Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-02 / 210. szám
1975. augusztus 2., szombat Dunantmi napló Vége* ér* qz európai biztonsági konferencia Összefoglaló a tanácskozás utolsó napjáról Fokozni a kölcsönös bizalmat Helsinki. Harmadik és egyben utolsó napjához érkezett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet helsinki zárószakasza. Pénteken reggel délelőtt helyi idő szerint fél tízkor megnyílt a délelőtti ülés. Az első szónok Costa Gomes portugál államfő volt, aki csütörtökön este érkezett meg a finn fővárosba. nunk, hogy még csak a kezdetén vagyunk az együttműködés és az enyhülés időszakának, hogy még mindig sok a konfliktus és vannak feszültségek a világ különböző térségeiben, hogy még mindig jelentős erők működnek, amelyek veszélyeztethetik az enyhülést és újból súlyosabbá tehetik a nemzetközi helyzetet, fenyegethetik a békét és a népek biztonságát. A záróokmányban foglaltakat elemezve Ceausescu többek között kijelentette: Románia megítélése szerint rendkívül nagy jelentőséggel bír az a tény, hogy közös egyetértéssel olyan rendelkezéseket fogadtunk el, amelyeknek célja a kölcsönös bizalom fokozása, továbbá az, hogy megnyissuk az utat újabb lépések előtt a leszerelés problémájának megoldása felé Európában. el az az érdeklődés, amelyet a konferencia a földközi-tengeri résztvevő államok és nem résztvevő államok közötti kapcsolatok iránt mutatott. „Reméljük — mondotta —, hogy a jelen konferencia eredményeképpen szorosabbá válik az együttműködés a világ e térsége biztonságának megszilárdításában is". „Az új út — amelyre Portugália több mint egy évvel ezelőtt lépett — folytatta pz államfő — tette lehetővé Portugália tevékeny részvételét a konferencia munkájának utolsó szakaszában. A helsinki csúcs- találkozó pedig az európai enyhülési politika-' orogresszív fejlődése nyomán vált lehetővé. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia helsinki zárószakaszának péntek délelőtti ülésén — Costa Gomes portugál államfő után — szólalt fel Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke. KS/D. NAPLÓ TELEFOTŐ FORD ELNÖK FELSZÓLALÁSA. Pénteken, az európai biztonsági és együttműködési konferencia helsinki zárószakaszának utolsó napján szólalt föl Gerald Ford, az Amerikai Egyesült Államok elnöke az értekezleten. A délelőtti ülés utolsó szónoka, Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, az európai biztonsági konferencia jelentőségét hangsúlyozva kiemelte: első ízben történt meg, hogy az európai kontinens országainak vezetői egy ilyen konferencián találkoztak annak érdekében, hogy egyetértésre jussanak jövőjüket, az együttműködés jövőjét, Európa biztonságát és békéjét illetően. Fordulat történt — folytatta Ceausescu — a hidegháború időszakáról, a feszültség és a konfrontáció politikájáról az együttműködés politikája felé, és ez a fordulat elindította az enyhülés folyamatát a nemzetközi politikában. Nem szabad azonban említés nélkül hagyA portugál államfő nagy érdeklődéssel várt beszédében ismételten megerősítette hazája külpolitikájának elveit. „Meghirdettük és világosan követtük és követjük a szuverén egyenjogúság, a mások bel- ügyeibe való be nem avatkozás és az összes népek önrendelkezési joga elismerése elveinek teljes tiszteletben tartásán alapuló külpolitikát” — hangsúlyozta. Leszögezte, hogy az európai biztonsági , és együttműködési értekezlet által jóváhagyott elvek összhangban vannak a portugál kormány politikájával. Sürgette, hogy Portugáliához hasonlóan a többi ország is alkalmazza ezeket az elveket a nemzetközi kapcsolatokban. Méltatta a konferencia záró- dokumentumában rögzített tíz alapelv értékét és jelentőségét. A magatartás szabályozóinak nevezte ezeket az elveket, amelyeket az összes résztvevő országoknak szigorúan be kell tartaniok. A katonai aspektusok jelentőségét abban jelölte meg, hogy az általános bizalom légkörének kialakításában kiindulópontul szolgálnak. „Az enyhülésnek — folytatta Costa Gomes — tükröződnie kell az összes emberek mindennapi életében”. Kijelentette, hogy Portugáliát nagy elégedettséggel tölti Gerald Ford a fegyveres erők csökkentéséről „Helsinki jelenlétem jelképezi — hangsúlyozta bevezetőben — hogy az Egyesült Államok a lehető legnagyobb mértékben érdekelt Európa jövőjében”. Az Egyesült Államok jövője függ Európa jövőjétől, s gazdasági felvirágzása, biztonsága mind szorosabban összefonódik Európa gazdasági prosperitásával és biztonságával — folytatta az amerikai elnök. — „Az Egyesült Államoknak ezért elhatározott szándéka, hogy teljes mértékben részt vesz Európa ügyeiben, s e konferencia eredményeit élő realitássá változtatja”. Ford Washington szövetségeseihez intézve szavait megnyugtatta őket afelől, hogy az Egyesült Államok továbbra is „partnerük" marad, akire támaszkodni lehet, majd azt fejtegette, hogy az európai stabilitás megköveteli, „az egyensúly fenntartását”. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok számára nem üres frázisok a konferencia által jóváhagyandó elvek. „Komolyan vesszük ezeket az elveket — mondotta. — Erőnket nem kímélve erőfeszítéseket teszünk a feszültség további csökkentésére, a még fennálló problémák megoldására”. A továbbiakban arról szólt, hogy Európában a katonai stabilitás révén sikerült fenntartani a békét, ám — mondotta „itt az ideje, hogy mindkét fél jelentős arányban csökkentse fegyveres erőit”. A Bécsben folyó haderőcsökkentési tárgyalásokról úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Kb,L>. NA, t.O illlkjiO Péntek délután aláírták Helsinkiben az európai biztonsági konferencia záróokmányát Képünk: (balról jobbra) Erich Honecker, Gerald Ford és Bruno Kreisky az aláírás pillanatában. Államok kész hozzájárulni e tárgyalások előbbreviteléhez, majd leszögezte: „A kölcsönös biztonságot megszilárdító megállapodás nemcsak megvalósítható, hanem alapvető fontosságú”. Bejelentette, hogy az Egyesült Államok erőteljesen igyekszik majd hozzájárulni a hadászati fegyverrendszerek további korlátozásáról szóló újabb megállapodás tető alá hozásához, ez szavai szerint változatlanul „az amerikai politika elsőrendű célja marad.” Ford elengedhetetlennek minősítette a béke megőrzését célzó közös erőfeszítéseket. Hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia szélesítheti a kelet—nyugati enyhülésben részt vevő országok körét. „Európában és másutt legyen mindenki szívügye az enyhülési folyamatban való részvétel — hangoztatta. — Ám az enyhülés csak akkor lehet sikeres, ha mindenki megérti, mit jelent jelenleg az enyhülés”. * Ezután Anton Buttigieg máltai miniszterelnökhelyettes, a máltai delegáció vezetője mondotta el beszédét. Amint az várható volt, túlnyomórészt a Földközi tenger medencéjének helyzetével foglalkozott. Megelégedéssel állapította meg, hogy az európai biztonsági értekezlet pénteken Helsinkiben aláírásra kerülő záróokmánya külön foglalkozik a mediterrán térséggel és ezt küldöttsége genfi tevékenységének tudta be. * A következő szónok, Joop den. Uyl holland miniszterelnök egyebek között hangsúlyozta : A biztonsági értekezlet befejeződése nem egyéb, mint valami újnak a kezdete. Egy olyan korszaknak a kezdete, amelyben eleget kell tennünk a Helsinkiben aláírásra kerülő záródokumentum rendelkezéseinek. Egyúttal valóra kell váltanunk az európai népek várakozásait és reményeit, amelyeket a dokumentumban foglaltakhoz fűznek. Ha a záróokmányban foglalt elveket és szándékokat átültetjük a gyakorlatba, akkor új légkör fog kialakulni Európában, mutatott rá a holland kormányfő. * André Saint-Mleux monacói miniszterelnök rövid beszédében kormánya nevében üdvözölte az aláírásra kerülő doku. mentumot és azt a tartós béke biztosítása újabb lehetőségének minősítette. ♦ Ezután Trygve Bratteli norvég miniszterelnök szólalt fel. Bevezetőül hangsúlyozta: ennek a konferenciának az összehívását az tette lehetővé, hogy jelentős javulás következett be az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyában, továbbá pozitív fejlődés ment végbe Európában a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatokban. A norvég kormányfő a továbbiakban utalt arra, hogy a nagyhatalmaknak különösen fontos szerepet kell játszaniuk és sajátos felelősséget viselnek a nemzetközi béke fenntartásában és biztosításában. Ahhoz, hogy Európában fennmaradhasson a béke és a biztonság, döntő jelentősége van annak, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió képes legyen folytatni az ésszerű és konstruktív együttműködést. A Nyugat-Ber- linre vonatkozó négyoldalú megállapodásnak és az NSZK, valamint a kelet-európai országok között létrejött szerződéseknek továbbra is igen nagy jelentőségük van az európai helyzet alakulása szempontjából — fűzte hozzá Bratteli, Norvégia — jelentette ki a továbbiakban Bratteli — ismételten hangsúlyozta, hogy az enyhülés folyamatát ki kell terjeszteni katonai területre is. A konferencia utáni teendőkkel foglalkozva a román küldöttség vezetője hangot adott annak a véleményének, hogy „az erre vonatkozó rendelkezések ugyan nem teljes mértékben elégítik ki a Román Szocialista Köztársaság kormányának várakozásait és az európai népek óhaját arra vonatkozóan, hogy a jövőben összehangolják a biztonság érdekében kifejtett erőfeszítéseiket, mégis az a véleményünk, hogy megfelelő kilátásokat nyitnak a tevékenység folytatására ezen a téren ... Romániának az a meggyőződése, hogy egy állandó szervezetet kellene létesíteni, amely biztosítaná, hogy folyamatosan konzultáljanak az európai országok közötti kapcsolatokban felmerülő fontosabb problémákról és fokozzák az együttműködést a kontinens biztonságának és békéjének teljesebbé tétele érdekében" — fejezte be beszédét Nicolae Ceausescu. A délelőtti ülés kevéssel 13.00 óra előtt (helyi idő) ért véget. Üj korszak Európa történelmében Harold Wilson brit kormányfő elnökletével délután, 15.18 órakor (helyi idő) megnyílt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet utolsó munkaülése. A délutáni ülés első szónoka, Walter Kieber liechtensteini miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az aláírásra kerülő záróokmány hosszú fáradozások eredménye, a diplomaták munkája, most véget ért, a következő feladat a gyakorlati megvalósitás, ami a kormányok, a kormányzati szervek, de minden egyes ember feladata is. Ezután Gian Luigi Berti san- marinói külügyi államtitkár (külügyminiszter) szólalt fel. Beszédében a biztonsági értekezlet sikeres befejezését „új korszak kezdetének” nevezte Európa történelmében. Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök beszédének alaphangja az volt, hogy többet várt az értekezlettől, mint amennyit ez valójában elért. „A 35 résztvevő ország egyetértésére, a kongresszusra alapuló záróokmány arra szolgál, hogy körülhatároljuk az 1975ben elérhető enyhülés lehetőségeit és határait." A péntek délutáni ülés, s egyben a konferencia utolsó szónoka Agostino Casaroli érsek, a Vatikán küldöttségének vezetője, az egyházi közügyek tanácsának titkára volt. Elöljáróban felolvasta VI. Pál pápának az európai biztonsági konferencia zárószakasza alkalmából hozzá intézett üzenetét, amelyben a római katolikus egyház feje üdvözletét küldi a konferencia résztvevőinek és reményét fejezi ki, hogy a béke megszilárdul Európában és kiterjed az egész világra. Casaroli érsek beszédében többek között hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági konferencia a legnagyobb kollektív erőfeszítés, amelyet az európai országok eddig valaha is tettek. Kiemelte a záróokmányban foglaltak jelentőségét és azok gyakorlati megvalósításának fontosságát. A vatikáni küldöttség vezetőjének felszólalásával délután 4.30 órakor véget ért az európai biztonsági és együttműködési értekezlet utolsó munkaülése. Magyar vezetők tárgyalásai Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Helsinkiben, a biztonsági és együttműködési értekezlet idején találkozott Erich Honecker- rel, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkárával. Megbeszélést folytattak országaik és pártjaik kétoldalú kapcsolatairól és az időszerű nemzetközi kérdésekről. A találkozó meleg elvtársi légkörben zajlott le. A Helsinkiben tartózkodó Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára találkozott Aarne Saarinennel, a Finn Kommunista Párt elnökével. Magyar részről jelen volt Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke és Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete. Finn részről a találkozón részt vett Vilié Pessi, a Finn Kommunista Párt tiszteletbeli elnöke, Olavi Hönninen, a Finn Kommunista Párt alelnö- ke, Anna-Liisa Hyvönnen, a Finn Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja és Olavi Pojkolai- nen, a Központi Bizottság külügyi titkára. A szívélyes elvtársi, baráti találkozón megvitatták a két testvérpárt együttműködése további erősítésének, valamint a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalomnak időszerű kérdéseit. Helsinkiben, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet színhelyén pénteken találkozóra került sor Púja Frigyes külügyminiszter és Henry Kissinger, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere között. A külügyminiszterek eszmecserét folytattok a két ország kapcsolatai és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Nagy János külügyminiszter-helyettes és Arthur Hartman európai ügyekkel megbízott külügyi államtitkár. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet alatt Helsinkiben találkozóra került sor Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Carlos Arias Navarro spanyol miniszterelnök között. Az eszmecsere során, amelyen részt vett Púja Frigyes külügyminiszter és Pedro Cortina y Mauri spanyol külügyminiszter, a két ország kapcsolatairól és nemzetközi kérdésekről volt szó. Kádár János találkozója újságírókkal A biztonsági konferencia péntek délelőtti ülésének szünetében Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a konferencián résztvevő magyar küldöttség vezetője újságírókkal találkozott és válaszolt kérdéseikre. A szovjet televízió tudósítójának adott nyilatkozatában méltatta a helsinki tanácskozás jelentőségét. Emlékeztetett arra, hogy sok évvel ezelőtt a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és a többi szocialista ország kezdeményezésére fogalmazódott meg az a gondolat, amelyet az 1969-es budapesti felhívásban intéztek Európa népeihez és e gondolat testet öltött és megvalósult. A Szovjetunió világpolitikai szerepét méltatva kiemelte, hogy milyen nagy megelégedéssel hallgatta valamennyi küldöttség Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárának beszédét. Nagy biztatás volt ez a jövőre nézve is, mert kifejeződött benne a szovjet nép közismert béketörekvése.
