Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-04 / 272. szám
2 DunántQlt IIqdIö 1975. október 4., szombat BIZTOS JÖVŐ ELŐTT SZÉNBÁNYÁSZAT Megkezdte XXI. kongresszusát a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete B iztosabb jövő előtt áll a szénbányászat mint valaha, - foglalható össze a küldöttek véleménye. Ez az optimizmus, bizakodó hang végigkísérte a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete 21. kongresszusának első napi munkáját. A kongresszuson, — amely tegnap délelőtt kezdődött Budapesten az ÉDOSZ székházában, megjelent és az elnökségben foglalt helyet: Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, dr. Simon Pál nehézipari miniszter és Karel Slapka, a Bányász Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének titkára. A baranyaiak között pedig ott volt a BDSZ meghívott vendégeként dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára. Hasonló bizakodó hangnemben íródott a BDSZ központi vezetőségének jelentése is, amelyet Simon Antal, a BDSZ főtitkára szóbelileg kiegészített. A jelentésből kicseng: a bányászok híven évtizedes .tradícióikhoz, az MSZMP politikai útmutatásai alakján a IV. ötéves terv céljainak teljesítésével jelentősen hozzájárulnak a népgazdaság és az ország fejlődéséhez. Nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy az energia- hordozók, a különböző bányaipari termékek termelésében kielégítsék az igényeket. Sikeres eredményeket értek el a munka- és üzemszervezés tökéletesítésében, a termelés technikai színvonalának emelésében, a munkakörülmények javításában. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan emelkedett a bányaiparban foglalkoztatottak életszínvonala; míq 1970-ben a vájárok átlagkeresete országosan 4128 forint volt, ma már 5ő00 forint fölé került, és általánossá vált a csökkentett munkaidő. A szóbeli kiegészítő után megkezdődött a vita. Köztudott: energiaszükségletünk 57 százalékát adja a hazai bázis, az 1970. évi 63 százalékkal szemben. S míg a szénféleségek 1970-ben energiaszükségletünk felét tették ki, ma csak 39 százalékát. Egyöntetűen megállapítható, hogy a bányászat termelése mérséklődött Ezzel párhuzamosan a munkaerő el- áramlása, a kellő fiatalítás hiánya, az elöregedés folyamata nyugtalanító helyzetet teremtett. A különféle intézkedések ellenére ezt a problémát még ma sem sikerült megoldani, nem hogy vájártanulónak nem mennek a fiatalok, de baj van a közép- és felsőfokú bányászati szakember utánpótlás biztosításával is. Többen szóltak a bányászok béreinek alakulásáról, meg arról, hogy minél hamarabb el kell érni, előbb a földalatti és a nehéz munkát végzőknél a 42—40 órás, illetve az 5 napos munkahét bevezetését. Ugyanakkor a bányászlakás-akción túl a -kedvezményben nem r£>■ szesülő bányaipari dolgozók kapjanak lehetőséget, hogy az általános munkáslakás-akciá- ban részt vehessenek. Kezdeményezni kell a csökkent munka- képességű dolgozók helyzetének rendezését, a rehabilitációt szabályozó rendelkezések módosítását, javítani kell a vállalatiüzemi rehabilitációs tevékenységet. A hozzászólók között az első baranyai Rácz Gyula, a Mecseki Ércbánya Vállalat szak- szervezeti bizottságának titkára f Az ti. öteues terű uegére 40 őrös munkahét # Baranyai felszólalások 0 Munkatársunk telefon jelentése volt. Ö szintén a csökkent munkaképességűek problémáit vetette fel, kérve, hogy foglalják minél előbb egységes szociálpolitikai jogszabályba a jelenlegi — sokszor ellentmondó — rendelkezéseket. Keszler Ferenc, a Mecseki Szénbányák szakszervezeti bizottságának titkára hozzászólásában a vállalat belső problémáiról beszélt. Nagyon lassú a műszaki fejlesztés üteme a Mecsekben, s ha a főhatóságok nem adnak nagyobb segítséget, anyagi támogatást, akkor a jelenlegi létszám és műszaki színvonal mellett a vállalat nem tudja teljesíteni a népgazdasági igényeket. Délután elsőként Karel Slapka emelkedett szólásra, köszöntötte a kongresszust és jó munkát kívánt a küldötteknek. Dr. Halász Tibor nehézipari miniszterhelyettes pedig az alábbiakat mondotta a szénbányászatról: „A kormány kiemelten foglalkozik a bányászok helyzetével, és a KGST állásfoglalás azt mondja, hogy minden országnak fokozott gondot kell fordítani a hazai energiabázis kiaknázására. A jövő tehát biztosított”. Kozma Ferenc EGYETEMI NAPOK PÉCSETT Alapkőletétel Pakson (Folytatás az 1. oldalról) is önzetlenül segít bennünket felszabadítónk és igaz barátunk, a Szovjetunió. A felépülő atomerőmű szüntelenül áradó fénye és energiája hirdesse az utókor számára is maradandó módon népünk szorgalmát és tehetségét, a haza további felvirágoztatására irányuló töretlen szándékát." Az okmány további része tartalmazza hazánk felszabadulásának 30. esztendejében elhatározott azon célkitűzést, hogy a paksi atomerőmű első egységével 1980- ban áramot termeljen. A miniszterelnök-helyettes kézjegyével ellátott alapítólevél, valamint «z előkészített beruhá. zási javaslat egy-egy példányát, pénzérméket, a , napi sajtót acélurnába zárták, majd betontömb védelmében, az üzemi főépület alapjába helyezték, ahol márványlappal fedték le és őrzik ezután az utókor számára. Az ezt követő nagygyűlés az erőmű épülő TMK csarnokában zajlott le. K. Papp József köszöntötte a nagygyűlés kétezer résztvevőjét, majd Havasi Ferenc mondott beszédet. Bevezetőjében arról szólt, hogy az atomerőműveket pártunk programnyilatkozata azon fejlesztési célok között tartja számon, amelyek az eljövendő tizenöt-húsz év során jelentősen hozzájárulnak a fejlett szocialista társadalom anyagi, műszaki bázisának megteremtéséhez. A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy a magyar- országi villamosenergia-terme- lés növelésében nagy szerepe van és lesz ezután is a szén- bányászatnak. Jelenleg a magyar szénbányászat 84 ezer fős kollektívája az ország energia- termelésének több mint egynegyedéhez termeli a szenet. Kijelentette: nagy kapacitású hőerőművek létrehozását tervezzük az ország azon vidékein, ahol •jól hasznosítható szén- és lig- nitvagyonnal rendelkezünk. Beszéde további részében a Minisztertanács elnökhelyettese rámutatott, hogy energiagondjaink megoldásában nagy segítséget jelent a KGST-tagor- szágok együttműködése. A paksi programról szólva a Minisztertanács elnökhelyettese kiemelte, hogy az első magyar atomerőmű beruházása most jelentős állomásához érkezett. Megkezdődik a főépület, a technológiai berendezések, a reaktorblokk alapozása. A nagyszabású munka során kialakult együttműködés, a Szovjetuniótól kapott anyagi, tudományos segítség kiemelkedő példája az önzetlen testvéri barátságnak. Ennek eredményeként öt esztendő múlva - 1980- ban - üzembehelyezik Pakson az első 440 megawatt teljesítményű reaktorblokkot. A nagygyűlés az Intemacio- nálé hangjaival ért véget. Hajnalné Dr. Tigyi József rektor megnyitó beszéde az aulóban. Átadták az egyetem új fogászati klinikáját A Pécsi Orvostudományi Egyetemen tegnap hetedik alkalommal rendezték meg a már hagyományossá váló egyetemi napokat. A nyilvános tanácsülésen megjelent Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottsága első titkára, dr. Lukáts Jenő, az Egészségügyi Minisztérium főosztály- vezetője, Pékli Ferenc, minisztériumi főtanácsos, valamint az egyetemi tanács tagjai. Nyilvános tanácsülés Díszdoktorrá avatás Kitüntetések, jutalmak fejlődés A Himnusz elhangzása és dr. Barta Ottó rektorhelyettes köszöntő szavai után dr. Tigyi József, a POTE rektora mondott ünnepi beszédet: — Az elmúlt ötéves periódusban egyetemünket elsősorban a belső, tartalmi fejlődés jellemezte, bár gyökeres rekonstrukciója, számos objektumának befejezése erre az időszakra esik. 1971-ben készült el a főépületen kívül három elméleti intézet, a kémiai, biokémiai, biofizikai két épület- komplexuma. 1972-ben az új 400 fős diákkollégium. A mostani egyetemi napok ünnepségei során avatjuk fel az új fogászati klinikát és birtokba vesszük az új 100 férőhelyes nővérotthont. Az elmúlt 5 év legfontosabb és nemcsak egyetemünk, hanem az egész magyar orvosképzés szempontjából is kiemelkedő vállalkozása az orvosképzés új rendszerének kidolgozása és bevezetése volt. Ez év szeptemberétől kezdve már mind a hat évfolyamunk az új rendszer szerint végzi tanulmányait. Ezt követően a rektor beszélt az intézetben folyó tudományos kutatómunkákról, a külföldi kapcsolatokról, a képzés gya- korlatiasodásáról, majd bejelentette, hogy a POTE baráti köre is ma tartja alakuló ülését. A rektor végül így fejezte be beszédét: — Biztos vagyok abban, hogy egyetemünk a megnövekedett társadalmi háttérre! még magabiztosabban és még eredményesebben tud eleget tenni a szocialista egészségügyben vállalt lelkesítő feladatainak. Ezután dr. Tigyi József rektor, a POTE egyetemi tanácsának határozata alapján díszdoktorrá fogadta Sir John C. Kendrew professzort, a camb- ridge-i Molekuláris Biológiai Intézet Nobel-díjas igazgatóját. A világhírű professzor, számos nemzetközi társaság tagja, meleg hangon mondott köszönetét az őt ért megtiszteltetésért. Elismerés Tegnap adták át a „Pro Universitate” emlékérmeket is. Az egyetemi tanács határozata alapján dr. Ráüss Károly nyugalmazott egyetemi tanár a „Pro Universitate" emlékérem aranyfokozatát, Erdős György- né ápolónő a bronzfokozatát, Törzsök József műtőssegéd Kemencegyújtás a Zsolnay Porcelángyárban Novemberben kezdődik az üzemszerű égetés A két és fél éve folyó rekonstrukció fontos állomásához érkeztek Pécsett, a Zsolnay Porcelángyárban. Tegnap délután három órakor begyújtották az első gáztüzelésű belga gyártmányú kamráskemencét az Új üzemcsarnokban. A négy nagyteljesítményű kemencét a belga FIB cég szállította, hazánkban ehhez hasonló kapacitású berendezések egyetlen porcelángyárban sem üzemelnek. A szerelést, a belga szakemberek irányításával, a budapesti Hőtechnika Vállalat munkásai végezték. Egyelőre — várhatóan egy héten át - a kemence kiszárítása a feladat, majd azt követően fokozatosan elérik az 1300 fokos üzemi hőmérsékletet: a FIB cég képviselői azt ígérik, hogy a harmadik próbaégetés után novembertől kezdve megkezdődhet a nagyfeszültségű szigetelők üzemszerű égetése. Addigra befejeződik azoknak a munkásoknak a szakmai tanfolyama is, akik a kemencék kezelői lesznek. Az új berendezések üzembehelyezésével jelentősen megnő a gyár szigetelőgyártási kapacitása: évente tízezer hosszúrúd szigetelővel többet állíthatnak elő, mint-korábban. ugyancsak a bronzfokozatot vette át dr. Tigyi József rektortól. Az 50 éve végzett orvosok közül a fél évszázados odaadó és 'lelkiismeretes munkáért kilencen kaptak Aranydiplomát: dr. Csabay Jánosné szül.: Beyer Margit, dr. Ruttkai László, dr. Koréin Sándor, dr. Szász Károly, dr. Kallós Jenő, dr. Kertész Jenő, dr. Máté Rózsi, dr. Róna Imre, dr. Török Ignác. A kitüntetettek életrajzát dr. Jobst Kázmér rektorhelyettes ismertette. Az egyetem szolgálatában eltöltött 35—40 évért aranykoszorús törzsgárdajelvényt kapott Kelemen Ilona asszisztens, Naszódi József főkertész, Ságody Sándor munkavédelmi előadó. A kiemelkedő diákköri pályamunkák értékelésekor első díjat kapott Horváth Judit, másodikat Jádi Ferenc, harmadik dijat pedig Németh József. Az idén négy tanulócsoport nyerte a Kiváló tanulócsoport, öt hallgató pedig a Kiváló tanuló címet. A tegnapi ünnepélyes egyetemi nyilvános tanácsülés az Internacionálé hangjaival ért véget. Üj intézmény Ezt követően, a délelőtt második felében az egyetemi tanácsülés vendégeinek jelenlétében adták át a POTE új fogászati klinikáját a Dischka Győző utcában. A meghívottak között volt ezúttal még Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese és Komlódi lózseiné, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára. Dr. Tigyi József rektor köszöntő szavai után dr. Lukáts Jenő, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője adta át az új egészségügyi létesítményt. Ezután dr. Tóth Károly, a Szegedi Orvostudományi Egyetem fogászati klinikájának igazgatója, a Magyar Fogorvosok Egyesületének elnöke méltatta az új klinika jelentőségét hazánk fogorvosképzésének jövője szempontjából. A jókívánságokat követően dr. Szabó Imre, a pécsi Fogászati Klinika igazgatója tett ígéretet a mind magasabb szintű képzésre, és arra, hogy az intézet kiemelt programjának fogja tekinteni a tudományos kutatást is. Az ünnepélyes átadás után a vendégek megtekintették a 16 millió forintos költséggel épült új létesítményt, amely az ország legkorszerűbb ilyen jellegű intézményei közé tartozik. Füzes János
