssel egyidőben kell gondos­kodni a feltárásoknál mutatko- zó lemaradások pótlásáról. Ez főként a váHalatra hárul, más kivitelező hiányában a saját rezsis beruházási munkák nö­velésével 1976-77 és 1978-ban kell megoldaniuk . . .- Ezért esik tehát vissza 2,8 millió tonnára a terme­lés ezekben az esztendők­ben ... — Igen.- Hallottunk tervekről miszerint Mázán nyitnának új bányaüzemet. Milyen szempontok teszik indokolttá a mázai-programot?- A távlatban - az igények­től függően — 800—820 ezer tonna év kokszolható koncent­rátum termelés elérésének le­hetősége is megteremthető. Ehhez évi 4 millió tonna körüli értékesíthető mélyműveléses széntermelésre van szükség a Mecsekben. A jelenleg műkö­dő üzemek rekonstrukciója és fejlesztése ehhez már nem ele­gendő, szabad területű szén- vagyont is termelésbe kell von­ni, új bányaüzem telepítésével. Ez Máza lehet. A terv azonban még további vizsgálatot igé­nyel. A gépesítés lehetőségei- A Mecseki Szénbányák technikai berendezései kor­szerűtlenek és hiányosak. Tudjuk, hogy nagyon nehéz megfelelő gépek beszerzése. Lehet-e a következő 5-10 esztendő alatt a Mecsek tö­megtermelő munkahelyein számottevően előrelépni a gépesítésben?- A Mecseki Szénbányák műszaki fejlesztési koncepció­ja összhangban van a fej­tések és ejővájások gépesíté­sének, az automatizálásnak, és a munkavégzés biztonságosab­bá tételének igényével. A tech­nológia fejlesztésénél bizony nehézséget okoz, hogy a mere­dek telepek komplex gépesíté­sét a világon még sehol sem sikerült megnyugtatóan megol­dani. — Legbiztatóbb kísérletek a Szovjetunióban folynak, itt is csak a közelmúltban hoztak si­kert. A műszaki fejlesztési el­képzelések messzemenően tá­maszkodnak a hazai és a szo­cialista országok tapasztalatai­ra, de figyelemmel kísérjük, hogy a hasonló körülmények között bányászkodó tőkés or­szágokban szerkesztett beren­dezések közül mit is haszno­síthatnánk. — Miniszterhelyettes elv­társ, várható-e, hogy a Me­cseki Szénbányák a már többször deklarált kiemelt szerephez mérten a követ­kező tervidőszakban mégkü­lönböztetett támogatásban részesül? — A Mecseki Szénbányák 1980, évi széntermelése a ha­zai szénbányászat termelésének 13, a mélyműveléses bányász­kodás 16 százalékát adja. Az előzőekben felvázolt 5. ötéves tervi fejlesztési források elosz­tásánál a Mecseki Szénbányák részére tervezett fejlesztés pe­dig a szénbányászat vállalati beruházásainak 27 százalékát teszi ki. L. J. Pártmunkásokat tüntettek ki a Baranya megyei Pártbizottságon (Folytatás az J. oldalról) lói városi Bizottsága gazdaság­vezetője, Farkas Henrik, a Közalkalmazottak Szakszerveze te Baranya megyei Bizottsága szervező titkára, dr. Csóka Magda Garay Ferencné, a Mecseki Bányász c. lap felelős szerkesztője, Imre Ferenc, a Babarci Béke Tsz párttitkára, Kurucz János, a Volán 12. sz. Vállalat gépkocsivezetője, a Közlekedési és Szállítási Dol­gozók Szakszervezete központi vezetőség tagja, Mink Antalné, az Országos Takarékpénztár Pécs III. kér. Fiókja vezetője, Schobert Péter, a Pécsi Kesz­tyűgyár szabásza, Szendrődi Józsefné, a Baranya megyei Patyolat Vállalat művezetője, alapszervi párttitkára, Vágói Györgyné, az MSZMP Siklósi járási Bizottsága csoportveze­tője, Kürtös György, a pécsi ÉPFU Szakszervezeti Bizottsá­gának titkára. neu voll Külszíni szénbánya Vasason Munkásokat nevelni.,. Munkám hiábavaló Takács Józsefné, kitüntetett párttitkár Csak nehezen enged a fotó­riporter kérésének, azt mondja, nem szeret íróasztal mögül be- szélgetni. Az túlságosan hiva­talos, tőle pedig mi sem áll tá­volabb. mint a póz, és minden olyan, ami nem közvetlen és emberi. Takács Józsefné a pécsi kesztyűgyár I. üzemének dolgo­zója és alapszervezeti párttit­kára. — Rózsika néni, tessék meg­igazítani a dauert - kukkant be mosolyogva egy fiatalember, miközben kattan a fényképező­gép. Nem „Takácsné elvtárs- nő"-t mond, semmi kopogtatás az ajtón, itt ez a szokás. Csak így, pár szóra beugrani, kérni, javasolni, örömet vagy bánatot megosztani. — Tudom, hogy banálisán hangzik, de nem mondhatok mást. Tényleg úgy érzem, hogy valamennyi itt dolgozó fiatal a gyermekem. Szépszámú család, hiszen az üzem dolgozóinak átlagéletkora alig éri el a harminc évet. — A legszebb, s talán a leg­nehezebb feladat: igazi mun­kássá nevelni a fiatalok.ot. — Van valamilyen bevált módszer? — A mi munkánkban nem le­hetnek sablonok, sohasem csi­nálhatjuk rutinból. Egy tizen­hét éves fiatalnak természete­sen nem könnyű megszokni a rendszeres munkát, helyet talál­ni egy számára idegen közeg­ben. Ebben igyekszünk segíte­ni figyelemmel, megértéssel, a közösség erejével. Külön gon­dosságot igényel az, hogy az itt dolgozók nyolcvan százaléka nő. Szerencsére a gazdasági és a pártvezetés egységesen ér­telmezi a nőpolitikái határoza­tokat. 1945 óta tagja a pártnak. Hat évig a Pécsi Bőrgyárban dolgozott. Ezután tíz éviq ott­hon volt betegsége miatt, de akkor is aktív pártmunkát vég­zett. A következő állomás mór a kesztyűgyár, 10 éve alapszer­vezeti párttitkár. A politikai munkában, ugyanazon a posz­ton ez különösen nagy idő. — Nagyon szeretem az em­bereket. Az ő sikereik, eredmé­nyeik az én örömöm is. Hi­szem, vallom, hogy csak-mély­séges szeretettel, emberséggel és elkötelezettséggel lehet ezt a munkát végezni. Aki bármi­lyen funkcióban, akármelyik lépcsőfokon elveszti az őszinte emberi közelséget, elveszíti munkája értelmét is. — Mikor elégedett? — Nehéz erre válaszolni, mert ha elvégzek valamit, utána mindig azon töprengek, hogy lehetett volna jobban csinálni. Annak viszont mindiq maradék­talanul örülök, ha látom, hogy egyik-másik „gyerekem" is sí­nen van. Egyébként, ha valami sikerül, az sohasem egyszemély- ben a titkár érdeme, hanem a munkatársaké, a többi kom­munistáé, az egész kollektíváé. — És most legutóbb? Az a bizonyos levél ... — Az elmúlt pénteken kap­tam meg az Elnöki Tanács meg. hívóját. Nagyon meqlepett, egyszerűen nem akartam el­hinni. Takács Józsefné tegnap dél­ben vette át a Munka Érdem­rend bronz fokozatát. — Nem volt hát hiába a har­mincéves munka, küzdelem, ál­dozat .... A szeme gycnúsan csillogni kezd. Valahogy szokatlan a könny a határozott, derűs te­kintetű szemeken. — Nagyon örülök. De a mun­kám — úgy érzem — enélkül sem volt hiábavaló. K. Gy Kiváló Pártmunkáért Emlék­plakett kitüntetésben részesült: Balázs Adorján, a MÉV lakato­sa. Balogh Tiborné tanár, Be- zensek Antalné, a Kesztyűgyár PB titkára, Bus János, a MÉV technikusa, dr. Fehér Istvánná gyógyszerész, Fiszter Gyuláné középiskolai igazgató, Garam- völgyi Miklós nyugdíjas, Káló Péter, a B. m. Állami Építőipari Vállalat művezetője, Kárpáti Károlyné, a Dohánygyár párt­vezetőségének titkára, Kislaki László, a reménypusztai 'tsz elnöke, Kovács Béla, a pécsi Hőerőmű igazgatója, Michelutti Ferenc nyugdíjas bányász, Mikesi Lajos fúrómester, Nagy László, a Volán gépkocsi-veze­tője, Welzer Miklós, a Gázmű művezetője, Hetesi János üzemvezető, a komlói geszte- nyési lakóterület pártalapszer- vezetének titkára, Unti József BM nyugdíjas, a Komló bel­városi lakóterületi pártalapszer- vezet titkára, Zag Béláné, a CARBON betanított munkása, dr. Csete Béla, a Mohácsi Vá­rosi Tanács Kórházának igaz­gatója, Magyar János mohá­csi autóbusz vezető, Kertész Ignác, Szigetvári városi Ta­nács felügyelője, Konrád Ta­más, a Bólyi ÁG géplakatosa, Rácz József, a Mohácsi járási Pártbizottság vezető propagan­distája, dr. Tánczos Attila, ká- tolyi körzeti orvos, Borbás Jó­zsefné, a boksái tsz pártveze­tőségének titkára, Fischer Fe­renc. a belvárdgyulai tsz elnö­ke, Németh István iskolaigaz­gató, Polacsek Lajos, a pelléi- di ált. iskola tanára, Cser László, a Bikali ÁG igazgató- helyettese, Lakatos János, o felsőmindszenti községi tanács elnöke, Újhelyi Mihályné. szi­vattyúkezelő, a magyarszéki községi alapszervezet vezetősé­gi tagja, Cz >oy György, a sellyei szakközépiskola igazga­tója, dr. Czurkó Géza, a siklósi járási kórház főorvosa, Mészá­ros József villányi tsz-tag, Szeli Judit, általános iskolai tanár, Jóvér Jánosné, a Sziget­vári ÁG tejház-kezelője, Né­meth László, a Szigetvári ÁG állattenyésztési mű szakvezetője, Pál Ferenc, az Állami Gyer­mekotthon igazgatója, Földes György, a Mecseki Szénbányák vájára, Győző Jenő, a Me­cseki Szénbányák üzemvezető helyettese, Vadon Mátyás, a Mecseki Szénbányák diszpécse­re, Klucsik Béla hivatásos tiszt, Bánfai Józsefné, a Baranya megyei Pártbizottság archívum- vezetője, dr. Bánki Nándorné, az Oktatási Igazgatóság könyv­tárosa, Benkő János, pártnyug­díjas, Drenkovics Istvánná, a Baranya megyei Pártbizottság munkatársa, Hajas Sándo- nyugdíjas, Próvicz Lajosné pártnyugdíjas, Rózsahegyi Ist­ván, a Baranya megyei Pártbi­zottság osztályvezetője, Szétesik Imréné pártnyugdíjas. November 7-i ünnepségek Tegnap délelőtt a Tűzoltóság megyei parancsnokságánl emlé­keztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. év­fordulójáról. Az ünnepségen részt vett dr. Buna Gyula, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa és dr. Molnár Ist­ván, a Megyei Tanács igazga­tási osztályának vezetője. Az ünnepi beszédet Schillinger Mi­hály százados, a pártszervezet vezetőségének tagja tartotta. ünnepi megemlékezések vol­tak Dunaszekcsőn, Mojson, Lip- pón, Siklóson, Szentlőrincen, Sásdon, Mázaszászváron, Mozs- gón, valamint a mágocsi ter­melőszövetkezetben. Bolyban és a Szigetvári Állami Gazdaság­nál. A Mecseki Szénbányáknál hétfőtől csütörtökig, üzemen­ként és műszakonként tartottak röpgyűléseket november 7. al­kalmából. Az ünnepségeken „Kiváló Dolgozó" kitüntetéseket és pénzjutalmakat osztottak ki a kiemelkedő munkát végző dol­gozóknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom