Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-01 / 209. szám

•ib. t­Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 209. szám 1975. augusztus 1., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Folytatta munkáját az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakasza fl Magyar Népköztársaság rendíltieletlen híve a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének Gustav Húsoknak, a CSKP KB főtitkárának, a csehszlovák küldöttség vezetőjének felszólalásá­val folytatta munkáját csütörtökön délelőtt helyi idő szerint néhány perc­cel fél tíz után a Finlan­dia palota nagytermében az európai biztonsági ér­tekezlet zárószakasza. Az ülésen Joszip Broz Tito jugoszláv államfő elnö­költ. A délelőtti ülés szóno­kai voltak: Edward Gie- rek, a LEMP KB első tit­kára, Valery Giscard d’Es- taing francia köztársasá­gi elnök, Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitká­ra, Liam Cosgrave ír mi­niszterelnök, Makariosz érsek, a Ciprusi Köztársa­ság elnöke és Kádár Já­nos, az MSZMP KB első titkára, a magyar delegá­ció vezetője. Kádár János elvtárs felszólalása Helsinkiben küldötteket, az értekezlet min­den résztvevőjét. Minden kül­döttségnek jó munkát, az érte­kezletnek teljes sikert kívánok. A Magyar Népköztársaság és a magyar nép nevében köszö­netét mondok a Szovjetunió, valamennyi európai ország, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada vezetőinek és kor­mányzatának, hogy felelősen hozzájárultak az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet létrejöttéhez. Szívből köszöntőm a fáradhatatlan, ál­dozatkész munkájukért nagyra- becsült házigazdáinkat, Urho Kekkonen urat, a Finn Köztár­saság elnökét, a finn kormányt, Helsinki város vezetőit, a test­véri finn népet. A béke népünk életbevágó érdeke Elnök Elvtárs! Tisztelt Küldöttek! A magyar közvélemény kez­dettől fogva figyelemmel kísér­te és aktívan támogatta az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet tevékenysé­gét. Történelmi jelentőségűnek tartjuk, hogy a közös erőfeszí­tés nem volt hiábavaló, az ösz- szes érdekelt egyetértésével most összeült a biztonsági ér­tekezlet legfelsőbb szintű záró szakasza. A népek várakozá­sait, egy jobb jövő iránti re­ménységeit fejezi ki, és kétség­telen, hogy Európa történelmé­nek új, fontos lapját írja ez a tanácskozás. A magyar * küldöttség nevé­ben tisztelettel köszöntőm a Tisztelt Küldöttek! Mi annak a magyar népnek a küldötteiként veszünk részt ezen a történelmi jelentőségű tanácskozáson, amely államot alapítva 1100 éve él a Duna— Tisza táján, Európa közepén, így múltunk és jövőnk egyaránt az itt élő népek sorsához kö­tődik. Meggyőződésünk, hogy Eu­rópa minden népének legfőbb kívánsága a béke. Ha lehetsé­ges, még fokozottabban így van ez a magyar nép eseté­ben, amely évszázadokon át a hadak útjának kereszteződési pontján élt és mérhetetlen vér­áldozatokat hozott, hogy fenn­maradhasson és megőrizze ál­lamát a fenyegető pusztulás­sal szemben. Századunkban, az első világháború hiábavaló áldozatai után a vesztes Ma­gyarország területe a korábbi­nak egyharmadára csökkent, a második világháborúban, urai bűnéből a rossz oldalon vérez- ve, elvesztette felnőtt lakossá­gának 8 százalékát és az or­szág romhalmazzá vált. A magyar nép sorsa harminc évvel ezelőtt, az antifasiszta koalíció történelmi győzelmé­nek és annak következtében, hogy a szovjet -dsereg, a ve­le együtt küzdőkul, kiűzte ha­zánk területéről a fasiszta megszálló hadakat, új, jó for­dulatot vett. Azóta békében él a magyar nép, visszanyerve nemzeti függetlenségét és ál­lami szuverenitását, szilárdan és eltökélten halad magavá­lasztotta útján, s ma a fejleti szocialista társadalmat építi. Történelmünkből mi levontuk a szükséges tanulságokat. Min­denki megértheti, hogy a szo­cialista Magyar Népköztársa­ság számára az európai népek békéje, biztonsága, barátsága és együttműködése nem pusz­tán szavakat jelent, hanem szi­lárd elveken, súlyos történelmi tapasztalatokon nyugvó, hosz- szútávú politikát, és a magyar nép életbevágó érdekeit feje­zi ki. Tisztelt Küldöttek! Közismertek az európai né­pek múltbeli szenvedései, a két világháború rettenetes pusztí­tásai, az a tény, hogy a két vi­lágháború földrészünkön rob­bant ki. Mindez, de legfőkép­pen azt figyelembe véve, hogy a felhalmozott korszerű fegyve­rek konfliktus esetén eddig so­ha nem látott szörnyűséggel és pusztulással fenyegetik Európa és a világ népeit, minden or­szág felelős tényezőinek haté­konyan hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az utóbbi időben mutatkozó enyhülés tartós, a béke biztosított és szilárd le­gyen. Ügy véljük, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményességétől, és a jelen értekezlet szellemé­ben végzendő további munká­tól függ népeink, földrészünk, Európa, és nem túlzás ha azt mondjuk, nem kis mértékben az e> ,beriség jövője. Az álta­lunk képviselt népek- reménye az, hogy az értekezlet jó mun­kát végez és a jövendő a béke lesz. A magyar küldöttség azt a megbízást kapta, hogy já­ruljon hozzá az értekezlet sike­réhez. Igyekszünk e megbízás­nak eleget tenni. A Magyar Népköztársaság rendíthetetlen híve a különbö­ző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élé­sének. A Szovjetunióval és más szocialista országokkal együtt egyik kezdeményezője és alá­írója volt az 1969-es budapes­ti felhívásnak, amely javasolta az európai biztonsági értekez­let összehívását. Szövetségese­inkkel együtt azóta is mindent megtettünk az értekezlet létre­jöttéért. Képviselőink mindvé­gig részt vettek az előkészítő munkálatokban és a jelen ér­tekezlet elé aláírásra beter­jesztett okmány kidolgozásá­ban. Üdvözöljük a Szovjetunió és az USA javuló kapcsolatát Tisztelt Küldöttek! A Magyar Népköztársaság ázt vallja, hogy mindent meg kell tenni a fegyveres összeüt­közésekkel fenyegető kérdések békés megoldására, a háború, egy új világháború lehetőségé­nek kiküszöbölése érdekében. üdvözöljük, és a nemzetközi enyhülés szempontjából meg­határozónak tekintjük a Szov­jetunió és az Amerikai Egyesült KS/D. NAPLÖ TELEFOTÖ Kádár János felszólalása a helsinki EBK-n. Államok kapcsolatainak javu­lását, megállapodásukat és további tárgyalásaikat a stra­tégiai támadó fegyverek korlá­tozásáról. Minden józanul gondolkodó ember látja, hogy az emberi­ség fejlődésének jelen szaka­szában a világháború elkerülé­sének nincs más reális és el­fogadható alternatívája mint a békés egymás mellett élés, a vitás kérdések tárgyalások út­ján való rendezése, — a fegy­verkezési verseny megállítása, a fegyverzetek korlátozása, majd a leszerelés, az államok rendezett viszonya, a közös ér­dekű kérdésekben az együtt­működés, a népek közeledése és barátsága. A Magyar Népköztársaság ennek tudatában és szellemé ben építi nemzetközi kapcso tatait, tevékenykedik az Egye sült Nemzetek Szervezetében, s közel hatszáz más nemzetközi szervezetben. Az értekezlet okmánya az európai biztonság sok és bo­nyolult kérdését tárgyalja. A magyar küldöttség kiemelkedő fontosságúnak tartja az álla­mok kapcsolatait és együttmű­ködését szabályozó elvek rög­zítését. Az értekezlet munká­jában részt vesz 35 szuverén ál­lam, köztük vannak nagy és kis államok, iparilag fejlettek és kevésbé fejlettek, szocialista és nem szocialista, elkötelezett és el nem kötelezett orszá­gok, semleges államok. Az ál­lamok kapcsolatait szabályozó elvek — mint a szuverén egyen­lőség, az erőszaktól való tar­tózkodás, a határok sérthetet­lensége és a többi alapelv — tiszteletben tartása és gyakor­lati érvényesülése megfelel a részt vevő különböző államok érdekeinek, biztosítja a békét. Betartásukkal száműzhetjük földrészünkről a háborút, a fegyveres konfliktusokat. A Magyar Népköztársaság kész ezeknek az elveknek következe­tes betartására. A magyar kormány úgy véli, hogy az államok kapcsolatai­nak a biztonsági értekezlet ál­tal történő elvi rendezése, ezen elvek gyakorlati érvénye­sülése erősíti a politikai bizal­mat, s ez megkönnyíti az euró­pai fegyveres erők és azok fegyverzetének ésszerű, az egyenlő biztonság elvét figye­lembe vevő csökkentését is. Hazánk kész az együttműködés fejlesztésére Magyar részről üdvözöljük a tudományos, a gazdasági és a kereskedelmi együttműködés­re kidolgozott ajánlásokat is. Magyarország ma is kiterjedt gazdasági kapcsolatot tart fenn Európa sok országával, és részt vesz a nemzetközi gaz­dasági munkamegosztásban. A Magyar Népköztársaság elvi okokból híve és adottságai miatt érdekelt is abban, hogy a nemzetközi gazdasági együtt­működés a jövőben tovább szélesedjék. Ügy véljük, hogy általában az államok, s külö­nösen a különböző társadalmi rendszerű országok politikai kapcsolatait szilárdan alátá­masztja a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés. Folytatta tanácskozását az európai biztonsági és együttműködési konferencia helsinki záró szakasza. Az ülésterem panorámája. Magyarország kész a hátrá­nyos megkülönböztetésektől mentes, kölcsönösen előnyös, hosszútávú megegyezésekkel is szabályozott gazdasági együtt, működésre mindazon országok­kal, amelyek maguk is érde­keltek abban. Tisztelt Küldöttek! ^ Az értekezlet előkészítése sok vitával járt, ezért sok munkát és időt kívánt az ajánlások ki­dolgozása az európai országok kulturális együttműködésére, az információk, az emberi kapcso­latok bővítésére és bizonyos humanitárius kérdések megol­dására. A Magyar Népköztár­saság kész az e kérdésekre vonatkozó ajánlások elfogadá­sára is és az e téren fennálló kapcsolatok fejlesztésére. A magyar kormány meggyő­ződése, hogy a békés egymás mellett élés, a népek közeledé­se és barátsága feltételezi, egyben lehetővé is teszi az ál­lamok tevékeny együttműködé­sét a tudományok, a közokta­tás, a kultúra és a tájékozta­tás terén. Az egyetemes tudo­mánynak, az emberiség javát szolgáló együttműködésnek ra­gyogó, nyilvánvalóan mindnyá­junknak sokat mondó példája volt a Szojuz—Apollo űrhajók kiválóan véghezvitt közös prog­ramja. A magyar társadalom az emberi kultúra minden valódi értékét a sajátjának tekinti. Az egyetemes emberi kultúra köz­kinccsé tételét a gyakorlatban megvalósítjuk, amikor Dante, Shakespeare, Moliere, Goethe, (Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom