Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-26 / 324. szám

Dunántmt ligplö 1975. november 26., szerda Kertbarátok megyei társadalmi szövetsége Megyénkben a kertészkedés, a gyümölcs- és szőlőtermesz­tés egyre inkább szervezett mozgalommá válik. Az egymás­tól függetlenül tevékenykedő emberek a szükséges kertésze­ti szakismeretek megszerzésé­nek, illetve a már meglévő bő­vítésének érdekében keresik, majd létrehozzák azokat a fó­rumokat, amelyek az érdekei­ket képviselik. Baranya megyében különö­sen a zöldség, illetve a szőlő termesztésére fordítanak nagy figyelmet. A fogyasztási szövet­keztek keretében működő me­zőgazdasági szakcsoportok rö­vid idő alatt hatásos társadal­mi, mozgalmi fórumokká váltak. Az általuk előállított termékek­nek elsősorban az önellátás­ban és a helyi igények kielé­gítésében van nagy szerepük, de egyes termékek exportját is segítik. Pl, a gyümölcs- és sző­lőexport 48, a zöldség 20, a nyúlexport 90, míg a mézexport csaknem 100 százalékát a kis- árutermelők biztosítják. Megyénkben az elmúlt év végén 133 mezőgazdasági szak­csoport készített zárszámadást. A szakcsoportok közös értéke­sítése a családok önfogyasztása mellett 116 millió forint volt. Ezek a tények azt igazolják, hogy szükséges a kisüzemi ter­meléssel foglalkozni. Ennek a ténynek a felismerését jelezte az a kezdeményezés, hogy más megyékhez hasonlóan Baranyá­ban is központilag segítsék a kertészkedők munkáját. Tegnap délelőtt Pécsett ala­kuló közgyűlést tartott a Kert­barátok Baranya megyei Társa­dalmi Szövetsége, amelyik fel­adatának tekinti, hogy szakmai­lag támogassa a különböző szervezeti formákban működő közösségek, mezőgazdasági szakcsoportok, kertbaráti körök, klubok munkáját. Ennek a szö­vetségnek a létrejöttét a Ha­zafias Népfront Megyei Elnök­ségének javaslatára a Baranya meqyei Tanács, a MÉSZÖV és a KISZÖV elnöksége, valamint a Termelőszövetkezetek Terüle­ti Szövetségei kezdeményezték. A frissen alakult társadal­mi szövetség munkáját segítik azok a javaslatok, amelyek az alakuló ülésen hangzottak el. A kertészkedéssel foglalkozók többek között kérték, hogy Ba­ranyában hozzanak létre egy kertészeti bemutató központot, ahol a legjobb termelési for­mákkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Seqitséget kértek a megtermelt áruk" értékesíté­séhez, felvetették a tájtermelés kialakításának lehetőségét, va­lamint a nagyüzemileg nem művelhető területek szakcsopor­ti kezelését. 220 ezer tonna kő Kosárbit J veszélyezteti A város „tüdejét” ÉMI-szakvélemény az új kőbánya levegőszennyezéséről A tettyei és a báránytetői kőbánya felhagyása után me­rült fel a kozári kőbánya fej­lesztésének gondolata. Az évi 220 000 tonna különböző mére­tű kőanyaq kibocsátására ter­vezett üzemnek már közel két esztendeje termelnie kellene, de minthogy máig sincs meg a végleges használatbavételi en­gedély, csak csökkentett üzem­mel dolgozik. Természetvédelmi területen Pezsgő és bor exportra Ünnep előtti „csúcs” a Mecseki Pincegazdaságnál Hatszázezer palack pezsgőt szállítanak az üzletekbe Egymillió palack bor a Szovjetuniónak Üj nagy teljesítményű, órán­ként hatezer palack töltésére alkalmas palackozógépet állí­tottak üzembe nemrég a Me­cseki Pincegiazdaság pécsi pa­lackozó üzemében. Ez a be­rendezés tette lehetővé, hogy a Szovjetunióból az ünnepekre megrendelt egymillió palack bor exportját igen rövid határidő­A bánya a pécsi parkerdő kellős közepén, a melegmányi természetvédelmi területen van. Hoqy hogyan kezdődhetett egy ilyen jellegű beruházás termé­szetvédelmi területen, ez már „lefutott ügy", újbóli firtatása semmi haszonnal nem járna. Inkább arról van szó, hogyan lehet elejét venni a környezet- szennyezésnek. A működő kő­bányától többszáz méterre is por borítja a parkerdő fáit, s félő, hogy a folyamatos szeny- nyeződéstől a fák egyre na­gyobb területen kipusztulnak. Ennek elejét kell venni, de úgy, hogy a normális üzemmenet is biztosított legyen. A szennyezés mértéke mind­eddig vitatott volt. Az üzemel­tető, Baranya megyei Építő­anyagipari Vállalat érthetően arra hivatkozott, hoqy a szeny- nyezés a megengedett határo­kon belül van, a pécsi Városi Tanács építési osztálya viszont, mint illetékes hatóság a két­ségtelenül meglévő szennyezés­re hivatkozva nem adta ki a használatbavételi engedélyt. A hosszú ideje húzódó ügyre most már valószínűleg pontot lehet tenni. Az építési hatósáq megkap­ta ugyanis az Építésügyi Minő­ségellenőrzési Intézet terjedel­mes, fotókkal bőven illusztrált szakvéleményét, amely ugyan­csak a környezetszennyezés té­nyét bizonyítja, s egyben meg­jelöli az elhárítás módjait is. Négy porforrás Négy jelentős porforrás van a kőbánya területén: maga a bánya, az előtörő, az utótörő és az osztályozó a depókkal, s még szennyezőként jelentkezik a termékek közúti szállítása is. Az üzemeltetésre vonatkozó előírásokban szó volt a vízper­metezésről, a rendszerek zárttá tételéről, a keletkező por el­szívásáról ... A permetezés ne­hezen megoldható, hiszen sa­ját vize nincs a bányának. A szükséges vizet úgy kell oda- szállffani. Nem zártak az em­lített munkahelyek, a szállító­pályák, s a porelszívó sem mű­ködik megfelelő hatásfokkal. Mindezek választ adnak ar­ra is, hoqy az építési hatóság milyen feltételekkel adja meg — most már elfogadható szak- véleményre alapozva — a hasz­nálatbavételi engedélyt. Aligha kell különösebben bizonygatni, hogy Pécs tüdeje, a parkerdő ennyit megérdemel. És maga a város is. Hiszen Pécs eddigi nagy leveqőszennyezői - a Hő­erőmű, a Porcelángyár és má­sok — sorra foganatosítanak nagy költséggel olyan intézke­déseket, amelyek a korábbinak a töredékére csökkentik a vá­ros levegőjének szennyezését. Miért kell ebből a sorból ki­maradnia éppen egy új üzem­nek? Ehhez egyébként a város is segítséget nyújtana a területi levegőtisztaság-védelmi alap­ból. H. I. Kísérlet a Lánc utcában üj módszerek a pincék megerősítésére Lánc utcai hadművelet. A látvány sugallja ezt a megfo­galmazást. A 12—14. számú házak helye előtt kavics- és homokhalmok, négy kompresz- szor, egy sűrítettlevegő-tartály, egy betonkeverő és egy gép, amely pécsi bemutatkozásra vár. Lent két egymásba nyíló pin­ce. Állaguk szemre jó, szakér­tői vélemény szerint azonban megerősítésre szorulnak. Nem véletlen, hogy a felettük lévő épületeket, mint életveszélye­seket, le kellett bontani. A Lánc utcai hadművelettu- lajdonképpen egy jelentős kí­sérlet a pécsi pincék megerő­sítésére. A módszer, amelyet a Dorogi Szénbányák kutatási FngMIiaKi 01 éjsiakaS fositogalo Komló, október 31 -e .. . A nyurga fiatalember minden különösebb cél nélkül érke­zett estefelé Komlóra. Mozi­ba ment. A Zrínyiben a Gyé­mánt Ladyt adták, előadás után betért a téren levő ital­boltba. Néhány forintján lán- gost vett, ivott egy-két korsó sört. Tízkor zárt az italbolt. Valahol folytatni kell . . . Be­ment hát a Vörösmarty étte­rembe. Pénze már nem volt, idegen asztalhoz kéretőzött, ahol nem tűnt fel, hogy nem rendel. Beszédbe elegyedett az ott ülővel, s eqy cetlire ■kölcsönösen felírták egymás nevét, címét. . . Ő hamis cí­met, de valódi nevét firkálta a cetlire, egy film-prospektus darabkájára. Éjfél után sétált. Észrevet­te, hogy az óvodai ablak nyitva van. Bemászott. Aludni akart, de közben alaposan átnézett mindent. A zsákmány harminc forint készpénz, egy ébresztő- és egy karóra volt. Reggel ötkor hazajött Pécs­re, az órákat kétszáz forin­tért eladta a Bizományiban. A színhely november ne­gyedikén újból csak Komló. Rádiót vásárol magának a boltban, céltalanul lődörög, majd érvényes, Budapestre szóló vasúti jeggyel q zsebé­ben igazoltatják a rendőrök. Több szépséghiba is akad ekkor... Kiderül, hogy REF- es, kiderül, hogy körözik, ki­derül, hogy az a cetli, amire nevét és a hamis címet írta fel, a pécsi Rákóczi moziból származik, ahová korábban ismeretlen tettes betört. . . így került kézre a huszon­négy esztendős Takács Zol­tán, veszedelmes bűnöző, aki fiatal kora ellenére „megjár­ta” már Vácot is, idén au­gusztusban jött onnan haza. Komlón kihallgatásakor más­Betörő a bölcsődében, óvodában, iskolában nap már két pécsi betörést is „elvállalt", ekkor merült fel a nyomozó hatóságokban az a gyanú, hogy a Pécsett, ko­rábban sorozatosan elköve­tett iskolai, óvodai betörések tettesével van dolguk. Egy hetet töltött Komlón. November közepén hozták Pécsre, a Rendőrkapitányság fogdájába. Itt már beszéde­sebb kedvében volt - eddig tizennégy rendbeli betöréses lopást vallott be. A vizsgálat méq tart, s lehet, hoqy bűn- lajstroma méq hosszabb lesz. Legutóbbi szabadulása után Rendőrhatósági Felügyelet alá helyezték. A REF-et meg­szegte, elzárták, megjött, to­vább csavargott. És lopott, rendületlenül. Moziba, óvodá­ba, bölcsődébe, kocsmába, iskolákba tör be, pénzt, kar­digánt, nadrágot, órát, go­lyóstollbetétet lop. Legna­gyobb zsákmányát a Székely Bertalan úti iskolában szerzi, ahol a kazettát felfeszítve 2981 forintot visz el .. . Személyi igazolványába pe­csét ütve: MÁV-dolgozó. A MÁV-nál azonban nem is­merik Nem ismerik volta­képpen sehol, csak a rend­őrségen, a bíróságon, meg a büntetésvégrehajtósf intézmé­nyekben, Most sorsára vár. Sorsa egyértelmű. Többszö­rösen büntetett előéletű, visz- szaeső bűnös . .. osztálya fejlesztett ki, eredmé­nyesen vizsgázott Egerben, ahol egy 46 méter hosszúságú pin­cét erősítettek meg. A módszer „lelke” az a nyu­gatnémet Sperno-gép, amely a 25 milliméter adalék-szemnagy- ságú anyagot nagy erővel lö­vi a falra tetszőleges vastag­ságban. A gépet több hasonló közül választották ki, s a kí­sérleti példány megvásárlásá­nál az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság már a pécsi és egri pincékben való haszno­síthatóságot is megjelölte kö­vetelményként. A bemutató előtt a meghí­vott szakemberek a városhá­zán ismerkedtek rövid megbe­szélés keretében a módszerrel, ami új vonást hozhat Pécsett is a pincékkel kapcsolatos sok­rétű tevékenységbe. Használha­tó tömedékelési módszer már van, most a megerősítésre kell megfelelő hatásfokú és terme­lékenységű módszert találni. Az eddig alkalmazott idomköves falazás jelentősen csökkenti a hasznos belső térfogatot és nem eléggé termelékeny. A dorogi módszer éppen e két lényeges ponton lép verseny­be. Mindezeket elmondták szakmai ismertetőjükben Klausz István és Kmetti István, a kí­sérlet dorogi vezetői. A pécsi kísérlet indításakor a bemutatásra előkészített pin­ceszakasz boltozatára már fel­szerelték a „fegyverzetet", az­az a vasalást. A csőből nagy erővel lövellt a falra a be­ton. Imponáló volt a munka gyorsasága, jóllehet nem ment minden simán, olajozottan. A falfelület lőtt betonozása egy óra hosszat tartott. Ugyanez bányaidomkővel egy kőműves egynapi munkája. A Lánc utcai pincék meg­erősítése egy hétig tart. Utána értékelik az új módszert, s ha az eredmény kedvező lesz, akkor döntenek a pécsi szé­les körű alkalmazásról. Ter­mészetesen továbbra is keresik más, jó módszereket is. (H. I.) vei teljesítsék. Félmillió pa­lackba rizlinget, a másik fél­millióba leányka fajtát tölte­nek. A november elején ka­pott megrendelést december 15-ig kell teljesíteniök. A vállalat pécsi központjában kapott tájékoztatás szerint, a tegnapi napig ennek a nagy exportrendelésnek az 50 száza­lékát már teljesítették, sőt ha elegendő vagon áll mindig rendelkezésükre, akkor az ex­porttal már előbbre állnának. Mivel a vállalat — első ízben — közvetlenül exportál, a vago­nokat Pécsett kell biztosítani. A vagontér jobb kihasználása érdekében — tekintve, hogy a kartondobozokba csomagolt palackozott bor tetszés szerint rakható egymás fölé — a vál­lalat nagy vagonokat rendel, amelyekben 10 ezer palack he­lyett 30 ezer palack bort tudnak berakni. A borexport mellett — tekin­tettel a közelgő ünnepekre — teljes ütemben folyik a pezsgő­export is. A pezsgő a legfon­tosabb exportcikke a vállalat­nak. A termelt mennyiség 75 százalékát exportálják, elsősor­ban az NDK-ba, a Szovjet­unióba és Lengyelországba, ki­sebb részét az NSZK-ba és Ro­mániába. A pécsi Pannónia pezsgő nyolcféle választékban kerül exportra, s növekvő nép­szerűségét jelzi, hogy legna­gyobb külföldi vevője az NDK az idén a tavalyi mennyiség dupláját rendelte meg. Pécsett a vállalat pezsgő­üzeméből 2,3 millió palack pezsgőt forgalmaznak az idén, és ebből 1,7 millió palack kül­földre kerül. Pezsgőexportját az elmúlt évihez képest félmillió palackkal növelte a vállalat s csak pezsgőből mintegy 80 mil­lió forintos exportforgalmat bo­nyolítanak le az idén. A szál­lításokkal igen jól állnak, hisz a lekötött mennyiséget 100 ezer palack híján már le is szállí­tották a külföldi partnereknek. December 15-ig ezt is teljesí­tik, sőt az ünnepekig, az NDK- tól kapott 80 ezer palackos pót­rendelési igénynek is eleget tesznek. Jövőre a vállalat két­millió palackra növeli pezsgő­exportját, s a gépi kapacitás bővítésével a következő ötéves terv végére évi négymillió pa­lack Pannónia pezsgő mehet Pécsről exportra. A közelgő ünnepek miatt a belföldi igények is növeked­tek. Ezek kielégítésére novem­berben és decemberben 15— 20 hektoliter bort palackoznak és adnak át a kereskedelem­nek. Ezen kívül 600 ezer pa­lack Pannónia Pezsgőt szál­lítanak az ünnepekig a boltok­nak. A szüret és a szőlőfeldolgo­zás befejeződött a Dél-Dunán- túlon. A vállalathoz tartozó me­gyékben a szőlőtermés gyen­gébb volt az idén, mint az or­szág más részein, így a Mecse­ki Pincegazdaság 25-30 szá­zalékkal kevesebb szőlőt tudott felvásárolni a tervezettnél. Hogy készleteiket feltölthessék, mint­egy 30—32 ezer hektoliter bort vásárolnak társvállalatoktól. így biztosítják palackozási kapaci­tásuk kihasználását és azt, hogy jövőre is kielégíthessek a bel­földi és külföldi igényeket pa­lackozott borokból és pezsgők­ből. — Rné —

Next

/
Oldalképek
Tartalom