Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)

1975-10-04 / 272. szám

1975. október 4., szombat Dunántúlt napló 3 ^ ............................— ........................." A míg az utas és az áru célba ér... Munka- és üzemszervezés a szállítás útján Minden egyes alkalommal ér­tékeljük a Volán, avagy a MÁV tevékenységét, amint autóbusz­ra, vagy vonatra ülünk. Jót vagy rosszat mondunk — az utazás kényelmétől függően. De vajon, hogyan néz ki ez az „értéke­lés" a 12-es Volán szemüve­gén keresztül, akik Baranyá­ban naponta közel 250 ezer embert szállítanak, s mit szól hozzá a MÁV Pécsi Igazgató- FÉL ÓRA sága, amely évente közel 17 ———“““ millió tonna árut továbbít? oka. Saját benzinkutak széles hálózatát építették ki, ami az­tán az üzemanyagfelvétel kilo­métereit csökkenti. Az intézke­dések hatása: idén az első fél­évben egymillió forint értékű benzint takarítottak meg. MOZDONYVEZETŐNKÉNT A TÖMEGKÖZLEKEDÉS ÉRTÉKELEMZÉSE A Volán 12-es Vállalatnál 550 autóbusz és az ehhez tar­tozó kisegítő személyzet mun­káját kell összehangolni. A három kérdés, amire nap mint nap válaszolni kell: van-e mit és kit szállítani, van-e hozzá szállító kapacitás, van-e ele­gendő gépkocsivezető. 1968. előtt volt gépkocsive­zető, de kevés járművel rendel­keztek, ma gépkocsivezetőkben van hiány. Pécs város tömegközlekedése a vidéki városok között a leg­jobb. Tíz éve naponta száztíz­ezer embert szállítottak a pé­csi buszok, tavaly 170 ezer bérletest és közel 40 ezer „jeggyel utazót". Tehát tíz év alatt százezerrel „gyarapod­tunk", mi utasok. S tulajdon­képpen csúcsidőben nehéz a helyzetünk. Ezért aztán, a Vo­lánnál napirenden van Pécs vá­ros tömegközlekedésének érté­kelése, rövidesen elkészül egy értékelemzés az UVATERV ta­nulmányai alapján. Ez sok száz szempont alapján próbál majd választ és megoldást ad­ni a zsúfoltság okaira, s az okok megszüntetésének mód­jára. Ugyanakkor a távolsági járatokat is érintő járatszer­kesztési modell készül a Vo­lánnál. Számítógép segítségé­vel próbálnak gépkocsit „te­ríteni", azaz az eszközöket gaz­daságosabban kihasználni. FUVAROZÁSI MENETREND Az idei első félévben közel 2,5 millió tonna árut vittek ren­deltetési helyére 540 gépkocsi­val. Jelenleg — mivel igen erős érdek a szállítási kapaci­tás minél jobb kihasználása — a rakodás felülvizsgálásával foglalkoznak. A rakodás gépe­sítése a gyorsabb fordulókat jelenti, a rakodási technológia helyes megválasztása pedig az optimális rak-felület kihasz­nálását. A gépkocsivezető­hiányt nagyobb teherbírású jár­művek beállításával, pótkocsik­kal pótolják. Az áruszállítás is kezd menetrendszerűvé válni. Egy példa: a vállalat egyik legnagyobb fuvaroztatója a Pannónia Sörgyár, a sör és a cola szállításához menetrendet készítettek. >__ Megteremtették az üzem- anyaggazdálkodás „zártságát", a számítógép segítségével ál­lapítják meg, vajon a gépko­csiban vagy a gépjárműveze­tőben van-e a túlfogyasztás NGST-konferencia Pénteken Balatonfüreden be­fejeződött a KGST vegyipari ál­landó bizottsága biztonságtech­nikai tudományos tanácsának vegyipari-munkavédelmi konfe­renciája. A KGST tagországok szakértői három szekcióülés ke­retében mintegy száz előadás­ban ismertették a szocialista országokban alkalmazott, vagy újonnan klikísérletezett új mód­szereket, eljárásokat, amelyek- kél a robbanás- vaqy tűzveszé­lyes üzemekben, a mérgező anyagokat termelő gyáregysé­gekben növelhetik a biztonsá­got. A tanácskozáson az euró­pai szocialista országokból 90 szakértő és mellettük 160 hazai szakember vett részt A MÁV Pécsi Igazgatóságá­nál állandó téma az üzem- és munkaszervezés kérdése. Ezt a megnövekedett szállítási fel­adatok mellett a korszerű tech­nikára való átállás és a mun­kaerőhiány okozza. (Jellemző adat: öt év alatt 40—50 szá­zalékkal nőtt az áruszállítás, de ugyanakkor 30 százalékkal csökkent az utasok száma.) Az egyre magasabb fokú biz- tonsági-éberségi berendezések alkalmazásával lehetővé vált az egyszemélyes mozdonyvezetés bevezetése: a vonatkísérő egy­ben jegykezelő lett. Gondot okozott az úgynevezett moz- donyátvétel-leadás — azaz az elő- és utóállási idők csökken­tése. A mozdonyvezetőnek ugyanis mielőtt gépével a sze­relvény elé áll, 15 féle vizsgá­latot kell elvégeznie. Dombó­váron egyelőre kísérletképpen felállították az átvevő-átadó brigádot, s e brigád tagjai mindezt elvégzik, s mozdony- vezetőnként fél órát nyer a vasút. A gépek javítási tmk idejé­nek csökkentésére több intéz­kedést hoztak. Felállították a komplex javító-brigádot, a tmk számára az anyagvételezést könnyítették egységcsomagok­kal — dombóvári kísérlet —, s ugyanakkor két új főnöksé­get hoztak létre. Nagykanizsán pályafenntartási főnökséget ala­kítottak október 1-től, és Ka­posváron létrehoztak egy épü­let- és hídfenntartó főnökséget. Megkezdték a pályamunkások háztól házig szállítását, s fo­lyamatban van a fürdőkocsik beszerzése, amivel a mozgó­munkás szociális igényeit tud­ják kielégíteni. Ugyanakkor a MÁV néhány mérnöke olyan speciális módszert szerkesztett a pályahibák gépi mérésére, il­letve javítására, ami „szenzá­ciószámba megy". Ez a mód­szer felesleges munkától kí­méli meg a pályamunkást, megmondja: hiba-csökkentés­re, elhárításra, vagy nagyobb munkára van-e szükség. FELGYORSULT AZ ÁRUSZÁLLÍTÁS Sokat jelentett az áruszállí­tás terén a cél-vonatok szer­vezése, a „mezőgazdasági de­pók" felállítása. A menetsebes­ségek növelésével — a teher- vonatoknál a korábbi 30 kilo­méteres átlagot 60-ra tornász­ták fel — a vagonforduló is gyorsabb lett. Mindezen elő­nyök mellett azonban egy do­logról nem szabad megfeled­kezni: a MÁV a jó munka- és ü'zemszervezők közé tartozik, s lehet ugyan a legjobb is, ha a partnerei nem segítik. Sőt, — egyre lassabban rakodnak. A korábbi évhez képest 44 százalékkal nőtt a kocsiállások­ból eredő bírság, ami közel 45 millió forintot jelent. S egymillió kilométer/óra veszteséget a vasútnak. Kozma Ferenc Dr. Bíró József Bagdadba utazott Pénteken dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter vezeté­sével magyar delegáció utazott Bagdadba az iraki gazdasági miniszter meghívására. A dele­gáció meglátogatja a Bagdadi Nemzetközi Vásárt, amelyen ez­úttal 19 magyar külkereskedel­mi vállalat állítja ki expont termékeinket A bagdadi vásá­ron ez az eddigi legszélesebb körű magyar árubemutató. Bagdadi tartózkodása során külkereskedelmi miniszterünk tárgyalásokat folytat az iraki gazdasági, iparügyi és tervezési miniszterrel, valamint a magyar —iraki gazdasági együttműkö­dési állandó vegyes bizottság elnökével hazánk részvételéről Irak gazdaságfejlesztési tervei­nek megvalósításában. Tárgyal a kétoldalú gazdasági együtt­működés fejlésztésének lehető­ségeiről, különös tekintettel az Irakba irányuló magyar gépex­port további bővítésére. Földgáz a konyhában ÚJSÁGHÍR: Szeptember 19-én átadták a szegedi olajipari léte­sítményeket, köztük az új, I. számú gázüzemet. Hol van már a csikótűzhely, a konyhába bekészített halom- nyi összetördelt rőzse, a tapasz­tott falú tűzialkalmatosságot tápláló kukoricacsutka?! Itt, ott felbukkannak még, városból jött unokák nagy ámulatára, ám megszokott helyükön is már-már múzeumi tárggyá vál­nak. Több, mint tíz esztende­je dolgozták ki azt az energia­szerkezet átalakítási koncep­ciót, amelynek némely részlete Ugyan nem állta ki az idő pró­báját, egészében azonban he­lyesnek bizonyult, s egyebek között átalakította a háztartá­sok jelképét, a családi tűzhe­lyet is. Családi tűzhely? Nos, lehet, hogy a zománcos, gázlángot li- begtető mostani jószág nem duruzsol oly kedvesen, mint az MŰSZAK UTÁN. Szocialista brigádok önkéntes munkája A társadalmi felajánlás a szakmához kötődik — Negyvenöt brigádunk már kiérdemelte a Szocia­lista címet, három versenyez a cím eléréséért, kettő pe­dig most van alakulóban — mondja Dér László, a Mo­hácsi Farostlemezgyár mun- kaversenyfelelőse. — Már nemcsak a termelésben el­ért eredményeiket jegyez­zük, hanem társadalmi mun­kájukról, műszak után vég­zett önkéntes tevékenysé­gükről is képünk van. Réday József, a 14 tagú Kandó Kálmán szocialista bri­gád vezetője: — Mi 1971-ben alakultunk, azóta kétszer nyertük el a szo­cialista brigád címet — mond­ja. — Itt a villamosüzemben az elektrotechnikához értő szak­emberek dolgoznak. A társa­dalmi felajánlásunk is szak­mánkhoz kötődik. A Kandó Kálmán szocialista brigád tagjai a Korsós utcai óvoda kicsinyeinek játékait javítják. A képen középen Réday József brigádvezető, majd balról: Balogh Zoltán, Schreiber Tibor, Grészló Mihály és Schwoy Dezső. DARUPROBA: A Leninvárosi Hőerőműben megtörtént a Gonz MAVAG által készített két 80 tonnás teherbírású daru együttes terhelési próbája. A két óriásdaru fogja beemelni a jövő év első negyedében az erőmű generátorainak egyenként 140 tonnás álló­részét. Szocialista szerződést kötöt­tek a Korsós utcai óvodával. Ennek keretében újra festették az óvoda bútorait, gondját vi­selik a villamos berendezések biztonságos működésének, se­gítették a játszótér építését. A brigád az elmúlt évi teljesít­ményéért kapott prémiumot tel­jes egészében az óvoda patro- nálására fordítja. — Hintákat, játékokat vet­tünk a gyerekeknek, — mond­ja Réday József. — Most újabb feladat előtt állunk. Az új SZTK mellett lévő egyik épü­letben egy 40 személyes óvo­dát létesítenek. Elvállaltuk a villanyszerelést, rövidesen hoz­zálátunk. De a villamosüzem másik három szocialista brigád­ja is sok társadalmi munkával segíti a gyermekintézményeket A Háhn György vezette 17 tagú szocialista brigád már megszerezte az ezüst fokozatot. Nyersfarost-lemezt készítenek. — Ez évi munkánkkal az arany fokozatot szeretnénk el­érni — mondja a brigád ve­zetője. A brigád egy árva fiút pat­ronál. — Högyes Zoltán édesapja és édesanyja is itt dolgozott a brigádban — mondja. — Édes­apja 1971-ben, édesanyja 1972- ben halt meg. A tizenhárom­éves Zolit a nagyszülők vették magukhoz. A brigádunk azon­ban elhatározta: gondunk lesz rá, segítjük tanulásában és majd munkájában is. A brigád a patronálásában „eljárt" a gyámhatóságnál, a „munkaügynél” is, hogy vegyék fel szakmunkástanulónak. Ké­sőbb a brigád jutalom-össze­gekből kabátot vásárolt a fiú­nak . .. — Most már másodéves esz­tergályos tanuló, igyekvő, ren­des gyerek a Zoli — mondja Mezei Gergely. — Ha bármi gondja akad és segíthetünk, bennünket mindig megtalál. — Ez a brigád műszak után tanul — mondja Gulyás Béla, egy 16 tagú, farostlemezkészítő szocialista brigád vezetője. — Befejeztük a munkát, akkor irány az iskola. Mind nagyobb igény van fa­rostlemezgyártó szakmunkások­ra, csakhogy ebben a szakmá­ban nincs „országos szintű" képzés. így aztán „gyáron be­lül" kell gondoskodni az után­pótlás képzéséről. A brigád­ból most hárman vesznek részt a 3 éves tanfolyamon munka­idő után. Segít a szakmunkás­képző intézet is, szakmai is­meretekre azonban jobbára a gyár vezető szakemberei tanít­ják a tanfolyam résztvevőit. A brigádtagok közül ketten végezték el a 3 hónapos tar­goncavezetői tanfolyamot, ket­ten pedig a darukezelői tan­folyamon vizsgáztak sikerrel. A tanulókat a gyár anyagilag is segíti. * A gyár szocialista brigádjai mintegy 700 dolgozót tömörí­tenék. Műszakban, műszak után számíthat rájuk a közösség. Garay Ferenc idősebbek emlékeiben élő ré­gi, az viszont tagadhatatlan, hogy hatalmas iramban szorí­totta vissza elődjét. Napjaink­ban az ország háztartásainak 65 százaléka használja a veze­tékes vagy palackos gázt — 700 ezer háztartás a vezetékest, 1,6 millió a palackos propán­bután gázt —, s az igények­kel nem könnyű lépést tartania a földgáz- és kőolajiparnak. Leggyorsabban ugyanis a la­kosság gázfelhasználása nö­vekszik immár hosszú évek óta. Sokféle előny Lényegében csak 1960-ban kezdődött meg Magyarországon a jelentősebb földgáztermelés, a zalai olajkutak úgynevezett kisegítőgázának felhasználásá­val. Azután gyorsan követte egymást Hajdúszoboszló, Kar- doskút, Szánk, Algyő telepei­nek feltárása: tíz év alatt meg­négyszereződött a hazai föld­gáztermelés. Sokféle előny szól a földgáz mellett — magas fűtőértéke például —, s ez indokolja, hogy 1975. végére 38 városban 50 községben kapcsolódnak a földgázvezetékekre a fogyasz­tók. Az előnyök jegyében ke­rült sor egyebek mellett Mis­kolc, Debrecen, Székesfehér­vár, Szeged hálózatának föld­gázra történő átállására, most folyik a munka Győrött, s meg­kezdődtek az előkészületek Pé­csett, Szombathelyen, Baján az áttérésre. A tervek szerint 1980-ra 58 városban és 63 köz­ségben lesz vezetékes gázszol­gáltatás. A jelenlegi ötéves tervidő­szakban félmillióval nőtt a gázt — vezetéken vagy palackban — felhasználó háztartások szá­ma, s ez, háztartásonként há­rom főt figyelembe véve, más­fél millió ember! 1965-ben 284 ezerre rúgott a propán-bután gázt égető családok tábora, idén viszont, egyetlen eszten­dő alatt, 117 dierrel gyarapod­nak, s összességében túlhalad­ják az 1,6 milliós sereget. A másik oldal Némi képet ad az érem má­sik oldaláról, ha leírjuk: idén a szénhidrogénipar 9 milliárd forintot költ beruházásokra I A csövekbe, • földgázbontókba, palackozókba áramló gázt kö<_ zös munkánkkal keresett forint­milliók segítik fel a föld mé- héből, s juttatják el a fo­gyasztókhoz. Például abba a 300 ezer lakásba — öt év alatt megkétszereződött a szá­muk —, ahol az idei télen má' gázzal melegítenek majd, s abba a távoli 85 ezerbe, ahol a fűtőerőmű, a hőközpont be­rendezéseit táplálja a látha­tatlan tűzforrás. S mivel egy­re többen szeretnék a gyors, kényelmes, tiszta főzés, fűtés lehetőségét megragadni, a részben már elkészült Testvéri­ség gázvezetéken idén egymil- liárd köbméternyi tüzelőanyag áramlik be az országba — a tavalyi import még csak 200 millió köbméter volt —, s 1980-ban mintegy 4 milliárd köbméter szovjet földgázt kap­csolhatunk be a gazdasági élet és a kommunális ellátás vér­keringésébe. Nagy léptek, nagy erőfeszí­tések, tekintélyes költségek, a szocialista integráció segítségül hívása. Aligha kell minderre gondolnunk, amikor fellobban konyhánkban, szobánkban a gázláng. Ám nem árt, ha né­ha eszünkbe jut. Mert a jót hamar megszokjuk. Esetleg annyira, hogy már pocsékolóan — s mint a balesetek bizonyít­ják, olykor könnyelműen — használjuk. M. O.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom