Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-24 / 262. szám

1975. szeptember 24., szerda Dünantuit Tlaplo 3 Kulturális életünk fejlesztésének 15 éves terve (I.) II távlati fejlesztés alapelvei A Megyei Pártbizottság 1975. szeptember 12-i ülé­sén elfogadta a megye kul turális életének távlati, 1990-ig szóló fejlesztési irányelveit és feladatait. A most kezdődő sorozatunk­ban a tervezet ismertetésé­vel foglalkozunk. Az elmúlt évtizedben a szel­lemi kultúra számos területé­ről készültek országos és me­gyei elemzések, állásfoglalá­sok, irányelvek, határozatok és feladattervek, összhangban a szocialista gazdasági, társa­dalmi élet fejlődését feltáró és elősegítő alapvető elemzések­kel és intézkedésekkel, a gaz­daságirányítás korszerűsítésé­vel, a szocialista demokratiz­mus fejlesztésével, a munkás- osztály helyzetének elemzésé­vel, az ifjúság- és nőpolitikái határozattal. Baranya kulturális fejlődése távlati fejlesztési irányelveinek és feladatainak kidolgozásá­hoz a fentieken kívül közvet­len elvi alapul szolgálnak az 1969-ben elfogadott tudomány- politikai irányelvek, az 1972- ben meghatározott feladatok az állami oktatás fejlesztésére, valamint az 1974-ben kidolgo­zott helyzetelemzés és határo­zat a közművelődés fejleszté­sének feladatairól. Megyei szin­ten a kulturális terület egé­szét legutóbb az 1973. má­jusi agitációs-, propaganda- és művelődés-politikai tanácsko­zás tekintette át. Kidolgozták a megye közoktatásának, majd pedig közművelődésének hely­zetelemzését és feladattervét. A közoktatási és közművelődé­si határozatok és az ezzel kap­csolatos megyei feladattervek az egész társadalom művelő­dési szintjének emelését jelöl­ték meg alapvető célként. Lépéstartás a fejlődéssel A távlati fejlesztési irányel­vek a közoktatás és a közmű­velődés mellett tartalmazzák a felsőoktatás, a tudomány, a művészet egyes ágazatainak és egész intézményrendszerének áttekintését is. Az irányelvek elkészítésénél figyelembe vet­ték a megye gazdasági, tár­sadalmi és kulturális életének történeti fejlődését, az orszá­gostól eltérő sajátos jegyeit, a nemzetiségi lakosság számát és oz országos területfejlesz­tési elvek alapján, valamint a településhálózat átalakulása folytán várható új követelmé­nyeket. A kultúra különböző ágaza­tai számos, nehezen összemér­hető sajátossággal rendelkez­nek, az intézmények irányítás és hatókör szempontjából is különbözők, így a távlati fej­lesztés meghatározásában tel­jes egységességet nem lehetett megvalósítani. Ugyanakkor a különböző kulturális területek áttekintése hasznos tapasztala­tokat nyújtott a kultúra egé­szének átfogó, komplex szem­léletéhez, a fejlesztés és a fel­adatok összehangolt, tervszerű meghatározásához, országos és megyei érdekek magasabb szintű egyeztetéséhez, a terü­leti integrációhoz, egy jöven­dő szintézis megalapozásá­hoz. Baranya és a megye székhe­lye Pécs, a történelmi múltban is jelentős művelődési központ. A felszabadulás után egyen­lőtlenül és aránytalanul fej­lett, tartalmában erősen meg­osztott, jelentős területeken egyházi befolyás alatt álló kultúrát kellett szocialista ala­pokra helyezni. A múlt gazdag örökséget és ugyanakkor sú­lyos terheket hagyott ránk. A felszabadulás óta a baranyai— pécsi kulturális élet tartalmá­ban a szocialista célkitűzések alapján, struktúrájában pedig ennek megfelelően, a harmo­nikus kiegészülés irányába fej­lődött. Jelenlegi állapotában egészében megfelel az orszá­gos színvonalnak. Átfogó alapelvek A kultúra távlati fejleszté­sének minden területét átfogó közös alapelveket a tervezet a következőkben határozza meg: © A szellemi kultúra min­denkor elválaszthatatlan egy­ségét alkosson az anyagi kul­túra, a megye qazdasági, tár­sadalmi fejlődésének alakulá­sával, igényeivel, folyamatosan veqye figyelembe a fejlődé­sükből adódó új feladato­kat. © A kultúra szocialista tar­talmú legyen és a dolgozó tömegek műveltségi színvonalá­nak emelését, kommunista esz­mei, erkölcsi nevelését szolgál­ja­© Szükséges figyelembeven­ni a települési viszonyokból és az egyenetlen fejlődésből adó­dó ellátottsági szintkülönbsé­geket, a kulturális intézmény- rendszer állapotának és fel­szereltségének hiányosságait. © Az országos területfej­lesztési elveknek és a kultu­rális decentralizáció elvének megfelelően továbbra is tö­rekedni kell arra, hogy Pécs városa az ország egyik ki­emelt kulturális központja le­gyen. Ennek érdekében a fel­sőoktatás, a tudományos és művészeti élet támogatása és fejlesztése szükséges. © Nagy figyelmet kell for­dítani a megfelelően képzett és szocialista szemléletű szak­emberek biztosítására, az al­kotóképes szellemi erők te­vékenységének támogatására, aktivitásuk szélesítésére, lete­lepedésükre, életkörülményeik tervszerű fejlesztésére. A fej­lődés . igényei szerint szüksé­ges folyamatosan gondoskodni a kulturális irányító munka po­litikai, szakmai és szervezeti tö­kéletesítéséről. © Valamennyi kulturális ága­zaton belül és a kulturális szakágak között fokozottabban kell kihasználni az optimális integráció és a komplex együttműködés lehetőségeit, egyben fejleszteni kell a re­gionális együttműködést. A kulturális élet tartalmi fej­lesztését a párt programnyilat­kozata, a központi határoza­tok, az azok alapján készült közép- és rövidtávú tervek sze­rint lehet megoldani. Mind ezeket veszik figyelembe a távlati fejlesztési alapelvek ki­dolgozásában a Megyei Párt- bizottság által elfogadott irányelvek és feladatok. M. E. Szocialista szerződés Átvizsgálják az óvodák elektromos berendezéseit Mint ismeretes Pécs dolgozói felajánlások valóságos özöné­vel válaszoltak a Városi Pártbi­zottság „Építsünk óvodát" el­nevezésű felhívására. Az akció­ban résztvevők jelentős része társadalmi munkát, különféle szolgáltatásokat ajánlott fel. Ilyen az Állami Energia Fel­ügyelet felajánlása is, amely­nek szocialista szerződésbe foglalásáról a városi tanács művelődésügyi osztályán érte­sültünk. Az Állami Energia Felügye­let megszervezi Pécs összes, szám szerint mintegy 40 óvo­dájának az elektromos felül­vizsgálatát, amelyet különböző vállalatok szakemberei végez­nek el. A szerződés értelmében elvégzik az elektromos beren­dezések időszakos érintésvédel­mi felülvizsgálatát, a villamos berendezések szabványszerűsé- gi vizsgálatát, valamint a vil­lámvédelmi berendezések idő­szakos vizsgálatát. A vizsgálat tárgyát képezi az is, hogy elég korszerűek-e az óvodák elektromos berendezé­sei, maradéktalanul megfelel­nek-e a biztonságos üzemelte­tés követelményeinek. A munkát még ez év őszén, október első napjaiban meg­kezdik. SZÉP LAKÁSOK, KELLEMES KÖRNYEZET Új iskola épül Szentlfirincen A Pécstől alig 20 kilométerre levő Szentlőrinc mind üteme­sebben fejlődik, mind többen telepednek le szívesen ebben a nagyközségben. A község déli és keleti részén felépült újtele­pen a többszintes házak 360 családnak adnak otthont. Meg­találták számításaikat a kertes családi házakat kedvelők is, — csak ebben az évben újabb 40 épült fel. A Petőfi lakásszövet­kezet keretében jelenleg 80 la­kás épül többszintes házakban, — de már újabb 200 jelentkező várja sorrakerülesét. Az OTP rövidesen 36 lakás építését kezdi meg. A község részletes rendezési terve a következő 15—20 évre mintegy 1800 lakás és másfél­száz családi ház építésére je­lölt ki helyet. A lakásépítkezés­sel párhuzamosan gyarapodnak a kommunális létesítmények is. Eddig 24 kilométer hosszú víz­vezeték-hálózat épült meg és növelik.a szennyvízhálózat hosz- szát is. Az újtelepen felépült ABC áruház a kefeskedelmi há­lózat fejlesztését példázza. A nagyközség két általános iskolája már szűknek bizonyul, — ezért mintegy 17 millió fo­rintos költséggel megkezdték a harmadik általános iskola épí­tését. A 8 tantermes iskolát a tervek szerint 1977 végére ad­ják át. Szentlőrincnek ma 5120 la­kosa van, — 1990 körül pedig előreláthatóan mintegy 13 ez­ren lakják a községet. A Városi Tanács új iskolai csoportvezetője Légrádi Rudolfné Régi, de bizonnyal örökérvé­nyű igazság: a pedagógus munkája nem a becsengetéssel kezdődik és nem ér véget a kicsengetéssel. Pedagógusnak lenni állandó szellemi készen­létet jelent, állandó párbeszé­det a korral, amelyben élünk, a mindenkori fiatalsággal, vagyis a jövővel. A nevelő ak­kor is nevelő igyekszik marad­ni, ha netán más munkakörbe kerül, mint például Légrádi Ru­dolfné, a városi tanács új osztályvezetőhelyettese, iskolai csoportvezetője. Történelem szakos középisko­lai tanári diplomáját a Szegedi József Attila Tudományegyete­men szerezte. Később emellé a Világnézetünk alapjai társult. 1951-ben a Szigetvári Gimná­ziumba került, a leánykollé­giumban dolgozott kollégiumi nevelőtanárként. 1964-ben a megye középiskoláinak neve­lési felügyelőjévé nevezték ki. A pécsi Nagy Lajos Gimnázi­umban tanított, és onnan látta el 3 évig a szakfelügyelői teen­dőket. 1967-ben a gimnázium nevelési igazgatóhelyettese lett. Már leőweysta diáklányként belépett a DISZ-be, ezt később az egyetemen KISZ-tagság vál­totta fel. Az ifjúsági mozgalom­ban szinte évtizedeket dolgo­zott. — A Nagy Lajos Gimná­ziumban KISZ pártösszekötő­ként és nevelési igazgatóhelyet­tesként kimagasló eredménye­ket ért el. 1970-ben bízták meg a városi tanács művelődésügyi osztálya személyügyeinek inté­zésével — személyügyi csoport- vezető lett. — Igen nagy felelősséggel járó munka ez, ugyanakkor szép is, Különösképpen akkor, ha az ember az önállóságát is A Pécsi Orvostudományi Egyetem új fogászati klinikájának Dischka Győző utcai korszerűsített épülete iskolapéldája a régi házak stílusos újjáépítésének. Fotó: Erb János megőrizheti. Számomra nagy­fokú önállóságot biztosítottak, így munkámat teljes felelős­ségvállalással végezhettem. A pécsi pedagógusokkal úgy ér­zem, sikerült jó elvtársi és kol­legiális kapcsolatokat kialakí­tanom. Ismerem a pedagógus­munkának nemcsak a szépsé­geit, a nehézségeit is. Tudom, milyen nagy feladat az, hogy nemcsak oktatni, hanem első­sorban nevelni kell a fiatalo­kat. Ez utóbbi adja meg en­nek a munkának az igazi szép­ségét. — Új munkaköröm osztály­vezető-helyettesi teendőkkel, feladatokkal is együttjár. Ép­pen ezért alaposabb és a jö­vőben mennyiségileg is több ismeretre lesz szükségem. A közoktatással együtt a közmű­velődésre, a közművelődési há­lózatra vonatkozó ismereteimet is bővítenem kell. Ebben nagy segítségemre van az, hogy alapszervezeti párttitkárként a pártban együtt dolgozom a közművelődés szakembereivel. A közművelődés és a közokta­tás egységének megteremtése, erősítése az egyik legfonto­sabb feladatunk. E téren a pártszervezet eddig is mindent megtett, a jövőben még foko­zottabb eredményességgel te­vékenykedik. — Nekünk államigazgatás­ban dolgozóknak nagyon hasz­nos és tanulságos, ha úgy is kötődünk valamelyik iskolához, hogy ott órákat adunk. így én is — heti 3 órában — taní­tom a Világnézetünk alapjai című tantárgyat a Nagy Lajos Gimnáziumban. Emellett min­den ősszel kiveszek egy hét szabadságot, és részt veszek az őszi társadalmi munkákban — azzal az osztállyal, amely­ben azután tanítok majd. Eddigi munkáját a KISZ Ér­demérem arany fokozatával és az Oktatásügy Kiváló Dolgozó­ja kitüntetésekkel jutalmazták. Ismerőseinek százai, kollégái tudják, kihez fordulnak, ha is­kolai csoportvezetőként keresik meg. Akik pedig ezután fogják lenyomni először a városi ta­nács „Légrádi Rudolfné, isko­lai csoportvezető” feliratú aj­tajának kilincsét, egy izig-vérig nevelővel, igazi pedagógussal találkoznak B. K. Tettyei esték A hagyományos nyári elő­adássorozat júliusi műsorai­ról beszámoltunk, ezúttal a Tettyei esték négy augusz­tusi előadásához fűzünk né­hány gondolatot. A sorozat az idei nyáron lett igazán sorozattá. Korábbiakkal el­lentétben a gerincévé tudott válni Pécs nyári műsorainak; kiegyenlítetlen színvonala ellenére a műsorok többsé­gében igazi élményt ígért — és adott. Szerkesztőit a mű­vészi igényesség szempontja vezette, amit a közönség há­lás érdeklődéssel nyugtázott. A műsorrendezés és „tálalás” helyenkénti meghökkentő (objektív és szubjektív) tech­nikai bukfencei ellenére a közönség is jól vizsgázott, mert nem bosszús kézlegyin­téssel, hanem türelemmel és növekvő érdeklődéssel állt a bőségesnek mondható soro­zat mellé. Az IXILON filmstúdió estje bemutatkozás volt. Jó pár zsengével és több nagyszerű gondolattal, ötlettel és tech­nikai meglepetéssel. Mindez a stúdió értékeihez képest méltatlan körülmények, fel­tételek közt és tisztázatlan karakterrel: az előadók az estet klubfoglalkozásnak te­kintették — a közönség „Tettyei estét" várt... Labancz Borbála Arany­balladái, székely népballa­dái, Mészöly Katalin Kodály, feldolgozású népballadái számomra a legnagyobb él­ményt adták. Terjedelmében, hangvételében, szerkesztésé­ben, pódiumszerűségében és az előadás színvonalában a legszebb és legegységesebb tettyei este volt előadásuk. Labancz meggyőző előadói szuggesztivitása, egyszerűsé­ge (a Vörös Rébék előadói stílusától eltekintve); Mé­szöly dalainak balladái hite­le, drámai teremtő ereje; szenvedélye és visszafogott­sága s nem kevésbé az a derűs biztonságérzet, ami együttesen sugárzik előadói lényéből, példaként állhatna és egy kicsit fokmérőként is a tettyei estéken. A legnagyobb érdeklődést a két pódiumszínpadi elő­adás vonzotta. N. Szabó Sándor — Unger Pálma A kis herceg-estje sikerült job­ban. Kiforrottabbnak, egysé­gesebbnek éreztem a Pécsi Amatőr Színpad estjénél. Saint-Exupery zpagávalraga- dóan üde bölcselő meséjének életrekeltése ebben a jelzett mozgásokkal átszőtt adap­tációban még az előadás, a megvalósítás egyenetlen­ségeit is feledtette. Ungeré volt a nehezebb rész: a több lírai elem, a csak is halkan interpretálható szöveganyag. Kedves, meleg hangú és ki­fejezetten bájos előadás­módját sajnos beárnyékolták beszédtechnikai gyöngéi. Maeterlinck A vakok című szimbolikus költői játékának szorongó életérzése vitatha­tó választás. Oratórikus elő­adása viszont lebilincselően szép volt, igazolva Bagossi László nem mindennapi ren­dezői erényeit. P. Weiss „Mockinpot úr. . . "-jónak ugyancsak a Pécsi Amatőr Színpad előadásában látott színrevitelét ebben a gro­teszk, bohóctréfa-feldolgo- zásban már a mágocsi fia­talok bemutatásából ismer­tem. (Azt is Bagossy ren­dezte). Emez szövegében, azaz szövegmondásában csi­szoltabb veretűnek bizonyult, de elvesztette kedves, rusz­tikus báját. Meggyőződé­sem: Szürkébb a mágocsi paraszt- és munkásfiatalok előadásánál; itt egyedül Baggossy címszereplése csil­logott kirívó mesterségbeli tudással. (w. e.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom