Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-26 / 233. szám
2 Dunántúlt napló 1975. augusztus 26., kedd Elektrotechnikai vándorgyűlés Pécsett Hatékonyabb együttműködést Mindennapjaink Egységes társulási nélkülözhetetlen jogszabályra tartozéka az van szükség elektromos energia Mi sem természetesebb, mint hogy az ember sötétedéskor felkattintja a villanyt, vacsorát főz a villanytűzhelyen, vasal, takarít, borotválkozik - egyszóval mindennapi életünk elmaradhatatlan, hovatovább nélkülözhetetlen tartozéka az elektromosság. Amennyire természetes ez az átlagembernek, annyi új, meg új problémát jelent a szakembernek. A korszerűség és a nagyobb hatékonyság kérdéseiről tárgyalnak három napig Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán az ország minden részéből össze- sereglett elektrotechnikai szakemberek. Tegnap délután kezdődött a Magyar Elektrotechnikai Egyesület XXII. vándorgyűlése, fogyasztóberendezések szakosztályának rendezésében. Dr. Szabó János, építésügyi és város- fejlesztési államtitkár nyitotta meg a vándorgyűlést. Megnyitó beszédében kiemelte, hogy különösen az iparosított építési módoknál rendkívüli jelentősége van az egységesítésnek. HaA Vértes hegység területén — Csákberény környékén — a kedvező fészkelési, táplálékszerzési viszonyok, valamint a viszonylagos zavartalanság hatására ritka madarak ütöttek tanyát. Megtalálható itt többek között az uhu, a parlagi sas, a törpe sas, a kerecsensólyom, a kígyászölyv, a darázsölyv, a holló, a fekete harkály és a kövi rigó. Utódnevelésük, zavartalanságuk biztosítása érdekében a területet védetté nyilvánították. Dr. Szabó Józse! államtitkai megnyitja a vándorgyűlést zánkban jelenleg 10 házgyár működik. Az egységes szerelési eljárásokkal nagyobb hatékonyság, a minőség további növelése érhető el. Három témacsoportban húsz előadás hangzik el, ezenkívül vitákra is alkalmuk nyílik az építőipari tervező, kivitelező, villamosberendezést gyártó és áramszolgáltató szakemberek-' nek. A vándorgyűlés szervezői remélik, hogy ez a háromnapos rendezvény is hozzájárul ahhoz, hogy enyhüljön a szerelési anyagok hiánya, a magyar gyártmányú anyagok közelítsenek a nemzetközi szabványokhoz, s nem utolsó sorban jelentősen növekedjenek a háztartási fogyasztóberendezések biztonsági tulajdonságai. Az ünnepélyes megnyitóval egyidőben — melyen a vendéglátók részéről megjelent többek között Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára, valamint dr. Földvári János, a Megyei Tanács általános elnökhelyettese — kiállítás nyílt a főiskola előcsarnokában, ahol -bemutatják a legkorszerűbb magyar és lengyel gyártmányú szerelési cikkeket, fogyasztóberendezéseket. Előadás a Pannónia ’75 szövetkezetpolitikai tanácskozáson Többféle tényező indokolja a gazdasági társulások jogi szabályozásának megváltoztatását. A gazdasági fejlődés és az élettel lépést tairtó jogfejlődés, a tervszerű ötéves jogalkotó program is ezt a munkát sürA „Vezess kiválóan!“ verseny megyei döntője Vasárnap délelőtt rendezték meq Pécsett a „Vezess kiválóan!’’ verseny megyei döntőjét az MHSZ pécsi, mohácsi és siklósi gépjárművezető-képző bázisának 25 sorköteles fiatalja részvételével. A versenyzőknek politikai és katonai Jsme- reteken kívül a KRESZ-boT és műszaki ismeretekből kellett bi- zanyítaniok, mcjd gépjárművezetésben és hibaelhárításban Romvári János kiállítása Romvári János fiatal budapesti képzőművész kiállításával nyitotta kapuit a Pécsi Kisgalé- ria augusztus 25-én. A 22 éves alkotó több mint két éves munkásságáról vallanak az elsősorban hangulati elemeket, szürreális térélményeket tartalmazó konstruktív kollázsok, az ősi alapjeleket kutató képek, a régi újságokra ráhelyezett lírai expresszivitású rajzok, melyek erősen kötődnek a vajdai hagyományokhoz. Romvári János a MAFILM Vállalatnál dolgozik, hat éve tagja az újpesti Derkovits Klubnak, ahol mesterei Szabados Árpád és Banga Ferenc. Pécsett először szerepel önállóan budapesti, szekszárdi, egri, valamint wroclawi kollektív bemutatkozásai után. Pécsi kiállítását Aknai Tamás, a Pécsi Janus Pannonius Múzeum művészettörténésze nyitotta meg tegnap. kellett összemérni a tudósukat. A verseny négy első helyezettje — Weisz János (Siklós), Orovecz János (Mohács), Sumo- ni János és Kiss Árpád (Siklós) — oklevelet és pénzjutalmat kapott, s ők vesznek részt az október 4-5-én Budapesten megrendezendő országos döntőn. A csapatversenyben Siklós, Mohács, Pécs sorrend alakult ki. Öt év alatt 600 új dolgozó Költözik a Sopiana Az új gyár teherportáján mondja tegnap kora reggel egy asszony: — ön az első idegen nálunk! Hangjában semmi rosszallást nem fedezek fel, de azért megnyugtatom, hogy nem „értekezletet" tartó, vagy azon résztvevő hivatalnok vagyok, mert fölöttébb rossz előjel lenne, órákig elhúzódó, agyoncigarettázott értekezlettel kezdeni az első termelési napot. Na szóval, tegnap reggel fél hétkor huszonöt esztergályos és néhány TMK-lakatos, illetve villanyszerelő Kovács Lajos üzemvezető irányításával megkezdték a munkát a Sopiana Gépgyár új — és végleges gyártelepén. Mondjuk azt: „Na, ezt is megértük végre!” Az öreg gyár — a Szalai András utcában — valóban elöregedett már, több mint 100 esztendős, és hát. . . útban is volt Elég hosszú ideig elhúzódott — annakidején — a helykijelölés és egyáltalán: a szükséges milliók előteremtése. Az építkezés már gyorsabban ment. Kovács Lajos mondja: — A Baranya megyei Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalata a kivitelező. Tavaly itt még szamárkóró és gaz borította ezt a környéket és most meg a mai nappal indulnak a gépek . . . Nagyon szép munkát végeztek az építők. Már csak abban reménykedünk, ezt az ütemet tartják az elkövetkezendő években is. Kertváros, Móra Ferenc utca 72. Az új gyártelep egész területe: 200 ezer négyzetméter Ebből mintegy 12 ezer négyzetméteren épült meg a szociális épület: világos, kétemeletes létesítmény, amelyben helyet kapott az öltöző, fürdő, orvosi rendelő, néhány iroda, büfé, melegítő konyha, étterem és a márvány-padlózatú előcsarnok. Ezt egy zárt „nyaktag” köti össze a tágas, óriási műhelycsarnokkal. Következő épület a raktár. Az egész gyár — berendezésekkel együtt — körülbelül 1979—1980-ra költözik ki teljesen, az építkezés végleges befejezése 1985-re várható. Ma a Sopiana Gépgyárnak mintegy 600 dolgozója van, ez a létszám 1200—1300-ra növekszik jó öt év múlva. — Mennyibe kerül a gyár kitelepítése? — Tudomásom szerint egy- milliárd-kétszázmi II iá forintba. Eddig csupán 40 millió realizálódott, tehát elképzelhető, mi munka van még hátra . . . Vörös József esztergályos, csehszlovák gyártmányú TOS- gépen dolgozik. Első munkadarabja négyszögletes csavaranyákba fúr menetet, telefongyári megrendelésre. — Jövő áprilisában kapom meg az arany pecsétgyűrűt: huszonötesztendős tárzsgárda tagságom után . . . — Szép kis Időt húzott le az öreg gyárban . . . — Ezután gondolom köny- nyebb lesz. Legalább is a munkakörülményeket illetően. Nagyon zsúfolt volt már a régi forgácsolóüzem, a világítás is eléggé elavult az évek során. Ráadásul én még az ablaknál dolgoztam, hol a nap sütötte a hátamat, hol a hideg jött rám, de hát mit lehetett tenni? Ez most itt nagyon szép, világos üzem . .. Alig hogy kimondja, a neoncsövek kialszanak, a gépek leállónak. Hm . . . — A villanyszerelők bejelentették az előbb, hogy néhány percre áramszünetet csinálnak — magyarázza az esztergályos. A forgácsolóüzem a hét végére, vagy a jövő hét elejére teljesen kiköltözik. A létszám napról napra emelkedik. A nehéz gépjárművek ingajáratban hordják ki a gépeket. Már. az első naptól kezdve kétműszakos termelés folyik. — Egy ilyen nagy átköltözésnél termeléskieséssel is számolni kell... — Igen, éppen ezért a harmadik negyedév tervéből ötmilliót levettünk, de éves viszonylatban ezt behozzuk. — De ez idő alatt kevesebbet keresnek az esztergályosok . .. — Nem lehet! Átlagbért kapnak azokra az órákra, amíg itt rendezkednek, vagyis amíg folyamatosan nem tudnak teljesítményben dolgozni. Erre a gyár vezetősége ügyel! — Az étterem, illetve a konyha is üzemel már első naptól kezdve? — Persze. Az ebédet kihozzák az ötszázas intézet konyhájáról s itt tálalják fel. Csak a büfé nem nyitott még, pedig cigarettára, élelmiszerre, üdítőre is szükség van — mondja Kovács Lajos üzemvezető. — A Mecsekvidéki Vendéglátó átvehetné már a büfét, teljesen kész. Három-négy dózer egyengeti a talajt a már álló épületek szomszédságában, sőt, a telep peremén új betonútnak készítik a nyomvonalat. Az idő szalad, néhány év múlva beépül a környék, aztán végleg búcsút mondhatnak a topianások az öreg gyár falainak. R. F. geti: a gazdasági társulások jogi rendezését. Melyek a szövetkezeti társulások működésének főbb tapasztalatai? Jogi rendezésük milyen elvek alapján történik a jövőben? — erről tartott előadást a Pannónia ’75 szövetkezetpolitikai tanácskozás programja keretében tegnap dr. Szép György, igazságügyi főtanácsos, az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő főosztályának helyettes vezetője. A jelenlegi formák Jelenleg az együttműködés formái a következők: a szövetkezetekkel az egyszerűbb együttműködés, mely nem jogi személy, s a jogi személyként számbajövő közös vállalkozás, valamint a szövetkezeti közös vállalat. A vegyes-, illetve állami vállalatoknál egyszerűbb gazdasági együttműködésről, és a jogi személyt megtestesítő közös vállalatról beszélhetünk. Mereveknek ítélhetők a társulási formák. Nem érvényesül kellőképpen a szerződéses felek szabadsága. A felelősség kérdése sem egyértelmű. A mezőgazdaságban a jogi személyként szereplő társulások száma egyébként 253, nem jogi személyű társulások száma pedig 257. E társulásoknál eluralkodott a túlzott nyereségre való törekvés. A képződött tiszta nyereség 40 százalékát kiadták az alapító tagoknak, s ez tavaly forintban 385 milliót jelentett. Itt álljunk meg egy szóra; ugyanakkor ezek a társulások 384 millió forint költségvetés] juttatást élveztek! A jelenlegi út a jövőben így nem folytatható. Új jogi kereteket szükséges biztosítani, mely a népgazdaság érdekeit, valamint a társuló felek hatékonyabb gazdálkodását jobban elősegíti. Ezt pedig csak a jövőben kidolgozásra kerülő egységes társulási jogszabály biztosíthatja. Hogy ez megszülethessen — amint azt dr. Szép György elmondta — sokrétű jogalkotó munkát szükséges végezni, felülvizsgálják a polgári törvénykönyvet,- elkészítik a vállalati törvényt, felülvizsgálják a szövetkezeti jogszabályt, valamint kapcsolódnak a KGST jogi szervei által kidolgozott normatívákhoz. Az elvek tisztázódtak A társulások jogi rendezésének elvei már tisztázódtak. A legfőbb elv az egységes szabályozás, melyhez a társulási formák egyszerűsítése is kapcsolódik. így várhatólag az egyszerű társaság biztosítja majd a társuló felek teljes szabadságát, mely nem lesz jogi személy. Az egyesülés jogi személlyel bíró, a tervezést, fejlesztést koordináló társulás. A közös vállalat kötöttebb forma, ahol betétarányos elvek érvényesülnek, de a nyereség-érdekeltség az eddiginél bonyolultabban érvényesül. Mindhárom szervezeti formában a szabályozás komplex módon történik, így a pénzügyi, munkaügyi, stb. szabályozás is kidolgozásra kerül. Az újszerű egyesülére már példa is van: a Hajdúsági Agráripari Egyesülés, ahol az adott tájegység 14 tsz-e, egy állami gazdasága és egy cukorgyár alkotott gazdasági társulást. M. L. Az első munkanap az új gyárban
