Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)
1975-11-29 / 327. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 327. sióm 1975. november 29., szombat Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja KÖ Z L E IUI E ülV I —HWB——BIBI ■BBM8—BOTEB A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1975. november 26-27-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1975. november 26-27-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottsáq titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, főhatóságok vezetői, közgazdászok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság Németh Károly elvtársak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján széles körű vitában megtárgyalta és elfogadta a IV. ötéves népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést, valamint a Politikai Bizottság javaslatát az V. ötéves terv, továbbá az 1976. évi terv és állami költségvetés irányelveire. I. A Központi Bizottsáq értékelte a IV. ötéves terv végrehajtásának helyzetét, a szocialista építőmunka 1971—1975. évi tapasztalatait. Megállapította, hogy az elmúlt öt évben a gazdasági építés a párt politikai céljaival összhangban sikeresen előrehaladt; népünk erőfeszítései a szocializmus anyagi-műszaki bázisának szélesítésére eredményesek voltak. Fejlődött és erősödött a szocialista terv- gazdálkodás, az előirányzatok többsége a korábbinál nagyobb tervszerűséggel valósul meg. Az 1971—1975. években a népgazdaság fejlődésének iránya megfelelt az ötéves terv célkitűzéseinek, a gazdasági növekedés mértéke pedig meghaladta a tervezettet. Jelentősen bővültek a társadalom termelőerői, erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege, gyarapodott a nemzeti vagyon. A többi között üzembe lépett a Gagarin Hőerőmű, a Lenin Kohászati Művek Finomhengerműve, a Dunai Vasmű folyamatos acélöntőműve, a Székesfehérvári Könnyűfémmű hengerműve, a Győri Futómű- és Motorgyártó üzem, a Barátság II. kőolajvezeték, a Péti Nitrogénművek új műtrágyagyára, a Leninvárosi Polietiléngyár, a Beremendi Cementgyár, az Orosházi Síküveggyár, a Lábatlani Vékonypapírgyár, a Győri Műbőrgyár, a Borsodi Sör- és Malátagyár, a budapesti metró kelet-nyugati vonala. A termelés bővülésével összhangban rendszeresen emelkedett népünk életszínvonala, tovább javult a társadalmi gondoskodás a dolgozó emberről és családjáról. A Központi Bizottság rámutatott, hogy ugyanakkor egyes fontos céloktól eltérések mutatkoznak. Az utóbbi két évben a tőkés világpiacon bekövetkezett infláció, értékesítési nehézség, az olaj és a nyersanyagok árának nagymértékű emelkedése népgazdaságunknak számottevő veszteségeket okozott. Ezért a népgazdaság egyensúlyi helyzete a tervezettnél kedvezőtlenebb. Hazai gazdasági munkánk hatékonysága a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban javul. A beruházás és a fogyasztás meghaladta a tervezettet. A IV. ötéves terv fő felada- tanaik teljesítését értékelve, a Központi Bizottság megállapította : I A nemzeti jövedelem az előirányzott 30-32 helyett 35 százalékkal gyarapodott, és ez csaknem teljes egészében a munka termelékenységéből származott, öt év nemzeti jövedelmének 27 százaléka a felhalmozást, 73 százaléka pedig a fogyasztást szolgálta. 2 Az ipari termelés az előirányzott 32—34 százalékkal szemben 37—38 százalékkal növekszik, hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez meghaladja a számítottat. Erősödtek a fejlődés intenzív vonásai, az egy főre jutó ipari termelés évente a tervezett 4^4,5 százalék helyett 6—6,5 százalékkal nő. A központi fejlesztési programok, az új ipari létesítmények, a rekonstrukciók — közöttük a textilipari rekonstrukció — révén korszerűsödött az ipar szerkezete, kezdeti eredményeket értünk el a gazdaságtalan termelés visszaszorításában. Az átlagosnál gyorsabb volt a haladás a vegyipari és a gépipari ágazatokban. A tervezett növekedési ütemet — az építőanyagipar kivételével - valamennyi ipari ágazat eléri vagy felülmúlja. 3 Az építőipar techni. kai felszereltsége növekedett, termelési előirányzatát összességében teljesíti, egyes nagyberuházásoknál javult a koncentráció. A lakosságot közvetlenül szolgáló létesítmények — a lakások, az óvodák, a bölcsődék, az üzletházak, a közművek, a budapesti metró - építésében nagy eredmények születtek. Ugyanakkor az iparág fontos építési igényeket nem tudott kielégíteni, nem javult kellő mértékben munkájának hatékonysága, minősége. 4 A mezőgazdaság termelése a tervezett 15—16 százalékkal szemben 18-19 százalékkal nőtt. A szocialista mezőgazda, sági nagyüzemekben kialakultak a célszerű üzemméretek, terjed az iparszerű termelés. A korszerű gépek, a vegyipari termékek és a nagyhozamú fajták alkalmazása könnyebbé és eredményesebbé teszi a mezőgazdasági munkát. A növénytermesztésben teljesült a legfontosabb feladat, a terméshozamok növelése. A gabonafélék termésátlaga a tervidőszakban 20 százalékkal nőtt. A termelés fedezi az ország kenyérgabona-szükségletét, és exportra is lehetőséget ad. A cukorrépa-termelésben van bizonyos fejlődés, de a szükségletet a hazai termelés a kívánt mértékben még nem elégíti ki; ezért jelentős cukor- behozatalra szorulunk. A sertéstenyésztés gyorsan fejlődött, a tervidőszak második felében gyarapodott a szarvasmarhaállomány. A húsellátás növekvő fogyasztás mellett általában megfelelő volt 5 Az áruszállítás a tervezett 22 száza- * lékkai szemben 39 százalékkal növekedett. Jelentős rekonstrukció valósult meg a vasúti közlekedésben. Megnövekedett a közúti közlekedés szerepe mind az áru-, mind a személyszállításban. Bővült és korszerűsödöttt a járműállomány és a közúthálózat. A városi tömegközlekedés — elsősorban a fővárosban — javult. 6 A tervezettnek meg- felelően emelkedett az életszínvonal, javultak népünk életkörülményei. A reáljövedelem 26, a reálbér 18, a fogyasztás 29 százalékkal növekedett. A tervidőszakban több központi bérintézkedésre került sor, a pénzbeni társadalmi juttatások meghaladták az előirányzott mértéket. Jelentősen emelkedtek az alacsony nyugdíjok, növekedett a gyermekgondozási segély, megkétszereződött a családi pótlék összege. Társadalombiztosításban részesül az ország minden lakosa. A tervezettnél 30 ezerrel több, összesen 430 ezer lakás épült, öt év alatt kereken más- félmillió ember jutott új otthonhoz. Megépült az egymillió lakás, s ezzel teljesül 15 éves lakásépítési programunk. öt év alatt széles körű társadalmi összefogással a tervezett 35 ezerrel szemben 90 ezer óvodai hely létesült. Az előirányzottnál többet fordítottunk az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények fejlesztésére: 8100 új kórházi ágy, 5100 új iskolai tanterem került átadásra. 7 Termelő beruházásokra az előző öt évinél 40 százalékkal többet fordítottunk. Ez lehetővé tette az energiatermelés bővítését, az olaj-és gázfelhasználás tervezettnél gyorsabb növelését, a bauxitvagyon jobb kihasználását, az ellátás javítását építőanyagokból, élelmiszerekből és iparcikkekből. A beruházások megvalósításának hatékonysága még nem kielégítő, nem érvényesül kellően a beruházók és a kivitelezők egyetemes felelőssége, és nem megfelelő az együttműködésük. 8. Nagy eredményeket értünk el a terület- fejlesztésben. Dinamikusan fejlődött hazánk fővárosa, Budapest. Az ipartelepítéssel és a területfejlesztéssel összefüggésben qyorsan fejlődött az öt vidéki nagyváros és valamennyi megyei székhely. Számos község elindult a városiasodás útján, több nagyközség városi rangra emelkedett. A lakosság életkörülményeiben a területi elhelyezkedésből adódó különbségek csökkentek. 9 Az öt év során ha- zánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai jelentősen bővültek. A külkereskedelmi forgalom növekedése meghaladta a tervezettet. A kivitel a szocialista országokba 72 százalékkal, a behozatal onnan 60 százalékkal emelkedett. A fejlett tőkés országokkal és a fejlődő országokkal is növekedett az árucsere: a kivitt áruk mennyisége 62, a behozottaké pedig 49 százalékkal. A Szovjetunióval, a KGST más országaival kialakított tervszerű, szoros gazdasági együttműködés nagy mértékben segítette terveink teljesítését. (Folytatás a 2. oldalon.) Bátran keressék az újat, a szépet 25 éves a Pécsi Tervező Vállalat Két és fél évtized alatt tízezer épület valósult meg 40 milliárd forintnyi költséggel a Pécsi Tervező Vállalat munkája nyomán. Pécsett, Potsdam- ban, Cottbusban, Szombathelyen, Szekszárdon - mindenütt az ő alkotásaikat láthatjuk. A 25 év munkájáról emlékeztek meg tegnap a PTV dolgozói a Városi Tanács dísztermében. Az ünnepségen megjelent dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Párt- bizottság első titkára, Lukács János, a Városi Pártbizottság első titkára, dr. Dalányi László, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztály- vezetője, Sinka Ferenc, az Építők Szakszervezete elnökségének képviselője. Wieder Béla, Pécs Megyei Város Tanácsának elnöke. Kiss József, az Építők Szakszervezete megyei titkára, Komloai Józsefre, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára, valamint a magyar és a Német DemokratiMischl Róbert igazgató ünnepi beszédét mondja Erb János felvétele kus Köztársaságban levő testvérvállalatok igazgatói, képviselői. Mischl Róbert, a vállalat igazgatója ünepi beszédében értékelte a megtett utat, és szólott arról, hogy a vállalat feladatai a jövőben nagyobb mértékben koncentrálódnak a városokra, ezek folyamatos generáltervezésére. Ezt követően dr. Dalányi László köszöntötte a megjelenteket a minisztérium nevé6en, majd miniszteri kitüntetéseket adott át. Az Építőipar Kiváló Dolgozója címet kapta Pálli Miklósné építész vezetőmérnök, Adonyi Iván statikus főmérnök és Kemény Gyula villamos szakosztá lyvezető. — Az önök közösségének ünnepe egybeesik hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulójával — mondotta köszöntőjében dr. Nagy József. — De ez a 25 év előtti kezdés kapcsolódik a szocialista építés kezdetéhez is. A sok megszolgált dicséret mellett ez is egy olyan dicsőség, ami végső soron szorosan összefügg az ország építésével. Beszédében szólt arról, hogy a tervezés olyan munka, amely egy évszázadra befolyásolja a táj képét, s hogy a 25 éves út kilométerkövei azok az alkotások, melyeket elismerünk, vagy bírálunk, de esztétikai értékeit mindenképp az utókor dönti el. Ezért kell továbbra is bátran keresni az újat, a szépet. Ezután a potsdami, cottbusi és schwerini testvérvállalatok képviselői üdvözölték a PTV-t, Felszólalt Sinka Ferenc és Zoltán László, a vállalat első igazgatója. Végezetül a vállalat Kiváló Dolgozója címmel kitüntettek hat magyar és négy német dolgozót, oklevelet • és emlékplakettet kaptak Zoltán László, Benedetti Tibor, Bálint János, a PTV egykori igazgatói, tizennégy magyar és három NDK-beli testvérvállalat, valamint a PTV kilenc dolgozója, akik az alapítás óta tevékenykednek a vállalat kötelékében. Sz. P. 31 évvel ezelőtt, 1944. november 29-én szabadította fel Pécset a Vörös Hadsereg. : ■
