Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-16 / 254. szám

2 Dunántúli napló 1975. szeptember 16., kedd Kettős szereposztásokkal biztonságosabb előadásterv (Jj törekvések ca pécsi színházban Szakmunkások egyetemi előkészítője Kilenc város több mint 150 üzemének csaknem 500 érett­ségivel nem rendelkező szak­munkása számára nyílt meg hétfőn a budapesti Műszaki Egyetemen a szakmunkások egyetemi előkészítő tanfolya­mának új tanéve. A tanfolya­mot az elmúlt években több mint 350 fiatal végezte el; ma már mindannyian egyetemi, fő­iskolai hallgatók. Eddigi ered­ményeik azt bizonyítják, hogy túlnyomó többségük helyt­áll a tanulásban. Az idén az érettségizett szakmunkások is lehetőséget kapnak arra, hogy résztvehessenek az előkészítőn, s jelentős, hogy a műszaki fel­sőoktatási területeken kívül ez az oktatási forma kiterjed a jogász, a közgazdász és a me­zőgazdászképzésre is. Az előkészítő tanfolyamok hallgatóinak — többségük Ki­váló dolgozó, a ,,Szakma ifjú mestere” cím birtokosa, ki­emelkedő , társadalmi munkát végző fiatal - jelenlétében dr. Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes mondott tan­évnyitó beszédet. Utalt arra, hogy a munkásosztály vezető szerepének hatékony érvényesí­tésére szakadatlanul növelni kell a fizikai dolgozók általá­nos műveltségét, világnézeti és politikai felkészültségét, szak­mai tudását. E cél elérése ér­dekében különösen sikeresek voltak a szakmunkások egye­temre előkészítő tanfolyamai. Ezek sikerét mutatja az is, hogy bővítették a szakirányo­kat, növelték a felvettek lét­számát, bővítették az oktatott ismeretanyagok körét. Vágják a kukoricát A Bábolnai Kukoricatermelő Közös Vállalat 20 taggazda­ságában dolgoztak már hétfőn a kombájnok. A tavalyinál csaknem két héttel korábban kezdték meg a kukorica beta­karítását. Munkához láttak a gépek a Bábolnai Mezőgazda- sági Kombinátban, és az Agárdi Állami Gazdaságban is. Országos viszonylatban ezek a gazdaságok termesztik a leg­nagyobb területen ezt a nö­vényt. A becslések alapján a tavalyinál magasabb termésre számítanak, s hasonló a hely­zet szinte kivétel nélkül az IKR csaknem 200 taggazdaságá­ban. Egészségnevelési napok a siklósi járásban Egészségnevelési napok zaj­lottak le szeptember első fe­lében a siklósi járásban. A programokat a Baranya me­gyei Tanács egészségnevelési csoportja szervezte a Magyar Vöröskereszt megyei és járási vezetőségének, a POTE Egész­ségügyi Szervezéstani Intézeté­nek, valamint a Hazafias Nép­front és a helyi tanácsi szer­vek közreműködésével. Két héten át előadások, film- és diavetítések, plakátkiállítá­sok foglalkoztak a legfontosabb egészségnevelési kérdésekkel, így a népesedéspolitikával, a családtervezéssel, az ifjúság családi életre nevelésével. A siklósi járás tapasztalatai alapján a megyei egészségne­velő csoport hasonló rendezvé­nyeket tervez Baranya többi járásában is. Színészközépiskola Pécsett Dramaturgiskola Budapesten (Munkatársunk telefonjelentése.) Jól rendezett sajtótájékozta­tón látta vendégül a Pécsi Nemzeti Színház tegnap délben a színházi újságírókat, a Ma­gyar Sajtó Házában. Eredeti ötletként levetítették az elmúlt évad több előadásának fotóit, zenei aláfestéssel. Nógrádi Ró­bert igazgató tájékoztatta az újságírókat. Két lényeges ada­tot közölt. Az egyik: az elmúlt évadban a két pécsi színház- épület nézőterének kihasznált­sága 81 százalékos volt, s ez az arány kifejezi a pécsi kö­zönség színházszeretetét. A má­sik: a szocialista brigádok számára létesített kedvezmé­nyes bérleti keretet két hét alatt kimerítették. E bérletet nem brigádok, hanem brigád - taqok kapják, tehát ezzel is biztosítják, hogy ne „névleges” bérlőknek jusson, hanem a né­zőtér valóban tele legyen. Bejelentette: a Kamaraszín­ház 14 év után ismét önálló bérleti rendszerben indul, no­vember 14-én Páskándi: Szere­tők a hullámhosszon című új magyar drámájának premierjé­vel. A beszámolóból, valamint az újságírók kérdéseire adott vá­laszokból a Pécsi Nemzeti Szín­ház munkájának újabb terüle­teiről kaptunk tájékoztatást. Ar­ról a törekvésről, hogy a szín­ház még jobban bekerüljön az ország színházi életének vér­keringésébe. 