Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)

1975-10-21 / 289. szám

Dunántúlt napló 1975. október 21., kedd pill ipar- li é n n r-i.ii rrrrrrrrrn Pécs szovjet testvérvárosából, Lvovból érkezett ifjúsági kül­döttség. Ebből az alkalomból az ukrajnai ifjúság oktatási, kulturális és politikai felada­tairól kértünk interjút Igor Vik- torovics Bondarenkótól, a Kom- szomol Lvov megyei Bizottsága agitációs-propaganda osztá­lyának politikai oktatási fele­lősétől, aki a küldöttséget ve­zette — és Aldona Nyikolajev- na Gubinától, a Ivovi rádió ifjúsági adásainak szerkesztő­jétől. Aldona Nyikolajevna Gubi­na: — Ahhoz, hogy kommunista szellemben neveljünk, óriási feladatokat kell megoldanunk. Mindez magasan képzett em­bereket kíván. — Nálunk a középfokú vég­zettség kötelező. Az iskolára való előkészítés jóelőre már az óvodában kezdődik. Az óvo­dáskorú gyermekek 60—70 szá­zaléka jut óvodába. A többi családban szülő, vagy nagy­szülő neveli a kisgyereket. Ha épül egy új lakónegyed, akkor feltétlenül építünk óvodát is. — A korábban négy évig tartó alapozó alsó tagozat ma három évig tart. A negyedik osztálytól kezdve már nem egy tanító, hanem szaktárgyak sze­rint más-más tanár oktatja a tanulókat. Attól kezdve kabi­netrendszerben oktatunk, tehát minden szaktárgyat a maga sajátosan berendezett tanter­mében. Negyediktől tagozatos osztályok is vannak, tehetsége­sebbeknek például matemati­ka, idegen nyelvi tagozat. Az utóbbiban tehát meghatározott tantárgyakat nem oroszul ok­tatnak. — Amikor az ifjú befejezi az iskolát, pályát kell válasz­tania. Párthatározat is szorgal­mazza: különös figyelmet kell szentelnünk a munkássá neve­lésre, egyáltalán a munkásosz­tály nevelésére. — A szakmunkástanuló inté­zetekben két év a tanulmányi idő. Lvov megyében körülbelül 40 ilyen szakmunkásképző in­Ifjúsági kulturális versenyek Lvovban Testvérvárosunkból érkezett Komszomol-vezetők nyilatkozatai tézet működik, s bennük mint­egy 170 szakmára készítenek elő. Nagyon jók a tanulmányi körülményeik. Az egész okta­tás természetesen díjmentes, ingyenes az étkeztetés és a ru­ha, s igen szép négyágyas szo­bákban élnek, teljes összkom­forttal. Igor Viktorovics Bondarenko: — Arról szeretnék beszélni, hogy a Komszomol hogyan foglalkozik a kulturális élettel. Hagyomány már, hogy külön­böző kulturális versenyeket, szemléket rendezünk. Ezek kö­zül két jelentősét említek: a hangszeres versenyt és az úgynevezett Arany Ősz ver­senyt. Ebben az évben a haza­fias témával foglalkozó dalok versenyét hirdettük meg. — Tehetségkutató verse­nyeink is vannak, ezeknek a győzteseiből hivatásos művé­szek is lehetnek. A győztesek kötelezettségé, hogy verseny után járják a megyét és be­mutassák műsorukat. Még eqy igen érdekes forma, s ez is fel­menő rendszerben történik: a szólisták amatőr művészeti ver­senye. Ide tartozik az iroda­lom, vagy például az újságírás is és 2—3 évente rendezzük meg. A megye győztesei jel­vényt és 500 rubelt kapnak. A „Lenini Ifjúság” című helyi lapban a versenyre jelentkezők alkotásaiból közölnek néhá­nyat. Ez egy hónapon át tart és a legnagyobb nyilvánossá­got jelenti a szakzsüri mellett, így válogatják ki azokat, akik a versenyben részt vehetnek. — Társadalompolitikai klu­bokat szervezünk, ezekben vi­tákat, előadásokat, kiállításo­kat, konferenciákat tartunk, amelyek az internacionalista nevelést is szolgálják. Ilyen klub majd minden alapszervezetnél működik. A 14—30 évesek szá­ma Lvov megyében 560 ezer, s ezek közül 300 ezer a kom- szomolista. Nemzetiségi együttesek bemutatój'a Háromezernél többen tekin­tették meg vasárnap Bolyban a Baranyában működő nemze­tiségi együttesek bemutatóját. Az együttesek tagjait Bősz József, a bólyi tanácselnök, Klotz Miklós, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövet­sége titkára és dr. Krauth Jó­zsef, a szövetség elnöke kö­szöntötték, majd Lantos Jó­zsef, a Baranya megyei Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak helyettes vezetője tartott ünnepi beszédet. Délután léptek színpadra az együttesek, valamint egy kül­földi résztvevő is: az NDK-beli Rostock város Pedagógus Kó­rusa. A program bállal fejező­dött be. 1928-ban tartották az elsőt Honismereti szabadlíceum Rangos előadások Mohácson a csata évfordulója jegyében A mohácsi csata 450. évfor­dulójáról emlékezünk meg 1976. augusztus 29-én. Bár az orszá­gos méretű programokig még csaknem egy év van hátra, Mohács város már most ősszel rendezvények sorozatával készíti elő a központi eseményeket. Rangos és szép hagyományt elevenített fel a Városi és Já­rási Könyvtár, amikor ismét be­indította a Honismereti szabad­líceumot, melynek első előadá­sát dr. Kiss Attila, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze tar­totta a közelmúltban. A mos­• • Ünnepi megemlékezés Mohácson Vasárnap este Mohácson megemlékeztek a Magyaror­szági Délszlávok Demokratikus Szövetsége megalakulásának 30. évfordulójáról. A délszláv klubban megje­lent klubtagok és vendégek előtt Hajós Ferenc, az MSZMP Mohács városi Bizottságának titkára mondott beszédet. Egye­bek közt, hogy a Mohácson élő mintegy 3200 fős délszláv la­kosság egyértelműen tapasztal­hatja, hogy pártunk és kormá­nyunk nemzetiségi politikája helyes elvi alapokon nyugvó politika. Ezután köszöntötte Mohács délszláv nemzetiségű dolgozóit, a klub tagjait és ve­zetőit, azokat, akik vállvetve munkálkodnak a város még szebbé tétele érdekében, és egyben kiemelkedő tevékeny­séget végeznek hagyományaik ápolásában, továbbfejlesztésé­ben, valamint kulturális kin­cseik megőrzésében. Végül a klub táncegyüttese délszláv dalok és táncok be­mutatásával szórakoztatta a je­lenlévőket. Még ezen az es­tén az együttes műsort adott Felsőkandán is. Irodagépek kiállítása Pécsett Az elektromos írógéptől a könyvelő automatáig A Robotron korábbi sikere után most testvérkombinátja az irodagépeket gyártó Zentronik kombinát mutatkozik be Pé­csett, a tavaszi BNV-n is lá­tott s az azóta forgalomba ho­zott gépkolilekciójával. A Ro­botron a számítástechnika ha­zai szakembereit hozta lázba, a Zentronik az ipari üzemek, gyárak, termelőszövetkezetek és a kereskedelem ügyviteli szak­embereit vonzza a kiállításra, amely tegnap délelőtt nyílott meg Pécsett, a Technika Há­zában és október 25-ig tart nyitva. — Ez az első önálló vidéki ki­állításunk Magyarországon — mondja Manfred Pieles igaz­gató, az NDK export vállala­tának képviselője. — A MTESZ helyi szervezete nagy segítséget nyújtott abban, hogy ezt meg­szervezhessük. A rendelkezé­sünkre bocsátott kiállítási terü­leten a legkorszerűbb közép­gépeket és gépújdonságokat Daro 1416-os szövegfeldolgozó automata gép. Fotó: Kóródi Gábor mutatjuk be négy csoportban. A két teremben adatrögzítő gépeket, könyvelő automatákat, írástechnikai berendezéseket, elszámoló- és adatfeldolgozó gépeket tekinthetnek meg a lá­togatók, a pécsi és baranyai felhasználók. A daro Ascota 1353-as könyvelőgépet például a Pécsi Cipész Szövetkezet programjával mutatjuk be. Vállalataink ismerik és ked­velik az Ascota gépeket. A pé­csi kiállításon azonban tovább fejlesztett változataik láthatók. Az Ascota 170-es könyvelőau- tómata például már nemcsak könyvel, de a folyamattal egy­idejűleg lyukszalagra is rögzíti az adatokat. Felhasználási te­rülete széles: ipar, mezőqazda- sóg, kereskedelem, bankok, ta. karékpénztárak, táppénzek, energia, vízdíj, gázdíj elszámo­lása stb. Teljes gyűjtemény ENSZ-bélyegekből Jubileumi kiállítás a FEK-ben A /MENEKÜLTE KE RT II EBI i Min* '»xrtoss fi ~ ........ O któber 24-én lesz harminc éve, hogy hivatalosan is meg­alakult ez Egyesült Nemzetek Szervezete. Ez alkalomból teg­nap bélyegkiállítás nyílt a pé­csi Fegyveres Erők Klubjában. A Hazafias Népfront Pécs vá­rosi Bizottsága, a MABÉOSZ Dél-dunántúli Területi Bizottsá­ga, és a pécsi FÉK által ren­dezett kiállítást délután öt óra­kor nyitotta meg dr. Vámhidy László, a HNF Pécs városi Bi­zottságának alelnöke. Az ér­deklődők ezt követően tekint­hették meg a kiállítást, Har­matit János pécsi gyűjtő kol­lekcióját. — A gyűjtemény érdekessé­ge - mondja Kávé József, a MABÉOSZ dél-dunántúli terü­leti irodavezetője - hogy min­den bélyeg három példányban látható: egy postatisztán, vagyis pecsét nélkül, egy bé­lyegzővel, egy pedig első napi borítékon. Ez azt jelenti, hogy a bélyeg, a bélyegző és a bo­ríték rajzának témája meg­egyezik. Az ENSZ 1951 óta bo­csát ki bélyegeket önállóan, mint akármelyik állami posta. Itt megtalálható az összes ENSZ bélyeg, az egészen átla­gosak kivételével, 23 tablón 800 darab, és 260 boríték. Itt látom az első ENSZ-blok- kot: rajta az alapokmány az el­ső sorokkal — ,,Mi, az Egyesült Nemzetek népei..." - a borí­tékon Stettinius államtitkár, amint elsőként aláírja az ok­mányt, a bélyegen az ENSZ pecsét. Gyakran hallani, hogy meg­fontolt milliomosok pénzüket bélyegekbe fektetik, mert ez nagyon szilárd tőke. Ilyen ér­téke is van ennek a gyűjte­ménynek, méghozzá eléq ma­gas, de van egy sokkal fonto­sabb is: a teljesség. Az első hat tablón láthatók a szerve­zet évfordulókra, eseményekre kiadott bélyegei, 0 többin a 7 bizottságé, a 13 kormányközi szervé és a tanácsoké. Ez a kiállítás a MABÉOSZ dél-dunántúli területi irodájá­nak ezévi utolsó rendezvénye, egyben egy eredményes év zá­róakkordja. A tizenegyezer ta­got számláló szervezet munká­jáért megkapta a Filatéliai Szemle vándorserlegét és a Legjobb Területi Iroda címet. Szántó Péter A kiállítás igazgatója Man­fred Pieles a daro 385-ös elekt­ronikus elszámoló automatára, — amit minikomputernek is ne­vezett, — külön felhívta a lá­togatók figyelmét. Ha ezt ösz- szekapcsolják egy adatrögzítő berendezéssel (daro 415/S fel­irattal ilyen is látható a kiállí­táson), akkor ezt a mini-kom­putert bármely kis- és közép­üzem, akár egy termelőszövet­kezet is gazdaságosan ki tud­ja használni. A kiállítás érde­kessége, amit ők most mutat­nak be első ízben Magyaror­szágon: a daro 1416-os szö­veg-feldolgozó automata, amely két lyukszalag olvasóval is fel­szerelt. Ez a programozott „író­gép" megtudja változtatni, ki tudja javítani a leírt szöveget, írásjelet, szót, mondatot vagy egy egész bekezdést képes a már leírt szövegen megvál­toztatni. A pécsi ügyvitelgépesítési ki­állításon a ma és a holnap korszerű közép-gépeijt mutat­ják be, valamennyit működés közben. A szaktanácsadók az NDK-ból érkeztek a Zentronik Kombinát dolgozói, akik rész­letes felvilágosítást adnak a gépek munkájáról. Már a kiállítás első napján több pécsi, baranyai üzem, vál­lalat érdeklődött az új gyártmá­nyok iránt. Egyetlen aggályuk volt, sezta korábbi kedvezőtlen tapasztalatok alapján vetették fel: mi lesz a gépek szervizé­vel. A vidéken működő közép­gépek javítása eddig nehézke­sen ment. Pieles igazgató a kérdésre válaszolva kijelen­tette, hogy Budapest után az első vidéki NDK irodagép szer­vizt 1976-ban éppen Pécsett tervezik létrehozni.- Rné ­tani, s havonként jelentkező so­rozat „őse" 1928-ban jelentke­zett először és 1944-ig a város kulturális rendezvényeinek leg­nívósabb1 programjai közé tar­tozott. Dr. Horváth Kázmér, a Honismereti szabadlíceum szer­vezője akkor nagynevű tudóso­kat, írókat és helybeli előadó­kat hívott meg a rendezvények­re. A minap a sorozat második vendégeként dr. Bálint Sándor, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem nyugalmazott professzora tartott előadást a török kultúra előfordulásáról a magyar folklórban. Az előadás érdekessége, hogy olyan min­dennapi szokásainkra derített fényt, melyeket még a 150 éves hódoltsáq alatt vettünk át a törököktől. Dr. Bálint Sándor, mint a legavatottabb szakem­berek eqyike szólt a témáról, hiszen több ízben gyűjtőúton is iárt a városban. November 11-én a Mohácsi- szigetről és az ártéri gazdál­kodásról tart előadást dr. And- rásialvv Bertalan kandidátus. A korabeli dokumentumok alap­ján a száz, kétszáz évvel ez­előtti lakosok romantikusnak tűnő, de a valóságban nagyon küzdelmes hétköznapjairól szól. Ebben a hónapban még egy rangos előadóval találkozhat­nak a Honismereti szabad­líceum résztvevői. November végén ugyanis Nemeskürty Ist­ván látogat a városba. Nemes- kürty István neve nem ismeret­len a mohácsiak előtt, hiszen Ez történt Mohács után című kötete a megjelenésekor és ma is gyűrűző vitára adott és ad alkalmat, szakemberek laiku­sok között egyaránt. Dél-dunántúli népművészeti hét Szekszárdon Vasárnap ünnepélyes külső­ségek között nyílt meg Szek­szárdon a 6. dél-dunántúli népművészeti hét, melynek ki­állításaira, népviseleti és nép­táncbemutatóira, továbbá szak­mai tanácskozásaira több mint ezren érkeztek Baranyából, So­mogybái, Zalából és Tolna megyéből. Az ünnepélyes megnyitón, — melyet a Babits Mihály Mű­velődési Központ oldalbejára­tánál álló Babits szobor mellett rendezték meg — a vendég­látó megye állami és pártve­zetőin kívül jelen voltak a dél-dunántúli népművészeti hét résztvevő megyéinek párt-, ál­lami és tömegszervezeti veze­tői is. Az ünnepi nyitást követően három kiállítást adtak át a rendezők a nyilvánosságnak. A Szekszárdi Béri Balogh Adóm Múzeumban vehette birtokába a nagyközönség Baranya, So­mogy, Zala és Tolna megye közös, „Csak tiszta forrásból" címmel megrendezett képző- művészeti kiállítását. A megyei Művelődési Központ márvány- termében a dél-dunántúli me­gyék népképviseletének leg­szebb darabjait állították ki. A kiállítás megcsodált darab­jai közé tartozik Baranyából egy átai bosnyák házaspár és gyermekük öltözete, a legérde­kesebbek közé pedig Zalából egy 1874-es kanászgúnya. Va­sárnap találkozhatott a közön­ség első ízben azzal az ötki lá­nyi ezüst kincslelettel is, amit tavaly Bogyiszlóról és Tolnáról, az idén pedig Felsőnyékről múzeumba szállítottak. Este sikeres népviseleti be­mutatónak adott keretet az a műsor, melyben Baranya, So­mogy, Tolna és Zala megyék együttesei, szólistái adtak íze­lítőt szűkebb hazájuk folklórjá­ból. Baranya megyét ebben a műsorban a hosszúhetényiek, egyházaskozáriak, véméndiek és átalak képviselték, akikkel még találkozik majd a szak­mai és érdeklődő közönség. Bemutatkozik a Zentronik

Next

/
Oldalképek
Tartalom