Dunántúli napló, 1975. október (32. évfolyam, 269-299. szám)
1975-10-21 / 289. szám
A berlini Werner Seelenbinder Halle-ban, sok nevezetes kongresszus és összejövetel hagyományos színhelyén hétfőn délelőtt* megnyílt a „Világkongresszus a nők nemzetközi évében”. Ezen a világ minden tájáról több mint 2000 küldött, vendég és megfigyelő van jelen. Ide érkezett több mint 600 újságíró is. Úttörő lányok fúvószenekarának fellépte után az elnökségben foglalt helyet Erich Ho- necker, a vendéglátó német demokratikus köztársaságbeli Német Szocialista Egységpárt KB első titkára, Willi Stoph, az NDK Államtanácsának elnöke, Freda Brown, a világkongresz- szus előkészítő bizottságának ausztráliai elnöke, Valentyina Tyereskova, Hortensia Allende, Angela Davis és még sokan mások. A magyar nők küldöttségét Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke vezeti. Ezután Freda Brown tartott megnyitó beszédet. Freda Brown megnyitó szavai után Erich Honecker üdvözölte o kongresszust. Hangsúlyozta, hogy ez elsőrendű fontosságú világesemény. Rámutatott a nőknek a békéért vívott harcban játszott kimagasló szerepére, s aláhúzta, hogy a béke fenntartása az emberiség legelső feladata. Majd arról beszélt, hogy a világ asszonyai hatalmas politikai erőt alkotnak, amelynek jelentősége és KS/D. NAPLÓ ItlEFOTO Berlinben megnyílt a nők világkonferenciája. Képünkön: Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára üdvözli a delegátusokat. Moszkvába utazik Lázár György Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ma Alekszej Ko- sziginnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének meghívására hivatalos baráti látogatásra Moszkvába utazik. befolyása egyre növekszik. Kiemelte, hogy a nők helyzetének javítása a társadalmi rendszer függvénye, s ezzel kapcsolatban ismertette az NDK-beli nők társadalmi megbecsülését és szakmai-politikai fejlődését elősegítő intézkedéseket, elsősorban a családjogi törvényt. Erich Honecker nagy tapssal fogadott üdvözlő beszéde után számos üdvözlet átadására került sor. Dr. Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának meleg hangú üdvözletét Helvi Sipilö asz- szony, az ENSZ főtitkára, Waldheim személyes megbízottja nyújtotta át. Waldheim hangsúlyozta, hogy a nem állami szinten egybegyűlt mostani világkongresszus a nők évének fontos eseménye. Az ENSZ főtitkára sok sikert kívánt a kongresz- szusnak, amely az ENSZ által egybehívott mexikói világkonferencia után részletesen megvitatja majd a nők társadalmi helyzetét. Valentyino Tyereskova, a szovjet küldöttség vezetője Leonyid Breisnyevnek, az SZKP KB főtitkárának üdvözletét adta át. A hétfő délutáni ülésen Freda Brown asszony beszámolója hangzott el. Kádár János fogadta a SZOT vezetőit Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn, az MSZMP Központi Bizottságának székházában fogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsa vezetőit. A SZOT részéről jelen voltak: Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Vi- rizlay Gyula, Gál László, Herczeg Károly, a SZOT titkárai. Az elvtársi légkörű találkozón időszerű politikai, gazdasági kérdésekről, a szakszervezetek munkájáról, a szakszervezetek kongresz- szusaival összefüggő kérdésekről folyt eszmecsere. A megbeszélésen részt vettek: Pullai Árpád, a KB titkára^ Jakab Sándor, a KB osztályvezetője. A Pécsi Filharmonikusok idényny itó hangversenyén nagy sikerrel mutatkozott be Tsuyoshi Tsutsumi japán gordonkaművész. Felountig le Ftilep Lajos emlékszobáját Művészettörténész, művészetfilozófus, egyetemi tanár, akadémikus, református lelkész" — olvashatjuk vasárnap óta egy megkapó emlékkiállítás bejáratánál Fülep Lajosról címszavakban mindazt, amiben és amivel széles horizontú pályaíve alatt — húsz esztendeig megyénkben — a magyar kultúrát, művészetet és tudományt és a világot híven szolgálta. Vasárnap óta a zengővár- konyi református papiak épületében, Fülep Lajos egykori könyvtárszobájában emlékkiállítás mutatja be: — fotó-dokumentumok, kéziratok, festmények, kedves, öreg használati tárgyak —, egy gazdag tudományos életmű tanúságai és relikviái tárják elénk, örökítik meg a XX. századi magyar gondolkodás egyik legnagyobb alakjának emlékét. Több százan jöttek össze az avató ünnepségre, melyen részt vett Bocz József, a Megyei Pártbizottság titkára, Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese; ott voltak egykori tanítványok, barátok, tisztelők; megyénk és Pécs város társadalmi és kulturális életének vezető személyiségei; ott voltak mai fiatalok, népviseletben és idősebbek, a falu lakói, Fülep Lajos egykori hívei. Az ünnepség koszorúzással kezdődött. Dr. Hárs Éva művészettörténész, a pécsi JaVasárnap Bolyban rendezték meg a német nemzetiségi népi együttesek nagyszabású bemutatóját Képünkön: a mecselTná- dasdi együttes. Zengővárkonyban felavatták Fülep Lajos emlékszobáját Képünkön: a tudós Íróasztala, szemben Tihanyi Lajos festménye. Fotó: Erb János nus Pannonius Múzeum igazgatója és Kígyós Sándor, a Pécsváradi Járási Művelődési Központ igazgatója helyezett el koszorút Fülep Lajos emléktáblájánál, majd az ünnepség hivatalos része az egykori eklézsiájában, a zengővárkonyi református templomban zajlott le. Majsai József helyi református lelkész a falu, dr. Huszty Kálmán professzor a magyarországi református egyház vezetői nevében mondott köszönetét az emlékszoba életre hívásáért. Az emlékülés programjában három előadás hangzott el. Tüskés Tibor író Fülep Lajos zengővárkonyi éveiről írott tanulmányából idézett. Adataival mindenekelőtt azt bizonyította, hogy bár Fülep Lajos 1919 után kis eklézsiákban, végül húsz évig Zengővárkonyban élt visszavonultan, kapcsolatai és munkássága révén őt is sokan megkeresték, maga is gyakran publikált harcos társadalom- politikai cikkeket a haladó szellemű országos sajtóban. Kapcsolatban állt Baranya szellemi életével is. Bajcsy-Zsi- linszky Endre, Németh László, Kner Imre. Illyés Gyula és a fiatal falukutatók mellett Pécsről is gyakran megkeresték, például Martyn Ferenc, Sásdi Sándor, Weöres Sándor, Tolnai Vilmos és a haladó gondolkodású pécsi egyetemi tanárok. A harmincas évek elejétől tíz évig a pécsi egyetem bölcsészettudományi karán is tanított egyetemi magántanárként. Mikor 1947-ben Budapestre került, egy darabot hagyott itt életéből, „Magyarország egyik legszebb helyén", ahová gyakran visszajárt, különösen tavasszal, gesztenyevi-. rágzás idején ... Fodor András József Attila- díjas költő, az egykori tanítvány meleg hangú visszaemlékezésben elevenítette föl tíz évvel ezelőtti közös látogatásukat Zengővárkonyban. Ezután a zsúfolásig megtelt kis református templomban magnószalagról fölcsendült Fülep Lajos hangja. A népdalgyűjtésről beszélt, s egy-egy „nótát" el is énekelt. Az emlékszobát dr. Németh Lajos, a művészettörténet tudományok doktora, az MTA munkatársa nyitotta meg. Fülep Lajos emlékszobája hétfő kivételével minden nap megtekinthető 10—18 óráig a zengővárkonyi református parókián. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Du antuil nnnio XXXII. évfolyam, 289. szám 1975. október 21., kedd Ára: 80 fillér Berlinben megnyílt a nők világknngresszusa Tudást vegyenek! Túlzás lenne azt állítani, hogy a nemzetközileg is ismert, legjobb magyar vállalatok eredményeiket csupán széles nemzetközi kooperációiknak, számos qyártmány-leircs és gyártási eljárás bátor importjának köszönhetik. Hiszen ah. hoz is sok hozzáértés kell, hogy az ország és a vállalat adottságainak megfelelő tudást - licencet, gyártási eljárást egy kollektíva kiválassza, s aztán pontosan, eredményesen beillessze az „új hazába”. Mégsem lehet véletlen azonban, hogy a IV. ötéves terv időszakában a legjobb, kiegyensúlyozott teljesítményt mutató vállalatok és egyben a szocialista munkaverseny élmezőnyében elhelyezkedő gyárak importálták a legtöbb műszaki ismeretet az utóbbi 7-8 évben. Évek óta mindegyik a gépipari átlagnál többnyire lényegesen jövedelmezőbben gazdái, kodik. Még egyszer: nem azért, mert sok licencet vettek, hanem - s ez a döntő - mivel képesek voltak megvenni és alkalmazni azokat. így is fogalmazhatunk: csak a tudásban, munkában jól felkészült kollektíva gondolhat arra, hogy ismereteit máshonnan is gyarapítsa. Ezért nem véletlen, hogy épp a legfejlettebb országok egyben a világ legnagyobb szellemi importőrjei is. A magyar ipar műszaki szellemi importjának mértéke változatlanul elmarad a szükségestől és a lehetségestől is, noha ennek a mértéke, az utóbbi 5 évben körülbelül megháromszorozódott. Az utóbbi 6-8 évben külföldről beszerzett gyártási dokumentációk számát mintegy másfél ezerre tehetjük. Nagyobb hányaduk a KGST országok valamelyikéből, főképp a Szovjetunióból származik. Többségük egyben valamilyen termelési kooperáció révén került a magyar iparba. Ez, főként a dollár elszámolású kapcsolatokban, jelentősen fokozza a szellemi import megtérülésének biztonságát, ezért a vállalatok elsősorban az ilyen lehetőségeket keresik. A gazdasági épitőmunkában előttünk álló egyik legbonyolultabb feladat a gyártmányszerkezet korszerűsítése, amelyhez az eddiginél élénkebb szellemi importot semmikép sem nélkülözhetik a gyárak. A termékszerkezet gyors, saját erőből való megváltoztatásához nincs elégséges hazai szellemi kapacitás. Hiszen azzal is számolni kell, hogy most nem tol- dozó-foltozó fejlesztésre van szükség, hanem többnyire a merőben új, a technika legfrissebb eredményeit felhaszná. ló konstrukciókra. Viszont a legfrissebb eredményeket, megoldásokat általában senki sem adja el. Az igazán újat tehát csakis saját fejlesztőinktől várhatjuk, ha erre jut nekik elég erejük és idejük. A szellemi importtal nem a hazai ipar csúcs-gyártmányait, hanem az általánosan elfogadható műszaki (standard) színvonalat lehet megteremteni. Ennek elérésére érdemes tudást vásárolni: nem a saját fejlesztési munka helyett, hanem elsősorban annak kiegészítésére, felgyorsítására, a fejlesztésben létező úgynevezett szűk keresztmetszetek feloldására. Gerencsér Ferenc
