Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)
1975-11-29 / 327. szám
Dunántúlt nqptö 1975. november 29., szombat ICÖZLENIEIUY III. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1975. november 26-27-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) Hozónk aktívan közreműködik a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításában. Előrehaladás van a termelésszakosításban, a közös vállalkozások létrehozásában, s ez lehetővé teszi a nagysorozatú, gazdaságos termelést. Szakosítás és kooperáció valósul meg az autóbuszok és a személygépkocsik, valamint a számítógépek gyártásában. Elkezdődött a KGST-tagállamok nyersanyog. és energiaszükségletének kielégítését szolgáló közös beruházási tevékenység. Épül az orenburgi gázvezeték és a 750 kilovoltos villamos vezeték. A magyar-szovjet olefin-, valc- mint a magyar—lengyel vegyi- szál-egyezményeknek megfelelően elkezdődött a termelés. m A Központi Bizottság külön is értékelte a IV. ötéves terv befejező évének gazdasági munkáját. Megállapította, hogy 1975-ben a társadalmi termelés és a termelékenység a tervezettnek megfelelően növekszik. A nemzeti jövedelem 5, az ipar termelése 6 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé pedig az előző év kiemelkedő eredményénél 1 százalékkal nagyobb. Az életszínvonal emelésének előirányzatai túlteljesültek. A fogyasztói árszínvonal a tervezettnek megfelelően alakul Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervezett 3,5 százalékkal szemben 4,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,5 százalék helyett mintegy 4 százalékkal, a lakosság fogyasztása a tervezett 4 százalékkal szemben, 5 százalékkal nőtt. II. A Központi Bizottság — összhangban a párt XI. kongresszusának határozatával — az V. ötéves terv legfőbb céljául a fejlett szocialista társadalom építésének folytatását jelöli meg. A népgazdasági tervezés és "irányítás színvonalának emelésével, a tudomány és a technika eredményeinek széleskörű felhasználásával, a termelés korszerűsítésével és bővítésével, a nemzetközi gazdasági együttműködésből — különösen a KGST-országok közötti gazdasági együttműködésből — adódó, lehetőségek kihasználásával magasabb szintre emeljük a szocializmus anyagi-technikai bázisát, dolgozó népünk életszínvonalát. Új ötéves tervünk megvalósításával gyarapítjuk a nemzeti vagyont és megfelelő színvonalon tartjuk az ország védelmi képességét. Hazánkban jelenleg a további gazdasági fejlődés döntő feltétele a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. Kerüljenek még jobban előtérbe a gazdasági növekedés intenzív tényezői, emelkedjék gyorsabban a munka termelékenysége, fokozódjék a beruházások hatékonysága, csökkenjenek a termelési ráfordítások, erőteljesen javuljon az álló- és forgóeszközök kihasználása, valósuljon meg fokozott takarékosság az energia- és anyag-felhasználásban. A Központi Bizottság az 1976—1980. évekre szóló V. ötéves népgazdasági terv fő előirányzatait a következőkben határozta meg: I A nemzeti jövedelem 30—32 százalékkal növekedjék. A fogyasztás és a felhalmozás együttesen ennél kisebb mértékben, 23—25 százalékkal emelkedhet. A termelés bővítését egészében a munka termelékenységének növelésével kell biztosítani. A gozdasógi fejlődés az egész tervidőszakban legyen időarányos és egyenletes ütemű. 2 Az ipart, a népgazdaság vezető ágát * a tervidőszakban tovább kell korszerűsíteni és fejleszteni. A termelés 33—35 százalékkal növekedjék. Ezt a magasabb termelési kultúra szélesebb körű elterjesztésével, a gazdaságtalan termelés visz- szaszorításával, a hazai és nemzetközi munkamegosztás, a szakosítás és kooperáció bővítésével, az irányítás és szervezés további javításával kell elérni. A fejlesztés segítse elő a hazai szükségletek magasabb színvonalú kielégítését és az ipari termékek nemzetközi versenyképességének fokozását. Az ipar termelési szerkezetének átalakításában meghatározó jelentőségű ágazatok és vállalatok élvezzenek előnyt. A rendelkezésre álló munkaerőt ott kell foglalkoztatni, ahol a legjobban szolgálja mai és távlati céljainkat. Folytatni kell a központi iparfejlesztési programok — az alumíniumipari, a petrolkémiai, a számítástechnikai, a földgázprogram — végrehajtását. A járműgyártás fejlesztésének és a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztésének programját be kell fejezni. Az iparfejlesztésben — főleg a feldolgozó ágazatokban — kapjon nagyobb teret a korszerűsítést szolgáló rekonstrukció. Folytatódjék a ruházati ipar rekonstrukciója. 3 Az építőipar terme- lése 30—33 százalékkal növekedjék. Szervezettebb, gondosabb munkával gyorsuljon az építkezések kivitelezése, különösen a szakipari és szerelési tevékenység. Az erőket a gazdasági, társadalmi fejlődés szeri- pontjából alapvető beruházásokra kell koncentrálni. Meg kell gátolni az indokolatlan költségemelkedést. 4 A mezőgazdaság termelése 16—18 százalékkal növekedjék; fokozottabban elégítse ki az ipar mezőgazdasági eredetű nyersanyag-szükségleteinek kielégítését, biztosítsa a lakosság kiegyensúlyozott ellátását, növelje az exportot. A szocialista nagyüzemek fő feladata a hozamok további erőteljes növelése. Ennek érdekében célszerűbben hasznosítsák a meglevő technikai bázist — gépeket, gazdasági épületeket, vegyi anyagokat -, használják ki jobban termelési lehetőségeiket, nagyobb mértékben honosítsák meg a nagy hozamú, produktív fajtákat. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szarvasmarhaállomány, elsősorban a tehén- állomány gyarapítására, a tejtermelés növelésére, a zöldség-, a gyümölcs- és szőlőtermesztésre. Az ország cukorszükségletét döntően hazai teimelésből kell fedezni. Az állami gazdaságok mutassanak példát a termelés hatékonyságának fokozásában. A mezőgazdaság élenjáró szocialista üzemei, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek folytassák a magas színvonalú termelési rendszerek elterjesztését. A jól gazdálkodó termelőszövetkezetek növeljék teljesítményeiket, a közepesek zárkózzanak fel hozzájuk, a gyengék pedig a természeti adottságaiknak jobban megfelelő termelési kultúra kialakításával érjék el a közepesek szintjét. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termelésének fejlesztése mellett változatlanul fontos feladat a háztáji és kisegítő gazdaságokban rejlő lehetőségek kihasználásának ösztönzése és támogatása, a megtermelt áruk átvételének jobb megszervezése. 5 A szállítás összteljesítménye — a ha- * zai és a nemzetközi szükségletekkel összhangban — 35 százalékkal növekedjék. Folytatódjék a közlekedésben kulcsszerepet betöltő vasút rekonstrukciója, a fővonalak és csomópontok korszerűsítése, az átállás a villamos- és dieselvontatásra. A fejlesztésben továbbra is kapjon megfelelő helyet a közúti közlekedés. A fővárosban és az öt nagyvárosban a tömegközlekedés javításának változatlanul elsőbbséget kell biztosítani. Épüljön tovább a budapesti metró. 6 A szocialista szektor beruházásait * 850—870 milliárd formtban kell előirányozni. Ez a IV. ötéves terv idején megvalósult beruházásokhoz képest 25—26 százalékos növekedést jelent. Az erőket a megkezdett létesítmények mielőbbi befejezésére és a tervidőszak első felében induló nagy- beruházásokra kell összpontosítani. Az új beruházásokat a népgazdaság szükségletei alapján, az eddigieknél szigorúbban kell rangsorolni. Növekedjék a versenyképes exportot szolgáló, gyorsan megvalósítható és rövid idő alatt megtérülő befektetések részaránya. 7 Fejlesztési célja i n k- kai összhangban még nagyobb mértékben vegyünk részt a nemzetközi munkamegosztásban. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülése segítse elő a népgazdaság kiegyensúlyozottabb fejlődését, a hatékonyság fokozását, a gyorsabb műszaki haladást', a termelési szerkezet ála[akítását, a nyersanyag- és energiaszükséglet kielégítését. A külkereskedelmi áruforgalom a nemzeti jövedelemnél gyorsabban, 45-48 százalékkal növekedjék. A kivitel a behozatalnál nagyobb ütemben bővüljön. A legnagyobb figyelmet a Szovjetunióval, a KGST-orszá- gokkal fennálló kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére fordítjuk. Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció megvalósításában. Növeljük részvételünket az energetikai és nyersanyag-kitermelő ágazatok közös beruházási tevékenységében, az ipari szakosodásban és kooperációban, a mezőgazdasági együttműködésben. A külkereskedelmi forgalom a KGST-országokkal 1976 és 1980 között.40 százalékot meghaladóan növekedjék. Legyen elsőrangú feladat a következő ötéves tervidőszakra szóló államközi megállapodások teljesítése. A kölcsönös előnyök és érdekek alapján a gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozott és hatékony bővítésére kell törekedni a tőkés országokkal. A külkereskedelmi forgalom növelésén túlmenően törekedjünk aktív gazdasági együttműködésre, kezdeményezzünk termelési kooperációkat, licencvásárlásokkal segítsük elő a fejlett technika átvételét. Az eddiginél is gyorsabban bővüljenek kapcsolataink a gyarmati sorból felszabadult, az önálló nemzeti fejlődés útjára lépett országokkal. Növekedjék a gazdaságos kivitel, valamint a nyersanyagok, félkész-, és késztermékek behozatala. Nemzetközi gazdasági tevékenységünk, a népgazdaság fejlődéséhez szükséges behozatal és kivitel szilárd bázison valósuljon meg, s távlataiban is tervszerű legyen. Az ötéves terv idő- t szakában a lakosság életszínvonala - a gazdasági fejlődéssel összhangban — rendszeresen 8, emelkedjék, életkörülményei javuljanak. A lakosság reáljövedelme 18 —20 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére 14 —16 százalékkal növekedjék. A munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítésével ösztönözni kell a nagyobb teljesítményekre, a hatékonyabb munkára. A keresetek a végzett munka meny- nyiségével és minőségével összhangban emelkedjenek. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a nagyüzemi munkásság jövedelem- viszonyaira, munka- és élet- körülményeinek alakulására. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozók reálkeresete a munkásokéval, alkalmazottakéval azonos ütemben növekedjék. Az egyes termelőszövetkezetek közötti indokolatlan jövedelmi különbségek mérséklődjenek. Alapvető követelmény, hogy az árak kellően tükrözzék a hazai ráfordításokat és a nemzetközi árarányokat. Ez szükségessé teszi, hogy mind a termelői, mind a fogyasztói árak bizonyos körében központi intézkedésekre kerüljön sor. Az árintézkedések segítsék a termelés hatékonyságának növelését, a népgazdasági egyensúly javítását. A fogyasztói árváltozások az életszínvonal-politikai célokkal, a reálbér és a reáljövedelem tervezett növekedésével összhangban valósuljanak meg. Biztosítani kell az árak alakulásának tervszerű irányítását, az árfegyelem erősítését, az árak szigorú ellenőrzését, az indokolatlan áremelések és a visszaélések megelőzését. Az alapvető fogyasztási cikkek árának emelését jövedelempolitikai intézkedésekkel ellensúlyozni kell. Biztosítani kell a vásárlóerő és az árualapok összhangját. A termelő és a kereskedelmi vállalatok tegyenek megfelelő intézkedéseket az áruellátás és a lakossági szolgáltatósok színvonalának emelésére, a vásárlási körülmények javítására. A társadalmi gondoskodás fejlesztésében a jövőben is alapvető törekvésünk a dolgozó nők, a több gyermekes csalódok és az idősek helyzetének javítása. Az állam nagyobb mértékben járuljon hozzá a gyermekek eltartásához. Növekedjék az évi nyugdíjkiegészítés összege, növelni kell az alacsony nyugdíjakat. Társadalmi, politikai céljainkkal összhangban nagy figyelmet kell fordítani a lakás- helyzet javítására. Tartani kell a lakásépítés dinamikus ütemét; 420—440 ezer lakás épüljön, az állami lakások száma 150—160 ezer legyen. A lakásépítés elsősorban Budapesten, a nagyvárosokban, az ipari centrumokban gyorsuljon. A lakások felújítására és karbantartására szolgáló eszközöket célszerűbben használják fel. Nagy figyelmet kell fordítani az egészségügy feljesztésé- re, mindenekelőtt a kórházi ágyak számának növelésére és o betegellátás színvonalának emelésére. A gyermekek számának növekedése mellett is biztosítani kell az óvodai ellátás elért színvonalát. Javuljon a bölcsődei ellátás, főként a fővárosban, a megyei városokban és az ipari központokban. 9 A közművelődés intézményhálózatának fejlesztésével és korszierűsítésével, a kulturális szolgáltatások bővítésével tovább kell javítani a lakosság, elsősorban a munkásság és az ifjúság kulturális ellátását. Változatlanul nagy fontosságú feladat az általános iskolai oktatás és a szakmunkásképzés színvonalának emelése és tárgyi feltételeinek javítása. A Központi Bizottság meg- tés irányelveit és azokat a kö- vitatta az 1976. évi népgazda- vetkézőkben hagyta jóvá: sági terv és állami költségvea növekedés százalékában A nemzeti jövedelem 5—5,5 A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 3 Az ipari termelés 6< Az országos építési-szerelési tevékenység 3—6 A mezőgazdasági termékek termelése 3,5—4 Az egy lakosra jutó nomináljövedelem 7,8 Az egy lakosra jutó reáljövedelem 3 Az egy munkás—alkalmazott keresőre jutó nominálbér 6,3 Az egy munkás—alkalmazott keresőre jutó reálbér 1,5 Az egy termelőszövetkezeti keresőre jutó reálkereset 1,5 A fogyasztói árszínvonal 4,5 A kiskereskedelmi áruforgalom 4—5 A szocialista szektor beruházásainak összege 148—150 milliárd Ft Az elkészüilő lakások száma 82 ezer db ebből állami lakás 28 ezer db. Az 1976. évi tervben kitűzött gazdaságpolitikai célok sikeres megvalósítása döntő jelentőségű az V. ötéves terv megalapozásában, az elkövetkező esztendők kiegyensúlyozott fejlődésében. Ez az irányításban, a végrehajtásban és a’z ellenőrzésben határozott magatartást, fegyelmezett munkát követel, a személyi felelősség növelését igényli. Ennek érdekében már 1976- ban érvényesüljenek a következő főbb követelmények: — növekedjék a gazdaságos és versenyképes termékek aránya, csökkenjen a gazdaságtalan termékek gyártása; — lényegesen javuljon a népgazdaság exportképessége, szélesedjenek a tartós és biztonságos értékesítési kapcsolatok; — intézkedni kell a munkaerőgazdálkodás javítására, a munakerő tervszerű átcsoportosítására, az adminisztratív létszám csökekntésére, a munka- fegyelem erősítésére; — gondoskodni kell az energia és a nyersanyag észszerű felhasználásáról, a takarékos gazdálkodást általánossá kell tenni. E célokat szolqálják a gazdasági szabályozók 1976. január 1-ével életbe lépő módosításai. 1976-ban három nagyberuházás kezdődhet meg: a Dunai Vasmű konverteres acélműve, a Tiszai Vegyi Kombinát új gyárrészleggel való bővítése és a zalaegerszegi hűtőház építése. Budapesten át kell adni a forgalomnak a metró Nagyvárad tér és Deák tér közötti szakaszát. Az életszínvonal — a gazdasági lehetőségekkel összhangban — szerényebb mértékben emelkedhet, mint a korábbi években. Központi bérintézkedésekre 700 millió Ft fordítható. Ez fedezetet nyújt január 1-től a bölcsődei és az óvodai dolgozók béremelésére, valamint vállalati bérpreferenciára. Ezenkívül január 1-től az évenkénti nyugdíjkiegészítés legkisebb összegét havi 30 Ft helyett 50 Ft-ban kell megállapítani. 1976-ban sor kerül a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatárának egy évvel történő leszállítására. \ IV. Dolgozó népünk a IV. ötéves terv megvalósítása során eredményes munkát végzett, maradandót alkotott, büszke lehet az elért sikerekre. A Központi Bizottság elismerését fejezi ki mindazoknak, akik helyt állásukkal, felelősségteljes, szorgalmas munkájukkal hozzájárultak szocialista hazánk fejlődéséhez. Az elmúlt években is sok gondon, nehézségen lettünk úrrá, de munkánk egyes fogyatékosságai miatt lehetőségeinket nem tudtuk teljesen kiaknázni. Még nagy tartalékok vannak a termelésben, a termelő berendezések, a munkaidő jobb kihasználásában, a tudomány eredményeinek felhasználásában, a műszaki haladás gyorsításában, az irányító tevékenység színvonalának további emelésében, a szervezettség erősítésében, a fegyelmezett munkában. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy az V. ötéves terv megvalósításával, a XI. pártkongresszus iránymutatását követve, tovább haladunk a fejlett szocialista társadalom építésében. A célok reálisak, a terv teljesítésének hazai és nemzetközi feltételei adottak, illetve megteremthetők. Az V. ötéves terv, valamint az 1976-os népgazdasági terv megvalósítása hazánk minden állampolgárától kezdeményezőkészséget és fegyelmezett munkát igényel. Népünk érdeke, hogy társadalmunk anyagi és szellemi erőit, országunk adottságait a tervben foglalt célok szolgálatában jól hasznosítsuk. A Központi Bizottság számít dolgozó népünk cselekvő támogatására. Felkéri az üzemek, a termelőszövetkezetek, az intézmények dolgozóit: vegyenek részt az V. ötéves terv végrehajtását segítő szocialista munkaverseny-mozgal- makban. A minisztériumok és a főhatóságok, a gazdasági irányító és felügyeleti szervek segítsék a vállalatokat, üzemeket, szövetkezeteket abban, hogy saját feladataikat az éves terv és az V. ötéves népgazdasági terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban alakítsák ki. A vállalati tervek alapozzák meg a hatékonyabb munkát, reálisan irányozzák elő a helyi fejlesztést és a jövedelmek növelését. A gazdasági feladatok teljesítése most nagyobb igényeket támaszt a vezetőkkel szemben. A tennivalók jó elvégzése a vállalati önállóság körülményei között színvonalas, kezdeményező, irányító munkát követel. A vezetők osszák meg gondjaikat. elképzeléseiket a kollektívával, támaszkodjanak' a dolgozók alkotó tettrekészségére. A gazdasági építő munkában, céljaink egységes képviseletében és megvalósításában nagy felelősség hárul a pártszervezetekre, a párt tagjaira. A kommunisták képviseljék következetesen a párt gazdaságpolitikáját, a népgazdasági tervet, és személyes helytállással mutassanak példát a munkában. A pártszervezetek erősítsék politikai, gazdaságirányító, szervező és ellenőrző tevékenységüket. Határozottan támogassák a terv megvalósításán dolgozó gazdasági vezetőket. Segítsék elő, hogy a vállalati feladatokról a dolgozók megfelelő tájékoztatást kapjanak. Igényeljék, bátorítsák az aktivitást, az egészséges kritikai szellemet. Szerezzenek érvényt annak az elvnek, hogy aki a közösségért többet tesz, nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesüljön. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Magyar Nők Országos Tanácsa, az Országos Szövetkezeti Tanács, a tömegszervezetek, tömegmozgalmak vezetői a maguk területén mindent megtesznek gazdasági terveink megvalósításáért. A szakszervezetekben, a tömegszervezetekben, a szövetkezetekben és a tömegmozgalmakban tevékenykedő kommunisták és aktivisták' mozgósítsák a dolgozókat a gazdasági feladatok jó megoldására. A Kommunista Ifjúsági Szövetség legyen kezdeményezője a fiatalok újabb konkrét vállalásainak, az országos és a helyi akcióknak. Pártunk felhívja a munkás- osztályt, a termelőszövetkezeti parasztságot és az értelmiséget, a szocializmus minden hívét, egész népünket, hogy az 1976. évi és az új ötéves nép- gazdasági tervünk valóra váltását tekintse közös nemzeti ügynek.
