Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-01 / 209. szám

Punantmi napló 1975. augusztus 1., péntek Leomlott a Sör­gyár kéménye Ipari és élelmiszergazdaság! kiállítás Ma nyílik a szolnoki vásár Munkatársunk telexjelentése Megbénult a termelés Szerdán este fél kilenc óra után néhány perccel különös robajra lettek figyelmesek a Szigeti úti városrész lakói. Ed­dig kiderítetlen okokból leom­lott a pécsi Pannónia Sörgyár 1908-ban épített negyvenöt méter magas kéménye. A szerencsétlenség kivizsgá­lása azonnal megkezdődött, s tegnap a kora délelőtti órák­ban Pécsre érkezett Varga Pál, a Söripari Vállalatok Trösztje vezérigazgatója, hogy tárgyalá­sokat folytasson a gyár veze­tőivel az ellátás további bizto­sításáról. A kéményomlásról, valamint a teendő intézkedé­sekről dr. Rugósi Endre, a Pannónia Sörgyár igazgatója a következőket mondotta. — A régi, valamint az új olajtüzelésű kazánok égéster­mékét elvezető kémény a ka­zánház tetejére omlott, ennek következtében beszakadt a te­tőzet. A régi kazónházat illet­ve a gyárudvar egy részét tég­latörmelék lepte el. A beren­dezésekben jelentős kár nem keletkezett, személyi sérülés szerencsére nem történt. Ennek ellenére arra kényszerültünk, hogy a termelést leállítsuk: né­hány napig nem üzemelhetnek a sör, illetve a kola palacko­zó gépsorok. Az ellátásban sajnos kisebb zavar várható, ám a bocsi valamint a kőbá­nyai sörgyáraktól Ígéretet kap­tunk arra, hogy addig is amig gyárunk nem termel, kisegítik a Pannónia Sörgyárat. A szárazföldi és vízi utak találkozásánál fek­vő, kedvező földrajzi adott­ságú város nevével először első Géza király 1075-ben kiadott oklevelében talál­kozhatunk: Zounok néven, s már ekkor megyeszékhely volt A ma hetvenezer la­kosú Tisza-parti város egész éven át tartó ren­dezvénysorozattal ünnepli jubileumát, méltó környe­zetben. Szolnok 900 esz­tendős. Ami a Baranyából érkezőt első pillanatban megfogja, az a gyorsütemű és nagy építke­zés. Legutóbb egy esztendeje voltam Szolnokon, látni: nap mint nap formálja a város ar­culatát. Átadták már az ország legkorszerűbb pályaudvarát — talán legszebb is — a város büszkélkedhet a vidék egyet­len aluljárójával. Rövidesen avatják az igen impozáns sportkombinátot is. S bizony Pécsen is elkelne a Pelikán szálló mása, amely tegnap dél­előtt az ipari és mezőgazdasá­gi kiállítás sajtótájékoztatójá­nak adott otthont. Az ünnepélyesen megnyíló s a pécsi vásárhoz hasonló se­regszemle a jubileumi rendez­vénysorozat része, az ipar és a mezőgazdaság 10 napos talál­kozója. Közel 150 vállalatnak és szövetkezetnek nyújt lehető­séget, hogy bemutassa termé­kei legjavát, s hogy mind a szakemberek, mind a nagykö­zönség számára tájékoztatót adjon a megye iparának és mezőgazdaságának az elmúlt 30 év fejlődéséről. A kiállítók a helybelieken kívül Békés, Hajdú, Csongrád, és Szabolcs megyéből érkeztek — baranyai nincs köztük. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne len­ne érdemes a Dunántúlról is átlátogatni, hiszen a vásárhoz kapcsolódó rendezvények kö­zött sok országos érdeklődés­re számottartó is akad. Hogy csak egyet említsünk, a szol­noki Galériában vasárnap megnyíló képzőművészeti kiállí­tás a Nemzeti Galéria és a bécsi Galéria ritkán látható kincseit tárja a látogatók elé. A kiállítás Szolnok után Bécs- be, majd Grácba utazik. Az ipari és élelmiszergaz- dasági vásár elsőízben nyitja meg kapuit. A résztvevő válla­latok, szövetkezetek a Tisza- parton, a pécsi vásárhoz ha­sonlóan általános iskolákban kaptak kiállító területet, mint­egy 30 ezer négyzetméteren. Sok kiállító — köztük a Tisza Bútorgyár, a Lehel Hűtőgép­gyár közvetlenül Pécsről érke­zett, s amint azt megtudtam, a vásár rendezői is a Mecsek alján gyűjtötték a tapasztala­tokat. A sajtótájékoztatón részt vett Kukri Béla, Szolnok város Ta­nácsának elnöke is. Elmondot­ta, hogy jelenleg 119 üzeme, vállalata van a városnak és a megye iparosítása is rohamlép­tekkel halad. Az Alföld iparo­sítása során megannyi nagy- vállalatot sikerült Szolnok me­gyében letelepíteni. Az egykor tisztán mezőgazdasági terüle­ten ma már 62 ezer fő — a munkaképes lakosságnak 53 Csontváry Kosztka Tivadar, a tragikus sorsú, csak halála után felfedezett nagy festő élete iga­zán filmre vagy képernyőre kí­vánkozik. A festő, akit az isteni küldetés meggyőződése már akkor eltöltött, amikor még el sem kezdett rajzolni vagy fes­teni, a maga útján csökönyö­sen és rendíthetetlenül haladó művész olyan figura, aki mű­vein túl is érdekes. Műveinek sorsa pedig hátborzongató: is­merjük a történetet, hogy ha­lála után a halhatatlan vász­nakat zsáknak, sátorponyvának készültek eladni, s ezt csak a Véletlen törvényszerűsége, az éppen akkor és ott felbukkanó művészetkedvelő ember közbe­lépése akadályozta meg. Csontváry (Jelenések égy fes­tő életéből) címmel augusztus 1-én este 20.50-kor közvetíti a televízió a színes tévéjáté­kot, amelyet Kovásznai György írt, Ráday Mihály operatőr fény­képezett és Várkonyi Gábor rendezett. Csontváryt Öze La­jos játssza, a népbiztoshelyet­százaléka dolgozik az ipar­ban, amely évente közel 20 milliárd forintot termel. A me­gye egyetlen monopolhelyzet­ben levő gyára a Hűtőgépgyár tavaly 417 ezer hűtőgépet gyártott, de például az ország kénsavtermelésének 75 száza­lékát - évi 600 ezer tonnát - is a megye adja. Ugyanakkor a rohamléptű iparosítás mellett a mezőgaz­daság sem maradt le. Évi 10 milliárd termelésével tartja ko­rábban kivívott tekintélyét. Az augusztus 10-ig nyitva- tartó vásárra eddig 15 ezer belépőjegy kelt el elővételben, ami a vásár iránt megnyilvánu­ló nagy érdeklődést bizonyítja. Végezetül egy dolgot a Szol­nokra utazni szándékozóknak: a MÁV 33 százalékos utazási kedvezményt biztosít a vásár időtartama alatt. Kozma Ferenc test Madaras József, és kitűnő színészek alakítják a többi sze­repet is. A tévéjátékban a Pé­csi Balett is szerepel Eck Imre koreográfiájával. A Magyar Televízió székhá­zában beszélgettünk Várkonyi Gáborral, a tévéjáték fiatal rendezőjével, pár nappal a film bemutatása előtt. — Nem hagyományos élet­rajzfilm a Csontváry. Hanem minek nevezhetnénk? — Azért kapta a Jelenések egy festő életéből alcímet, hogy hangsúlyozzuk, nem életrajz­filmről van szó. Csontváry éle­tének szubjektív megközelítése inkább, világszemléletének, gon­dolkodásmódjának és életének külső és belső konfliktusait akartuk inkább nyomon követ­ni. A tévéfilm öt epizódból áll. Az első rész (A tréfa) a kortárs művészek és Csontváry viszo­nyáról, a második (Az átok) a festő egy sikertelen kiállításá­ról, a harmadik (A monológ) a Tanácsköztársaság és a festő találkozásáról, a negyedik (A vízió) a festő haláláról és vé­gül az ötödik (Az árverés) a festő képeinek megmentéséről szól. Csendes, Cts«*!««! Ifi»... HP || mmßvmmß . .......■:• ............-: .................................................... ............. E gy tragikus sorsú festő élete Tévéjáték Csontváryról Szerdán megnyílt a „Minaret” Nyugodtan mondhatja bárki is: „ha akarom, most úgy ér­zem magam mintha Tokióban ülnék a magyar étteremben...” Ez így igaz. Ugyanis a tokiói magyar étterem asztalai és székei pontosan olyanok, mint amilyennel a megnyílt „Mina­ret” éttermet berendezte a pé­csi Nádor. Néhány hónappal ezelőtt hírt adtunk arról, hogy több belvá­rosi étteremmel együtt — a jö­vő szempontjából feltétlenül szükséges átalakítási munkák miatt — bezárt a Turist étterem is. A város vezetőivel született megállapodás értelmében a HUNGARHOTELS-hez tartozó Nádor vállalta, hogy a legfon­tosabb átalakításai és korszerű­sítési munkák elvégzése után újból üzemelteti a közkedvelt pécsi, Sallai utcai éttermet, — amely szerdán délben „Mina­ret” néven újból megnyílt. Közétkeztetést — a jelenlegi, ideiglenes körülmények között — nem vállalhatnak, de így is többszáz ebédelni, vacsorázni kívánó vendéget fogadhatnak, igényes és ízléses környezet­ben. A közeljövőben a belvá­ros egyik leszebb kerthelyisége is megnyílik a „Minaret” keze­lésében, ugyanitt s egy csen­des, családias, ebédelő-vacso- rázóhellyel ■ bővül az idegenfor­galmi szezonban nagy gondok­kal küszködő város. — Hogyan jutott szerep a Pécsi Balettnek? — A negyedik rész Csontváry agóniáját jeleníti meg. Körül­veszik kedves alakjai, a képek világa, kultikus, dinamikus for­mában. Ott vannak a Cédrust körültáncoló alakok, ezeket táncolja a Pécsi Balett együt­tese. Amikor felvetődött a gon­dolat, hogy táncban jelenítsük meg a Csontváry-kozmoszt, mindjárt az is evidens volt, hogy ezt a Pécsi Balettel kell megoldani. Szinte az egész együttes táncol a filmben, a koreográfiát Eck Imre készítet­te, igen jól. — Végül hadd mutassuk be kissé bővebben a rendezőt. — Magamról még keveset mondhatok, két és fél éve vé­geztem a főiskola film- és tv­rendező szakán. A tévé drámai osztályának munkatársa vagyok azóta. Majakovszkij Gőzfürdő­jét, Rákosy Gergely Tigrisugrá­sát, Szuhovo—Kobilin ügyes ügyek-jét és a Csontváryt csi­náltam eddig. Most már Zsol­dos Péter A feladat című mű­vén dolgozom, ami egy három­részes sci-fi lesz, és nagyon iz­galmas munka ... h. e. Ülést tartott a Minisztertanács • Jól halad a közúti jármű- gyártási program teljesítése • Teljesül a földgáz­felhasználási terv • A vállalatoknál bevezetik az építési adót A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta Ja­mes Callaghan-nek, Nagy Bri­tannia és Észak-írország Egye­sült Királyság külügyminiszteré­nek július 28—29-én hazánk­ban tett hivatalos látogatásá­ról szóló jelentést. A konstruk­tív légkörű megbeszélések a két ország közötti kapcsolatok fej­lesztésének új lehetőségeit tár­ták fel. A Minisztertanács a je­lentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. Az Országos Tervhivatal el­nöke jelentést tett az V. ötéves népgazdasági terv kidolgozásá­nak állásáról. Beszámolt arról, hogy a tervezés az eltelt hó­napokban a kormány januári határozata és irányelvei alap­ján a megfelelő ütemben folyt. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a beszámolót és határozatot hozott a terv kidolgozásával kapcsolatos to­vábbi munkálatokra. A kohó- és gépipari minisz­ter jelentést tett a közúti jár­műgyártási program II. szaka­szának eddigi megvalósításá­ról. Tájékoztatta a Miniszterta­nácsot, hogy az érdekelt hat vállalat a kiemelt termékek ter­melési előirányzatait jórészt túl­teljesítette. Dinamikusan, a gépipari átlagot meghaladóan növekedett a termelésük és ennek nyomán az exportjuk. A kormány a beszámolót jóváha­gyólag tudomásul vette és ha­tározatot hozott a további teen­dőkre. A kormány megtárgyalta a nehézipari miniszter jelentését a földgázfelhasználás központi fejlesztési programjának 1974. végéig megvalósított, illetve 1975. végéig várható teljesíté­séről. Megállapította, hogy a földgáz részesedése a népgaz­daság energiaellátásában a program előirányzatának meg­felelően alakult. A felhaszná­lásban emelkedett a lakosság és a vegyipar részesedése, csök­kent a kohászaté és a gépiparé. A Minisztertanács e jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Utasította az érdekelt szerveket, hogy működjenek együtt a program V. ötéves tervidőszak­ra vonatkozó célkitűzései meg­határozásában. Az Országos Tervhivatal el­nöke tájékoztatta a Miniszter- tanácsot a budapesti agglome­ráció ipara szelektív és inten­zív fejlesztésének szabályozásá­ról. A kormány a pénzügyminisz­ter javaslatára határozatot ho­zott az építési adó bevezetésé­re. 1976. január 1-től a válla­latok — fejlesztési forrásaik felhasználásának tervszerű be­folyásolása érdekében — a sa­ját döntési körükben fellépő fejlesztési építési-szerelési költ­ségek után építési adót fizet­nek. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Del-uietnamí békeharcosok Az Országos Béketanócs meghívására Magyarországra érkezett a Dél-Vietnami Köz­társaság békeharcosainak 13 főből álló csoportja. Vietnami vendégeink a Pécsi Szénbá­nyák Vállalat harkányi üdülő­jébe érkeztek pihenni. Tartóz­kodásuk során megismerked­nek szocialista építőmunkánk eredményeivel és a magyar békemozgalom tevékenységé­vel is. Szőlő és bor a kisgrafikákort A nemes borok élvezői sze­rint nem mindegy milyen üveg­ből, milyen pohárból fogyaszt­ják Bacchus ajándékát. Minél finomabb a bor, annál inkább illik megtisztelni — mondják. Tény, hogy az utóbbi időben a borok a korábbinál elegánsabb palackozásúak, címkéik egyre díszesebbek. A borcímkéket grafikusok készítik, nagy részük önálló műalkotásként is meg­állná a helyét. A borcímkékről megismerhető a hely, ahol a palack tartalma termett, meg­tudhatjuk mik az ital legfonto­sabb jellemzői, vagyis hogy mi­lyen a bor jellege és jelleme. Az elmúlt néhány évalatt tete­mes mennyiségű borcímkének szánt grafika született, és a kisgrafikák témája egyébként is nemegyszer a szőlő és a bor — mint azt a FEK-galériában ma 16 órakor megnyíló kiállítás cí­me is jelzi. A kiállítást a Bara­nya megyei Tanács művelődés- ügyi osztálya és a Kisgrafika Barátok Köre pécsi csoportja rendezte. Megtekinthető a FÉK nyitvatartási idejében. ■pfifliB i I m i m ü liiii w < %TTj liiT« r-jpf•: fl 3 d f? >2 ZTi m%

Next

/
Oldalképek
Tartalom