Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-16 / 254. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! napló XXXIi. évfolyam, 254. szám 1975. szeptember 16., kedd Ára: 80 fillér Eredményes MHSZ*munka Társadalmi aktivitás és tudatosság A társadalmi aktivitás a társadalmi gyakor­lat tartománya, ma­gában foglalja a politikai-köz­életi és a munkatevékenység területeit. Olyan politikai kul­túrát és hozzáértést feltételez, amely maga is csak a részvé­tei — az aktivitás „mezője" — folyamatában formálódik és fejlődik. Kritikus pont tehát — akár fejlesztésének nehézsé­geit, akár fontosságát nézzük. A problémák forrása, hogy a társadalmi aktivitásnak — legyen szó intézményekről, ve­zető testületekről és egyének­ről, vagy a tömegek aktivitá­sáról — minőségi követelmé­nyei vannak. Csak ezeknek az érvényesítésével kerülhetjük el a formalizmust és a látszat­aktivitást. Vegyünk egy nagyon egysze­rű példát. Egy üzem kollektí­vája teljes odaadással, túlórá­zással dolgozik a terv teljesíté­sén, avagy túlteljesítésén. Ám a gyártott termékről kiderül, hogy nem üti meg a közgaz­daságtani követelmények mér­céjét. A munka tudatos válla­lása, a lelkesedés és a magas fokú aktivitás kiáltó ellentmon­dásba kerül a tényleges ered­ménnyel. Az aktivitást könyör­telenül feleslegesnek nyilvánít­ja a társadalom azzal, hogy szükségletei nem esnek egybe a munka eredményével. (A visszahatás magára az aktivi­tásra nem lehet kétséges.) A tanulság viszont fontos követelményre hívja fel a fi­gyelmet: az aktivitásnak, a te­vékenységnek szervesen kell illeszkednie a társadalmi ter­melés objektív törvényszerűsé­geihez. Ha voluntarisztikusan eltekint ez utóbbiaktól, saját magát kérdőjelezi meg. A gazdaság vaskos törvény- szerűség, amellyel nehéz ujjat húzni. A politikai és közéleti tevékenység más területein azonban — ügy tűnhet — nem működnek ennyire „objektív" kritériumok. Ez azonban csak látszat. Mert először is a tár­sadalom termelési és újrater­melési folyamatától soha nem függetleníthető a társadalmi gyakorlat egyetlen más terü­lete sem. Különösen nem a szocializmusban, ahol — a ma­gántulajdon és a kizsákmá­nyolás kényszerítő mechaniz­musai híján, s a munka, ma még nem egyszer nagyon is megerőltető jellege mellett a társadalmi aktivitás és tuda­tosság magasabb foka szüksé­geltetik magában a termelési folyamatban ■ is. Másrészt a mindenkori társadalmi aktivi­tás, különösen, ha a társada­lom alapvető csoportjait érin­tően esik róla szó, maga is meghatározott folyamatként ér­vényesül a társadalomban. Ez a meghatározottsága részben történelmi, s mint ilyen, a konkrét nemzeti fejlődés kere­tében a politikai tudatosság kialakulásának múltbeli lehető­ségei által meghatározott. Részben azonban napjaink tár­sadalmi tapasztalatainak ter­méke is. Az utóbbi hangsúlyozása kü­lönösen fontos. Hiszen feltét­lenül a társadalmi érdeklődés és részvétel csökkenéséhez vagy stagnálásához, egyfajta elkedvetlenedéshez vezet, ha az egyének úgy tapasztalják, hogy törés mutatkozik a szavak és a tettek között. Ha más az, amit mondanak nekik, vagy olvastatnak velük, és más az, amibe mindennapi életükben esetleg nap mint nap beleüt­köznek. A konkrét, személye­sen. is felmérhető kprnyezet: a munkahely, az üzemrész, a mű­hely, a brigád, a lakónegyed területén tapasztalt ellentmon­dások és visszaélések esetén még a legjobb politikai célki­tűzések és eszmék is elveszít­hetik erejüket. Mert mit érhet például egy munkáját becsü­lettel és tehetséggel végző ál­lampolgár szemében a „min­denkinek munkája szerint"-elv ott, ahol ez legfeljebb falra­gaszokon érvényesül, miközben időről-időre csak megszegését tapasztalja. Nyilvánvaló, hogy a túlzott aktivitás és lelkese­dés ilyenkor maga is gyanús és formális: a karrierizmus és törtetés veszélyére figyelmez­tet inkább, mintsem önelégült­ségre adhatna okot. A társadalmat formálni kí­vánó szándék szempontjából ez a figyelmeztetés is eggyel több okot szolgáltat arra, hogy a társadalmi aktivitás kérdé­sét a maga mélységében ér­telmezzük, s lenyesegessük a formalizmust és a hamisat az igazról, a társadalmilag hasz­nosról. Az aktivitás tartalma a fontos, az aktivitást kísérő tudatossághoz hasonlóan. Mi több: éppen ezek az utóbbiak a legfontosabbak. Ám, ha így van, igazolódik kiinduló tételünk, hogy a tár­sadalmi aktivitásban közvetle­nül vagy közvetítettebben, mindig a társadalmi gyakorlat egésze tükröződik. Ahogy egy- egy nagy pontosságú műszeren ott tükröződik az elvégzett munka a maga letagadhatat- lanságában és végső megmé- retettségében, úgy a társadal­mi egyéneket is társadalmi érintkezésük sokfélesége for­málja s bennünk az előbbi tükröződik a maga konkrét va­lóságában és tényszerűségé­ben. Nagy tanulság hát a po­litikus, a vezető és a társadal­mat fürkésző tudat számára: arról árulkodik, hogy eszméink­ből és célkitűzéseinkből mi vált valóban embert formáló való­sággá és tényszerűséggé, és mi az, ami ellenállásba ütkö­zött, megtört vagy éppen visz- szájára fordult a társadalmi közegen, ennek az újjal szem­beforduló mindennapiságán. A legfontosabb társadalmi ré­tegek átlagegyénei, mint meg­annyi finom műszer, rögzítik magukban a társadalmi fejlő­dés állását. zért kell rá odafigyel­nünk. „A nevelőt magát is nevelni Kell" —- írta Marx. Ez a nevelés azonban éppen ennek az odafigyelésnek az eredménye lehet. Hogy mé­lyebbek legyenek társadalmi ismereteink, hogy jobban tud­juk, mit, mikor és hol kell ten­nünk. A tudatos társadalom- formáláshoz és társadalmi ak­tivitáshoz, ha ma még tömeg­szinten nem is mindenütt és mindenkor, de vezetői szinten — lentebb és fentebb — fel­tétlenül ez is hozzátartozik. A szovjet javaslat valóra váltása az emberiség legfőbb vágya Ma kezdődik az ENSZ XXX. ülésszaka Világszerte széleskörű visszhangra talált az a szovjet javaslat, hogy fon­tos és sürgős kérdésként tűzzék az ENSZ-közgyűlés XXX. ülésszakának napi­rendjére az atomfegyver általános és teljes, eltiltá­sáról szóló szerződés meg­kötésének kérdését. A nemzetközi közvélemény úgy értékeli ezt a javas­latot, mint olyan új és fon­tos kezdeményezést, amely megfelel minden nép érde­keinek és egy rendkivül időszerű feladat megoldá­sára, az atomfegyverkezési hajsza megszüntetésére irányul. A Rabotnicseszko Delo, a Bolgár Kommunista Párt lapja vezércikkében hangsúlyozza, hogy a bolgár közvélemény teljes egészében támogatja a Szovjetunió új kezdeményezé­sét. E kérdésnek az ENSZ elé való terjesztése ismét alátá­masztja azt az igazságot, hogy a Szovjetunió a fegyverkezési hajsza korlátozásáért, az álta­lános és teljes leszerelésért folytatott küzdelem legkövet­kezetesebb harcosa, — írja a lap. A Neues Deutschland meg­állapítja, hogy a szovjet ja­vaslat új lendületet ad az enyhülési politikának. Most, a helsinki értekezlet után az em­beriség reális és konkrét lépé­seket vár a leszerelés terüle­tén. A Trybuna Ludu című len­gyel lap szerkesztőségi cikké­ben rámutat: ez a kezdemé­nyezés alátámasztja a Szov­jetunió vezetőszerepét azokban az akciókban, amelyek az egész emberiség legfőbb cél­jának elérésére irányulnak, A Rudé Právo megállapítja, hogy a nemzetközi feszültség enyhülését a fegyverzet korlá­tozása területén megvalósítan­dó konkrét és jelentős lépések­kel kell kiegészíteni. Az atom­fegyver-kísérletek általános és teljes eltiltásáról szóló szerző­dés megkötése elősegítené a fegyverkezési hajsza korláto­zását, amelyet ezideig nem le­hetett elérni. Ez egyben lépés le'nne a még szörnyűbb tömeg- pusztító fegyverek kidolgozó­nak megakadályozása felé is. A nukleáris fegyverkísérletek teljes eltiltása az LInén című lap megállapítása szerint elő-' segítené az egész földön a bé­ke és a biztonság megszilár­dulását. Ezért a Mongol Nép- köztársaság felhív minden or­szágot, hogy támogassa a Szovjetuniónak az egyetemes béke nevében előterjesztett in­dítványát, írja a mongol újság. A L'Humanité, a francia kommunisták lapja, üdvözölve az új szovjet kezdeményezést, hangsúlyozza, hogy a Szovjet­unió következetesen és erélye­sen küzd minden nukleáris fegyverkísérlet eltiltásáért. Iraki lapok — az AI Thaura és a Baghdad Observer — hangoztatják, hogy a szovjet javaslat nagy jelentőségű min­den ország és nép számára. A szovjet javaslatot nagy megelégedéssel fogadta Japán közvéleménye is, hisz ez az egyetlen ország, amely már elszenvedte az atombombázás szörnyűségeit. „Ha a szovjet javaslatnak megfelelően világ­méretekben létrejönne a meg­állapodás az atomfegyver kí­sérletek teljes - eltiltásáról, az valóban áldás lenne az egész emberiségre nézve, lépés len­ne a nukleáris fegyver meg­semmisítéséhez vezető úton. Ezért a szovjet javaslat meg­érdemli, hogy üdvözöljük" — írja a Mainicsi Sinbun című japán lap. Vendégek a bakonyai lőtéren. Erb János felvétele Nyolcezer tag a klubokban • Az ércbányászok példája 9 A tanácsok és tsz-ek segítsége Először tart Budapesten kí­vül sajtótájékoztatót az MHSZ Országos Központ agitációs és propaganda osztálya központi és megyei sajtószervek képvi­selőinek, A kétnapos rendez­vényt Pécsett, az MHSZ me­gyei kiképzési bázisán szep­tember 15-én Magdolnái Mi­hály, az agitációs és propa­ganda osztály vezetője nyitot­ta meg. Vértes József, az MHSZ Baranya megyei vezető­ségének titkára köszöntötte dr. Bunna Gyulát, az MSZMP Baranya megyei Éizottságá- nak munkatársát, a Magyar Rádió, a Népsport, a Lobogó, az MTI, a Mecseki Érc-és Szén­bányák üzemi lapjainak újság­íróit. A titkár bevezetőjében szó­lott arról, hogy a megyei köz­pont öt járási, négy városi és tíz alsófokú vezetőséget irá­nyít. A gépjárművezetőképző iskolában, a repülőtéren, a modellező bázison, a 174 klub­ban, a 134 ,,C", egy „B” tí­pusú lövészklubban, a 24 tar­talékos, hat rádiós, hat mo­dellező, három könnyűbúvár, két repülős-ejtőernyős klubban, valamint a nyolc gépjárműve­zetőképző kirendeltségen csak­Vasárnap nagysikerű térzenét adott a Mecseki Ércbánya Vállalat és a Szénbánya Vállalat fúvószenekara. Képünkön: a szénbányász zenekar. Seres Éva felv. nem nyolcezer MHSZ-tag te­vékenykedik. Egy klubban az átlaglétszám megközelíti a fél­százat. Jól halad a lőterek épí­tése: jelenleg két épített, 37 fedett csarnokos és 55 tábori lőtér található Baranyában. Létrehozásukhoz a tanácsok és a téeszek tavaly kétmilliónál több forinttal járultak hozzá. A megyeszékhelyen nagy szük­ség lenne egy korszerű lőtér­re. A katonai elő- és’ utókép­zést az elmúlt évben több mint félezer előadással, csaknem négyszáz filmvetítéssel, nyolc­van kiállítással, 55 laktanya­látogatással, 379 honvédelmi nap megszervezésével segítet­ték. A vendégeknek bemutatták a megyei kiképzési bázisC a Szá­lai András utcában. A negye­dik szint a rádiózás „fellegvá­ra”, a harmadik szinten a ha­jómodellező klub kapott ott­hont. Rádióval és széllel mű­ködő Európa- és országos baj­nokságot nyert mini-vitorlások sorakoztak a teremben, ahol a modellezők maguk tervezik és öntik sablonba hajóikat. Legalább száz óra alatt készül egy vitorlás. Az újságírók ellátogattak a Mecseki Ércbányászati Vállalat 2-es és 3-as üzemébe. Nem véletlen a választás, hiszen a vállalatnál országos példával szolgáló MHSZ-élet folyik több mint ezer tag részvételével. A szocialista brigádmozgalomban egyenrangú feladatként - szere­pelnek a termelés teljesítése mellett a hazafias nevelést el­mélyítő honvédelmi vállalások. Az irányító munkában elsősor­ban tartalékos tisztek és tiszt- helyettesek vesznek részt. Leg­népszerűbb sportág a lövészet, ebből évente a hármas üzem­ben tíz versenyre is sor kerül. Ugyanez az üzem a kővágó- szöllősi iskolában légpuskás szakkört patronál, de eredmé­nyesen szerepel női puskás csapata. Tízlőállásos lőterük mellett társadalmi összefogás­sal sportövezetet hoztak létre, ahol a röp-, kosár-, kézilabda és futballpályán a fiatalok hasznosan tölthetik szabad ide­jüket. A sajtótájékoztató résztvevői kedden megtekintik a gépjár­mű-vezetőképző iskolát, a me­gyei lőteret, a búvár merülőtar­tályt, a modellező bázist és a repülőteret.- Cs. J. — Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom