Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-29 / 297. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 297. szám 1975. október 29., szerda Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A nevelőiskola jövőjéért Megkezdődtek a magyar-szomáli tárgyalások Közös törekvés a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére Gyümölcsfák és díszcserjék 'V'... 1 ~ r ** - US Facsemete-vásár a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat le- rakatában. — Szokolai felv. — Őszi faültetés, csemetevásá r rrT—Vli—a————»HBKMagW»aqilllW«IBBII !■ ÜM—MIFWIIIH —I Huszonötezer cserjét ültetnek a pécsi, komlói parkokba T ársadalmi fejlődésünk egyik kulcskérdése „a tudati viszonyok gyorsabb, erőteljesebb változása, a szocialista erkölcs és életmód általánossá válása" — állapította meg az MSZMP XI. kongresszusa. össztársadalmi feladatról van szó, a közművelődés mind egységesebbé váló rendszerében. A megvalósításban szerepe és felelőssége van minden állami és társadalmi szervezetnek, üzemeknek és termelőszövetkezeteknek, szak- szervezetnek és KISZ-nek, de nem utolsó sorban a családnak, ahol a fejlődő gyermek legintenzívebben és legkorábban teszi magáévá az. elemi erkölcsi szokásokat, viselkedési módokat. A család társadalmi szerepének kiemelése felhívta figyelmünket a felnőtt társadalom életmódjának, mindennapi viselkedésének fontosságára. A kollektív társadalom törekvése és eddigi eredményei lényeges változást hoztak az iskolai oktatásban is. A mi viszonyaink között az iskola nem lehet kizárólag oktatási intézmény. A tanulás ma már nem csak a kultúra elsajátítását, a tudás megszerzését jelenti. Tudjuk természetesen, hogy a rohanó tudományos és technikai fejlődés mind gyorsabban teszi elavulttá a tanult anyagot, tehát ismereteket átadni minden eddiginél nagyobb szakértelmet és energiát követel. Végsősoron azonban a legkorszerűbb tananyag is csak akkor válhat jövőnket építő erővé, ha a fiatalok alkalmassá válnak a felelősség- teljes, másokért tenni akaró, közösségi tevékenységre. Ezért a legfontpsabb, amit el kell sajátítani, a szocialista normák szerinti életmód. Minél erősebben hatnak mindennapi életkörülményeink között otthon, a munkahelyen, vagy szabadidőnket kitöltő tevékenységünk során az alapvető erkölcsi normák, annál jobban segítjük a _nevelőiskola fejlődését. Kardos József és dr. Kornidesz Mihály a korszerű iskoláról írva állapította meg: „Hazánk szocialista fejlődése az ifjúság szocialista, kommunista nevelésének alapja." Ebből kitűnik, hogy az iskolák és a nevelés-oktatásügy teljes rendszere bonyolult kölcsönhatásban áll a társadalom egészének fejlődésével. Hogy mennyire sikerül korszerű nevelőiskolát teremteni, az egyrészt a társadalom erre irányuló erőfeszítéseitől, másrészt a nevelés-oktatás szervezetének és szakembereinek munkájától függ. A továbbiakban az iskolán kívüli társadalmi hatótényezők eddiginél is intenzívebb közreműködését szorgalmazzuk néhány — a nevelőiskola továbbfejlesztése szempontjából jelentősnek ítélt — probléma kiemelésével. A szervezett óvodai nevelés ma már kiterjed a megfelelő korosztály 66 százalékára, szemben az 1960-ban feljegyzett 33 százalékkal. A fejlődés nemzetközi összehasonlításban is jelentős. A mennyiségi növekedés a demográfiai hullám következtében még folyamatban van. Nehéz a megfelelő tárgyi és személyi feltételeket biztosítani. Pedig — mint erre már utaltunk —, az iskolát megelőző kor alapvető jelentőségű a személyiség elemi szokásainak és emberekhez fűződő kapcsolatainak fejlesztésében. Sok óvoda épült már társadalmi összefogás eredményeként és a munkáskollektívák — elsősorban a szocialista brigádok — egyre többet tesznek a kicsinyek neveléséért. A budai járás két tanyai iskolájába az elmúlt tanévben húsz, illetve huszonkét pedagógus pályázott egy-egy állásra. A járás többi iskolájához nem futott be pályázat. A dolog nyitja: a két említett iskola lakást is tudott biztosítani, a többi nem. Ennek természetesen csak egyik tanulsága, hogy pedagógus lakásokat kell építenünk. A másik az, hogy tegyük elkötelezettebbé — társadalmi igényeink határozott megfogalmazásával — a fiatal diplomásokat. Mindkét ügyben van mi tennünk. Nagyon elgondolkodtató, hogy a képesítés nélkül alkalmazott pedagógusok száma (óvodában és általános iskolában is) növekvő tendenciát mutat. Tegyük még hozzá, hogy a tanárképző intézményekben egyre kevesebb a férfi hallgató. A következtetés egyértelmű — amint azt az MSZMP oktatáspolitikai határozata is tartalmazza — javítani kell a pedagógusok élet■ és munkakörülményeit. Hogyan segíthetnénk — felnevelendő gyermekeink közvetlen érdekeltsége miatt is — a határozat végrehajtásában? Mert mondjuk meg őszintén, a jól képzett szakember sehogysem pótolható, a pedagógus személyisége, hivatásbeli képességei, tudása a nevelés eredményességének egyik sarkköve. Hogy igényeinknek és társadalomépítési feladatainknak megfelelően biztosítani tudjuk a megfelelő minőségű, hivatásszerető pedagógusokat, ennek megértéséig kell fejlesztenünk a közgondolkodást és közakarattal megteremtenünk a szükséges feltételeket. Továbbra is igaz, hogy saját jövőjén takarékoskodik az a nemzet, amely nem áldoz eleget az iskolára, a köznevelésre. Megyénkben működik az ország egyetlen — a szó igazi értelmében — kísérleti általános iskolája. Szentlőrincen dr. Gáspár László kandidátus," iskolaigazgató a megye, az Országos Pedagógiai Intézet és nem utolsó sorban az áldozatkész pedagógus kollektíva segítségével a szocialista munkaiskola egy lehetséges modelljét hozta létre. Az iskola szocialista nevelőjellege áthatja a tananyagot és az órán kívüli közös tevékenységet is. A szentlőrinci nevelőiskoláról rha már mindenütt elismeréssel nyilatkoznak. Ne felejtsük azonban, hogy a mi megyénkben születhetett meg ez a nagy horderejű vállalkozás. Ez arra kötelez bennünket, hogy élen járjunk az eredmények elterjesztésében, hasznosításában is. Jónéhány tapasztalat átvihető a tanárképzés, a továbbképzés és nem utolsó sorban a többi általános iskola körülményei közé. A kísérleti eredmények átvétele és megfelelő körülmények közti kipróbálása egyik nagy lehetőség a megye iskoláinak továbbfejlesztésére. Igen, ez ismét anyagi és személyi feltételeket követel. De miért ne tudnánk ezeket — közakarattal, megyei összefogással megteremteni? A z óvoda, az általános iskola és a pedagógiai kutatás gondjairól szólva köznevelésünk feladataiból csak néhányat emeltünk ki, A jelzett problémák megoldásában azonban nélkülözhetetlen a társadalmi közvélemény és cselekvési egység ereje. Dr. Vastagh Zoltán Baráti eszmecserék, elmélyült tárgyalások a két ország kapcsolatainak erősítéséről, gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködés lehetőségeiről — röviden így jelemezhető Losonczi Pál Szomáliái látogatásának keddi programja. Az Elnöki Tanács elnöke és Sziad Barre Szomáliái államfő már hétfőn megbeszéléseket folytatott. Ennek alapján kedden -délelőtt Mogadishuban, a népi palotában megkezdődtek a két államelnök hivatalos tárgyalásai. Losonczi Pálon kívül magyar részről részt vett a tárgyalásokon Soós Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi államtitkár, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes, Lakatos Ernő, a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettese, Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese, Bárd Miklós, hazánk Szomáliába akkreditált nagykövete, Veres János, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, Székács Imre, a „Tesco” vezérigazgatója és Márkus János, a Külkereskedelmi Minisztérium tanácsosa. A húsztagú Szomáliái tárgyalódelegációnak Sziad Barre elnökön kívül tagja volt Husszein Kulmie Afrah, a Legfelsőbb Forradalmi Tanács alelnöke és a Forradalmi Tanács gazdasági bizottságának elnöke is. A tárgyalás során Sziad Barre tájékoztatást adott a haladó társadalmi rend Szomáliái építésének tapasztalatairól és eredményeiről. Ismertette azt a sokrétű munkát, amelyet a gyarmati múlt átkos örökségének felszámolásáért végeznek. Emlékeztetett arra, hogy az új útra lépett országban nem olyan rég még kolerajárvány dúlt, népbetegségek pusztítottak és súlyos elemi csapások — ciklon, katasztrofális szárazság — okoztak mérhetetlen szenvedést az embereknek. Az elnök meleg szavakkal szólt a szocialista országokról, amelyek a haladás útját járó, fejlődő Szomália segítőkész, megértő szövetségesei és har- costá rsai. Losonczi Pál "a hazánkban folyó szocialista építőmunkáról tájékoztatta tárgyalópartnerét. Ismertette azokat a feladatokat, amelyek az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában hazánk dolgozói előtt állnak. A tárgyalásokon a felek nagy figyelmet fordítottak a két ország közötti kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztése és elmélyítése kérdéseire. Érintették az időszerű nemzetközi kérdéseket is. Ezek közül a nemzetközi béke és biztonság, Afrika és a szocialista világ együttműködése, a közel-keleti problémakör, valamint a még gyarmati elnyomás alatt álló területek és a felszabadító mozgalmak álltak a megbeszélések homlokterében. Az őszinte légkörű, baráti szellemű tárgyalásokat a teljes egyetértés és a kétoldalú kapcsolatok erőteljes fejlesztésére irányuló közös törekvés jellemezte. A két elnök kedden délután külön folytatta megbeszéléseit, a szakértők pedig albizottságokban tárgyaltak. Losonczi Pál — Sziad Baye társaságában — este a mo- gadishui Nemzeti Színházban ünnepi népművészeti előadást tekintett meg. Nem volt hiábavaló a sok környezetvédelemmel, fák, növények hasznosságával foglalkozó írás, előadás, propaganda. Örömmel hallottuk a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalatnál, hogy ebben az évben jelentősen csökkent a farongálások száma. Segítséget jelentettek a favédő palánkok is. melyeket elsősorban az építkezések területén tettek fel, hogy óvják a fiatalfákat. Ilyeneket a Mártírok útján, a Ba- lokány fürdőnél is láthatunk. Ezekben a napokban * kezdődött őszi csemete-ültetés. A legnagyobb gondot e téren továbbra is a közművesített területek jelentik. Gyakorlatilag egy-egy új városrész parkosítása, fásítása akkor kezdődik, ha az építők befejezték munkájukat. Azonban nehezen oldható meg a közművesítési és a faültetési tervek összehangolása. Újfajta, igen hasznos kezdeményezés Pécsett, hogy a hónapokig tartó tervegyeztetéseknél már gondolnak a közművek füzérben való elhelyezésére, ezzel újabb területeket szabadítanak fel a fák ültetésére is. A tervek kidolgozásakor a fák törzsmagasságát, koronanagyságát és természetesen esztétikai hatását is figyelembe veszik. A leggyakoribb fajták a platán, a gömbjuhar, a gömbakác, a kőris, a birsre oltott berkenye. Levélszíne miatt rendkívül változatos képet ad a vöröstölgy, a vérszilva, a mezei juhar. Az új lakótelepeken a koros fák elültetésével érik el a szép városképhez nélkülözhetetlen hatást. A 10—15 éves fák kiemelése roppant költséges. 1975-ben a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat 5200 facsemete kiültetését tervezte. A tavaszi időszakban 3000-et, most a fennmaradó mennyiséget ültetik ki. Mivel a közművesített területeknél is igen fontos a zöldövezet kialakítása, kis gyökérzete miatt a cserjék kitelepítése látszik az egyetlen megoldható feladatnak. Az őszi időszakban, november elejétől az első fagyok beálltáig több, mint 25 ezer cserjét ültetnek ki. Eddig öt év alatt sem ültettek ki ennyit. Az őszi ültetési kampányban a pécsi és komlói új lakótelepeken kívül a történelmi városrész területén is kialakítanak zöldövezeteket. * A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat 50 hektáros faiskolája ugyancsak felkészült az őszi forgalomra. Míg 1971-ben 34 ezer gyümölcsfa-csemetét forgalmaztak, idén 85 ezer áll a fogyasztók rendelkezésére. A tavaszi árak nem változtak, tehát 17-22 forintért vásárolhatók a csemeték. A választék bővült, a Bolgár Néphadsereg útja 79. sz. alatt található faiskolai lerakatnál 7 féle alma, 5 féle körte, 5 féle cseresznye, 5 féle meggy, 3 féle kajszi, 4 féle szilva, 10 féle őszibarack, 2 féle mandula és birs csemeték, díszcserjéből 150 ezer darab, díszfából 40 ezer, fenyőből 3-4 ezer, rózsából pedig 10 ezer darab áll a vevők rendelkezésére. Új szolgáltatásuk a konténeres vagy edényes növény. A csemetéket fél-, egy, két-, három, és ötkilós fóliazacskókban árusítják, melyekkel könnyen elültethető a növény, Jelenleg 40 ezer edényes növény van, mintegy 19 fajtából válogathatnak a vásárlók. Hárságyi Margit N*-' Naponta 30-40 vagon cukorrépát vesznek át a kaposszekcsöi átvevöhelyen a környező gazda. Ságoktól, és innen a feldolgozó Kaposvári Cukorgyárba tehergépkocsikkal szállítják, Jelenleg a termés 60-70 százalékát takarították be.
