Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)
1975-11-07 / 306. szám
4 Évről évre [ gazdagabbak Pécs és Baranya szovjet tudományos és kulturális kapcsolatai Szvjatoszlav Richter Mihail Solohov Arkagyij Rajkin 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 | 4 4 \ 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 | 4 4 I 4 í 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 f 4 4 4 4 5 I 4 í 4 4 ! í Színpad és a nézőtér meghitt közelségében olyan frenetikus sikernek voltunk részesei és tanúi, amelyhez foghatót aligha látott a színház 70 éves épülete — írta a Dunántúli Napló 1965. október 17-i számában Arkagyij Rajkin pécsi vendégjátékáról. Amikor Mihail Solchov 1965. május 13-án déltájban Rapai Gyula, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága akkori első titkára, hazánk jelenlegi moszk. vai nagykövete társaságában megjelent a Széchenyi téren, spontán ünneplő pécsiek százai vették körül. .. A szovjet irodalom ünnepének számító látogatás után hamarosan újabb jelentős szovjet kulturális esemény színhelye volt városunk. 1965. június 24-én néqy különautóbusz sorakozott fel a Széchenyi téren, s a világhírű Alekszandrov együttes tagjai töltötték meg a dzsámi előtti széles lépcsősort. Az együttes fellépését vastaps zárta. Vastaps. amely azóta is hányszor zúdult színpadra, koncertpódiumra szovjet előadók produkciói elismeréseként. ..! Erről az elmúlt é'/ végén egy csendes délelőtti beszélgetés alkalmával a Nádor Kávéházban Szvjatoszláv Richter azt mondta: — A magyar közönség — és ezen belül természetesen a pécsi közönség is - különösen sokat nyújt a művésznek azzal, hogy nemcsak megérti és helyesen értelmezi az előadást, a művet, megértését, tetszését ki is nyilvánítja. És nem akárhogyan . .. Bőkezűen. Az 1945 tavaszán — Martyn Ferenc elnökletével — megalakult Pécsi Képzőművészek Szabad Szakszervezete az év nyarán „Magyar Szovjet Kultúrhe- tet" szervezeti, amelynek keretében két tárlatot nyitottak meg. A szovjet kultúra széleskörű terjesztésére jött létre a Magyar Szovjet Művelődési Társaság, amely a szakszervezeti és művészeti kultúrszemlében, az IRÁNY-ban tette közzé programját. Az MSZMT célja — olvashatjuk a programban — az, hogy Magyarország és a Szovjetunió kulturális kapcsolatai, szellemi együttműködése fellendüljön és megerősödjön. Baranya megye és Pécs városa a felszabadulásunk óta eltelt 30 év alatt számos sokoldalú kulturális, művészeti és tudományos kapcsolatot teremtett szovjet szervekkel, intézményekkel, személyiségekkel. A jelenlegi megállapodások közül legfontosabb . az, amit az Ukrán Kommunista Pórt Lvovi Területi Bizottsága és az MSZMP Baranya megyei Bizottsága kötött. Ebben a párt- és állami vezetők évente sorrakerülő érdemi tárgyalásai, egymás tájékoztatása mellett számos kulturális program kapott helyet. A megállapodás értelmében a napokban járt Pécsett a Dro- gobicsi Pedagógiai Főiskola rektora V. Sz. F. Nagyemjanov, a történettudományok kandidátusa. A Pécsi Tanárképző Főiskolának és a Drogobicsi Ivan Franko Pedagógiai Főiskolának immár 9 évesek a kapcsolatai. A testvérintézmények kölcsönösen 60—60 napos cseiék keretében teszik lehetővé oktatóiknak a tapasztalatcserét, egymás munkájának, módszereinek o megismerését. A tanárképzőre a közelmúltban a szovjet tudomány és kultúra számos kiemelkedő személyisége látogatott el. Előadásokat tartottak, hallgatókkal találkoztak.- A pécsi pedagógusképző intézmény hallgatói évente — nyelvgyakorlás céljából — féléves részképzésre utaznak a Szovjetunióba. A JELENKOR című folyóirat irodalmi kapcsolatot tart fenn, és publikációcserét tervez a leningrádi ZVJEZDA és a NÉVA című folyóiratokkal. Rendszeies a folyóirat-csere a kisinyovi KODRI című folyóirattal. Barátsági és együttműködési szerződés született a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a Lvovi Állami Orvosképző Intézet között. A megállapodás értelmében a két intézmény rendszeresítette a tudományos, gyógyítási, oktatási közlemények cseréje mellett a hallgatók kórházi cseregyakorlatát is. A szovjet kultúra terjesztésében az egyik legfontosabb szerepet a Pécsi Nemzeti Színház tölti be. 1972 óta — a szovjet drámák ciklusa kertében - a színház nézői számos szovjet színpadi mű sikerének tapsolhattak. Azóta évente általában egy klasszikus és egy mai szovjet darabot mutatnak be. A legelső emlékezetes élményt egy korábbi premier Arbuzov: Irkutszki története nyújtotta. Jót nevettünk Braginszkij-Rjaza- nov: Munkatársak című vígjátékán 1972-ben. Majd Gorkij: Utolsók, Ellenségek, és végül a Kispolgárok című műve következett. Emlékezetes előadás volt a Bolond vasárnap, Katá- jev műve, amelyhez Aldobolyi Nagy György írt zenét. Ez év januárjában mutatta be a színház Viktor Rozov Kényes helyzet-ét. Rozovtól már 1967-ben láthattuk az Érettségi találkozót. A Pécsi Balett idén április 4-én mutatta be a szovjet szerzők műveire komponált Tavasz 1975. című balettestjét. A gyermekszínház közönsége Szolov. jev: Naszreddin kalandjain mulathatott. Az operettek kedvelőire is gondolt a színház vezetősége. Idén januárban újították fel Dunajevszikij: Szabad szél című operettjét, amelyet, ha jól emlékszünk, már az ötvenes években is láthattunk — akkori gyerekek, a kakasülőről — Szabó Samuval, Bázsa Évával ... A Pécsi Balettnél fog dolgozni márciustól a nemrég már Pécsett járt M. Murmaa észtszovjet koreográfusnő. A tudomány termelőerővé válásának meggyorsításában igen fontos szerepe van azoknak ° kapcsolatoknak, amelyek h tudományos intézetek, a Pécsi Akadémiai Bizottság, az MTA Dunántúli Tudományos Intézete, a TIT Baranya megyei Szervezete, a M ETESZ és más intézmények, valamint szovjet partnereik között jöttek létre. A Pécsi Akadémiai Bizottság a közelmúltban látta vendégül Szidorenko geológiai minisztert, Pusakov akadémikust, aki az atomerőművekkel kapcsolatban tartott előadást, Aszrap- jan akadémikust és Szimono- volt, akik a dr. Listák Kálmán akadémikus vezette nemzetközi INTERMOZG konferencián vettek részt. A számos egyéb tudományág mellett a magyar- szovjet kapcsolatokban a társadalomtudományok is helyet kapnak. A dr. Bihari Ottó akadémikus vezette Dunántúli Tudományos Intézet az örmény Tudományos Akadémiával tart fenn kapcsolatot. A TIT Baranya megyei szervezete és a szovjet ZNANIJE ismeretterjesztő társulat együttműködése elsősorban egymás informálásá- ,ban az ismeretterjesztő munka módszereinek átvételében és szakemberek cseréjében nyilvánul meg. A magyar-szovjet kulturális kapcsolatok baranyai vonatkozásaiban, ezek feldolgozásában fontos szerepe van a Baranya megyei Levéltárnak és a Janus Pannonius Múzeumnak. A levéltár tudományos kutatóinak - dr. Bezerédy Győzőnek, dr. Kopasz Gábornak és dr. Szita Lászlónak a közreműködésével felszabadulásunk 15. évfordulója tiszteletére jelentette meg a Városi Tanács a Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez 1944-1960. című kötet, amely a felszabadító harcok mellett a város és a megye közigazgatási és kulturális életének kibontakozását is magábafog- laIja. Hasonló anyagokat tartalmaz a Baranyai és pécsi munkásmozgalom dokumentumainak 1972-ben megjelent kötete, továbbá A népi demokrácia kezdeti dokumentumai Baranyában című 1971-ben megjelent kötet, valamint azok a résztanulmányok, amelyek a Baranyai Helytörténetírás és a Baranyai Művelődés különböző számaiban jelentek meg. A Janus Pannonius Múzeum több évtizedes kiadványcserekapcsolatot tart fenn szovjet múzeumokkal — így például a moszkvai Tretyakoy_ képtárral, a leningrádi Ermitázzsal, a Lenin Központi Múzeum könyvtárával, a Szovjet Akadémiai Könyvtárral, az Ukrán Szocialista Szovjetköztársaság Akadémiájával, a Művészettörténeti-, Folklór- és Néprajzi Intézettel. A legutóbbi Pécsi Ipari Vásáron külön pavilonban tekinthettük meg a szovjet ipar, az iparművészet és a lakberendezés termékeit. Együttműködési megállapodásunk értelmében 1976-ban a Lvovi Ipari Vásáron nt\i mutatjuk be megyénk kultúráját képzőművészetét és népművészetét. A siklósi Kerámia Biennálé- nak is volt már szovjet vendégművésze. Jók a kapcsolatai szovjet fotóművészekkel a Mecseki Fotóklubnak. A Filharmóniai közvetítésével a szovjet zenei élettel, előadóművészettel is rendszeres a pécsi koncertlátogató közönség kapcsolata. Bebesi Károly 25 íves a komlói vájáriskola |A omlón, a Kökönyös ke- leti platóján áll egy szép, modern épület, immár negyedszázada. Egyidős a várossal. Valaha kiemelkedett, mint egy vár. Erőt sugárzott és erőt adott, ha akárhonnan is pillantott rá túlnanról valaki. Ma dús lombok rejtik, nem oly szembetűnő, de a „tüke" komlói bányásznak igencsak megmelegszik a szíve tája, ha ezt a szót hallja: „vájáriskola". . . Fogalommá vált, és egy kicsit jelképpé is. Krisztián Béla, a Baranya megyei szakmunkásképzők nevelési felügyelője régóta gyűjti a vájárképzés dokumentumait. Tőle tudom azt is, hogy 1945 után csak a baranyai “bányászok közül mintegy másfél-kétezren kerültek az államigazgatásba, a néphadsereg tisztikarába. Ugyanakkor a szénbányászat és maga Komló kiemelt fejlesztése is óriási feladatok előtt állt. Kellett a bányász ,.. | A mecseki szénmedencében három vájártanuló iskolát alapítottak, egyet Komlón, amely általános iparitanuló-iskolaként működött vájár és „vegyes" ipari részleggel. Ezt 1950-től a A városra ült köd olyan mintha reflektorral lenne átvilágítva. A Péti Nitrogénművek leheleté sárgára festi a gőztől, gáztól, ködtől terhes levegőt. Az orrfacsaró ammóniák-szag nem tud kiszabadulni az áthatolhatatlan takaró alól. A több mint 100 hektáros területen fekvő vegyiművek — a napi 500 tonna kapacitású régi és a 10 milliárdos költséggel éppen most elkészült „1000 tonnás" — csak lassan fedi fel szépségét. Furcsa dolog ipari létesítmény kapcsán esztétikumról beszélni: elsősorban az itt gyártott termékek hasznossága. kell hogy jellemezze a gyárat. Az új nitrogénművek azonban látványnak is egyedülálló. Százhúsz magyar és harminc külföldi cég háromezer munkása mesterit alkotott. Nemzetközi összefogás Ezernyi csőkígyó közül emelkednek ki az acéltornyok, a cseppfolyós ammóniát tároló ezüstszínű, háznyi gömbök, a hullámos alumíniumlemez borítású futballpályányi üzemépületek, a zöld színű, üvegfalú ammóniagyár, a szürke betontornyokhoz simuló komplex műtrágyagyár, az óriás ezüstlombikok halmazára emlé- példája; az angol és amerikai összefogás, s a tervezők össze hangolt munkájának kivétele példája: az angol és amerikc tervek és technológiák felhasi nálásával épült ammóniagyá a Szovjetuniótól adaptált sáléi romsavgyár, a holland és béig karbamid-üzem, norvég NP komplex műtrágyát gyárt üzem, a naponta négyezer zsá kot töltő francia zsákoló szem re is egységes ipari létesít mény. A működés összhangjá ról természetesen nem kell szól ni, hiszen az Algyőről ide áramló napi kétmillió köbmé tér földgázból napi 1600 tonn ammónia válik ezekben i bonyolult berendezésekber amelyek közül több 200 tonna nál is nehezebb. A számoknál maradva: i 13,5 milliárd forint értékű gyár óriásban dolgozó négyezer em bér évente négymilliárd fo rintnyi termékével a korszerű intenzív mezőgazdasági terme lés egyik legnagyobb hátor szága hazánkban. A hagyomá nyos pétisó mellett az új „1001 tonnás" nagymennyiségű nát ,riumot, foszfátot és káliumo egyaránt tartalmazó komple: műtrágyát is termel, évi 25( ezer tonna marokkói nyer foszfátot dolgoznak fel Péten Az öt esztendeig tartó beru házás csaknem teljesen kész, c gyáravatást megelőzve a sa létrom és karbamid üzem mári: termel, az ammónia üzember is folyik az aktivizálási folya mat. Kisebb mennyiségű vég termék már itt is megjelent Mint Kincses Gyula műszak Hegyeket Munkaerőtartalékok Hivatala (MTH) vette át, és ugyanakkor döntés született új, korszerű vájáriskola felépítéséről is, a Kökötiyös keleti szegélyén: mintegy 8 millió forintos beruházással és félmilliós berendezéssel. Az építkezés a lakóteleppel egy időben folyt, és 1951. szeptember 10-én fölavatták Komló akkori legszebb és legmodernebb középületét, a 101. sz. MTH-iskolát, vagyis a „vájár- iskolát". A mintegy 200 tanuló beköltözködött a környék kockaházaiból, ahol ideiglenesen helyezték el őket. (Tanév végére 114-en maradtak, köztük 17 lány...) Vajon kik voltak? Honnan jöttek? Egyáltalán mit jelentett akkor vájártanulónak lenni? ^ saknem kivétel nélkül idegenből jöttek. A mezőgazdaságból, a fővárosból az áttelepültek gyerekei közül. A többség 15 éves, parasztgyerek, de Pestről nagyon sok 20 év körüli kétes elem is beszivárgott... Rendkívül heterogén összetételű, korú, előképzettségű és szándékú fiatalok között indult meg itt a szocialista vájárképzés. Nagy József, a jelenlegi igazgató 1953-tól nevelőként dolgozott ebben az intézetben:- A „hőskor" nehézségei halmozottan jelentkeztek. Rendet kellett csinálni a szívekben és a fejekben... Hogyan? Megszüntettük a szeszkimérést az iskolában, 4—5 tanulóval és nevelőkkel őrjáratokat szerveztünk este a talponállókban ... Többségük megértette, mitakarunk, mi a feladatunk. Szívós nevelő munkával újra és újra kialakítottunk egy-egy szocialista magot, amely a többiekre is hatással volt... Király István ma is ott tanít. 1950-ben még tanuló, az „Oleg Kosevoj” brigád vezetője, 1951- ben — tizennyolc évesen — már kinevezett nevelő: — Nekem nagy boldogság visszaemlékezni a kezdetre, annak minden nehézségével együtt. Mit akartunk? A fluktuáció ellenében - amely mindennapos volt - kollektívát összehozni, olyat, amelyikkel lehet valamit kezdeni... Ezaz Ezer szálú kötődés
