Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-27 / 234. szám

Dunántúli napló 1975. augusztus 27., szerda ■JW9. Eri« számítottam... Horváth Lajos elvtárs képviselői fogadóórája Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke, a pécsi 3. számú országgyűlési választókerület újonnan megválasztott kép­viselője hétfőn tartotta első képviselői fogadóóráját a Volán-köz­A közúti balesetek megelőzéséről, az új KRESZ bevezetéséről tárgyaltak Sok a nvermekhaleset Ülést tartott a baranyai KBT Nemzetiségi könyv­tárosok országos találkozója Két napos országos tapasz­talatcserére gyűltek egybe az ország különböző részeiből ér­kezett nemzetiségi könyvtáro­sok tegnap délelőtt az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Ok­tatási Igazgatóságán. Fodor Pálné, a Baranya me­gyei Könyvtár igazgatója kö­szöntötte a tanácskozás részt­vevőit, és megnyitotta a kétna­pos tapasztalatcserét. A program szerinti első elő­adást Lantos József, a Megyei Tanács művelődésügyi osztály- vezető helyettese tartotta meg Nemzetiségi politika Baranyá­ban címmel. Baranyában a nemzetiségi politika nem csupán írott szó, hanem élő valóság — hangsú­lyozta. A megyénkben élő nem­zetiségek egyenjő bánásmód­ban részesülnek, egyenlők esé­lyeik az élet minden területén a magyar lakossággal. Nemrég reprezentatív felmérés készült Baranya nemzetiségi lakossá­gáról. A felmérés 82 településre terjedt ki. A vizsgálat alapját a leszármazás, a nyelvtudás és a szokások képezték. A közeljö­vőben könyvalakban is megje­lenő anyag egyik érdekessége és jellemző eredménye, amely egyben a nemzetiségi lakosság magatartását is híven tükrözi, ahhoz az alapkérdéshez kötő­dik, lehet-e magyar hazafi, aki­nek nem magyar az anyanyel­ve? A megkérdezettek több, mint 80 százaléka igennel vá­laszolt. Ezután A nemzetiségi köny­vek felhasználása és szerepe az anyanyelvművelésben cím­mel dr. Urosevics Daniló, a Könyvtártudományi és Módszer­tani Központ tudományos fő­munkatársa előadása követke­zett. Az előadó hangsúlyozta, hogy a tannyelvű iskolákban nemcsak a kötelező irodalom­mal foglalkoznak, igyekeznek az iljető nyelvterület élő irodalmát is megismertetni, megszerettet­ni, a tanulókkal. Ez pedig - akárcsak a magyar irodalom esetében — olvasással érhető el. A tanulóknak az olvasmány- élmény jelentheti e téren a leg­többel. Éppen ezért magát az olvasást semmi nem helyettesít­heti. Az 1974-es országos fel­mérés megállapította, hogy a nemzetiségi báziskönyvtáraknak az olvasási kultúra fejlesztésé­ben igen nagy szerepük van. 100 ezer kötetből 45-50 ezer kötetet kölcsönöztek, és olvas­tak a báziskönyvtárak olvasói. A kétnapos tapasztalatcsere ma folytatódik, és dr. Eperjes- sy Ernő kulturális minisztériumi főelőadó A nemzetiségi közmű­velődés-politikánk helyzete és időszerű feladatai című előadá­sával zárul. Munkasiker Diósgyőrben Kedden műszaki konferen­ciát tartottak a csaknem húsz­ezer dolgozót foglalkoztató diósgyőri Lenin Kohászati Mű­vekben. Csepányi Sándor ve­zérigazgató, a vállalat félévi munkáját értékelve elmondot­ta, hogy a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny má­sodik szakaszában a kohászat dolgozói a felajánlott ötezer tonna acél helyett hatezerkét­száz tonnát készítettek. Ugyan­akkor az anyag és energia ta­karékossági tervét is kereken egymillió forinttal túlteljesítet­te a vállalat. pont kis tanácstermében. Néhány nappal előtte meg­beszélésre hívta a képviselő ke­rületének gazdasági vezetőit, hogy a várható, közösséget érintő kérdésekről konzultáljon velük. Ezzel az előzménnyel ült be délután választói közé. A beszélgetésen „segítsége” is volt dr. Galabár Tibor városi vb-titkár és Füzy Árpád Volán igazgató és más Volán vezetők személyében. (Meglepő viszont, hogy ez alkalommal a pécsi közlekedésről szó sem esett.) Az első „vendég" Klein An­tal, a Volán-taxi műszakvezető­je volt. Tüke kertvárosinak vall- ván magát, gyorsan elsorolt né­hány olyan problémát, ami igen közelről érinti Lvov-Kertváros többezer lakóját. Szóvátette, hogy még mindig megeMatlan az élelmiszer-ellátás; a háza­kon elhelyezett központi anten­nák nem biztosítják a jó tévé­vételt, mert a házak leárnyé­kolják egymást, ezért ún. nagy­közösségi antennára lenne szükség; kevés az iskola-nap­közis férőhely (felsősöket szinte egyáltalán nem vesznek fel) .. . Horváth elvtárs az utóbbira vá­laszolva a fogadónap előtti megbeszélésre utalt: vállalati hozzájárulások koordinálásával kívánják szaporítani a napközij helyek számát. A többire írás­beli választ ígért. Haragovics Istvánné egy jú­lius 25-i DN-cikket mutatott a képviselőnek, s hozzáfűzte: a BIVIMPEX nyersbőrraktára mel­lett élni szinte lehetetlenség. Segítséget kért, mondván: a • patkányok mindennapos vendé­gek náluk, gyermekeit pedig ál­landóan bőrfertőzéssel kezelik. A képviselő kérdése az újság­íróhoz: vajon válaszolt-e a BIV­IMPEX a cikkre? Ha nem, majd hivatalosan kérnek választ. Áz újságíró a tudósítás írásakor már tudja: jött válasz, de csak így aláírva: „BIVIMPEX 7. sz. Nyersbőrkirendeltség dolgozói”, s a benne foglaltak is aligha elégítik ki a panaszost. Egyéni problémák ... Az egyik panaszos elmondja, hogy nem képes évek óta megnyug­tatóan rendeztetni Nagyposta­völgyben vásárolt telkének ha­tárát. Azzal „biztatják": ne na­gyon szorgalmazza a felmérést, pnert úgyis csak kisebb lesz a telke. Néhány kérdés után ki­derül: az ügyben összeférhetet­lenség gyanúja érződik. Aztán lakásügyek... A pa­naszosok itt is elmondják, amit másutt, segítséget várva. A kép­viselő pedig nehéz helyzetben van, hiszen lakást — nem ígér­het. Egy nyugdíjas sérelmezi, hogy 40 évi szolgálat után csak 1309 forintot kap. A helyszínen születik a döntés: a város' szo­ciális segélyt folyósít. Megint lakásügyek, aztán ismét a nap­közi és az óvoda. Hantos János, a Krisztina tér 2-ből jön az ő családját is érin­tő gonddal. A képviselő nem ígérhet azonnali elhelyezést, csupán azt mondhatja: több­éves-elmaradást kell bepótolni a gyermekintézmények építésé­ben, s ez — társadalmi össze­fogással talán gyorsabban megy. A következő problémával Sutták Vencel, a Volán anyag­gazdálkodási dolgozója jelent­kezik. Ő az emlékezetes 1968- as kővágószöllősi autóbuszsze­rencsétlenségnél súlyos sérülé­seket szenvedett, felépülése után ott kellett hagynia segéd- vájári munkáját, s azóta van a Volánnál. Magasabb munka­köri képzettséget szeretne sze­rezni, de ehhez nem jár hiva­talosan tanulmányi szabadság. Kérdése: nem lehetne-e ilyen rehabilitációs esetekben tanul­mányi szabadságot biztosítani. Rövid vita alakul ki a lehetősé­gekről, majd dr. Galabár Ti­bor fogalmazza tovább Sutták kérdését: ez mór jogalkotó te­vékenység ... javasolni kellene, hogy ilyen esetekben rendeleti­leg biztosítsák a tanulmányi szabadságot. * Az utolsó vendég is elment, s most az újságíró fordul a Az elmúlt hét végén tönkre­ment a Zsolnay Porcelángyár szárazőrlő berendezése. Az ügy tulajdonképpen nem is érde­melne különösebb publikációt, ha az üzem rendelkezne ha­sonló rendeltetésű géppel. Az alapanyag előkészítés oly fon­tos berendezésének viszont nincs tartaléka. Ebből követ­kezik, hogy a mintegy két év­tizedet kiszolgált pofástörőt egyhamar pótolni nem tudják, s annak a veszélye is fenn­áll, amennyiben napokon be­lül valamilyen formában nem tudják megoldani az őrölt ap- lit utánpótlását, tíz napon be­lül kénytelenek lesznek leállí­tani a szigetelőgyártást: lévén az aplit a porcelánszigetelők egyik alapanyaga, amelyből mindössze tíznapos készlettel rendelkezik a gyár. Az ötvenes évek elején, az NSZK-ból importált berendezés öntöttvas háza — valószínűleg anyagfáradás következtében — eltörött. Megjavítására egysze­rűen nincs lehetőség. Ezért ad­dig is, amíg a Székesfehérvár­ról szállított aplit őrlését vég­leg megoldják, átmenetileg külső cégek segítségére van szükség ahhoz, hogy biztosí­tani tudják a folyamatos őrölt aplit ellátást. A gyár vezetői megkeresték a Mecseki Érc- bányászati Vállalatot, amely ígéretet tett arra, hogy segít­séget nyújt a Zsolnay Porce­lángyárnak. Mint Grosch Béla, a gyár főmérnöke elmondta, a A Magyar Néphadsereg mű­vészegyüttese népszerű szín­művészei közreműködésével 29-én, pénteken este mutatja be Pécsett a Fegyveres Erők Klubjában Nevetőgyakorlat cí­mű műsorát. Az előző műso­ruk, a 170 előadást megért Felegroteszk 2 estéről estére nemcsak kellemes kikapcsoló­dást jelentett a katonafiatalok­nak, hanem a visszásságok os­torozásával a hadsereg nevelő­oktató tevékenységét is segítet­képviselőhöz: milyen tapaszta­latot hozott az első fogadónap? — Erre számítottam — mond­ja Horváth Lajos elvtárs. — Több közösségi problémával jöttek, mint a tanácselnöki fo­gadóórákra és ennek én örü­lök. Jöttek lakásproblémákkal is. Megjártak minden fórumot, ide is eljöttek próbálkozni. Ta­lán ez a legnehezebb .. . próbaőrlést követően a MÉV egy nagyobb mennyiség töré­sét vállalja, hogy elkerülhes­sék a szigetelő gyárrészleg le­állítását. A Zsolnay Porcelángyár az üzemzavart követően azonnal a Finomkerámiaipari Művekhez fordult, járjanak el a Jászbe­rényi Aprítógépgyárnál, hogy onnan mielőbb megkaphassák a szükséges őrlőberendezést. Addig is két lehetőséget vá­laszthat az üzem. Vagy bér­őrlést végeztet valamelyik vál­lalattal, vagy pedig, és ez lát­szana az egyszerűbb megol­dásnak, pécsváradi mosott földpátot használna a szige­telő gyártáshoz, amelyről az eddigi kísérletek is bizonyítot­ták, kiválóan alkalmas szige­telő előállítására, sőt többszö­ri mosás után edénygyártósra te. E kettős cél vezeti a mű­vészegyüttes színészeit most is, amikor bemutatják legújabb katonakabaréjukat, a Nevető- gyakorlatot — olvashatjuk a színlapon. A darabot Fejér István és Mészöly Gábor írta. A vers­szöveg Romhányi József mun­kája, a zenét Aldobolyi Nagy György szerezte. Szereplők: Bodó Györgyi, Dömötör Erzsi, Kitty Mária, Besztercei Pál, Budai István, Kiss Gábor, Kiss László. Rendezte: Zsudi József. „A nap minden nyolcadik percében baleset ér valahol egy gyermeket. Minden ötödik órában bekövetkezik egy gyer­mekhalállal végződő tragédia a közutakon ...” — hangzott el a Baranya megyei Közlekedés- biztonsági Tanács tegnap meg­tartott ülésén. Az oktatási szakbizottság tag­ja, Nyéki László mondotta el az ifjúsági csoport beszámoló­A pécsváradi földpát tehát ismét a gyáriak érdeklődésé­nek homlokterébe került, s nem véletlen. Lapunkban már eddig is többször foglalkoz­tunk ennek az igen fontos anyagnak a mielőbbi haszno­sításával, ám ezideig úgy tű­nik eredménytelenül emeltük fel szavunkat felhasználása mellett. A pécsváradi termelő- szövetkezet, amelynek a tulaj­donában van a bánya, úgy tűnik, nem lát különösebb fan­táziát ebben az anyagban. Annak ellenére, hogy az elnök- helyettes elismerte, amennyi­ben forgódobos mosási tech­nológiát alkalmaznának, több és jobb minőségű anyagot biztosíthatnának a kerámia­iparnak. Mint megtudtuk, a jelenlegi felkészültségük maxi­mum napi tíz tonna anyag előkészítését teszi lehetővé. Megjegyzendő, ez majdnem fedezné a gyár szigetelő alap­anyag szükségletét. Furcsamód azonban, ahelyett, hogy az em­lített gépet —, amely hamaro­san megtérülhetne — megvá­sárolnák, még mindig csak a beszerzés gondolatával foglal­koznak. Holott a pécsváradi homok nem csupán a székesfehérvári aplitot helyettesíthetné, hanem a tőkés importból jelenleg is szállított földpátot és kaolint pótolhatná. De ez már nem a termelőszövetkezet, hanem az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Fi- nemkerámiaipari Művek dolga. Legalábbis ami az esetleges beruházás megvalósítását, az importpótló hazai alapanyag mielőbbi hasznosítását illeti. Salamon Gyula ját a gyermekbalesetek megelő­zésével kapcsolatban végzett munka eredményeiről. Mit tehetnek az óvodák, az iskolák nevelői a megelőzés ér­dekében? Megfelelően látják-e el feladatukat a gyermekek KRESZ-oktatásóra kijelölt neve­lők, az iskolai közlekedési szak­körök? Többek között ezekre a kérdésekre keresett választ a beszámoló, s az azt követő he­ves vita. Pécsett az iskolák és óvodák többségében helyesen értelmez­ték — és hajtják végre — a rá­juk vonatkozó feladatokat. Na­gyon sok intézmény akad vi­szont a megye különböző járá­saiban, ahol a gyermekek köz­lekedési nevelése nem kielégítő. A számos válasz nélkül ma­radt probléma tisztázásának ér­dekében az ülés résztvevői úgy döntöttek, hogy a megyei KBT titkársága, a Baranya me­gyei Tanács művelődési osztá­lyának képviselői, valamint a megyei Úttörőelnökség az ifjú­sági csoporttal közösen tár­gyalja meg újra a feladatokat a legapróbb részletekig. így a határozati javaslat megtételét is elhalasztották a következő elnökségi ülésig. Kovács Jenő alezredes, az MKBT ügyvezető elnöke az ülés második napirendi pontjaként tájékoztatást adott az elmúlt fél év baleseti statisztikájáról. 22 halálos kimenetelű, 140 sú­lyos sérüléssel járó baleset kö­vetkezett be az elmúlt fél év alatt Baranya közútjain. Több mint száz baleset okozói gyer­mekek, vagy vezetői engedél­lyel nem rendelkezők voltak. Az ülés legtöbbeket érintő kérdésében Támadás Sándor rendőr főhadnagy, az MKBT tit­kára mondotta el beszámolóját. Az új közlekedésrendészeti sza­bályok bevezetésével, a gép­kocsivezetők előzetes felkészí­tésével és vizsgáztatásával kap­csolatban ismertette az MKBT által eddig elvégzett munkát, a soron következő feladatokat. Befejezésül Sipos István rend­őr alezredes, az Országos Köz­lekedésbiztonsági Tanács tit­kárságának munkatársa adott tájékoztatást az új KRESZ be­vezetésével kapcsolatos tevé­kenységekről. Az OKBT képvise­lője hangsúlyozta, hogy az ed­dig megjelent irányelvek végre­hajtásáért elsősorban a terüle­tileg illetékes KBT-szervek fele­lősek. Jelezte, hogy a részletek­kel kapcsolatban rövidesen megjelenik az OKBT titkárságá­nak körlevele. Magángépjármű­vezetők figyelmébe! Az új KRESZ oktatása A Minisztertanács felkéré­sére a Magyar Autóklub az új KRESZ-ből 8 órás tanfo­lyamokat és önkéntes teszt­vizsgákat szervez Pécsett, Komlón, Szigetváron, Mohá­cson, Siklóson, Pécsváradon és igény szerint minden na­gyobb községben. A tanfo­lyamok időtartama három alkalommal összesen 8 óra. A tanfolyam végén a hall­gatók önkéntes teszt-vizsgát tehetnek. A tanfolyam elvég­zéséről és a sikeres vizsgá­ról az Autóklub igazolást ad. A tanfolyam díja klubtagok­nak 20,— Ft, a nem klubta­goknak 40,— Ft. Jelentkezni lehet: 7621 Pécs, Citrom u. 3. sz. alatt, személyesen, írásban, vagy 12-738-as te­lefonon, és a vidéki csopor­toknál. A tanfolyam helyé­ről és idejérőf a jelentkező­ket az Autóklub írásban ér­tesíti. H. I. A „parlagon” heverő pécsváradi fg!dpát-bánya. Sürgős segítségre lenne szükség A pécsváradi földpátot csak mosni kellene... is. Nevetőgyakorlat Eltörött a szárazörlö a Porcelángyárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom