Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-26 / 324. szám

1975. november 26., szerda Dunántúlt napló 3 Az Oktatási Minisztérium pályázati felhívása Külföldi továbbtanulási lehetőségek Autóbusz-kirándulásról tudó­sított néhány nappal ezelőtt munkatársunk. Az autóbusz­ban a Szovjetunióban végzett értelmiségiek klubjának tagjai ültek. A mai közös feladatok mellett a „legszebb éveik" alatt szerzett emlékeik fűzték egybe őket. Sokan vannak. Számuk évről évre nő, s a külföldön szerzett diploma kamatos tár­sadalmi haszna egyre emel kedik. De emelkedik a jelentkezők száma is. Tavaly már 1500-an pályáztak a 360 meghirdetett külföldi egyetemi, főiskolai ösz­töndíjra. Az idei jelentkezési lehetőségekre vonatkozó tudni­valókról az Oktatási Miniszté­rium a közelmúltban jelentette meg Pályázati felhívását, amely már az 1977-78-as tanévre vo­natkozó tudnivalókat is magá­ba foglalja. A külföldi felsőoktatási ösz­töndíjrendszer negyedszázados tapasztalatai alapján sokszoros a túljelentkezés a Szovjetunió­ba — az atomerőművek és be­rendezések, elektronikus szá­mítógépek, nemzetközi gazda­sági kapcsolatok, nemzetközi kapcsolatok, higiénikus orvos - szakokra, Bulgáriába kertészeti szakra, Csehszlovákiába számí­tástechnika szakra, Lengyelor­szágba emelő- és szállítógépek, víz- és szennyvíztechnológia szakra, az NDK-ba belsőégésű motorok és járművek, valamint elektromos orvosi műszergyár­tás szakra. A pályázati feltételek szerint a — továbbtanulásra alkalmas — gimnáziumi, illetve szakkö­zépiskolai IV. osztályos tanulók mellett olyanok is jelentkezhet­nek, akik az idei tanévben a választott szaknak megfelelő egyetemi vagy főiskolai nap­pali, esti vagy levelező tago­zatának első évfolyamát vég­zik, vagy előfelvettek az 1975— 76-os tanévre. Jelentkezhetnek azok is, akik 1972-ben, vagy azóta érettségiztek, és akik a pályázat benyújtásának határ­idejéig nem töltötték be 25. évüket. Magatartásuknak ter­mészetesen kifogástalannak, egészségi állapotuknak a több éves külföldi tanulmányokra megfelelőnek kell lennie. A külföldi ösztöndíjra pályá­zó - jelentkezésétől teljesen függetlenül - hazai felsőokta­tási intézménybe is benyújthat­ja felvételi kérelmét. Hasonlóan a hazai intézmé­nyeknél bevált gyakorlathoz az előfelvételit itt is bevezetik, így azok, akik sorkötelesek, csak o 11 hónapos katonai szolgá­lat letöltése után kezdhetik meg külföldi tanulmányaikat. Az elő­felvett katonáknak szolgálati helyükön biztosítják a rendsze­res szaktárgyi felkészülés lehe­tőségét és a nyelvtanulást. A nappali tagozatosok isko­lájukban kérhetnek jelentkezési lapot a már végzettek egykori iskolájukban vagy a tanácsok művelődésügyi osztályainak is­kolai csoportjánál kaphatnak felvilágosítást. A korábbi gya­korlattal ellentétben idén vala­mennyi pályázó jelentkezési anyagát továbbítják a felvéte­li vizsgát lebonyolító felsőokta­tási intézménybe. A külföldi ösztöndíj — mint a Pályázati felhívásban olvas­hatjuk, jelentős anyagi terhe­ket vesz le a szülő válláról, ezért logikusnak tűnik, hogy a fizikai vagy szerényebb kerese­tű dolgozók tehetséges gyer­mekei fokozottabb mértékben éljenek a lehetőséggel. Az el­múlt tanévben az ösztöndíjat elnyert fiatalok 41 százaléka fi­zikai dolgozók gyermeke volt. A Pályázati felhívás az orosz seket az illetékes intézmények­hez, a jelentkezési lapokat te­hát tanácsos még november végén benyújtani. B. K. nyelv és irodalom kivételével valamennyi lehetséges szak fel­vételi követelményeit ismerteti. Az orosz nyelv és irodalom vonatkozásában a követelmé­nyek azonosak a magyar felső- oktatási intézmények által meg­szabott követelményekkel. Az iskoláknak december 4-ig kell eljuttatniok a jelentkezé­A pártiskola épülete A pártiskola három évtizede Az ideológiai továbbképzés bázisa A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 57. évfordulója és a pécsi pártiskola három évtizedes munkássága alkalmából emlékünnepséget rendeznek ma Pécsett, az MSZMP Baranya megyei Oktatási Igazgatóságán tanárok, hallgatók. Budapesten még dörögtek az ágyúk, amikor a Baranya megyei pártvezetés már nyíltan megkezdte korunk tudományos világnézetének, a marxizmus- leninizmus elméleteinek propa­gálását. Már 1945 januárjá­ban a Kommunista Párt pécsi titkára, dr. Boros István ideo­lógiai előadást tartott Pécsett az akkori időszerű kérdésekről. Ezt követte „A kultúra és a szocializmus” című, nagysikerű munkásművelődési előadás, amelyet az MKP Baranya me­gyei szervezete rendezett. A pécsi területi bizottság 1945 ta­vaszán megszervezte a dél­dunántúli „tudományos szocia­listák körét". Megindította a bányász-párttitkárok iskoláját, ahol a hallgatók .az osztály­harc időszerű kérdéseivel fog­lalkoztak. Jelentős állomás volt 1945. július 4-e, amikor az MKP első dél-dunántúli párt­iskolája megnyílt és ezzel kez­detét vette a párt kádereinek bentlakásos iskolai képzése. Az intézmény első vezetője llku Pál az ünnepélyes megnyitón többek között ezeket mondta: „Ennek a pártiskolának meg­nyitása jelentős politikai ese­mény, de nemcsak nekünk, pé­csi kommunistáknak, hanem eseménye az egész Magyar Kommunista Pártnak. Jelenti .azt, hogy a párt növekszik, szélesedik és céltudatosan jár el, 1 mert tudja, hogy miként kell megvédeni az országban vezető szerepét. . . Meg kell valósítani a széles párttömegek művelését, emelni kell a párt- szervezetek vezetésének szín­vonalát." A pártiskola mellett még az ősz folyamán széles alapon beindult a tömegpro­pagandamunka is. A pártokta­tás olyan változatos formái jöt­tek létre rövid idő alatt, mint a munkásakadémiák, a vándor- pártiskolák, esti iskolák, kezdő, haladó és felsőfokú szemináriu­mok. A pártiskola hallgatói nem­csak tanulmányozták a marxiz- mus-leninizmust, hanem a kor­nak megfelelő formában cse­lekvőén is felléptek. Az iskola első tanfolyamának hallgatói közé tartozott Németh Józsefné dr. Horváth Ilona — naplót vezetett az iskola életéről —, július 23-ón ezt jegyezte fel: „.. . a mai napra is akadt egy különmunka. Tudomást sze­reztünk arról, hogy a pécsi népbíróságon már két ízben rendeztek tüntetést a reakció­sok egy postamester érdeké­ben. Elhatároztuk, hogy a re­akció elleni harc jelszavát cse­lekvőén is megvalósítjuk. Si­került is tervünk, mert a je­lenlevők a kezdeti kisebb za­vargástól eltekintve csendben maradtak, látva erélyes fellé­pésünket. Az elvtársak felhasz­nálva a szünetet a tömegek közé vegyülve igyekeztek meg­magyarázni a dolgok igazi lé­nyegét és bebizonyítani, hogy miben volt tulajdonképpen bű­nös a vádlott." Az iskolarendszerű politikai képzés az évek során egyre bővült és 1953-tól a párt- iskolái képzés kiegészült a marxista-leninista esti egyete­mi oktatás bevezetésével. 1968 óta a pártiskolai és esti egye­temi képzés feladatait a me­gyei Pártbizottság Oktatási Igazgatósága látja el — és évente több mint 1500 hallga­tója van. Az iskola alapításá­nak negyed évszázados ünnep­ségén az előadó méltató sza­vaiból idézet: „... az iskola el­ső vezetői és tanárai a fő ér­demeit a kezdés, az úttörő szerep, az alapvetés vállalá­sában látjuk. Megteremtették, útjára indították — életképes­nek bizonyult, immár 25 éves múltja van". Most pedig már három évtizedre tekinthet visz­Az eltelt harminc esztendő alatt évről évre javultak az oktatási feltételek, a hallgatók tanulási körülményei. Ma már 200 személyes, korszerű kollé­gium áll a bentlakók rendel­kezésére, — mintegy 60 000 kötetes könyvtár segíti a hall­gatók tanulmányait. Sportolási lehetőségek, sportpályák is a tanulók rendelkezésére állnak. Minden előfeltétel adott ah­hoz, hogy a tanulók minél jobban elsajátítsák a politika tudományát, a marxizmus-le- ninizmust, hogy segítsék a XI. pártkongresszus határozatainak megvalósítását. A pártiskola hozzájárul annak megvalósítá­sához, hogy: j ,Társadal­munk olyan színvonalú és ha­tású ideológiai, kulturális és közművelődési tevékenységre tart igényt, amely még tudato­sabban formálja az emberek szocialista gondolkodását, esz­mevilágát". Földes Andrásné, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Ok­tatási Igazgatóságának igazga­tója, a „hogyan tovább?" — kérdésre a következőket vála­szolta : — Az Oktatási Igazgatóság keretében 2 tagozat — a párt­iskolai és az esti egyetemi — működik, ahol alap, közép és felsőszintű ideológiai, elméle­ti képzés folyik. Ebben a tan­évben mintegy 2000 hallgatónk van. Az esti egyetem tagozatá­nak Pécsett és a megyében még öt helyen működik kihelye­zett tagozata. Az elmúlt tan­évben kezdte meg működését a Politikai Szakközépiskola, ahol 64 fizikai munkás szerez középfokú ideológiai és közép­iskolai végzettséget. Tanulmá­nyaikat ebben a tanévben fe­jezik be. Az elkövetkező idők­ben az intézmény feladata nem kevésbé fontos — kapcsolódik a XI. kpngresszuson elfogadott programnyilatkozathoz, amely , előtérbe állította az ideológiai, elméleti képzés fontosságát és a kommunista nevelés fePáda- tait. Igyekszünk a párt 1973 decemberében a kádermunkára hozott határozatához kapcso­lódni, amely a különböző pórt, állami, gazdasági és társadal­mi funkcióban lévő vezetőknél megemelte az elméleti, politi­kai követelményeket. Nagyon fontos feladatnak tartjuk, hogy megfelelő figyelmet fordítsunk a művelődési, kulturális és közoktatási területen dolgozó vezetők, pedagógusok ideoló­giai, elméleti képzésére. Ebben az oktatási évben megkezdő­dik a megyei, járási párt vb-k hatáskörébe tartozó káderek továbbképzése is. A propagan­disták ideológiai, elméleti to­vábbképzésének is bázisa az Oktatási Igazgatóság. Ebben a tanévben például 50 szemi­náriumon mintegy 600 vezető propagandista továbbképzését látjuk el. • A mai ünnepségen a párt megalakulása évfordulója és a pártiskola három évtizedes mun­kássága alkalmából leleplezik Fürtös György kerámikus mű­vész által készített emlékfalat. Garay Ferenc Egy elfelejtett stílus sikere Pepsie nem párizsi lány Pierrette Bruno musicalje a Pécsi Nemzeti Színház Kamara színházában Pepsie nem párizsi lány. Itt jár közöttünk, Pesten és Pécsett és mindenütt. Pep­sie a nem követelőző sze­rető: Pepsie, aki segít, aki a íérjpanaszok meghallga- tája, Pepsie a kis haver. Igaz, egy párizsi színésznő írta meg: Pierreite Bruno. De az élet nem párizsi út­jain is fel-felbukkannak a Pepsie-k és utána el-eltún- nek. Most — nem először persze — színpadi hős lett belőlük. A szerző vékony­pénzű vagánynak rajzolta meg ezt a színésznek indult konzumlánvt, - gyenge nő­nek és erős embernek. Krasznói Klára nagy gond­dal fogalmazta színpadra az énekes-táncos-prózai szerepet. Pepsie ismerősen viselke­dik. Jean-Francois, a nős, gyermekes fiatal mérnök, felesége távollétében a la­kására viszi, berúgnak, el­alszanak. Így nyit rájuk Hops úr, aki majd dönt Jean-Francois pályaművé­nek ügyében. Mindjárt át is húzza a tervet és így Jean-Francois karrierjét. Mester István művészi meg­újulásnak használta fel ezt a szerepet. Külsőségek he­lyett egyszerű eszközökkel, a realitás és a bohózat ele­meiből gyúrt össze egy ko­moly férfit, egyben annak karikatúráját Ezt történik a színpadon, Hruby Mária buja-bordó díszletei között amelyek hol eleganciát, hol fülledtséget árasztanak. Ez a cselek­mény bújkál ki-be zenéből prózába és vissza. Aldobólyi Nagy György muzsikája — ha lehet zenére alkalmazni ezt az irodalmi kifejezést — akkor epikus, tehát elbe­szélő és a helyzetből fakad. Másképp és néha többet mond el a történetből, mint a prózai szöveg. Franciás felhangjai ellenére sem pá­rizsi, hanem egyetemes mu­sical zene. De nemzetközi­sége ellenére benne halad a magyar zenés színpad már kialakuló stíluságyaza­tában is. Sajátosan az iro­dalmi alapszövegre terem­tett muzsika, sajátosan a résztvevő énekes színészek hangi világára írotton. Amellett jól hangszerelte és a négytagú — Aldobólyi- Kovács Árpád-Vörös László - Cseke Lajos - zenekar nyolc hangszeren igen jól szól. Sőt, a kerettörténet­ben remek, laza játékot is produkál, Romhányi József mindig gördülékeny, költői dalszövegei kivételével azonban ez az irodalmi alapszöveg — nem irodalom. Csak Pepsie mindenütt is­merős típusa élteti, meg Valló Péter rendező jó já­téka. Pepsie tehát eljött a pé­csi színpadra is, Czimer ló-1 zsei révén, aki magyarra ültette a szövegét. Ennek a szövegnek a végét rendező és zeneszerző megváltoztat­ta, megkurtította. De a be­fejezés mindkét változatá­ban, ott húzódik a darab mélyrétegében egy jelen­ség: a nem túl erős házas­ságok kritikus pontjain né­ha a „harmadik" segít át­jutni. Akár haszonból, akár önfeláldozó szerelemből, ez a harmadik tartja egyen­súlyban az immár poroso­dó, mégis kötődő frigyeket. Ettől ismerős Pepsie nekünk is. Ettől ismerős Jean-Fran­cois is, aki szereti a felesé­gét, de megérzi, hogy Pep­sie a különb ember. Bele is szeret kicsit, mégsem vál­lalja őt, csak a segítségét fogadja el. Ezt éreztük Ab- rahám István játékában: a középszerű, ingadozó férfit. Kellemes, nagyon emberi fi­gurát formált meg, könnye­dén, humorral és szép énekprodukcióval. Joó Kati egyénisége kifejezi a külső­ségeknek élő puha-ember feleséget. S egyéni színű karakteralakítás Garai Ró­bert inasa, fanyar, mégis jóízű humorral. Pepsie eljött a pécsi szín­padra és elhozott egy elfe­lejtett stílust is. A virtuóz, franciás játékot, amitől — nem tudni, miért — rende­zőink java mintha félne. Valló Péter nem félt. Attól sem, hogy egy vizesmeden­cét helyezzen a színpad kellős közepére, teli vízzel és ki-be járassa ebbe a színészeket, akár cipőstől is. Vállalta a kockázatot, hogy néha túl sok a vízbeesés és jó, hogy vállalta, mert az ilyen merészségektől, jó színészvezetésétől, féktelen játékos világától — megle­begtette kicsit a még min­dig elnehezedett magyar zenés színházat, másképp, mint eddig. Földessy Dénes Olvasósarok a pártiskola könyvtárában Ma: enrlékfat-letepfezés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom