Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-01 / 209. szám
1975. augusztus 1., péntek Dünantult napló Á devizahozam 80 $zá^aíéka a tőkés országokból származik Hetente hétszer 8 oldaton Két napon át Pécs volt a magyar közlekedés fellegvára. A közelmúltban ugyanis a baranyai megyeszékhely adott otthont a VI. országos közlekedésgazdasági konferenciának. A tanácskozás munkájában részt- vettek: a MÁV, a VOLÁN, a MAHART, a MALÉV szakemberei, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vezető munkatársai. Sorozatunk utolsó interjúját Lénárt Györggyel, a MALÉV vezérigazgatójával készítettük.- A Magyar Légiközlekedési Vállalat forgalmát nemzetközi járatain bonyolítja le. Következésképpen nem részese a hazai személy- és áruszállításnak. Ebből adódik a kérdés: a MALÉV besorolható-e egyáltalán a magyar közlekedési rendszerbe?- Véleményünk szerint a légi közlekedés jelentőségét csak népgazdasági szinten szabad és kell megítélni. Hadd idézzek az 1968 októberében elfogadott közlekedéspolitikai koncepcióból, amely a MALÉV feladatait a következőkben határozta meg „ . . . A légi közlekedés nemzetközi devizaszerző — személy- és áruszállítási — feladatai növekedtek. A belföldi légi szállítás fenntartása . . . szükségtelen és gazdaságtalan.” A koncepció a légi közlekedés feladatát tehát nem valamilyen meghatározott közlekedési cél tejesítésében, hanem a devizatermelésben jelölte meg, következésképpen a légi közlekedés népgazdasági jelentőségének elbírálásakor is abból kell kiindulni, hogv ezt a feladatát hoqyan teljesítette. Ám az alapvető szemoont mindenkor a repülésbiztonság követelményeinek maximális szem előtt tartása, valamint a szolgáltatások színvonalának folyamatos iavítása, A MALÉV, a néoqazdasóg által szabott feladatokat az elmúlt nyolc évben iqen szép eredményekkel oldotta men. A negvedik ötéves terv utolsó előtti évére összes devizahozamuk közel 1234 millió deviza forintra nőtt. Ez az 1966-os évhez hasonlítva, 2,6- szeres növekedésnek felel meg. A devizahozam nyolcvan százaléka a tőkés országokból, a fennmaradó húsz százalék De- dig a szocialista országokból származik. Ebből már érzékelhető az is. hogy a vállalat tonnakilométerben mért teliesít- ményénél a nyugati orszáqok játsszák a meghatározó szerepet.- A tőkés országokban lejátszódó infláció, gondolom érintette a MALÉV devizagazdálkodását is.- A dollár inflálódása egyenes következményeként nyugaton emelkedett a szolgáltatások, valamint a termékek ára, ami megnövelte a MALÉV devizaköltségeit. Következésképpen szembe kellett néznünk a bevételek csökkenésével. A dollár leértékelések, az árfolyamváltozások hatása mellett azonban megéreztük a tőkés üzemanyagár emelkedést is. A két éve, illetve az elmúlt esztendőben végrehajtott drasztikus intézkedések következtében egyes nyugati országokban 200-300 százalékkal emelték az üzemanyagok árait. Ez devizahozamunk csökkenését eredményezte volna, ha a végrehajtott tarifaemeléssel nem ellensúlyoznánk az üzemanyagok árnövekedését.- A légi közlekedéssel szemben támasztott követelményekből lakad, hogy tevékenységük alapvetően decentrikus. Mit várnak, pontosabban- hogyan logalmazódott meg a MALÉV állal kidolgozott V. ötéves tervben ez a leiadat? — Az elkövetkezendő öt évben, tehát 1980-ig 273 millió devizaforint kitermelését irányoztuk elő: természetesen a A Ferihegyi repülőtéren indulás előtt a TU—154-es gép. dollár ,,kitermelés” költségének folyamatos csökkentése mellett.- Végezetül még egy kérdést! Hány országgal tart kapcsolatot a MALÉV? Pontosabban hány járatunk van? — Amíg 1966-ban 23 ország 29 városát érintették a vállalat gépei, addig az elmúlt esztendőben mór 27 ország 38 városával volt közvetlen légi ösz- szeköttetésünk. Salamon Gyula A Megyei Tanács egészség- ügyi osztályán úgy nyilatkoztak, hogy szívesen biztosítanának státust a siklósiaknak. A kórház igazgatója szerint a nagyközség ez év végére tudna lakást adni. Ezek szerint már csak gyermekorvost kell találni. Siklós előbb-utóbb várossá nő. De ehhez nagyobb .keretet kell biztosítani a gyógyítás részére is. Már elkészült egy húszmillió forintos rekonstrukció beruházási programja. Ennek kell helyet szorítani az ötödik ötéves tervben. Ha az építésnek legalább az első fázisa elkészülhetne a közeljövőben, tíz új ággyal lehetne bővíteni a szülészeti és a gyermekosztályt is. Ez adna megnyugtató megoldást a jelenlegi helyzetre. Néhány nappal ezelőtt teljesült a járás régi . óhaja, a szemészeti osztály megkezdte a rendelést. Az egymillió forintos beruházás elkészültéhez nagy segítséget adott a Megyei Tanács, a Nagyközségi Tanács, a különböző gazdasági szervek, közöttük a BCM, a Községgazdálkodási Vállalat és a határőrség. A szemészeti rendelő műszerezettségét egy klinika is megirigyelhetné, nem kell a környékbelieknek Pécsre utazni. Érthető az örömük. Igaz, ebbe az örömbe egy kis üröm vegyül, mert az SZTK-recepteket csak a megyeszékhelyen tudják beváltani. Volna pedig megoldás. A nagyközségben van egy látszerész, aki szívesen az OFOTÉRT rendelkezésére bocsátaná üzletét és szaktudását. Ehhez a társadalombiztosítási igazgatóság is hozzájárul. Reméljük az OFOTÉRT is figyelembe veszi a járás lakóinak érdekét. Kurucz Gyula Korszerűsíteni kellene a siklósi kórházat Szemorvos — helyben Lehetőségei határához érkezett a siklósi kórház gyermek- gyógyászati osztálya. A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága elé került jelentés megállapítása szerint is: „a Siklósi Járási Kórház a megnövekedett követelményeknek nehezen tud eleget tenni, a korszerűtlen állagú épülettömbjei és az elégtelen férőhely ellátottsága miatt.” Hamar $zük tett Egy régi kocsmaépületből alakították ki még 1959-ben a kórház 30 ágyas gyermekosztályát, itt kapott helyet a gyermek szakrendelés is. Nagyon nagy szükség volt akkor erre, méltán örültek az egész siklósi járásban. Azóta tizenhat év telt el, s ez idő alatt jóformán csak a betegek száma emelkedett. Dr. Horváth Lajos, a kórház igazgató főorvosa pontos statisztikákkal bizonyítja, hogy valóban csaknem emberfeletti munkát igényel a megfelelő orvosi ellátás biztosítása. — 1960-ban 8400 gyermek jelent meg a szakrendeléseken. Tavaly már több. mint harminc és félezren voltak. Igaz, hogy közben emelkedett a rendelési órák száma, de ez csak bizonyos határok között történhet. Annál is inkább, mert az eltelt idő alatt változatlanul az osztályvezető főorvossal együtt hárman látják el a gyógyítási feladatokat.- Az idei első félév minden eddigin túltett. Pontosan 17 628 gyermek betegünk volt. Egy betegre 3,9 perc idő jut. Ehhez nem kell kommentár.- Ráadásul nagyon sok a külföldi — teszi hozzá dr. Weber Mária, az osztály főorvosnője - hiszen Harkányból is ide hozzák a betegeket. Németül még csak elboldogulok, de más nyelven nagyon nehezen értjük meg egymást. A magyarázkodással pedig sok idő eltelik. Az ágyak átlagos kihasználtsága 93 százalékos. Ha egy járvány ütné fel fejét, nagyon nehéz helyzetbe kerülnének. Jelenleg 35 ággyal rendelkezik a gyermek osztály. Ami 111 A két gyermekszakorvos — gyakran a főorvos is besegít —, kétnaponként kénytelen ügyeletet tartani. Ehhez csak annyit, hogy mindketten családanyák, akik Pécsről járnak Siklósra. A pillanatnyi helyzeten sokat segítene, ha még egy gyermekorvost kapna a kórház. Erb János felvételei ICopcsolntiJilc 27 ország 38 unrosäual Interjú Lénárt Györggyel, a MALÉV vezérigazgatójával Változások lapunk szerkesztésében A Dunántúli Napló olvasóihoz! A z MSZMP Központi Bizottságának 1974. decemberi és 1975. júliusi üléseinek határozatai — többek között — felhívták a figyelmet az ésszerű takcrékossóg szükségességére. Az elmúlt hónapokban tájékoztattuk olvasóinkat azokról a vállalati, üzemi tervekről, melyek arra hivatottak, hogy a munkaerővel, a nyersanyagokkal, energiával körültekintőbben gazdálkodjanak, a felesleges kiadásokat elkerüljék. Mindenkinek a maga területén kell felmérnie, milyen intézkedések szolgálják eredményesen a Központi Bizottság határozatának végrehajtását. A napilapok példányszáma, oldalterjedelme az elmúlt években rohamosan megnövekedett. Az előállításukhoz szükséges papírmennyiséget csak imortból lehet biztosítani. Az újságok nyomására alkalmas papír megvásárlására államunk igen sok devizát fordít, ugyanakkor a lapok előállítását dotációban részesíti, magára vállalva a papírárak jelentős részét. Országunk gazdasági helyzete késztet bennünket is arra, hogy mától kezdve kisebb oldalterjedelemben jelenjünk meg. A Dunántúli Napló ezután a hét valamennyi napján 8 oldalas lesz1 Az elmúlt év novemberétől megjelenő Hétvége című szombati mellékletünk megszűnik, így hetente 8 oldallal csökken lapunk terjedelme. A Dunántúli Napló a jövőben átlagosan 84 ezer példányban jelenik meg. Ez a megyei lapok között a legnagyobb példányszám. A Hétfői Dunántúli Napló továbbra is, mint az egyetlen vidéki hétfői lap jelenik meg, 43 ezer példányban. A példányszám meghatározása nem jelent korlátozást az előfizetés terén. A Hétfői Dunántúli Naplót változatlanul utcai árusításban terjesztjük, Baranyán kívül, Tolna, Somogy és Zala megyékben is. A Dunántúli Napló előfizetői és árus példányainak ára augusztus 1. után is változatlan marad. A szerkesztésben változatlanul arra törekszünk, hogy a lap mindazokat a tulajdonságait megőrizze, melyek kivívták olvasóink elismerését, amiért szívesen vásárolták a Dunántúli Naplót. Továbbra is frissen akarunk tájékoztatni a nemzetközi, a belpolitikai és a megyei eseményekről. Figyelemmel kísérjük megyénk fejlődését, dolgozóink alkotó munkáját, közéleti tevékenységét, írásainkkal szolgálni akarjuk a haladást, bírálni a fejlődést gátló jelenségeket. Az a célunk, hogy mindazok az információk, melyek a mindennapi életben való eligazodást segítették, továbbra is megtalálhatók legyenek lapunkban. Eddig főleg szombati mellékletünkben közöltünk olvasmányos, érdekes írásokat. Ezután a lap 6. oldalain, a hét különböző napjaira elosztva közöljük majd ezeket, továbbra is ápolva hagyományainkat, bemutatva szülőföldünket, megyénket, figyelemmel kísérve művészeti életünket, a közművelődést, helyet biztosítva verseknek, prózai írásoknak is. Továbbra is megtalálják majd olvasóink hagyományos rovatainkat, az Úton-t, a bélyeggyűjtést, a horgászatot, a Toll. seprűt és a növényvédelmi tanácsadást. Közreadjuk a hozzánk érkezett közérdekű leveleket, az illetékesek válaszait, megtartjuk a jogi tanácsadónkat. Foglalkozunk lakáskultúrával, népesedéspolitikai kérdésekkel, beszámolunk a legújabb tudományos és technikai érdekességekről. Sok olvasónk igényelte a megszokott Anyakönyv rovatunkat, a Heti rádió- és televízióműsort, a folytatásos regényeket, ezeknek a jövőben is helyet biztosítunk a lapban. v R eméljük, hogy a Dunántúli Napló előfizetői és vásárlói megértik elhatározásunkat és a csökkent oldalterjedelmen belül is megtalálják mindazt, amiért kedvelték az újságot, elfogadják törekvéseinket, a szerkesztési változásokat. Szívesen fogadjuk a jövőben is észrevételeiket, tanácsaikat, melyekkel mindig hozzájárultak lapunk színvonalának javulásához. Szerkesztőségünk legfontosabb feladatai egyikének tartja, hogy a jövőben is széleskörűen kielégítse nagyszámú olvasóinak sokirányú igényét. Mitzki Ervin Nyár és a gyógyszertárak Uj gyógyszertár a Rókus utcában ,,A gy ágyszertár engedéllyel bizonytalan ideig zárva! Az itt maradt gyógyszerek átvehetők a 10/9. gyszt. Munkácsy M. u. 4. sz.” Ez a felirat olvasható az Aradi vértanúk útja 1. szám alatti gyógyszertár kirakatában. Pécs más körzetéből is kaptunk jelzést; az ismert patika ajtaja egész nap csukva. Tájékoztatásért a Baranya megyei Gyógyszertári Központ vezetőségéhez fordultunk. Elmondták; a pécsi gyógyszerészek körében váratlanul bekövetkezett létszámcsökkenés (szülés, betegség stb.) a kidolgozott szabadságolási tervüket teljesen felborította. A Gyógyszertári Központ annak érdekében, hogy a lakosság gyógyszerellátását a kulcs- fontosságú helyeken zavartalanul biztosítani tudja - felettes hatósága engedélyével — az Aradi vértanúk útja 1. szám alatti 10/15-ös számú patikát (melynek kirakatában a bekezdésben irt szöveg található) mivel szanálásra van ítélve, továbbá a Zsolnay Vilmos utcai 10/11-es, valamint az Endresz György utcai 10/55-ös gyógyszertáraikat július 1-től augusztus 31-ig zárva tartja. A gyógyszertárak szabadságon nem levő dolgozóit a Munkácsy Mihály utcai 10/9-es számú, illetve a Veress Endre utcai 10/7- es számú rendelőintézeti gyógyszertárakba irányították. Pécs város gyógyszerellátását a Rókus utcában megnyílt, nagy forgalmat lebonyolítani képes 10/56-os gyógyszertár jelentősen javítja. Ennek a gyógyszertárnak a forgalma önmagában több mint két ideiglenesen bezárt gyógyszertáré együtt. Terveikről. A Gyógyszertári Központ — várhatóan 1976-ban — átveszi az építőipartól a készülő kertvárosi 10/57-es számú gyógyszertárat. Az V. ötéves tervben pedig felépül a Jurisics Miklós utcában az új — az Aradi vértanúk utcai helyett létesítendő — gyógyszertár. N. I. A lehetőségek határán a gyermekgyógyászat
