Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-10 / 248. szám

2 Dunántúlt napló 1975. szeptember 10., szerda Ipartamogatasra 69 millió forint Tovább fejlődik Pécs ipara • Folytatódik az iparszerkezet változása 1 Kiemelt a feldolgozó- és a gépipar 1 Uj gyárak, korszerűsítések Az ipar ágazati szerkezeté­nek továbbfejlesztése és kor­szerűsítése, a kitermelő ipar­ágakban foglalkoztatottak lét­számának csökkentése, a fel­dolgozó ágazatok, mindenek­előtt a gépipar részarányának növelése képezi az alapkon­cepcióját Pécs város nemrég elkészült középtávú iparfejlesz­tési programjának, amelyet teg­nap, kedden délelőtt Pécsett vi­tatott meg a Pécs városi Ta­nács Gazdaságpolitikai Bizott­sága. Ez a program képezi az alapját Pécs közeljövőben ki­dolgozásra kerülő ötödik ötéves iparfejlesztési tervének. Bánya fejlesztés A korszerű iparfejlesztés fő feltételeként Pécs város Taná­csa már 1969-ben kijelölte s azóta részben alapközművekkel is ellátta azokat a területeket, ahová az új ipartelepek kerül­nek. A negyedik ötéves tervben nagyarányú gyártelepítést haj­tottak itt végre, e beruházások egy része az ötödik ötéves terv­ben fejeződik be. Az iparszer- kezet változása már ebben az ötéves tervben megkezdődött s folytatódik a következő tervidő­szakban is. A kitermelő ágaza­tokban a termelés szinten tar­tása, illetve a Mecseki Szén­bányáknál a termelésnövelés lehetőségeinek megteremtése mellett — a bányászat létszá­mának kismértékű — 2 száza­lékos csökkentését irányozza elő a program. A Mecseki Szén­bányák a hatodik ötéves terv­ben 3,1 millió tonnára növeli majd termelését. Ennek feltéte­let 2,5 milliárdos fejlesztéssel az ötödik ötéves tervben terem­tik meg. István-aknán új aknát, Vasason új függőleges aknát építenek, az egész vállalatnál kiépítik a sűrített levegő-háló­zatot, Pécsett 100 fős munkás- szállót épít a bánya. Több munkahely Kiemelten fejlesztik a feldol­gozóipart, ezen belül is első sorban a gépipart. Az EIVRT Sopiana Gyárában megkezdett beruházás I. ütemét befejezik. A Sopiana gyár éves termelési értéke ennek folytán félmil- liárdra emelkedik, megötszörö­ződik, s közel ötszörösére — 2600 főre — nő a gyár munkás­létszáma is. A Mechanikai La­bor Pécsi Gyáregységében sa­ját fejlesztésre a jelenlegi 600- ról 1200-ra növelik a tervidő­szak végére a létszámot. A Fémipari Vállalat a SZIM-mel kooperálva ötszörösére növeli a gyártott termék értékét. A Ka­posvári Ruhagyár Pécsi Gyár­egysége 112 milliós költséggel új technológiai sort épít, s dol­gozói létszámát a jelenlegi 360- ról 1980-ra 850 főre növeli. A Pécsi Kesztyűgyár 1977-re fejezi be az I. számú gyáregységének Diósi úti ipartelepén folyó be­ruházását s ezzel félmillió pár kesztyűvel növeli termelését. Az új részlegbe 334 új dolgozót vesznek fel, 90 százalékban nőt. Az 1976-os átadásra kerülő új pécsi nyomda a következő ötéves tervben újabb - 15 mil­liós — Offset gépet állít terme­lésbe, a Pécs városi Tanács anyagi támogatásával. A Por­celángyár 150 milliós fejújítást tervez. A bútorgyár fejlesztései­vel 1977-ben megkezdődhet Pécsett a kárpitozott bútorok gyártása. A Baromfifeldolgozó - mint áthúzódó beruházás — 1977. január 1-vel tervezi a próbaüzemet, műszakonként 300 embert foglalkoztat majd, s évi 700 vagon árut dolgoz fel. Pécs jobb vízellátására meg­épül Szederkényig az 1000 mil­liméteres Duna-vezeték és a Pécs-Mohács-vezeték rekonst­rukciója. Döntés még nem szü­letett, de Pécs város kedvező ajánlatokat tett a harisnyagyór létesítésére és a rostműbőrgyár telepítésére. A Pécs városi Tanács 69 mil­lió forinttal támogatja a város iparfejlesztését, mindenekelőtt a feldolgozó iparokat. Az öt­éves terv végére, 1980-ra a je­lenlegi 8,5 százalékról 12,4 szá­zalékra emelkedik a gépipar­ban foglalkoztatottak aránya Pécs város iparában. Pécs egyik legforgalmasabbá vált közlekedési csomópontjában a Szalay András utca, Rózsa Ferenc utca és a Somogyi Béla utca találkozásánál megkezdték a közlekedési lámpák bekötését, prog­ramozását. Szovjet lakásépítési kiállítás A Szovjet Kultúra és Tu­domány Háza bemutatja a Szovjetunió lakás, és köz­épület építkezéseinek ered­ményeit összefoglaló kiállí­tást. Az eseményről kedden tartott sajtótájékoztatót Szergej Georgijevics Zmeul, a Szovjetunió Lakás- és Középületépítő Állami Bi­zottságának első elnökhelyet­tese. A bemutatón 36 nagy­méretű tabló és több makett dokumentálja, miként fejlő­dött a háború óta a szovjet építőipar olyan korszerű szervezetté, amely most már évente 2,3 millió új otthont ad át a dolgozóknak. A szerdán megnyíló kiállítást csaknem egy hónapon át, október 5-ig tekinthetik meg az érdeklődők, s ebben az időszakban szovjet építés­ügyi szakemberek Budapes­ten és vidéken is előadáso­kat tartanak az építőipar munkájáról, műszaki fejlesz, tési eredményeiről, az új la­kás- és középülettípusokról. Megkezdődött a IV. Nemzetközi Finnugor Kongresszus (Folytatás az 1. oldalról.) kongresszus szervezőitől, a svéd, a német és a francia kollé­gáktól is. Az évekig tartó, szé­les körű nemzetközi előkészí­tés utón most ismét közös munkára ültünk össze, amely minden bizonnyal termékenyítő hatású lesz. A kulturális prog­ramok és a vidéki kirándulások során pedig tapasztalni fogják, hogy hazánk, az egész ország várta önöket és élénk figye­lemmel kíséri munkánkat. Losonczi Pál: A népek barátságát nagy jelentőségűnek tartjuk Ezután Losonczi Pál emelke­dett szólásra. Az Elnöki Tanács elnöke be­vezetőben hangoztatta: — Megtiszteltetésnek tartom, hogy a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, kormánya és a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében üdvözölhetem a ne­gyedik nemzetközi finnugor kongresszust és valamennyi résztvevőjét. Külön örülök an nak, -hogy hazánk fővárosa má­sodízben ad otthont tanácsko­zásuknak. — A népek a jelennel vetnek számot és még inkább a jö­vőre vetik tekintetüket, ami­kor a tudományok a távoli múlt felfedezésével és megis­merésével foglalkoznak. Bár másként ítélnek a szakmai, a -tudományos körök és másként a széles közvélemény. A tény­leges elismeréssel ~ azonban a népek sem fukarkodnak. A finnugor kutatás sok száz éves, évezredes felvillanásai, majd a múlt másfél évszázad, — és még inkább az utóbbi évtize­dek — viharos gyorsasággal kiszélesedő és elmélyedő tudo­mányos vívmányai ott élnek né­peink, nemzeteink lelkében: önbecsülést, történelmi tartást adnak. Ez a finnugor tudomá­nyos kutatások és vizsgálódá­sok történelmi érdeme! A közlekedés biztonságáért Elméleti, ügyességi vetélkedő A megye gépjárművezetőinek körében az elmúlt években nagy érdeklődést keltett az az autós-motoros vetélkedő, ame­lyet ,,A közlekedés biztonságá­ért 1975." címmel ebben az esztendőben is megrendez a Baranya megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács, valamint a Vo­lán 12. sz. Vállalata. A vetélke­dőt — melyen hivatásos és nem hivatásos gépjárművezetők egyaránt részt vehetnek — szep­tember 21-én, vasárnap reggel 7 órai kezdettel rendezik meg. A vetélkedőre négy kategó­riában lehet nevezni: 1. motor- kerékpár, 2. személygépkocsi 1000 ccm alatt, 3. személygép­kocsi 1000 ccm felett, 4. teher­gépjármű. A verseny távja kö­rülbelül 25 kilométer lesz. Ér­dekessége, hogy a résztvevők a rajthelyen lezárt borítékban kapják meg a következő ellen­őrző állomás helyét tartalmazó utasítást, az állomást pedig az általuk választott, tetszőleges útvonalon közelíthetik meg. Az állomáson feladat várja őket, melynek sikeres teljesítése után újabb borítékban kapják meg a következő állomás helyét. A célnál ügyességi pálya várja a résztvevőket. A vetélkedő lebonyolításáról felvilágosítást kapni, valamint a nevezéseket leadni a Volán 12. sz. Vállalat központjában (Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 33., fdszt. 4.) lehet. A kategóriák első helyezettjeinek a megyei KBT elnöksége külön díjat ajánl fel, melyeket a győztesek és a helyezettek 10 000 forint értékű tárgyjutalom kíséretében a díj­kiosztón vehetnek át. Ugyancsak a közlekedés biz­tonságának javítását szolgálja az a kirakatverseny, melyet a Baranya megyei Tanács keres­kedelmi osztálya és a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács írt ki a megye valamennyi kiske­reskedelmi vállalata és szövet­kezete részére. A KRESZ-kirakatverseny cél­ja: felhívni a lakosság figyel­mét a növekvő közúti forgalom veszélyeire, a balesetek meg­előzésére, vclamint a január 1-én életbe lépő új KRESZ egyes szabályaira. A kirakatok — rendezőik ötleteitől függően — árurendezéssel összekötve tar­talmaznak közlekedési szabá­lyokat, különös tekintettel a leggyakoribb baleseti okokra. A kirakatversenybe a Baranya me­gyei Tanács kereskedelmi osz­tályán lehet nevezni szeptem­ber 15-ig. A kirakatoknak szep­tember 30-ig kell elkészülniük és október 16-án bonthatók-le. — Finnugorságunk tudatát mi a történelmiség, a tudo­mányosság és az időszerűség hármas egységében fogjuk fel. Nem hangsúlyozzuk a kelleté­nél erősebben egyik vagy má­sik mozzanatát. Régebben a vérségi kapcsolatoknak megkü­lönböztető szerepet juttattak, holott éppen a tudomány mu­tatott rá, hogy a nyelvi rokon­ság amannak előtte jár. De mintha korszerű világunk is hátrább szorította volna a vér­ségi viszonyokat. Nemcsak a népek közötti kapcsolatokban, de családi—rokonsági terüle­ten is. A finnugor népek test­vérisége napjainkban a leg­bensőségesebb, talán egész történelmüket tekintve. A ba­rátság meghittebb és valósabb köteléke fűzte szorosabbra a vérségi kapcsolatokat. — A tudományos igényeken és törekvéseken túl, mindez vi­tathatatlanul légióként a nem­zetközi politikai légkör kedve­zőbbre fordulásának köszönhe­tő, amely széles látóhatárt nyit a tudományos kutatások előtt. Ahogy a régi finn közmondás tartja: ott főznek zsírosán, ahol béke van. A finnugor népek meglelték békéjüket, szabad­ságban élnek: jórészt a szovjet népek nagy családjában; ha­zánk népi demokratikus or­szágként, szocialista államként szoros szövetségben a Szovjet­unió népeivel; Finnország pe­dig — aktív semlegességi po­litikát folytatva — szoros együtt­működésben a szocialista or­szágok közösségével. Ezen a politikai és társadalmi alapon jöhetett csak létre a földrajzi értelemben kiszélesedett, tudo­mányos jellegében elmélyülő finnugor kutatás újabb felvi­rágzása. — Ezért is töltheti el a tu­dományos világot — benne a finnugor tudományét is — öröm és megelégedettség a nemzet­közi viszonyok derültebbé for­dulósa láttán, örülünk annak, hogy éppen a testvéri—baráti finn nép' országának fővárosa, Helsinki adott otthont az európai biztonsági és együttműködési értekezlet nyitó és történelmi jelentőségű, legfelső szintű kép­viselettel befejeződő záró ülés­szakának. — A népek és a nemzetek barátságát, együttműködését mi nagy jelentőségűnek tartjuk, és megkülönböztetett előnyben ré­szesítjük. A IV. Nemzetközi Finn­ugor Kongresszust a kiszélesedő és egyre rendszeresebbé, intéz­ményesebbé váló nemzetközi együttműködés szerves és sa­játos arculatú részének tekint­jük. — A Magyar Népköztársa­ság párt- és állami vezetése, egész népünk ezért értékeli és becsüli sokra a finnugor tudo­mány eredményeit és törekvé­seit. Bizonyos vagyok benne, hogy kongresszusuk maradan­dó hozzájárulás lesz az annyi érdemet szerzett finnugor tudo­mányos tevékenység számunk­ra oly becses és nagy művé­hez — mondta beszéde végén Losonczi Pál. Erdey-Grúz Tibor köszöntője Az Elnöki Tanács elnökének nagy tetszéssel fogadott beszé­de után Erdey-Grúz Tibor mon­dott üdvözlő szavakat. Tudósaink — hangsúlyozta — régtől fogva nagy gonddal ta­nulmányozzák anyanyelvűnk eredetét és annak a finnugor nyelvcsaládnak a múltját, nyel­vi törvényszerűségeit, amelyből a magyar nyelv ered. Voltak közöttünk, akik kutatásaikat ki­terjesztették orra a távoli múlt­ra is, amelyben a finnugor nyelvcsalád népeinek és nyel­veinek útjai méq nem váltak el teljesen egymástól. Ezért ii. üd­vözöljük örömmel azt, hogy e kongresszusok — tematikáju­kat tekintve — egyre inkább komplex jellegűek és a nyelv- tudományon kívül egyre elmé­lyültebben, kiterjedtebben fog­lalkoznak a finnugor népek tör­ténetével, régészeti leleteivel, zenéjével, folklórjával, sőt újab­ban irodalmával is. Meggyőződésünk, hogy a finnugrisztika egységes szem­lélete - az egyes részterületek eredményeinek megismerése és szintetizálása — igen hasznos valamennyi tudományágazat számára. Bizonyára ez is hoz­zájárult ahhoz, hogy az utóbbi években világszerte megnőtt a tudósok érdeklődése e sajátos tudományág iránt. Ezt tanúsítja a most megnyíló IV. Nemzetkö­zi Finnugor Kongresszus részt­vevőinek nagy száma is. Hisz- szük, hogy a kongresszus ta­nácskozásai jelentősen hozzá­járulnak ahhoz, hogy még job­ban megismerjük és megértsük népeink múltját, nyelvének tör­ténetét, fejlődési törvényszerű­ségeit.-v A külföldi vendégek részéről elsőnek Lauri Posti miniszter, a finn delegáció vezetője kö­szöntötte a kongresszust, majd a szovjet küldöttség képvisele­tében B. A. Szerebrennyikov akadémikus _ mondott üdvözlő szavakat. A tudományos program Ben- kő Loránd akadémikus ,,Az élő nyelvi múlt" című előadásával kezdődött. Este az Akadémia elnöksége fogadást adott a kongresszus résztvevőinek tiszteletére a Gel- lért szállóban. mmm* ; Hallottak már több ezer ember vastapsát? Bizonyára sokaknak volt már részük ilyen élményben. De én nem csupán ezrek tetszés- nyilvánítására, hanem a közreműködés lelkes, ritmus­alapot nyújtó tapsára gon­dolok . . , UNIDAD POPULAR. Ez volt a címe annak a hétfő esti szolidaritási koncert­nek, amelyen Pécs fiataljai­nak csaknem háromezres tömege tiltakozott a világ legkülönbözőbb részein fel­felbukkanó fasiszta terror réme ellen. A PMSC újhegyi kézilabda stadionja zsú­folásig megtelt. És hogy ér­demes volt végigülni, avagy -állni kissé fázva is a há­romórás programot, ezt azok tanúsíthatják, akik ott vol­tak. Amatőr és hivatásos mű­vészek, politikai dalosok, együttesek követték egymást a stadion közepén felállított két porondon. A hazaiak mellett a dél-amerikai és az afrikai kontinensről érkezett, hazánkban tanuló fiatalok dalait dúdolta végig, vagy hallgatta néma csendben az értőfülű közönség. Valljuk meg őszintén, ne­héz fába vágja a fejszéjét az ilyen jellegű műsorok rendezője. De: minden a „helyén volt”; másodpercre és centiméterre egyaránt. Bátran «állíthatjuk, hogy monumentális volt ez a mű­sor, annak ellenére, hogy nem kértünk hozzá kölcsön világhírű művészeket. Akik szerepeltek, tudásuk és lel­kesedésük maximumát nyúj­tották. Szereplőkről beszél­tem, de itt nem csak a po­rondon fellépett művészek­ről van szó, A lehető leg­jobban játszották szerepü­ket - végezték feladatukat - a reflektorok fénypásztáin kívüleső, háttérben a film­ként pergő, hajszálpontosan megszerkesztett műsor óra­művének „fogaskerekei” és „hajszálrugói". A tízezer wattokban összegeződő ref­lektorok kezelői, a stadion különböző pontjain meghú­zódó, URH-rádióval irányí­tott és irányító rendezők, a technikai felszerelések tech­nikusai, mérnökei és g köz­ponti rendezőgárda. A műsor rendezője Szeg- váry Menyhért volt, de a fő rendező szervek: a KISZ Pécs városi Bizottsága és a HNF Pécs városi Bizottsága mellett feltétlenül elismerés illeti a Nemzeti Színház fia­tal művészeinek és technikai gárdájának munkáját, a Pé­csi Rádió munkatársainak, műszaki szakembereinek te­vékenységét ... és itt elakad a felsorolás, nem mintha nem volna kit lajstromba venni, - sőt! Sorolhatnánk oldalakon át azoknak a ne­vét, akik elkészítették, biz­tosították, segítettek, köl­csönadták, kezelték, meg­építették, vagy odaajándé­kozták, de maradjunk eny- nyiben: üzemek, intézmé­nyek, testületek fiataljai - és idősebbjei. Országszerte megkezdő­dik a szolidaritási hetek rendezvénysorozata. Pécs városa méltó nyitóesemény­nyel köszöntötte ezt az or­szágos akciót. Akik pedig nem jutottak el a hétfői koncertre, javasoljuk: köves­sék figyelemmel a folytatást. Zsalakó István

Next

/
Oldalképek
Tartalom