Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)
1975-11-23 / 321. szám
2 Dunántúli napló 1975. november 23., vasárnap Emlékünnepség a MÁV Járműjavító Üzemében a nagy forradalmár C zernyolcszázhetveröt no™ vember 23-án született a magyar munkásmozgalom egyik legjelentősebb alakja, Landler Jenő, az „öreg”. Eredeti foglalkozása ügyvéd volt. Mint a századfordulat haladó szemléletű radikális értelmiségének legjava, ő is megtalálta az utat a társadalmi progresszió aktuális kérdéseihez, sőt tovább is. Ezt bizonyítja, hogy 1904- ben elvállalta a vasutasok áprilisi sztrájkja miatt perbe fogott vezetőség, az úgynevezett 13-as bizottsáq -egyik tagjának védelmét a törvényszéki tárgyaláson. A per folyamán végleg felismerte hovatartozását. Ettől fogva hosszú időn keresztül o vasutas- és villamosvasúti dolgozók mozgalmának egyik vezetője, újságjuk szerkesztője lett. Nagy része volt abban, hogy ez a jelentős állami alkalmazotti réteg minden tilalom és buktató ellenére végül csatlakozott a szociáldemokrata mozgalomhoz. A világháborúig terjedő időszakban szervez, véd, előadásokat tart, energiáját és tehetségét a munkásmozqalom szolgálatába állítja. A Szociáldemokrata Párt baloldali vezetői között egyre nagyobb lesz a szerepe. Ahogy közeledett a háború, úgy erősödött harcos an- timilitarizmusc, amely az imperialista világégés időszakában sem lankadt. Elsők között és melegen üdvözölte az orosz forradalmat. Az 1918-as általános politikai tömegsztrájknak is egyik szervezője volt. A Parlament előtti gyújtóhangú beszédéért te is tartóztatták, bár hamarosan kénytelenek voltak szabadon bocsátani. Aktív szerepet játszott az őszirózsás forradalomban, amelynek győzelme után az egységes, osztályharcos vasutasszövetség vezetőjévé választották. A Tanácsköztársaság idején a forradalmi kormányzótanács tagja, a diktatúra következetes védelmezője. Nem volt ugyan katona, s különösebben katonás alkat sem, 130 kilójával (Lukács György: „Landler csak úgy tudott felülni a lóra, hogy odaállították a lovat, hoztak egy asztalt, hoztak egy széket, Landler először ráállt a székre, aztán az asztalra, és onnan ült fel a lóra .. ."). Bátorsága, határozottsága révén hamar népszerű lett a Vörös Hadseregben, még a régi tisztikar is respektálta. Stromfeld Aurél lemondása után így nem volt meglepő, hoqy őt nevezték ki a forradalmi proletársereq fő- parancsnokává. A Tanácsköztársaság leverése után Bécsbe emigrált és a többi vezetővel, volt népbiztosokkal szinte azonnal hozzálátott a párt újjászervezéséhez, az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának megakadályozásához. A húszas évek elején a KMP-n belüli frakcióharcok idején a hazai mozgalmat előnyben részesítők vezetőjeként harcolt meggyőződéséért, tapasztalatainak a gyakorlatba történő átültetéséért. Alpári Gyulával közösen készítette elő a legális forradalmi munkáspártnak, az MSZMP-nek megalakulását, és a későbbiek folyamán is szervezte itthoni tevékenységét. A nagy lebukások idején (az ún. Rákosi-per) kivette részét a védelem koordinálásában. Egy egész kommunista nemzedék számára Bécsben lett „az öreg”, miközben tanított, publikált, nevelt, annak ellenére, hogy súlyos szervi szívbaja egyre inkább kínozta, aláásta egészségét. 1927 végén a KMP Központi Bizottsága a súlyosan beteg Landler Jenőt az orvosok tanácsára Cannes-ba küldte, a francia Riviérára, azonban már ez sem segíthetett. 1928. február 25-én meghalt. Hamvait a Kreml falába helyezték örök nyugalomra. A KMP Központi Bizottsá- gának gyászjelentése joggal állapította meg: „nemcsak a magyarországi munkásságnak, a KMP-nek felbecsülhetetlen vesztesége ez a halál, hanem az egész nemzetközi munkás- es kommunista mozgalomnak, amelynek Landler Jenő mindjárt a Kommunista In- ternacionálé alakítása után elöljáró harcosa lett. Ilyen harcosokat, ilyen vezéreket, mint amilyen Landler volt, csak a proletárforradalmak hőskora termelt ki. Áldozatot nem ismert a harcban, a harc neki gyönyörűség volt. A vezető munka, amelyet a proletariátus élén fejtett ki, a munkásosztálynak, az elnyomott és felszabadulásra törő harcos tömegeknek alázatos és tisztelettel teljes szolgálata volt . . .” KS/D. NAPLÓ TELEFOTÓ Újpesten, a Landler Jenő MÁV Járműjavító Üzemben emlékülést rendeztek Landler Jenő, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 100. évfordulója alkalmából. Az ünnepséges Szerényi Sándor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága titkárságának tagja méltatta Landler Jenő életútját A német Macskajáték Baranyában A berlini Volksbühne színház vendégjátéka Pécsett és Bolyban Egy este 12 darab... Nem akármilyen teljesítmény ez egy színháztól. Márpedig az NDK 25. éves jubileuma alkalmából Specktakel 2. című előadásával a berlini Volksbühne színház nem kisebb feladatra, mint erre vállalkozott. Elképzelni is nehéz az ilyesmit, nemhogy megvalósítani. Sajátos területi, országos és nemzetközi célkitűzéseik szellemében - a közönség megnyerése érdekében - ők még erre is képesek voltak . . . Hogyan? Erre már Dieter Kien, a színház igazgatóhelyettese válaszol, akivel a tegnap esti Pécsi Nemzeti Színház-beli előadásuk előtt volt alkalmunk beszélgetni.- A publikum egy része a színpadon, másik része a nézőMegalakult a fiatal vadászok megyei bizottsága Ezeregyszáz vadász van Baranyában — közülük 96- an harminc év alattiak. Közülük gyűlt össze tegnap délelőtt 64 ifjú vadász Pécsett, az Ifjúság Házában, hegy a MAVOSZ és a KISZ KB kezdeményezésének megfelelően Baranyában is létrehozzák a fiatal vadászok megyei bizottságát. A megjelenteket Ambrus Jenő, a MAVOSZ Baranya megyei Intéző Bizottságának elnöke köszöntötte, hangsúlyozva : az ifjúsági törvény szellemének a vadásztársaság életében is változásokat kell hoznia. A fiatal vadászok megyei bizottsága az ifjú vadászok érdekvédelme mellett segíteni fogja, hogy mind több fiatal munkás lehessen vadász. Az alakuló ülésen elhatározták a résztvevők, hogy megszervezik a fiatal vadászok kiubját. Nagy érdeklődés mutatkozott a kynoló- gia iránt. Az alakuló ülés résztvevői a MAVOSZ megyei Intéző Bizottsága mellett működő fiatal vadászok bizottsága elnökének dr. Keresztes Tamást választották meg. • Rossz az alkatrész-ellátás Huszonhat autóbusz „fekve” maradt A tömegközlekedés lássa kárát? Egy esztendeje nagy volt az öröm Pécsett, amikor megkezdődött az autóbusz-park rég esedékes járművóltása. Jöttek a Skodák, megjelentek az Ikarus 200-as családjának tagjai és egy ideig valóban minden olyan szép volt, míg aztán . . . Szokásos reggeli operatív értekezlet a 12-es Volán személy- forgalmi üzemigazgatójánál, Szakonyi Lajosnál. A téma hónapok óta ugyanaz: a pécsi telepítésű 357 autóbuszból a „tárgynapon" hány nem indult ki. Nem a szokásos leállásokról van szó, a felújítás, TMK, szer viz, karambol utáni javítás miatt szinte tervszerűnek mondható kiesésekről, hiszen ezzel számolni kell. Hanem arról, ami most már napról napra egyre idegesítőbben ismétlődik: az anyaghiónyos leállásokról. November 19-én 24, másnap 26 autóbusz maradt benn. De állt már 36 is! A megbeszélésen az okokat sem kell firtatni. Molnár István üzemegységi főmérnök két listát mutat. Az egyiken az álló gép„Hallo, rendőrség ?!” A MEGYESZER új szerződése Országos vállalattá nőtte ki magát Győrött autós tolvajbandát fogtak el úgy, hogy az üldözők e készülékek segítségével tartották egymással a kapcsolatot. A rendőrségi segélyhívó berendezés gombnyomásra ösz- szeköttetést teremt a hívó és a rendőrségi ügyeletes között, de egyidejűleg az összes többi készülék is bekapcsolható a beszélgetésbe. Az első 30, Győrbe szállított segélyhívót belügyminisztériumi rendelésre a pécsi MEGYESZER gyártotta, és e héten kötöttek szerződést újabb 40 darabra, amelyek valószínűleg Nyíregyházára kerülnek. A Szerelőipari és Szolgáltató Vállalat tíz év alatt egyedi darabokat előállító kis vidéki üzemből országos jelentőségű vállalattá lett. A IV. ötéves tervben a széria-termelés szempontjából nulláról indulva elérték azt, hogy jelenleg 40 százalékban sorozatgyártással foglalkoznak. A következő középtávú tervidőszak célkitűzése szerint a villanyszerelési munkák kivételével csak sorozatokat állítanak elő. E tekintetben alaposan felkészültek: a TRANSZVILL-lal kötött hosszúlejáratú megállapodás alapján bekapcsolódnak a tőkés országokba szállítandó villamos elosztók gyártásába, az Irakba kerülő berendezések tervrajzai már Pécsett vannak. Ugyancsak a TRANSZVILL-lal egyeztek meg abban, hogy két évig együttműködve készítik a tengerjáró hajókon lévő daruk villamos berendezéseit és vezérlőfülkéit. 1977-től pediq kizárólag a MEGYESZER foglalkozik ezzel. Aki azt hiszi, hogy a hajókat még manapság is izomkoloszszusok kormányozzák a kerék forgatásával, nagyot téved. S hogy ez nem így van, az kissé a vállalat érdeme is: ők készítik az automatikus hajóvezérlő berendezéseket. 1976 második félévétől a 10 000 volton felüli elektromos vezetékek megszakítóit is a MEGYESZER gyártja svájci ElB- licensz alapján. A mintadarabokat most épp Berlinben próbálják ki. A vállalat fő profilja azonban a telekommunikáció, vagyis a liftekben lévő vészjelzők (prototípusát decemberben zsűrizik, 1976-tól gyártják), a kaputelefon, melyet az országban egyedül a MEGYESZER készít (most foglalkoznak a svájci Ticinoval való együttműködés kérdésével) és a már említett rendőrségi segélyhívó berendezések. Segélyhívó, melyet próbaképpen a Széchenyi téren állítottak föl A MÁV pécsi igazgatósága a következő tervidőszakra évi 15 millió forint kapacitást kötött le a vállalatnál, amely továbbra is 350 dolgozóval tevékenykedik, s öt év alatt, óvatos becslések szerint termelése 130 százalékkal emelkedik. Szántó Péter kocsik és hibáik szerepelnek, a másikon azoknak az anyagoknak a jegyzéke, amelyeket a raktár nem tud kiszolgáltatni. Legtöbbször ugyanazok a hibák és ugyanazok a hiányzó anyagok. Nem csoda, ha egyre idegesebb hangulatban zajlanak az operatív megbeszélések. A 357-ből 147 a helyi forgalomban vesz részt. Naponta mintegy 1400 járat indul, a kimaradás 5 ezrelék körül van. Az utas tehát ritkán találkozik a telepen megszqjrhatatlanul szokásos jelenségekkel. Sűrűbben fordulnak a kint lévő kocsik, kevesebb a „pilóta” pihenőideje. A kérdés tehát izgató: észreveheti-e az utas is, hogy nincs minden rendben az autóbuszok körül? A válasz nap-nap után megfogalmazódik, amikor ráfigyelnek az időjárásra is. Aggódnak, hogy a komoly hidegek beálltával a mostaninál is jóval több kocsi marad „fekve", hiszen komoly problémák lehetnek az indítással. A legtöbb motorikus baj a régi autóbuszokkal van, amelyekben még Csepel-motor van. Mintegy fél éve leálltak a hüvely-gyártással — a legtöbb gondot ez okozza. A helyi jár műpark kétharmada Csepel- motorral üzemel. Azelőtt havonta 80—100 hüvelyt használtak fel, most jó ha 10—20-at kapnak. Sokszor használt anyagot kell beépíteni, ez pedig . . . A raktárból „filléres” anyagok tömege hiányzik és sokszor komplett egységeket kell beépíteni olcsó alkatrészek helyett. Előfordul az is, hogy égy-egy komolyabb hiba miatt huzamosabb ideje álló autóbuszt „mez- telenítenek le", hogy a többi mehessen. Ez sem megoldás! Az anyaghiányban nem Has része van az AUTÓKER kiszolgálási rendszerének is. Ha pl. a beütemezett napon a százféle igényelt anyagból csak húsz van a vállalatnál, csak annyit szolgáltat ki, s ha a hiányzókból másnap érkezik a szállítmány, azok járnak jól, akik akkor mennek. Éves szinten a felét sem kapja meg az igényelt alkatrészféleségeknek a 12-es Volán. A helyzet idegesítő. Sürgősen megoldást kell találni az autóbuszok alkatrészellátására, . még mielőtt a hiány a tömeg- közlekedésben érezteti a hatását. H. I. téren helyezkedett el. Óriási — 300 ember elhelyezésére alkalmat adó — nézőtérről van szó. H. Müller Ágyterítőjének előadása után a nézőközönséget négyfelé osztottuk. A négy csoportba osztott közönség választhatott repertoárunkból egy-egy darabot. Egy csoport a próbaszínpadon helyezkedett el . . . de játszottunk még a színház előtti gyermekjátszótéren is. Aztán vissza a próbaszínpadra. A negyedik csoport a ma este Bolyban bemutatandó Kitünte- tettek-et nézte meg. Később az éjszakai program következett — vendéglátással egybekötve. Bebizonyosodott, hogy a közönség kibírja ezt . . . — És a színház? — Természetesen mindez 50 színészünknek és egész technikai személyzetünknek megerőltető feladatot jelentett. Ezt csináltuk 14 napig minden este. Másfelől mégis azt kell mondanunk: az ilyen feladat nem megerőltetés kérdése számunkra. Ha a „Nincs a szerződésben . . .” szállóige mellett maradnánk, akkor ilyen ragyogó színházi estéket nem tudnánk rendezni. Azért mondtam el mindezt, mert a színház tevékenységének egyik alapkoncepciója az állandó megújulás, „pz újabb és újabb rétegek bevonása munkánkba. — Sulyok Mária - szakembereket is meghökkentően kitűnő németséggel kapcsolódott be az önök Macskajátékába, amely a közelmúltbeli NDK- ban megrendezett magyar színházi napok egyik szenzációja volt. Honnan a kapcsolat? — Mielőtt erre válaszolnék, el kell mondanom, hogy éppen ez a rendezvénysorozat győzött meq bennünket arról, hogy a szocialista országok közötti színházi kapcsolatok sokkal több lehetőséget hordoznak magukban, mint az egyszeri vendégjáték. Az NDK-beli magyar színházi napok felelős rendezője éppen a Volksbühne volt. Budapesten jártunkban megnéztük a Macskajátékot, kapcsolatba léptünk Sulyok Máriával és Örkény Istvánnal. A mi előadásunkban egy önmagában is nagyszerű, ráadásul németül ragyogóan beszélő színésznőt mutathattunk be közönségünknek — mint ön is említette - hatalmas sikerrel. Fontos volt az is, hoqy az Örkény által felvetett és megfogalmazott problémakör nálunk is nagy érdeklődésre tarthat számot. Itt Pécsett kettős szereposztásban adjuk elő a Macska játékot — a szombat esti előadásban Sulyok Mária, a mai vasárnap estiben Gizela Morgen személyesíti meq Or- bánnét. Az előadást Brigitte Saubeyran rendezte. A ma esti előadáson részt vesz K. Löffler, az NDK államtitkára is. A társulat este Bolyban bemutatja a Kitüntetettek című kamaradarabot, s a továbbiakban Budapesten vendégszerepel. Az NDK színházművészeti hetek rendezvénysorozata alkalmából a Pécsi Nemzeti Színház Eschner: Gergő királyát mutatta be. B. K. Munkások népi dalháza alakult „Csak tiszta forrásból" címmel népidal-házat szervezett dolgozói részére a Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat az Irányi Dániel tér 9. szám alatt lévő pinceklubjában. Itt a népdalt szerető munkások szombatonként találkoznak és baranyai pávakörök közreműködésével tanulják a dalokat, a daléneklést. Az első rendezvényt november 22-én Manesko Ferenc igazgató nyitotta meg. Fellépett a pécsszabolcsi, valamint a belvárdgyulai pávakör. A program szerint a következő alkalommal a pécs-vasasi kör vendégszerepei. Száz éve született