1976 szeptemberé­ben ugyanis az ország két vá­rosában kezdődik színészközép­iskola: a budapesti Vörösmarty Gimnáziumban és az egyik pé­csi középiskolában. Egyedülálló vállalkozás: dr. Czimer József kétéves dramaturg iskolát in­dít Budapesten, a Pécsi Nem­zed Színház keretében. A nagy- tekintélyű dramaturg ennek a színházi tudománynak és gya­korlati munkának sajátos ma- gyprorszáqi iskoláját teremtheti meg. Alapkövetelményt eqyete- mi végzettség és leaalább két idegen nyelven fordítási kész- séq. Az iskola bizonyítványt nem ad, de várhatóan szakmai rangja lesz. Fontos vonás az új évadban, hogy a színházvezetés nagyon törekszik a biztonságra. A da­rabok számának növekedése mellett is nőtt az egy-egy da­rabra jutó próbaidő, mégpedig 7 hétre. Az általában gyakran gondot okozó dramaturgiai ké­sés Pécsett megszűnt: az évad minden új prózai darabja ké­szen van. A Dunántúli Napló munkatársának kérdésére is részben megnyugtató választ adott Nógrádi Róbert. Az el­múlt évadban viszonylag sok előadás maradt el betegség miatt. Mivel a színház tíz új színészstátust kapott és szá­mos színész és énekes szerep­körben sok tagja van, ezért mind a prózai, mind a könnyű­zenés darabokban az eddiginél gyakrabban alkalmaznak kettős szereposztást. így mind a kö­zönség előadásokkal történő megbízható, arányos ellátása, mind a színház pénzügyi fel­adatainak megoldása a kettős szereposztások révén biztonsá­gosabb lesz. Ugyanakkor a színház igazgatója a közönség türelmét kérte, ha esetleg ezen intézkedés ellenére is — pél­dául járvány esetén — néha el­marad egy-egy előadás. Még néhány érdekesség az évadról: novemberben Jurij Mazurov, a Moszkvai Nagyszín­ház tagja Scarpiát énekli Pé­csett a Tosca című operában. A balett grazi vendégjátékra kötött szerződést. Földessy Dénes Balatoni időjárási mérleg A siófoki obszervatórium ösz- szeállította a balatoni időjárás, az idei negyvenegyedik vihar­jelzési idény gyorsmérlegét. A magyar tenger térségében ezek szerint ezernégy órában volt alkalmas az idő napozásra. A csapadékos napok száma ugyanis május elsejétől szep­tember 15-ig hatvanöt volt. A legerősebb szélsebességet jú­lius 19-én mérték Siófokon, amikor az elérte az óránkénti száznyolc kilométert. A vízren­dészeti szerveknek harminchat alkalommal javasolták a me­teorológusok a piros rakéta fellövését, negyvenegy ízben pedig sárga figyelmeztető jel­zés röppent fel a tó mentén. Ebben az idényben harminc­négy viharjelző állomás őrkö­dött a nyaralók biztonsága fö­lött. A meteorológiai obszer­vatórium szeptember 30-án éj­félig tart még viharügyeletet a Balatonnál. A lakosság érdekeiért Küldöttgyül a KlOSZ-nál Tíz kihalóban lévő szakmára nem akadt jelentkező öregszenek a kisiparosok. Legalábbis ez derült ki abból a beszámolóból, amelyet teg­nap a KIOSZ Baranya megyei küldöttgyűlésén hallottunk. A megyében közel háromezer­nyolcszáz kisiparos végez szol­gáltató tevékenységet a külön­böző szakmákban. A létszám ugyan hét százalékkal emelke­dett az elmúlt négy esztendő­ben, ám egyáltalán nem meg­nyugtató a szakmai utánpótlás: 1971-hez viszonyítva felére csökkent a kisiparosoknál fog­lalkoztatott szakmunkástanulók szórna, s ezt azok a nyugdíjasok sem pótolják, akik ismét szer­számot fogtak a kezükbe. A fentiek csak kiragadott f% farkas megijedi «1 toboztői Állatkerti konferencia Pécsett Ma folytatják a tanácskozást Dr. Fülöp István, a Mecse­ki Kultúrpark igazgatója kö­szöntötte hazánk állatkerti szak­embereit azon a kétnapos konferencián, amely tegnap délelőtt kezdődött a Vidám Park kultúrtermében. Csorba Tivadar, a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője nyitotta meg a konfe­renciát, elmondva, hogy az állatkertek fontos közművelő­dési funkciót töltenek be, s ez az elvárás mindenképpen igényes, elmélyült tudományos munkát követel az állatkerti szakemberek részéről. Anghi Csaba professzor, a vidéki ál­latkertek szakfelügyelője az állatkert-biológia, mint önálló tudományos diszciplína létezé­sét hangoztatta, és nehezmé­nyezte, hogy kevés a „tudo­mánnyal" való kapcsolat. Kettős jubileumot is ünne­peltek tegnap: a magyar bio­lógia harminc esztendős „szü­letésnapját", hiszen ez a tu­dományág is harminc eszten­dővel ezelőtt szerveződött új­já, került új és más jellegű feltételek közé. S tizenöt éves a pécsi állatkert — nagy si­kert aratott a részvevők köré­ben a róla készült színes film, amit egy pécsi amatőr forga­tócsoport készített dr. Rédey Tibor vezetésével. Ezután vette kezdetét a tu­dományos munka. Kasza Lász­ló, a veszprémi állatkert igaz­gatója krimivel fölérő izgalmat teremtett, mert előadását, amely az állatok magatartásá­ról, az erről érkező informá­ciók rögzítésének módszereiről szólt, teletűzdelte példákkal. Kinyitották például a farkasok kifutójának ajtaját: hogyan viselkednek az állatok? A far­kasok kisettenkedtek, sompo­lyogtak a szabadba. A csönd­ben leesett egy fenyőfőhöz, er­re valamennyien úgy megriad­tak, hogy azonnal visszafutottak a ketrecükbe. Drámai magnó- felvételeket hallottak a kon­ferencián részvevők egy orángután betegségének törté­netéről. Naponta végezték a megfigyeléseket. Aloiz egyked­vű, apatikus, élelmet nem fo­gad el. Aloiz fekszik, nem jön le a helyéről. Aloiz ma sem evett, hőemelkedése van. És a próbálkozások: telefon Salz­burgba, korábbi állatorvosához. Tanács, gyógyszerek beadása, kiköpése, hogyan csempészték a halimbai gyógyfüves e célra készített gyógyteáját az italok közé — végülis Aloiz meggyó­gyult, kedélyét már csak egy törpegém borzolta fel . . . Érdekes volt Beke Péter, a veszprémi állatkert tudományos munkatársa előadása, az uhu bagoly nevelésének néhány ta­pasztalatáról. Különösen figye­lemre méltó volt, hogy vandál kezek összetörték a költő ba­goly tojásait. Tegnap még dr. Fábián La­jos budapesti főállatorvos, dr. Pénzes Bethen és Bors József tartottak még előadásokat — az aranyhalak tenyésztéséről, a korszerű takarmányozás kér­déseiről, valamint a humán gyógyteák alkalmazásáról. A konferencia mg folytatja mun­káját. Tarisznyából ebédelnek... öt falu — Hetvehely, Kán, Okorvölgy, Szentkatalin és Ka- rácodfa — gondját tűzte napi­rendre tegnap a hetvehelyi tanács. Hogyan élnek ez öt községben az emberek? Mun­kások, vagy mezőgazdasági dolgozók? Milyen a közérze­tük? A kérdésekre előbb a számokkal feleltek. Takács Im­re tanácselnök előterjesztésé­ben a számok önmagukért be­szélnek. Hetvehelyen például 594 ember él, helyben 152-en dolgoznak, 131 személy ingázó, a többiek nyugdíjasok, eltar­tottak. A másik négy község­ben ez az arány a helyben dolgozók javára dől. Helyben a termelőszövetkezet és az er­dőgazdaság nyújt munkát. Botos János hetvehelyi ta­nácstag felszólalásában azt az Javítani a szociális, kulturális helyzeten Tanácsülés Hetvehelyen igényt fogalmazta meg, hogy a munkahelyi szociális helyze­ten javítani kell, ugyanerről beszélt Baka János káni ta­nácstag, aki elmondta, hogy ma már az emberek többet várnak egy korszerű munka­helytől. Ezek az igények a helybeli üzemek, munkahelyek szociális ellátottságát célozták. A bútorüzemben kicsi az el­szívóberendezések teljesítmé­nye, üzemi étkezés faluszerte nincs, még mindig „tarisznyá­ból" ebédelnek a munkások. Gábor Antal hetvehelyi ta­nácstag az erdészet szemszö­géből próbálta a gondot meg­közelíteni. Elmondta, hogy öt­hat fős brigádok dolgoznak szétszórtan a területen — ahogy tudnak, javítanak a szociális és munkakörülményeken. Eső- bódékat állítanak fel egy-egy munkahelyen, s megoldják az emberek munkahelyre történő szállítását is. De az is nyilván­való, hogy egy ilyen jellegű munkahelyen nem tudnak olyan szociális ellátottságot biztosítani, mint egy korszerű üzemben. Igények fogalmazódtak meg a tegnapi tanácsülésen, s ez jó dolog. Emögött nagyon sok minden húzódik meg. Az em­berek közérzete Hetvehelyen jó, a házak kétharmada új, vagy felújított. Az utóbbi években csak fürdőszobás la- kásokat-építenek. Mind többen vezetik be a vizet, cserélik ki a bútorokat. A Postán három és félmilliós takarékbetét-állo­mányt kezelnek. Jól élnek az emberek itt, s ami elégedet­lenségnek ' tűnnék, az volta­képpen nem az. Csak tűnő­dés, a szakadatlan fejlődésen, a „hogyún lehetne jobban”-on való állandó gondolkodás. példák abból a szóbeli beszá­molóból, amelyet Lőrincz Ká­roly, a KIOSZ megyei titkára terjesztett a küldöttgyűlés elé. A referátum egyébként részle­tesen taglalta azokat az ered­ményeket is, amelyet a kisipa­rosok végeztek a beszámolási időszakban. Szolgáltatás A megye lakossági szolgál­tatásában jelentős szerepet foglalnak el a kisiparosok, a részarány meghaladja a negy­ven százalékot. A jelenlegi tervciklusban vállalt feladato­kat számos területen túlteljesí­tették, pontosabban a terve­zettnél jelentősebben nőtt a szolgáltató tevékenység a textil- tisztítás (25 százalék), az építő­ipar (100 százalék) területén. Ugyanakkor az elektromos ház­tartási gépek, valamint a hír­adástechnikai berendezések ja­vítása alul maradt a tervezett­nek. Ebből következik, hogy az V. ötéves terv időszakában legalább tíz százalékkal kíván­ják növelni a háztartási gépek és berendezések, 18 százalék­kal a személygépkocsi és mo­torkerékpár, 21 százalékkal az építőipari, 9 százalékkal a ru­házati méretes tevékenységet, s ugyancsak ennyivel a teher­szállítási szolgáltatásokat. Beszerzési nehézségek A megye kisiparosainak egy része részt vállalt a hiánycikkek gyártásából is. A Kisipari Ter­meltető Vállalat részére csak az első félévben több mint négymillió forint értékben gyár­tottak különböző egyedi öntvé­nyeket, gumiipari termékeket, nyílászárókat. A kisiparosok munkáját viszont erősen zavar­ta — s ez a tegnapi küldött- gyűlésen is elhangzott — az akadozó anyagellátás: hiába keresték a vasanyagot, most sem folyamatos a cipész és szíjgyártó szakma bőrellátása, számos villanyszerelési anyag is hiánylistán szerepel. Beszer­zési nehézségekkel küszködnek az asztalosok is. i Továbbképzés A KIOSZ megyei szervezete az elmúlt időszakban is jelen­tős gondot fordított a kisiparo­sok szakmai továbbképzésére. Az elmúlt esztendőben 21 szak­mában több mint negyv ;n al­kalommal tartottak továbbkép­ző előadásokat. Nagy az érdeklődés a mes­tervizsgák iránt is: az elmúlt négy évben több mint ezren tettek sikeres mestervizsgát. Legtöbben a kőműves, illetve ács szakmában. Nem ilyen ked­vező a helyzet a szakmunkás- képzés terén. Egy-egy oktatási évben átlagosan harminc kis­iparos nem tud tanulót felven­ni, mások pedig nem vállalkoz­nak arra, hogy a jövő szak­embereit neveljék. Ezért is ha­tározta el a KIOSZ Országos Elnöksége, hogy tíz kihalófél­ben lévő szakmában a tanulók­nak társadalmi ösztöndíjat, a mesternek pedig pótlékot fizet a szakmunkástanuló után: a rendelkezés a jelenlegi oktatá­si évben lépett érvénybe. A kedvezmények ellenére sem si­került egyetlen tanulót ilymó- don felvenni. Választás A beszámolót vita követte, majd megválasztották a me­gyei választmányt, amelynek el­nöke Orbán Gyula, titkára pe­dig ismét Lőrincz Károly lett. S. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom