Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)

1975-10-29 / 297. szám

2 Dunántúlt napló 1975. október 29., szerda Kielégítik az igényeket Téli felkészülés a Gázműveknél A Dél-dunántúli Gázgyár­tó és Szolgáltató Vállalat pécsi üzemei alaposan fel­készültek az idei télre: a lakosság és az ipari fo­gyasztók számára 130 ezer köbméter gázt képesek na­ponta kiszállítani. Befejeződött a benzin­bontó mindhárom egységé­nek nagyjavítása — három hónapos munka után most üzembiztos állapotban mű­ködnek. A csúcsigények ki­elégítéséhez azonban nél­külözhetetlenül szükségesek a góztartályok is, ezekkel egyenlítik ki csúcsidőben a termelésnél magasabb fo­gyasztást. Itt is megtörtént a téliesítés, s a próbafűtés. Ezekben a hetekben még üzembe kell helyezni a 10 ezer köbméter/óra teljesít­ményű francia fúvó-beren­dezést, a Gázművek ugyan­is az idén az elmúlt eszten­dőktől eltérően keményebb télre számítanak, s ennek megfelelően várhatóan több gázt is kell majd a háló­zatba kiszállítani. A beren­dezést ennek érdekében ál­lítják munkába. Az említett munkákkal párhuzamosan tovább foly­tatódnak a régi csővezeté­kek cseréi. A Mártírok útján 900 méter hosszúságban acélcsöveket fektetnek. A Vas Gereben és Ungvár ut­cákban új műanyagcsövek kerülnek a földbe. A Körösi Csorna Sándor és Múnnich Ferenc utcában megkezdték a nyomásszabályozó beren­dezések átépítését, a gépé­szeti berendezések cseréjét. A termelési üzem oldaláról tehát az idén télen biztosí­tottnak tűnik a megfelelő gázellátás.’A vállalat szol­gáltató üzemében hasonló gondossággal készülnek a hideg napokra, ehhez azon­ban a fogyasztók segítségé­re is szükség van. A gázve­zetékek ugyanis a hideg pincékben, nyitott ablakok mellett könnyen befagynak. A szolgáltató üzem munká­sai már most megkezdték a szerelvények megóvását, karbantartását, a kezelhe­tőség fenntartását. A talajfagyok következté­ben gyakoriak a csőtörések, az üzem munkásai rendsze­res ellenőrzéssel figyelem­mel kísérik a talajmozgó- sokat, igyekeznek időben feltárni a hibás vezetéke­ket. L. J. Fontos exportcikk lett a fa Az évi 270 millió forintos ex­portforgalmat bonyolító BARA- NYATERMÉK — s nem BARA- NYAMÉK, mint ahogy azt va­sárnapi számunkban írtuk — széles skálán foglalkozik a mezőgazdasági nagyüzemek termékfeleslegeinek exportjá­val. A szövetkezeti társulás fi­gyelmét most egy újabb' terü­letre, a fagazdaságra irányít­ja, tekintve, hogy a fa, külö­nösen a félkész és késztermék formájában kiváló exportcikk lett. A Baranya megyei ter­melőszövetkezetek 30 ezer hek­tár erdőterülettel rendelkeznek, amit korántsem hasznosítanak megfelelően. Ezekből a szövet­kezeti erdőkből csak az utób­bi 5—6 évben indult meg a faexport a - BARANYATERMÉK szorgalmazására. Azóta évi 8—10 millió forintos exportot bonyolít a társulás a LIG- NIMPEX Külkereskedelmi Vál­lalaton keresztül főként Olasz­országba, Ausztriába, Angliá­ba, és Jugoszláviába. A leg­keresettebb cikkek a tölgyfriz, a parketta és a bútorléc. A kivitel a szövetkezeti fa- feldolgozó kapacitás bővítésé­vel tovább növelhető. Sok tsz- nek van erdeje, de csak ke­vésnek van fafeldolgozója. A szövetkezeti erdők jobb hasz­• 30 ezer hektár erdő a tsz-ekben • Bővül a feldolgozás • Megindul a papírfa-export nosítása, a fafeldolgozás nö­velése céljából alakította meg a közelmúltban öt baranyai termelőszövetkezet — Ibafa, Csányoszró, Diósviszló, Szent- lászló és a szigetvári Zrínyi Tsz — a megye első Szövetke­zeti Fafeldolgozó Közös Vál­lalatát. A közös vállalat a BARANYATERMÉK-kel köt szer­ződést, hogy minél több fa­gyártmányt, félkész és készter­méket szállíthasson exportra. Nagy export volumennel lép be 1977-től a papírfa is. A magyar—jugoszláv 25 éves ál­lamközi szerződés értelmében, a Száva parton részben ma­gyar érdekeltséggel épülő két új papírgyárba, hazánk évi 400—480 ezer köbméter papír­fát fog folyamatosan szállíta­ni. Ehhez a volumenhez a ba­ranyai szövetkezetek évi 25—30 ezer köbméterrel járulnak hoz­zá. Az előkészítés megkezdő­dött. A forgalmazást a LIG - NIMPEX-sze| és a FAGOK-kal — Fagazdasági Vállalatok Or­szágos Központja — együttmú­Pécsett is bemutatják Új technológia a pincék megerősítésére Tizenkilenc vállalat és intéz­mény képviselői vettek részt Egerben a minap megrendezett helyszíni, pincemegerősítési be­mutatón. A Dorogi Szénbányák tervezési osztályán dolgozták ki a nyugat-németországi pin­cemegerősítési eljárásnak a ha­zai megvalósítási módját. A hazai anyagokból összeállított szerkezeti betont földnedves ál­lapotban 3-4 atmoszféra nyo­mással lövik rá a meglévő hé- jazatra. Az így előállított szer­kezet hordja a régi, tönkrement helyett a pincehéjra adódó ter­heket. A lehullási százalék 20- 30 között van. A lehullott anyag sem vész kárba, egy ré­szét visszakeverik, másik ré­szét aljzatnak használják fel. Az eljáráshoz szükséges be­tonágyút a nyugatnémet Sper- no cég gyártja Minden eddig ismert eljárással szemben elő­nyei, hogy roppant gyors, gazdaságos. A betonkeverék elkészítése nem igényel külö­nösebb szakértelmet. A tervező mérnökök, Klaus István és Kmetthi István — a kívánt be­tonszilárdság függvényében - állítják össze a betonkeverék receptjét. A betonkeverék 24 óra alatt eléri azt a szilárdsá­got, mely már teherhordó. A pince ily módon történő meg­erősítése negyedannyi időt igé­nyel, mint a hagyományos bá­nyászati falazási technika. Ez­zel a technológiával a számí­tás szerint szükséges szerkezeti vastagság elérhető. A kívánt vastagság 3—10 centiméteres rétegekből hordható fel. Ezzel a tervszerű, nagyüzemi pince­megerősítéssel, mely az ismert technológiák közül az egyik legkorszerűbb, kellemes, embe­ri tartózkodásra is alkalmas környezetet alakítanak ki a pin­cékben. Az új eljárás pécsi előké­születei már folynak a novem­beri, Lánc utcai bemutatóhoz. — A sok őszi napsütés ha­tására Tiszafüreden, a Gábor Áron utca egyik kertjében, má­sodszor nyíltak ki az almafa virágai és néhány levél is ki­bomlott a fán. Az ugyancsak Szolnok megyei Vezsenyen, a Kölcsey utca egyik kertjében, virágdíszbe öltözött a szilvafa. Eredményesen dolgozott a megyei NEB Kitüntették a népi ellenőrzés társadalmi munkásait „Vizsgálataink eredményesek­nek bizonyultak, jól segítették a párt- és állami vezetés előtt álló feladatok végrehajtását, a megyénkben jelentkező tenni­valókat, a vizsgált egységek ve­zetőit ez évi terveik megvaló­sításában. Ebben a munkában a megyei függetlenített appa­rátus dolgozói és nagyszámú társadalmi munkásunk eredmé­nyesen és tiszteletre méltóan dolgozott." — mondotta dr. Szabó lózsef, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke azon az értekezleten, amelyet tegnap délelőtt tartottak Pé­csett a megyei NEB appará­tusában dolgozók részvételével. Az értekezleten részt vett dr. Aczél György, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság titkárságá­nak vezetője, dr. Szabó László, a KNEB osztályvezetője, és In- hotf János, a Megyei Pártbi­zottság osztály vezető-helyettese. Toller László, a megyei NEB elnökhelyettese megemlékezett a Nagy Októberi . Szocialista Forradalom évfordulójáról, majd dr. Szabó József ismertette a népi ellenőrzési munka néhány időszerű feladatát. Az ünnep­ség keretében nyolc társadalmi munkásnak dr. Szabó József át­nyújtotta a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság emlékpla­kettjét eredményes munkájuk elismeréseképp. Emlékplakett kitüntetésben ré­szesült: Tábori £rnő, a Pécsi Kenderfonógyár főkönyvelője, dr. Szikszay Géza, a MÉV osz­tályvezetője, Császár László, a Pécsi VILLGÉP Szövetkezet osz­tályvezetője, Mázsa Piroska, a Mecseki Szénbányák csoport- vezetője, Nagy József, a Bara­nya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat osztályveze­tője, Thür Miklós, a Mohácsi Selyemgyár főkönyvelője, dr. Szabó Levente, a sásdi tüdő­gondozó intézet főorvosa és Kovács István, a Villány-Sik­lósi Állami Gazdaság osztály- vezetője. A társadalmi munkások egy csoportjának ma, szerdán dél­után ugyancsak ünnepség kere­tében köszönik meg a munkát és adják át a megyei NEB emléktárgyait. ködve a BARANYATERMÉK vé­gezi majd. A magyar papírfa olcsó vízi úton érkezik majd a jugoszláviai gyárakba. Há­rom rakodó állomást építenek fel 1977-ig, egyet a Tiszán, ket­tőt a Dunán. A második dunai farakodó Mohácson épül majd fel. — Rné — Gyorsabban Budapestre A Pusztaszabolcs-Pécs fővonal korszerűsítése Alagút épül Hetvehelynél A Bányászati Aknamélyítő Vállalat a múlt héten fejezte be a hetvehelyi vasúti alagút kutatótárójának kivágását, s már meg is kezdődött az el­ső alagútszelvény építése. A hetvehelyi munkálatok egy nagyszabású terv részét képe­zik: 1970-ben indult meg a pécs—pusztaszabolcái fővonal korszerűsítése, és előrelátha­tólag 1980. után fejeződik be. A munka célja a vonal meg­erősítése és az, hogy 120—140 kilométeres sebességgel közle­kedhessenek itt a vonatok. ük rasz verseny A gyümölcsdesszert a divat Végy vajat, cukrot, marci­pánt, fűszerezd kellő cukrász­művészettel s az eredmény ró­zsával díszített tortákon, gyü­mölcsös desszerteken mutatko­zik. Ám a cukrász mesterség korántsem ilyen egyszerű: erről győzött meg legalábbis Hein­rich Erik dunaszekcsői cukrász. A MÉSZÖV által rendezett ke­reskedelmi és vendéglátóipari napokon a legjobb szövetkezeti cukrász címet ő nyerte el Gör- csönyben tegnap, a helyi ÁFÉSZ éttermében rendezett versenyen. — Kevés időm volt a felké­szülésre. Mert az utóbbi na­pokban gyengélkedtem. Egy nap alatt terveztem meg a tortát, a desszerteket, ame­lyekkel a versenyen indultam. Először lerajzoltam, a színeket pedig mór annak alapján el­képzeltem . . . Abból indultam ki, hogy harsogó színekkel eleve nem dolgozhatok. Tehát erős pirosat nem tehetek a sárga mellé. A színeknek har­móniáját kedvelem: a pasztellt szeretem, az nem zavarja a formát. A cukrászipari termé­keknek is megvan a divatja: úgy az izeket, mint a színt és formát illetően. Arra törek­szünk, hogy mind kevesebb le­gyen a „nehéz” sütemény, te­hát ne legyen túl vajas, cukros a készítmény. Szerintem táplál­kozási szempontból is a gyü­mölcs készítményeknek kellene egyre inkább előre törni. Jó lenne, ha felhasználhatnánk a szóját is. Ám eddig még nem jutottam hozzá. Sokat segít­hetne a szakmán az is, ha eleve több félkész terméket kapnánk. A legnagyobb gon­dunk ma a cukrászhiány. A pá­lya elnőiesedik. — Miért jelent ez gondot? — Azért, mert az iskola el­végzését követően férjhez men­nek, szülnek és kevesen jönnek vissza. Bármennyire is furcsán hangzik, nem vagyunk túlfizet­ve. Sőt! — Nagyapám mézeskalácsos volt Mohácson. Siheder korom­ban ott forgolódtam a műhely­ben, a sátor mellett. Apám is az édesiparban dolgozott. Ta­lán ott kezdődött, jó két évti­zede. Szűcs János volt a mes­terem, jó szívvel emlékszem rá: nála „szabadultam" tizen­öt esztendeje Mohácson. — Azok a cukrászremekek, amelyekkel versenyeztek, nem láthatók a presszókban, cuk­rászdákban. Mi ennek az oka? — Más a verseny és más a gyakorlat. Tudja, hogy meny­nyire nem szeretek krémest ké­szíteni nap mint nap. De a vá­sárlók ezt igénylik, meg a mig­nont. A tömegtermelés, a nor­ma miatt nem készíthetünk munkaigényesebb termékeket. A helyzeten talán a cukrászat gépesítése segíthetne. — Szereti-e az édességet? — Nem. örömet az jelent számomra, amikor azt látom, hogy jóízűen elfogyasztják sü­teményeimet. Jöjjenek el Duna- szekcsőre, s kóstolják meg . . . S. Gy. KÖNNYŰIPARI SZERELŐ ÉS ÉPÍTŐ VALLALAT dunaújvárosi papírgyárnál folyó munkáihoz felvételre keres festő, üveges, lakatos, kazánszerelő szakmunkásokat és szakmunkások mellé segédmunkásokat. Jelentkezni lehet DUNAÚJVÁROSI PAPÍRGYÁR, KIPSZER kirendeltségén minden kedden és csütörtökön Mogyorósi István csoportvezetőnél. Amint a MÁV Igazgatóság tervezési és műszaki fejlesz­tési osztályán elmondották, a Dombóvár és Szentlőrinc köz­ti szakasz átalakítása eddig csaknem 600 millió forintba ke­rült. Elkészült Godisa és Aba- liget között az új 667 méter hosszú alagút, a hozzá tarto­zó közúti felüljáróval, aluljáró­val, 12 vasúti, 8 közúti híddal és egyéb melléklétesítmények­kel. A második alagút most készül Hetvehelynél, az átadás 1977-re várható. Pályaáthelyezés lesz Bükkösd és Szentlőrinc között. Az új vonal 10—20 méterre lesz a régitől, de az állomásépülete­ket érinti. 1975-ben készül el az első . 3,5 kilométeres sza­kasz, két év múlva pedig már a Pécs és Szentlőrinc közti rész építése fejeződik be. A „legrázósabb" a rétszilas —dombóvári vonal. Ez a sza­kasz 1872-ben készült az ak­kori építési elveknek megfele­lően, a Kapos völgyében. A felszabadulás utáni korszerűsí­téskor talpfás vágányokat fek­tettek, korszerűtlen síncsava­ros módszerrel. Jelenleg világ­szerte áttértek a hegesztett, hé­zag nélküli sínek fektetésére. Itt is megpróbálták az utóla­gos hegesztést, azonban ked­vezőtlen tapasztalatokat nyer­tek: Keszőhidegkút és Dombó­vár között, valamint feljebb is erősen tőzeges az altalaj, ami biztonsági szempontból is rossz. Ezért a teljes fővonalat áthe­lyezik. Az építés 1983. körül készül el. Kényszermegoldás' az úgyne­vezett „síngombolás", vagyis új sínek fektetése a régi he­lyébe. Eddig már elkészült Ke­szőhidegkút—Szakályhőgyész vonalon, jelenleg folyik Kurd és Döbrököz között, 11 milliós költséggel. Az 1976-os tervek­ben szerepel a döbrököz— dombóvári szakasz. Egy-egy rész -átlagosan 15 millió fo­rintba kerül, s annak ellenére, hogy tíz éven belül- elkészül az új vonal, erre a sínfektetésre üzemi, forgalombiztonsági szem­pontból szükség vap, 1970-ben kezdődött az ágya­zatrostálás, vagyis a töltésnek, vízátbocsátó képességének megerősítése. A fentem líteit szakaszokon a sínfektetést meg­előző évben történt, illetve tör­ténik. Az új vonalat biztosító be­rendezésekkel is ellátják. Idén készült el Pusztaszabolcs és Dombóvár vonalán a kábel- fektetés, jövőre kezdenek hoz­zá az automata térköz- és út­átjáró biztosító berendezések (fénysorompók, jelzések) épí­téséhez. Amennyiben minden az elő­re meghatározott ütemben fo­lyik, a nyolcvanas évekre meg­valósul az a vágy, hogy a Me­csek expressz két és fél óra alatt Pestre ér. Szántó Péter Megnyílt a földalatti vasúti múzeum Kedden ünnepélyes külsősé­gek között megnyílt Budapest új látványossága, a Földalatti Vasúti Múzeum. Giltner Andor, a Fővárosi Tanács elnökhelyet­tese, ünnepi beszédében mél­tatta a Közlekedési Múzeum és a Budapesti Közlekedési Válla­lat eredményes összefogását, amely lehetővé tette, hogy a városi vasúti közlekedés immár 80 éves emlékeit, történetét a nagyközönség is tanulmányoz­hassa. A Budapesti Deák téri alul­járóból megközelíthető múzeum az európai kontinensen első­ként megnyitott földalatti vil­lamosvasút eredeti, az 1956. évi újjáépítés óta nem használt alagútjában kapott helyet. ggff|s|& | *1 [> k : k S & ^ J«||| * * * $ «! Í ‘'•Hí* Ä| * | * I l * \ $ l. *4 v^Kffl

Next

/
Oldalképek
Tartalom