Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-24 / 262. szám

Dunántúli napiö 1975. szeptember 24., szerda Mikes, Darvas, Ruttkai Előadóest Meszesen Mikes Lilla kezdte el hét­főn a nagyon várt, pará­désnak ígérkező előadóes­tet Meszesen. A József At­tila Művelődési Ház és a Budapesti Irodalmi Színpad lassan már hagyományos együttműködése révén ugyanis ennek a három mű­vésznek a közös előadóest­jét hirdették meg. Mikes Lil­la, — Pécs régi ismerőse a pódiumon — ezúttal egy hu­moros összeállítást mondott el, elég markáns társada­lombíráló felhanggal. Ked­ves, csipkelődő volt ez az összeállítás és örömmel hal­lottuk benne Pécs egykori másik kedvencének, Darvas Szilárdnak a gördülékeny, vesébelátó humorát. Kedves, csipkelődő volt Mikes Lil­la, sajnos azonban éppen az utóbbiért kissé levált a másik két művész produk­ciójától. Ruttkai Éva és Darvas Iván ugyanis társadalomkri­tikai felhang helyett mélyen emberi műsort nyújtott át a közönségnek. Olyan ösz- szeállítást, amely a maga talán egy órás fókuszába gyűjtött össze néhány alapvető emberi érzést; a szerelmet, (Haltai: Néma Leventéjéből Zilia), a csa­lódon belüli elnyomást (Cse. hov: A dohányzás ártalmas- ságáról), a messze sod­ródott ember vágyakozását (Szimonov; Várj reám című versének zenés változata), a szürkeveréb-hangulatú sze­relmet (Darvas Szilárd-Tar- dos: Yvette), aztán a gya­nakvást és a férfi-nő hatal­mi harcát (Molnár Ferenc: A testőr című darabjának páros jelenete). A két ran­gos művész külön-külön is mozgást teremtett a szín­padon - egyedül. Darvas Iván a Csehov monológiá­ban félelmetes közelségben éreztük a feleséget, Ruttkai szavai nyomón előttünk állt a néma levente. A színház­hoz hasonlóan összetett mű­vészi eszközökkel dolgozó pódiumesten, mindketten el­sősorban a színészetre tá­maszkodtak, könnyedébb énekes számaiknak is ez adott egyéni ízt. Meg Haj­dú Júlia zeneszerző, aki ta­lán a legcsodálatosabb kí­sérő: a háttérben szóló zongorával diszkrét volt és ugyanakkor a háttér bizton­ságát nyújtotta a három előadóművésznek. Földessy Dénes Térkepésseinic Hire p urilagban Vendégünk volt dr. Radó Sándor Tegnap délután Pécsett, a dr. Doktor Sándor Művelődé­si Házban „Egy magyar tér­képész a II. világháborúban" címmel tartott előadást dr. Radó Sándor, kétszeres Kos- suth-díjas és Állami-díjas egye­temi tanár. Bemutatni senkinek sem kell: a világ minden részén kötet­nyit írtak már a legendás hír­szerzőről, s a legjobban az általa írt „Dóra jelenti" című könyvből ismerhettük meg. A most 76. évében járó profesz- szor még mindig aktívan dol­gozik hivatásában: a MÉM Or­szágos Földügyi és Térképé­szeti Hivatal főosztályvezetője. A tegnapi alkalmat ezért in­kább arra használtuk fel, hogy a munkájával kapcsolatos kér­désekről beszélgessünk dr. Ra­dó Sándorral. — ön nagyon sokat utazik szerte a világban, nagyon szé­les körű szakmai és emberi kapcsolatokat alakított ki. Ho­gyan látja: milyen a magyar térképészet rangja a világ­ban? — Nagyon sokfelé ismerik a magyar térképészek munkáját, s jó véleménnyel vannak ar­ról, amit csinálunk. A rangun­kat jelzi az is, hogy engem vá­lasztottak a Nemzetközi Tér­képészeti Szövetség tematikus bizottságának elnökévé. Ez is elismerés, nem a személyem­nek szól, hanem a magyar térképészetnek. A közeljövőben Párizsba kell utaznom egy UNESCO-tanácskozásra, ahol arról lesz szó, miként lehetne elkészíteni a fejlődő országok tematikus térképeit, — s eb­ben a témában is kíváncsiak a véleményünkre, tapasztalataink­ra ... Nemrégiben például le­velet kaptunk Portugáliából, az ottani földrajzi társaságtól. Ők a Magyar Földrajzi Társaság alapszabályára kíváncsiak, sze­retnék átdolgozni az új körül­mények között már nem meg­felelő alapszabályukat a ma­gyar példa alapján ... Ezek azt hiszem mind-mind nemzet­közi elismerés jelei... — A közelmúltban fejeződött be egy világ-visszhangot kivál­Természetjáró fiatalok Megalakult megyénkben a Diákturisztikai Bizottság Új formában szervezik a középfokú tanintézetekben a diákturizmust. A Baranya me­gyei középiskolák jelentős ré­szében már megalakult a ter­mészetbarát szakosztályok jog­utódjaként az országjáró diá­kok köre. Cél: á fiatalok minél nagyobb tömegének bevonása a rendszeres természetjárásba, táborozásba. A megyében működő ország­járó diákok köreit a napokban megalakult Megyei Diákturiszti­kai Bizottság fogja össze, mely a Megyei Diáksport Tanács mellett működik. Az alakuló­gyűlésen Aim Péter, az Orszá­gos Diákturisztikai Bizottság titkára ismertette a bizottság feladatait és személyi összeté­telét. A bizottság elnöke: Wag­ner László, titkára: G. Kovács András, tagjai: Végh József, Karádi Károlyné, Németh Csa­ba, Nemeshegyi Beatrix, Litkei József, Lázár Lajos, dr. Antal Borbála­Szociális juttatások a Volán 12. számú Vállalatnál Figyelmesseg, törődés a dolgozókkal Idén már másodszor kaptak jelentős összeget a Volán 12. számú Vállalatnál a többgyer­mekes családok; a minap több ezer forintot fizettek ki ré­szükre. ' A tavaly megalakult munka- védelmi és szociálpolitikai osz­tály több intézkedési terve a dolgozók segítését, védelmét szolgálja. A munkavédelmet és a szociálpolitikát nem lehet szétválasztani, mindkettő az emberért van, az osztály fel­adata, hogy a dolgozók életét könnyebbé és jobbá tegye a rendelkezésre álló eszközökkel. Társadalmi munkában aktívák látogatják a nagycsaládosokat, a gyermeküket egyedül nevelő­ket. Az ő felmérésük, tájékoz­tatásuk alapján állapítják meg a segély nagyságát. Környezet- tanulmányt végeznek a nyug­díjasoknál is. Minden évben jelentős összeget fordítanak a nyugdíjasok segítésére, saját kérésükre, de anélkül is. A terhes nőket könnyebb munkára osztják be, nem he­lyezik őket járműre. A kisgyer­mekes anyákat csak saját kéré­sükre alkalmazzák éjszakai munkára. A gyermekgondozá­son lévők a lehetőséghez ké­pest szintén segélyt kapnak a vállalattól, valamint figyelmet fordítanak arra is, hogy a bér­emelésből se maradjanak ki. Az üdülésnél és a lakásépítési támogatás odaítélésénél is fi­gyelembe veszik a nagycsalá­dosokat. Tavaly több mint 93 ezer forintot fizették ki segély­ként, idén 94 900 forintot. A lakásépítési alapból, a munkás­lakásépítési akcióból a fiatalok 40 százalékban részesülnek. A vállalat és a szakszerveze­ti bizottság mindent megtesz az idősebbekért is. Nyugdíjas találkozókat szerveznek, vala­mint segélyezik őket A csökkent munkaképességű­vé vált dolgozókat négy szol­gálati helyen (Pécs, Komló, Mohács, Szigetvár) foglalkoz­tatják. Keresik a lehetőséget e dolgozók egészségi állapotá­nak megfelelő foglalkoztatásá­ra, például a tavalyi évben hat autóbusz-gépkocsivezetőt he­lyeztek át taxisnak. Az elmúlt egy-két év alatt jelentősen fejlődtek a szociá­lis létesítmények. Mohácson hétfőn, Szentlőrincen idén ad­tak át új szociális létesítménye­ket. A műhelyekben megfelelő étkezőhelyeket alakítottak ki. Tavaly kérdőíves felmérést vé­geztek a vállalati étkezésről. Ennek eredményeként a meg­kérdezettek 70 százaléka ehet meleg ételt a végállomásokon vagy a központban. K. A. .tó hatalmas munka, amelynek elvégzésében önnek oroszlán- része volt. .. — Hét szocialista országgal közösen tíz év alatt elkészítet­tük a világtérképet. Ez a ha­talmas térkép 234 szelvényből áll, — és ez az első olyan tér­kép, amely az egész Földet be­mutatja. Csak jellemzésül, hogy mire vállalkoztunk: amikor 1964-ben Londonban bemutat­tam az első térképszelvényt, megkérdezték, mégis mennyi idő alatt készülünk el vele. Tíz évet mondtam, kinevettek, — mert az angolok már 1890 óta próbálkoznak vele. Tíz év telt el és nekünk sikerült megvaló­sítani a terveinket. Ez a térkép egyébként a Japánban, Okina­wa szigetén rendezett Óce- onográfiai kiállításon is szere­pel . .. — Mi volt a legnehezebb ebben a munkában? — A szervezés. Különböző nyomdai adottságok, különböző módszerek, különböző fejlettsé­gi szint... A térképet úgy kellett elkészíteni, hogy bár hét országban készült, mégis egy legyen. Csak egy apró­ság, jellemzőül: ügyelnünk kel­lett arra is, hogy még a tér­kép-papír receptúrája is azo­nos legyen . . . — Jelenleg min dolgozik pro­fesszor úr? — A Nemzetközi Almanach ötödik kiadását készítem, — egyebek között. És szerdán már újból útra kelek, ezúttal Var­sóba. D. Kónya Négy pécsi művész hangversenye Berlinben Pécsi művészcsoport indul ma Berlinbe. A Német Demok­ratikus Köztársaság fővárosá­ban Bőitek Bé'c halálánax har­mincadik évfordulója alkalmá­ból Bánky József zongora és csembalóművész, Németh Aliz operaénekesnő, Vass Ágnes és Gyermán István hegedőművé­szek adnak két hangversenyt Németh Aliz mondta indulás előtt:- Csütörtökön kezdődik az első koncert Potsdamban, majd a második Berlinben lesz a Ma­gyar Intézetben. Népdalfeldol­gozásokat, dalokat adunk elő. Aztán a Gyermán István—Vass Ágnes művészpár Bartók duó­kat játszik.- A művésznő több mint egy évtizede Brüsszelben aratta el­ső koncertsikerét éppen egy Bartók—Kodály esttel, s azóta rendszeresen énekel dalokat. Újabb feladatai? 1 ók az export- kilátások (Folytatás az 1. oldalról.) zíciójót a legjobb búzaterme­lő megyék között. Tizenöt éve az országos átlag felett ter­melünk, az idén is csak Fe­jér és Tolna eredménye ma­gasabb. Búzatermelésben már lezárult és pozitív mérleggel zárult a megye ötéves terve. A negyedik ötéves tervben évi átlag 7 százalékkal növeltük a termésátlagot és 15,5 száza­lékkal a felvásárlást. Az 1930- as évekhez képest 15 ezer hek­tárral kisebb területről 83 ezer tonnával több termést takarí­tunk be átlagosan. Az idei gyengébb termést a kedvezőtlen időjárás okozta, amely vetéstől a betakarítási veszteségekig hektáronként 10 mázsával csökkentette az át­lagtermést. A felvásárlásban 8 ezer vagon hiányt idézett elő, ami a belső ellátást nem ve­szélyezteti, csak! a kivitelt, az exportálható mennyiséget csök­kenti. A búza árbevétel kiesés 270 millió forintra tehető a téeszekben, s ez a volumen rá­világít a búza üzemi jelentő­ségére, arra, hogy az üzemek belső pénzügyi egyensúlyának, biztonságának milyen fontos meghatározója a búzatermés. A tanulságok szakmailag is levonhatók az idei évből. A még helyenként meglévő tech­nológiai hiányosságokat jelzi az üzemek közötti termésdiffe­renciálódás. A megye öt leg­jobb búzatermelő üzeme sor­rendben: a babarci Béke, a mohácsi Új Barázda Tsz, a bólyi Állami Gazdaság, a som- bereki és lippói Békeőre Tsz-ek 49 mázsán felüli átlagával szemben az öt leggyengébb tsz átlaga nem érte el a 20 mázsát. A bevételi differencia hektáronként átlag 7500 forin­tot tesz ki. Mindez a techno­lógiai fegyelem szigorúbb be­tartására, a fajták jobb meg­választására, az ésszerű táp­anyag visszapótlásra, a kor­— Legközelebbi műsorom túl­nyomórészt Schubert dalművei­ből áll, s a Zeneakadémián lesz. Majd egy Liszt-est követ­kezik ugyanott. Egyáltalán — nagyon a szívemen viselem a dalkultúrát. Külföldön, meg a rádióban — az operaénekesi feladatok mellett — számomra igen lényeges lehetőségeket nyújt, és nagy szükség van a dalkultúra népszerűsítésére, mi­vel az operaáriáknak arányta­lanul nagyobb a közönségük, mint a daloknak. A Legfőbb ügyészség egyhe­tes tanfolyamot rendezett a főügyészségek közlekedési ügyészei részére, melyen az 1976. január 1-én életbe lépő új KRESZ egyes rendelkezései­nek egységes értelmezését, gya­korlati alkalmazását vitatták meg. A tanfolyam záró előadásá­ban dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy a köz­lekedési fegyelem javítása ér­dekében az ügyészek fokozott szigorral járjanak el az erősza­kos, — nemegyszer garázda — másokat semmibevevő maga­tartást tanúsítókkal, az ittas ál­lapotban, vagy a közlekedési szabályok durva, esetleg szán­dékos megszegésével balese­tet okozókkal szemben. szerűbb növényvédelemre kell hogy figyelmeztesse az érintett üzemeket. A közelgő búzave­tésekkel rámutatott: népgaz­dasági elvárás, hogy a gazda­ságok az elmúlt évhez képest növeljék búza vetésterületüket. Most kedvez az időjárás a ve­tések jobb előkészítéséhez. El kell érni, hogy Baranya megye búzaterülete 66 000 hektár le­gyen, vagyis 10 ezer hektárral több annál, amiről a termést az idén betakarítottuk. Ez a terület 1974-iben már megvolt, tehát a két év előtti állapotot kell realizálni. Az előodáshoz kapcsolódott Gábris Zoltánnak, a Bólyi Ál­lami Gazdaság vetőmagágazat- vezetőjének felszólalása, aki a gazdaságban folyó búzave­tőmag előállító munkáról szá­molt be. A növekvő igények miatt emelik a volumeneket, tavaly előtt még csak 600 va­gon, tavaly már 1280 vagon és az idén 1500 vagon búza vetőmagot dolgoztak fel ha­zai ellátásra és exportra. Szűcs Péter, a babarci búzatermelé­si rendszer osztályvezetője a partnerek idei eredményeiről és a rendszer célkitűzéseiről' szá­molt be. Elmondta, hogy ezen az őszön Baranya, Somogy és Tolna megyében már 25 000 hektáron termelik babarci rend­szerben a kenyérgabonát. A vitában tizenhármán szó­laltak fel, legtöbben a fajta­váltás, a műtrágya felhaszná­lás, a monokulturális termelés problémáit vetették fel. Czé- gény József, a Megyei Pártbi­zottság titkára felszólalásában rámutatott: a jövő évi termés- kilátásokat veszélyezteti, hogy a termelőszövetkezetek őszi mű- trágyorendeléseik jelentős ré­szét visszamondták az AGRO- KER-nél. A búza fél milliárdos nagyságrendet képvisel a ba­ranyai téeszek bevételeiben, s korántsem mindegy, hogy ala­pozzák meg a jövő évi ter­mést, mennyi búza kerül majd a „zsákokba”. Rné I4 országból I60 kutató Csütörtökön Pécsre érkeznek az iszlám művészet szakértői Csütörtökön az iszlám művészet legismertebb nem­zetközi szakértői Pécsre ér­keznek. A hétfőn Budapes­ten megnyílt V. nemzetközi török művészeti kongresz- szus résztvevői Pécs és Ba­ranya törökkori emlékeivel és egyéb műemlékeivel is­merkednek meg. A konferencia színhelye a Nemzeti Múzeum, ahol ezek­ben a napokban nemcsak török szót, de a nagy világ­nyelvek mindegyikét hallhat­ja a látogató, hiszen 14 országból 160 kuteftó ér­kezett. A kongresszus elnökétől, dr. Fülep Ferenctöl, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum fő­igazgatójától arról érdek­lődtünk, hogy miért hazánk­ban került sor idén e nagy­szabású ülésre. — A kongresszus négy évenként ülésezik - mondot­ta dr. Fülep Ferenc. - Az előzőt Franciaországban tar­tották, ott határoztak úgy, hogy az V.-et hazánkban tartják meg, hiszen Magyar- ország nagyon gazdag tö­rökkori emlékekben, múzeu­mi tárgyakban. A tudomá­nyos előadások egyébként az egyetemes iszlám művé­szetet felölelik a régészet korai, szeldzsuk időszakától a mai iparművészetig. — A külföldi kutatók menyit tudnak a magyaror­szági török emlékekről és egyáltalán műemlékvédel­münk magas színvonaláról? — Keveset. A kongresz- szussal egyben az is a cé­lunk, hogy bemutassuk meg­őrző tevékenységünk ered­ményeit a világ különböző országaiból ideérkezett ven­dégeknek. Hadd mondjak egy példát. Amikor a kong­resszus alkalmából megnyílt az Anatóliai szőnyegek cí­mű kiállítás az Iparművésze­ti Múzeumiban, a külföldi lá­togatók megdöbbentek, szin­te el sem hitték, hogy ilyen, gazdag szőnyeggyűjtemé­nyünk van. A vendégek kö­zött van a legnagyobb török múzeum igazgatója, aki mondanom sem keli, viló- gotlótott ember. A török­kori kiállításunkon van egy törökkori sátor, berendezve. Azt mondta nekem, hogy vasárnap egy óra hosszat állt előtte és gyönyörködött benne. Egyébként azt hi­szem, baranyai látogatásunk is számos meglepetést tar­togat vendégeink számára. A másfél napos ott tartóz­kodás alatt Pécsett résztve- szünk a Jakováli Haszán Múzeum megnyitásán, Sik­lóson töltjük az éjszakát. A baranyai látogatásra velünk tart Rifki Danisman, a Tö­rök Köztársaság kulturális minisztere is - fejezte be tájékoztatását dr. Fülep Fe­renc. Marafkó László Ilgyésztanácskozás

Next

/
Oldalképek
Tartalom