Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-26 / 233. szám
1975. augusztus 26., kedd Dunántúli napló 3 Akik páholyban érzik magukat Az árellenőrzések tapasztalatai Egymillió oltvány §1 Októberben kezdődik az ültetvényvásár A rizling-szilváni az új „vezérfajta” A tavalyi fogyasztói árak nem változnak igazán nem akarjuk megbántani az építőipart, de az árvizsgálatok tükrében, melyeket a Pénzügyminisztérium bevételi hivatalai végeztek, azt mondhatjuk, még ma is legjobb építőiparosnak lenni. A Bevételi Főigazgatóság Pécsi Területi Igazgatósága bevételi hivatalai az elmúlt fél évben 17 dél-dunántúli építőipari vállalatnál, szövetkezetnél és társulásnál vizsgálták, vajon helyesen alkalmazzák-e az árakat, s a 17 vizsgálat befejeztével 12 esetben kellett gazdasági bírság kiszabására javaslatot tenniük. Ez nagyon riasztó arány! S itt még csak az első megközelítésről van szó, tehát nem arról, hogy még vastagabban is fogott volna a ceruza, ehhez már műszaki szakemberek kellenek. A pénzügyi ellenőrök csupán a számlákat tanulmányozták, hogy vajon helyes árformát alkalmazott-e az építőipari vállalat vagy szövetkezet. Sok esetben nem. Hibád- zik a számla, magasabb haszonkulcsot alkalmaztak. Mindez ismételten rávilágít arra, ki van páholyban. Szűkös az építőipari kapacitás, a megbízók állnak sorban, az építőipar diktálja a feltételeket. A megbízó enged és fizet. De nem szabad átsiklanunk felette, mondván, mi mást is tehetne. Ilyenkor hibás a megbízó is, hiszen elég csupán a számításokat megnézni, s rögtön tiltakozhat a helytelenül alkalmazott, a magasabb haszonkulcs ellen. Egy kaptafára A Bevételi Főigazgatóság Pécsi Területi Igazgatóságán betekinthettünk az árvizsgálati jegyzőkönyvekbe. Az anyagba merülve az embernek olyan érzése támad, itt minden egy kaptafára megy. Egyik építőipari szövetkezetünk például eredetileg három szerződést kötött, majd később úgy állapodott meg a partnerrel, hogy a hármat egy szerződéssé vonják össze. A munkát így már nem hatóságilag kötött áras, hanem szabad áras vállalkozásként kezelte, s a számlán nem 18,5 százalékos, hanem 20 százalékos haszonkulccsal számolt. Egy másik, dél-dunántúli közműépítő vállalat is hasonlóképpen cselekedett, ő a szerződést úgy kötötte, hogy a munka a maximált árformába tartozzék. Helytelenül alkalmazta a haszonkulcsot és ezzel háromszázezer forintnyi jogtalan árbevételt számolt el. Ennél a vállalatnál ez csak egy tétel, mert a pénzügyi revizorok szerint a tisztességtelenül szerzett haszon összesen csaknem egymillió forint. A példákat sorolhatnánk, mondjuk azzal a somogyi építőszövetkezettel, amely nagyon Alacsonyabb alkoholtartalmú, de jobb minőségű borok előállítására végez széleskörű tudományos kutatómunkát a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet. A nehéz borok helyett ugyanis mindinkább az étkezést kiegészítő, nagyobb élvezeti értékű, illatban, zamatban gazdagabb, harmonikusabb fajták iránt fokozódik a kereslet. A több éve tartó tudományos kutatómunka során az intézet több mint húsz fajta szőlőt vett vizsgálat alá. A szakemberek keresik azt a legkedvezőbb érési időszakot, amikor a legcélszerűbb a szüret megkezdése. Az utóbbi években több új, korszerűbb, értékesebb borfajta is „következetesen” alkalmazta a számára legkedvezőbb haszonkulcsokat. A revizorok szúrópróbaszerűen 45 számlát ellenőriztek, s közülük tíz sehogy- sem akart stimmelni. A tisztességtelenül szerzett haszon 350 ezer forint. A vizsgálat azt is megállapította, a szövetkezetnek hiányos az önköltség- számítási szabályzata, árképzési szabályzata egyáltalán nincs, de nincs árkalkulációja sem. Effajta hiányosságokat persze másutt is feltártak a bevételi hivatalok revizorai. Mit tanácsolnak? Mit lehet és kell tenni? Sasvári Béla, a Bevételi Főigazgatóság Pécsi Területi Igazgatóságának ipari osztályvezetője mindenekelőtt egy rendeletre hívta fel a figyelmet. Ennek előírása: ,,A felek már a szerződés megkötése előtt is kötelesek együttműködni és kölcsönösen tájékoztatni egymást tapasztalataikról, valamint a szerződést érintő lényeges körülményekről.” Lényeges dolog, hogy a beruházók minden esetben kötelesek nyilatkozni a pénzügyi forrást illetően. Az érvényben lévő árrendelet szerint ugyanis az árformát a pénzügyi forrás alapvetően meghatározza. Például, ha az építési rovaton a munka értéke meghaladja az egymillió forintos határt és az állami támogatás a pénzügyi forrásban 20 százalék fölött van — ebben az esetben csak maximált ár alkalmazható. A helyes áralkalmazás másik fontos előfeltétele, hogy a megrendelő az építési munkát helyesen minősítse, vagyis beruházási munkát ne minősítsen fenntartásnak és fordítva. A fenntartási munkák ugyanis általában a szabad árak körébe tartoznak. Érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy az árrendelet egyes határ kategóriái nem a szerződéshez, illetve az építmény értékéhez, hanem a beruházás összegéhez kapcsolódnak. A beruházás programjának építési rovata tehát döntő az értékhatárok megállapításánál. Közömbös, hogy a megrendelő a beruházásra milyen összegű szerződést kötött, a döntő az építési beruházás teljes volumenének értéke. Azt is tudni kell, a beruházásokhoz kapcsolódó járulékos építmények minden esetben a fő építmény árformájába tartoznak. Mint ismeretes, a felek bizonyos esetekben rész-számlázást is kiköthetnek. Ilyen esetekben a bruttó haszonkulccsal kapcsolatos értékhatárok nem az építményre vonatkoznak, hanem csupán a rész-számla értékémutatkozott már be, amelyek várhatóan kiszorítják az elavult szőlőfajták borait, például a Kadarkát, az Ezerjót, a Szlan- kát. Az újabb, alacsony alkoholtartalmú borok közé tartozik a Tramini, a Muskotály és a Rajnai Rizling. Néhány más, kedvelt fajta továbbra is megőrzi ízének, jellegének eredeti sajátosságait, minőségét, de alacsonyabb alkoholfokkal kerül forgalomba, ilyen a Badacsonyi Szürkebarát, amelyet a korábbi 13,5 fok helyett idén 12,8 fokos alkoholtartalommal palackoztak, s a tervek szerint további 0,3 fokkal csökken majd az alkoholtartalma. hez kapcsolódnak. Rész-számlázás esetén tehát erre a körülményre minden esetben figyelemmel kell lenni. Ugyanez vonatkozik a hiánypótlások számláira is. A revizor még sorolta a jótanácsokat, de talán ennyi is elég. A lényeg, amikor szerződünk, ügyeljünk az árrende- letekben foglaltakra, a megrendelők ne menjenek bele, ne engedjék meg, hogy egyes építőipari vállalatok és szövetkezetek úgy csűrjék-csavarják a dolgot, hogy az elvállalt munka mindenképpen a számunkra legkedvezőbb árformába tartozzék, magasabb haszonkulcsot alkalmazhassanak. Mert hiába csűrjük-csavarjuk, ez a „nagyvonalúság" — tisztességtelen haszon. A tisztességtelen hasznot hajszolok a pénzügyi ellenőrzések során végül is többnyire úgyis elnyerik „jutalmukat". Árverés. szanálás előtt Legalább félszázan gyülekeztek augusztus 4-én, reggel fél kilenckor Pécsett, az Olcsó Áruk boltja és a Sallai utca 7. szám előtt. Ki ült, ki állt, apró és népes, zajos és csendes csoportokat alkottak a várakozók. Pontosan kilenc óra- k«*>megindultak az udvarra, az asztalhoz, ahol két ember tollat szorongatott, - egy hölgy az írógép, a másik pedig a pénzes kazetta mögött ült. A két kikiáltó le-fel sétált. A pécs— baranyai Beruházási Vállalat négy lakóház árverését tűzte ki erre a napra. A kezdésre több mint százra duzzadt a létszám. A kikiáltó, akit Csaba úrnak szólítottak, az asztaltól kilépett öt métert és a képzeletbeli kordon mögött tessékelte az érdeklődőket. Csaba úr mindenkit nevén szólított, és a rendre ügyelt. Utasított, figyelmeztetett, dorgált, nehézségekre hívta fel a figyelmet. Ezen kívül bevezetőjében kitért arra is, hogy adóbevallást kell tenni és a ráígérés alsó határa száz, míg a felső ötszáz forint. Ez utóbbit senki sem vette komolyan. Megszeppent nyugalom volt, aztán az első kikiáltási ár megbolygatta a „méhkast". A Szabadság utca 12-ben, a bontásra ítélt ház hivatalos ajánlata: 13 ezer forint. Azt felesleges volt mondani, hogy mi van benne, hiszen az ittlévők hetekkel előtte alaposan szemügyre vették. Sőt, a beavatottak már most sejtik, hol lesz hónapok múlva szanálás. Megkezdődött a 13 ezres tornáz- tatása. A jelentkezők nevüket mondták és az összeget, az asztalnál pedig csendben jegyezték a sorrendet. Petrovi- csok és Kolompárok emelték az összeget, hol sziszegve, hol nevetve, hol dicsekedő vadsággal, vagy remegő szorongással. Tizenhétezer után hirtelen harmincezret kiáltottak be. Döbbent csend: — Meggondolta? — Vigyázz, mert csak követ találsz! — Nem ér az annyit. . . Már majdnem az övé lett, amikor bezengett a 31 ezer. Ezt azonnal félreverte a 40 ezer, aztán villámként sújtott az ötvenezres ajánlat. Innen már kifulladva emelkedtek az árak és végül 52 500-ért elkelt az épület. Két nő a sziÉrkeznek az állatok a mezőgazdasági kiállításra A budapesti nemzetközi vásárközpontban megkezdték az istállók „benépesítését”. Nemcsak a szakembereknek, hanem az állatbarátoknak, érdeklődőknek is igazi látványosságot ígér az augusztus 29-én nyíló nagyszabású bemutatónak ez a része. A vásárvárosban hét nagyobb istálló fogadja az ország minden részéből érkező állatszállítmányokat. A szabadtéri területen állandó színeket is felállítottak, ahol természetes körülmények között mutatkozik be az értékes állatállomány. összesen 1300-1400 állatot láthat majd a kiállítás közönsége. gorú férfi társaságában az asztalhoz lépett, majd személyigazolványát felmutatva a helyszínen fizetett. Mögöttük halk moraj, suttogás. Szomszédom nehézkesen szűrte ki a foga között: így is 100—150 ezret kihoznak. A bontási idő 45 ndp, a befizetendő óvadék 25 százalék. Az Asztalos János utca 29/A- nál a kezdési árat lejjebb vették közkívánatra, bár a kikiáltók mindenféle népszavazást elleneztek. Tízezer helyett nyolcezerről startolhattak az újból benevező Petrovicsok, akik között alig tudtak különbséget tenni a jegyzők. Elkeseredett kiáltások kerekedtek: — Hagyjátok nekem! — Hol is tartunk, Csaba úr? — épp az érdeklődött, mintha álmából ébredne, aki szüntelenül tartotta a kezét. Nem mertek rákérdezni, pedig ötvenezerrel veszített a Szabadság utcainál. Petrovics, Bagó, és Kolompár vívta meg csatáját és a győzelem 16 ezer forint. Következett a Jurisics utca 40-es ház. Alapindulása: négyezer forint. Lemaradtak az indulók és a finisben csak ketten csatároztak 100—200 forintos tételekben, de öt perc múlva megnyugodtak tízezernél. — Akad még nagyágyú — kiabálták, bár többen meglódultak a kijárat felé, néhányon elnehezülve tottyantak le a falak tövében. Az Alkotmány utca 44. következett, indult 15 ezerért és horgonyt vetett az elkeseredett licitáció 35 ezerrel még egy beszólással is fűszerezve: — Nem viccel? Ebben az árviadalban végre kifújhatták magukat a Sárköziek és Nikolicsok. Aztán hirtelen eltűntek az udvarról, mint Közel egymillió szőlő-, gyümölcs-, díszcserje-, rózsa- és örökzöld-oltvány értékesítését tervezi az ültetvénytervező és Szaporítóanyag-forgalmazó Vállalat dél-dunántúli területi amilyen gyorsan megjelentek, épp háromnegyed tízkor. Legutoljára két hónappai ezelőtt kínáltak épületeket ezen a helyen, majdnem húszat és legalább háromszáz ember szorongott az asztal előtt. Az öreg épületek bontói nem sajnálják a pénzt, hiszen az építőanyagok — főleg a kisméretű tégla, a hornyolt, nagyméretű cserép, valamint a gerenda — egyre keresettebbek. Az ajtókat, ablakokat leginkább tűzifának vásárolják meg. Az egyik „öregház-szakértő” tíz éve költözött Pécsre, mert szerinte a legtöbb házat itt szanálják a hazai nagyvárosok közül. Csuti János igazgatósága többek között pécsi, szederkényi, szigetvári, dombóvári lerakataiban. Az augusztus 22-én befejeződött első termésbecslés szerint a vesz- szők és rügyek időben, — várhatóan október közepére — beérnek a korábbi hónapok csapadékos, hűvös, gombafertőzést kiváltó időjárása ellenére. Királyleányka és zalagyöngye Tavasszal három és fél millió szál alany vesszőre oltottak és ebből eredt meg a csaknem egymillió oltvány. Szőlővesszőből a kiskert-tulajdonosoknak majdnem negyedmilliót szánnak, Baranyába ebből legalább százezer jut. Először árusítanak királyleánykát és a régen várt zalagyöngyét, ami nem igényel permetezést. Feltűnően lelohadt a tramini-láz, míg „vezérfajta" kezd lenni a rizlingszilváni, de nagyon érdeklődnek a zöld veltelini után is. Utóbbival még csak jövőre rukkolnak ki. Erős a fordulat a kékfajták felé, így nem véletlen, hogy a következő évben a szekszárdi Jóreménység Tsz új üzemi törzsültetvényt alakít ki. A nagykozári, mohácsi, siklósi, szentlőrinci és a balatonszár- szói oltványiskolákban szépen fejlődnek az árusításra szánt fehér borszőlőfajták, a kékfajták, valamint a csemegeszőlők. Mintegy félmilliót juttatnak el nagyüzemeknek, például a villányi, a bólyi tsz-nek, ahol rizlingszilvánit, Chairdonnay-t, királyleánykát, rajnai rizlinget telepítenek. A Szovjetunióba közel kétszázezer Chairdonnay-t és ugyanennyi gyökeres alanyvesszőt exportálnak. Gyümölcsoltványokbó! legalább ötvenezret adnak a kiskert-barátoknak. Újdonság a korán érő, ropogós Bigarreau Burlat cseresznye, vagya kiskereskedelmi forgalomba először kerülő újfehértói fürtös meggy. Őszibarackból csak azokat forgalmazzák, melyek megfelelnek az export- és a konzervgyári ■igényeknek. Köztük található az aranycsillag, a bársonypír ugyanúgy, mint a Madeleine Poyet, Sunbeam. A tervek szerint elegendő oltvány érkezik még asztrahányi piros almából, téli esperes és az árpával érő körtéből, valamint meggyféleségekből is. A legtöbbet a Pán- dy meggy-klánból kínálják majd. A nagyüzemek közül jó- néhány somogyi tsz, a kutasi, a Pécsi Állami Gazdaság több mint ötvenezer dió-, szelíd gesztenye, téli alma, őszibarackoltványt igényelt. Díszfák, cserjék Díszfákból, cserjékből, rózsákból, örökzöld bokrokból az elmúlt évekhez viszonyítva nagyobb választékkal jelentkezik a pécsi ültetvényterv. Számítanak a kúszó- és a teahibrid- rózsák iránti kereslet növekedésére. A tavaly kialakított fogyasztói árak változatlanok maradnak az október 20-án kezdődő őszi ültetvényvásáron.- Csuti Új, korszerűbb borok Miklósvári Zoltán MfiaeiMlC' 9c«xKcipci«£S esi ott Az árverés után jöhet a csákány...
