Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-18 / 316. szám

f Dunantüil napló 1975. november 18., kedd ... Búcsút jelentő esti felle­gek / az égen máris fölsötét- ienek, / s a félelem megáll szivem fölött... — irta néhány hónapja Búcsúzás előtt cimű versében Lovász Pali bácsi, aki­ben a szelíd és bölcs öreget tiszteltük, s ha tétováztunk ve­le kapcsolatban, csak afölött: a költőt vagy az embert sze­ressük-e benne jobban? Természete szerint védtelen volt mindazzal szemben, ami brutális, ormótlan és rút. A jó­ság és a szépség feltétel nél­küli híveként irt, szervezett, amíg tudott, tette a dolgát, amig tehette... A JELENKOR utolsó előtti számában verseit olvashattuk, Bertha Bulcsu in­terjújában találkozhattunk vele. Ott állt a tatarozástól zűrzava­ros Irányi Dániel téri ház fris­sen festett falú szobájában — büszkesége, a Janus Pannonius- fal előtt, iratokat rendezett, né­hány hét múlva megjelenő ver­seskötetét várta. És talán ép­pen akkortájt, amikor az inter­jú készült, az „Irányi Dániel tér 8. alatt / a párkányon az ab­lakok között / kikelt egy kis- galamb” — olvashattuk sze­retettől, aggódástól fűtött, sze­líd simogatásként ható versé­ben. Lovász Pál 1896. május 28-án született Bácsföldváron. A ju­goszláviai magyar írók az első vajdasági magyar költőként tisztelik, és hasonlóan tisztele- megbecsülést érdemel a irodalom kibontakozása kifejtett tevékenysé- az OTI igazqa- árosunkban. Sokat nindiq bizalommal [ásókért. A ha ma ózó irodalmi élet Janus Panno- ak először a tit- főtitkára lett. 2-ig a Várkonvi késztette SORSUNK esztője volt. A Tisza- és a Vándorút cimű után végre most, a közeli hetekben jelenik meg válogatott verseinek gyűjtemé­nye. Már nem láthatta. És nem adhatott versbefoqlalt hírt. az azóta bizonnyal felnőtt kisqa- lambról sem, amely az ablak­ban „imbolygó veszélyre”, a költőre nézve érezte: „őt. en­gem, házat, földet, csillaaot/ eggyé ölel az élő irgalom.” B. K. Javítani az oktatásügyi dolgozók élet- és munkakörülményeit Beszélgetés Kajtár Istvánnéval, a Pedagógusok Szakszervezete Pécs városi Bizottságának titkárával A Pedagógusok Szakszerveze­te X. kongresszusa vasárnap ért véget. Pécs és Baranya peda­gógustársadalmának kongresz- szusi küldöttei szekcióüléseken szólaltak fel, és mondták el mindazt amivel választóik meg­bízták őket. A legfőbb hang­súlyt a kongresszuson az a megállapítás kapta, amely sze­rint az 1972. évi oktatáspolitikai párthatározat és a XI. párt- kongresszus által meghatáro­zott feladatok végrehajtásában a szakszervezet befolyása, sze­repe jelentékenyen megnőtt. A határozat szellemében A beszámolóban és a hozzá­szólásokban — közoktatásunk általános korszerűsítésének át­fogó feladatát szem előtt tart­va — sok szó esett az oktatás­ügyi dolgozók élet- és munka- körülményeinek javítását szol­gáló törekvésekről. A határo­zatnak — elsősorban az ide vágó — megállapításairól be­szélgettünk Kajtár Istvánnéval, a Pedagógusok Szakszervezete Pécs városi Bizottságának titká­rával, aki vasárnap este érke­zett haza a kongresszusról. Kajtár Istvánné elmondta, hogy a kongresszusi határozat megfogalmazása szerint is, a szakszervezetnek alapvető fel­adatához híven a közoktatás-, a közművelődés fejlesztésében és a nevelőmunka terén kifej­tett fontos tevékenységével pár­huzamosan tovább kell mun­kálkodnia az oktatásügyi dolgo­zók élet- és munkakörülményei­nek tervszerű és tudatos fej­lesztéséért. A határozat töb­Átadták a paksi „indító” kazánházat A paksi atomerőmű építésé­nek fontos eseményéről adott hírt az Erőmű Beruházási Vál­lalat helyi kirendeltsége: üzem­behelyezték az 50 millió forint értékű indító-kazónházat. Ez az új energiabázis első végleges és első „meleg” létesítménye. Egyelőre a műhelyeket, a rak­tárakat, a betongyárakat, a be­ruházók, a tervezők és a kivite­lezők irodáit látja el gőzzel. Biztosítja, hogy a hideg évszak­ban is zavartalanul, a kívánt ütem szerint haladjon a be­ruházás. Ezzel alapozzák meg ugyanis a helyszínen 1976-ra tervezett 900 millió forint érté­kű építési feladat .teljesítését, ami 150 millióval több az idei­nél. bek között azt is kimondja, hogy korszerűsíteni, egyszerűsí­teni kellene a bérrendszert, helyesebb és igazságosabb belső arányok kialakítására tö­rekedve. A népgazdaság anyagi hely­zetét figyelembe véve gondot kell fordítani arra, hogy egyes pedagógusrétegek „hátrányos helyzete" fokozatosan megszűn­jön. Ezen belül fontos feladat a tanítók, a pályakezdő peda­gógusok helyzetének javítása. A munkaidő csökkentése te­rén már eddig is kísérletek foly­tak a heti 44 órás munkaidő bevezetésére. A kísérletek ered­ményeire támaszkodva — a tanítók kötelező heti óraszá­mának csökkentése mellett, a szakszervezet szorgalmazza a 44 órás munkahét bevezetését, a kéthetenkénti szabadnap biz­tosítását. Időszerű feladat az óvónők és a gyermekfelügyelők, vala­mint a szakoktatók szabadságá­nak rendezése is. A pedagógu­sok lakáshoz való juttatásában a szakszervezet eddig is meg­tette a tőle telhetőt, a jövőben még többet tesz a lakásgondok fokozatos megoldása érdeké­ben. Fontos feladat a többgyer­mekes pedagógusok, továbbá a nyugdíjasok általános szociális kedvezményei színvonalának emelése, valamint a jelenlegi­nél több üdültetési lehetőség biztosítása. Növekvő önállóság Mivel mindebben a konkrét helyi lehetőségek még nem kel­lőképpen kihasználtak, a nö­vekvő önállósággal felruházott, növekvő felelősséggel tevékeny­kedő alapszervezetek feladatai, befolyása egyre nagyobb lesz. Ezt szolgálja a szakszervezeti aktívák differenciált felkészítése A csaknem 25 oldalas kong­resszusi határozat az iskolát, az iskolai munkát érintő vala­mennyi megállapítása azt a fejlődést tükrözi, fogalmazza meg, amelyet a Pedagógusok Szakszervezete az oktatáspoli­tikai párthatározat végrehajtó­Kiállítás a FÉK Galériában A katonaélet színes, mozgal­mas világa fogadja a látogatót a FÉK Galériában, ahol a Magyar Néphadsereg Képző- művészeti Stúdiója tagjainak, Legéndi József, Gyimesi Lajos és Bükkösi Gábor katonafestők­nek nyílt kiállítása tegnap dél­után 4 órakor. A megnyitó be­szédet Auth András, a Nép­művelési Tanácsadó vezetője mondotta. A megnyitón részt vett Krizs József őrnagy és Nyilas Sán­dor alezredes. Jelen volt Lantos József, a Megyei Tanács műve­lődésügyi osztályának helyettes vezetője, valamint Gergely László, a HNF városi titkára. Auth András megnyitó beszé­dében méltatta az 1949-ben megalakított MN Képzőművé­szeti Stúdió negyedszázados tevékenységét. A stúdió egyik fő célkitűzése volt a szinte hagyomány nélküli katonafesté­szet megteremtése, ugyanakkor a szocialista tartalmú képző­művészet kialakítása és propa­gálása. Az 50-es évek kezdetén vezető, irányító szerepet játszott egész képzőművészeti közéle­tünkben. A stúdió 1957-től már csak három fővel működik, akik jelenleg is tagjai. E há­rom festőművész pécsi bemutat­kozása kb. két évtizedes festői termésüket reprezentálja. Fő célkitűzésük, a katonaélet művészi bemutatása mellett a tematikai sokrétűség, a festői irányzatok pozitív eredményei­nek tudatos felhasználása jel­lemzi alkotói magatartásukat. Elkötelezettségükkel, a mester­ségbeli tudás magas színvona­lával megbecsült helyet foglal­nak el mai művészetünkben. A kiállítás november 30-ig tekinthető meg, naponta 9-től 18 óráig. Proksza László sóban és az érdekképviselet terén maga elé tűzött, és amit a pedagógusok munkájuk so- nap mint nap érzékelhet­ran nek. B. K. Pantomim, improvizáció Lengyel színházi bemutató Pécsett • Nincs főszereplő és statiszta • Oratórium játék — amatőrökkel Védekezőn az arcuk elé rán­tott kezekkel, riadalommal meg­feszülő testtel jönnek előre a színpadon. Tapsra felugranak, furcsa görcsben merevednek meg, mozgás, ritmus ... Próbál a lengyel Zaulek együttes Pé­csett, a Doktor Sándor Műve­lődési Központ színpadán.- A heti 4 próbánkon is négyet órán keresztül hasonló testgyakorlatokat, kondíció erő­Összeköttetés Péccsel Varga Sándor, a pécsi Postaigazgatóság vezetője átadja az új postát Szalánta lakosságának. Fotó: Maletics Átadták a szalántai új kispostát Tegnapig ugyanott dolgoz­tak a tisztviselők, ahol csaknem ötven éve a szájhagyomány és a korabeli újságok szerint egy Ambrus nevű csendőrtiszt fej­szével megölte a postáskisasz- szonyt. A szalántai postahiva­talnak azonban nemcsak ez az egyféle szomorú nevezetessége volt, hanem az is. hogy már nem felelt meg a korszerű kö­vetelményeknek sem technikai­lag, sem építészetileg. Az utób­bi időben a mennyezet is ve­szélyessé vált. November 17-én megoldód­tak a gondok: elkészült és a délelőtti műszaki átadás után a közséq lakossága is birtoká­ba vehette az új postahivatalt. Az 550 ezer forintos létesítmény ünnepélyes átadásán jelen volt Varga Sándor, a pécsi Posta- igazgatóság vezetője, Lukács Ferenc, az igazgatóság párttit­kára, Ságodi Istvánné tanácsel­nök, Kerner Ádám, a Hünyadi Termelőszövetkezet elnöke és Bors Ferenc, az MSZMP közsé­gi titkára. Az egybegyűlteknek ők mutatták be az új létesít­ményt, amely nemcsak Szalán- tát, hanem a környező helysé­geket: Németit, Szilvást, Bissét és Eszterágot is ellátja. A köz­pont 15 helyi vonallal rendel­kezik, és összeköttetése van Péccsel, Pogánnyal, Siklóssal. A négyszobás modern épület­ben hatan dolgoznak: két bel­ső munkerő és négy kézbesítő. A ház alapozása ez év július 22-én kezdődött, s alig két és fél hónap múlva átadták a kész kispostát. A gyors munkát a termelőszövetkezet építő bri­gádja végezte. Szalántón tíz éve tervezték már az új hiva­talt, de csak most az igazga­tóság rekonstrukciós munkája során nyílt erre lehetőség. A IV. ötéves terv végén né­hány beruházási összeq felsza­badult, s míg a középtávú terv­ben a pécsi igazgatóság anya­gi erőforrásaiból 26 kisposta épült, most rövid hat hónap alatt 32 hivatal építésére lesz lehetőséq, a pécsiek körzetébe tartozó négy megyében, össze­sen 20 milliós költséggel. A szalántai új postahivatal ennek a munkának első létesítménye, az első elkészült kisposta. Szántó Péter Elsők a tehertaxisok A közforgalmú járművek ve­zetői részére ezelőtt hat hó­nappal „Balesetmentes közle­kedésért '75” címmel vetélke­dőt indított a Volán 12. sz. Vállalat. Az eltelt fél év alatt a nevezett 49 brigádnak bal­esetmentesen kellett volna köz­lekednie. Ezt a próbát 23 bri­gád állta ki, s így ők indulhat­tak hétfőn az elméleti verse­nyen. A vetélkedőnek ezen a záró fordulóján műszaki, irodalmi, politikai, valamint az új KRESZ- ből feltett kérdéseket kellett megválaszolniuk a versenyzők­nek. A versenyen első lett a Volán iroda tehertaxi részlege, a „Széchenyi" szocialista bri­gád. Második helyezést ért el a 39-es csuklós buszon szol­gálatot teljesítő „39-es Hunya­di” szocialista brigád, míg har­madikként fejezte be a ver­senyt a szigetvári főnökség „Április 4." szocialista brigád­ja. sítőket végzünk - mondja Jerzy Niebudek, az együttes művészeti vezetője. Az Izsók feláldoztatása című oratóriumjá­tékunk is a gesztussal kifejez­hető, pantomimes elemekből építkező darab, melyben az egyéni improvizációk döntő sze­repet kapnak. — Ezek szerint az egyes színésznek van vezető szerepe a játékokban, nem a rendező­nek. — Nem hiszek a rendező-köz­pontú színházban. Ha a prob­lémák legteljesebb kifejezésé­re törekszünk, az csak a szi­tuációkon keresztül lehetséges és az egyes produkciók ötvö­ződnek össze szép, csoportos játékká. Nincs főszereplő és statiszta, mindenki résztvesz az előadásban, minden egyes szí­nész munkájától függ annak sikere. — Több külföldi bemutatko­zásuk, elismerések után hova tennék a saját együttesüket, a lengyel együttesek rangsorá­ban? — Nálunk nagyon sok a jó amatőr együttes, a legjobbak a nagy egyetemi városokban dolgoznak. Nagy a konkuren­cia. Mi, avantgárd törekvé­seinkkel az első tíz együttes közé tartozunk. Persze nem na­gyon derül ez ki a kritikai visszhangból, igen ritkán fi­gyelnek oda az amatőrök mun­kájára. Nem zavarja ez külö­nösen a munkánkat, de nem is kapunk ösztönzést tőlük, — A lengyel színház köztudo­másúan a legjobb színházak közé tartozik a világon. Vajon elmennek-e a „profi" színé­szek az amatőrök előadásaira, van-e kapcsolat amatőrök és hivatásosok között? , — Nekünk szerencsénk van, mert a Jelena Góra-i színház igazgatónője már többször meghívott bennünket tapaszta­latcserére, kollegáknak tekin­tenek minket, egyenrangú part­nereknek. Legnicában rendsze­resen megrendezik a költészet napjait, ahol neves együttesek és színházak lépnek fel. Ez is jó, de az előbb említett példa eléggé-egyedi, egy ember kez­deményezése. Viszont gyakori, hogy a hivatásos színházak az amatőr együttesekből válasz­tanak színészeket. Mi azonban nem vállalkozunk arra, hogy színészeket adjunk nekik. Leg­nica alig hetven kilométerre van Wroolawtól, ahol él és dol­gozik Grotowski, az egyik leg­nagyobb lengyel színházi szak­ember, rendező. Hamarosan el­jön hozzánk a csoportja, bizo­nyára sokat tanulunk tőle. A harminc tagú Zaulek együttes ma a Pollaak Mihály Műszaki Főiskolán, holnap es­te pedig az Ifjúsági Házban mutatja be műsorát, melynek külön érdekessége az, hogy már évek óta ezt játsszák, min­den előadásra felújítva. Hárságyi Margit Új típusú konyhabútorok A Tisza Bútoripari Vállalat szombathelyi gyárában az idén — a megnövekedett igé­nyeknek megfelelően — kony­habútorok gyártására tértek át. A Babette, Beáta és Eszter tí­pusú konyhagarnitúrókból ed- diq nyolcezer készült az üzem­ben. A termelés ebben az évben a tavalyihoz viszonyítva har­minc százalékkal, 1973-hoz mérve pedig több mint negy­ven százalékkal emelkedett. Az üzem az év végéig terven felül két és félmillió forint értékben hétszáz garnitúra konyhabútort ad a kereskedelemnek. Kongresszus után

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom