Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-18 / 195. szám
1975. július 18., péntek Dunántúlt napló 3 Megnőttek a szállítási teljesítmények (J.J Hz év vénére befejeződik a tehergépkocsi-park rekonstrukciója K ét napon át Pécs volt a magyar közlekedés fellegvára. A közelmúltban ugyanis a baranyai megyeszékhely adott otthont a VI. országos közlekedés-gazdasági konferenciának. A tanácskozás munkájában részt vettek a MÁV, a VOLÁN, a MAHART, a MALÉV szakemberei, valamint a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium vezető munkatársai, ötrészes sorozatunk harmadik írásában a VOLÁN Tröszt és vállalatai helyzetével foglalkozunk. A kérdésekre Tapolczai Kálmán, a VOLÁN Tröszt vezérigazgatója válaszol. Beszélgetés Tapolczai Kálmánná/, a Volán Tröszt vezérigazgatójával Kismamáknak Több, szebb ruha, cipő A Belkereskedelmi Minisztérium ruházati kereskedelmi főosztálya megvizsgálta a népesedéspolitikai határozat kereskedelmi végrehajtását, ezen belül a kismamák speciális ruházati ellátásának helyzetét, idei várható alakulását. Megállapították egyebek között, hogy míg az elmúlt években a kismama felső- ruházati cikkek kínálata nem volt megfelelő, rneny- nyiségben és választékban egyaránt elmaradt az igényektől, a múlt évben örvendetesen változott a helyzet. A minisztérium kezdeményezésére a Minta Ktsz a kismamáknak 45 modellből álló kollekciót készített, amelyből a kereskedelmi vállalatok sokat hoztak forgalomba. Ebben az évben 68 százalékkal több kismama ruházati cikket hoz forgalomba a kereskedelem. A ruhák többsége korszerű, könnyen kezelhető alapanyagból készült, 63,5 százalékuk 500 forintnál olcsóbb. Hasonlóan kedvezően változott a kismamacipő kínálat. Az idén több mint 800 ezer pár kismamacipő kerül forgalomba — az első félévben 610 ezer pár állt rendelkezésre - s ez a mennyiség csaknem négyszerese a várhatóan szülő anyáknak, így elegendőnek látszik még akkor is, ha nemcsak a kismamák, hanem az álló foglalkozásúak is vásárolják munkacipőnek. 0 A nagy ugrás időszaka. Röviden azt hiszem így jellemezhetném a VOLÁN Tröszt és vállalatainak elmúlt öt esztendejét. Kérem beszéljen az elmúlt időszakban elért eredményekről. — Ha a nagy ugrás nem is, de a dinamikus fejlődés mindenképpen igaz: 1971 és 1975 között a személy- és áruszállítási teljesítmények éves átlagban 6-8 százalékkal növekedtek, javult a személyszállítás minősége, nagy előrelépés történt az autóbuszjáratok sűrítése, új pályaudvarok létesítése terén. Az Ikarus 200-as család belépésével - forgalomba állításával - megkezdődött az autóbusz-közlekedés rekonstrukciója. A negyedik ötéves terv időszakában a tervezett 3200- zal szemben 3600 új autóbuszt szereztünk be és jelentősen túlteljesítettük a tehergépkocsibeszerzést is. így 5700 tehergépjármű helyett 9500 új gépkocsit állítottunk munkába. E- szerint 1975 végére lényegében befejeződik a tehergépkocsiállomány rekonstrukciója. 0 Ezek voltak tehát a ,,látványosabb" dolgok. Am gondolom egy sor belső intézkedés is szükséges volt ahhoz, hogy a VOLÁN teljesíteni tudja az utazóközönség, illetve a fuvaroztatók által támasztott igényeket. — Természetesen. Ebben a tervidőszakban korszerűsítettük az árufuvarozási struktúránkat, erőteljesen feljesztettük a pályaudvari fuvarozásokat, kialakult az országos közúti darabáru fuvarozási rendszer, növekedett a lakossági szolgáltatások köre, megszületett a VOLÁN képviseleti rendszer. Megszűnt a forgalmi dolgozók eqészséqtelenül magas, sokszor 300 órát is elérő havi foglalkoztatása, emellett évenként több mint öt százalékkal nőttek a személyi jövedelmek. Nagyarányú volt az előrelépés, a szociális létesítmények, az új telepek építése terén is. A Tröszt ebben a tervidőszakban 1,6 milliárd forint értékű beruházást hajtott végre: a forgalmiműszaki ellátottság, a járműfenntartási technológia javítása érdekében. # A hatvanas években készített prognózisok a hazai motorizáciős robbanás következtében a tömegközlekedési igények csökkenését várták. — Ez így van, sőt azt a negyedik ötéves terv első évére jelezték. Ám, ha az évi 8—9 százalékos személyszállítási igénynövekedést nézzük, így látszik csak igazán az az ellentmondás, ami a prognózis, illetve a gyakorlat között jelentkezik. Sőt az ötödik ötéves tervre vonatkozó igényfelmérés is hasonló mértékű fejlődést ígér. Ez az igénynövekedés még szembetűnőbb az áruszállítás terén. Elég, ha csak azt jegyzem meg, hogy 1973- tól évről évre egyre nehezebben tudtuk teljesíteni az áru- szállítási feladatokat. 0 A VOLÁN Tröszt még 1973-ban hozzálátott a következő tervciklus koncepciójának kidolgozásához. Azóta viszont sok minden változott, és itt elsősorban g népgazdaság jelenlegi helyzetére gondolok. — Olyan tervet készítünk, amely messzemenően igazodik a népgazdaság reális erőforrásaihoz, ugyanakkor a VOLÁN autóközlekedés további egyenletes és egészséges fejlődését is lehetővé teszi: 11,3 milliárdos fejlesztést tervezünk, és a következő fő alapelveket kívánjuk érvényesíteni. Beruházási lehetőségeink várhatóan a személy- és áruszállítás évenkénti 4—6 százalékos fejlesztését teszik lehetővé. A szállítási teljesítmények növelését alapvetően a műszaki és gazdasági mutatók nagyarányú javításával kell elérnünk. Az elképzelések szerint 4,8 milliárd forintot fordítunk autóbuszok vásárlására, a járműbeszerzésre fordítható összeg felét. Nagy gondot fordítunk a városi tömegközlekedés koncentrált fejlesztésére, a tanulószállításra, a turizmusra, a közútra terelendő vasúti forgalom lebonyolítására. 0 A VOLÁN Tröszt ebben a tervidőszakban is több száz 0-ra futott autóbuszt újított fe>l, alakított csuklós járművé. A behatárolt fejlesztési lehetőségek azt hiszem ismét felvetik ennek szükségességét. — Olyannyira, hogy az ötödik ötéves tervünkben szerepel is ez a tevékenység. 1980-ig 800 olyan autóbuszt építünk újjá, illetve alakítunk át csuklós járművé, amelyek 0-ra futottak. 0 Nem beszéltünk még a szerve- zéssel öszefüggő kérdésekről. Kérem, végezetül szóljon ezekről az elképzelésekről is. — A munkaszervezésben nagy szerepet kap majd a számítástechnika fejlesztése, annak hatékonyabb alkalmazása. Az árufuvarozás és személy- szállítás adatainak inteqrált feldolgozásán túl a hatékonyabb anyagelszámolás, a készletgazdálkodás elektronikus úton történő adatfeldolgozása elősegíti az ötödik ötéves tervre vonatkozó takarékossági elképzeléseink végrehajtását. Ezen kívül eredményes kísérleteket folytatunk az elektronika felhasználására a vezetői döntések előkészítéséhez, a különböző tervezési modellek kialakításához, amelynek egyes elemeit már most is alkalmazzuk. A fejlődés és a zavartalan gazdálkodásnak azonban egyik legfontosabb feltétele olyan szabályozó rendszer kialakítása, amely biztosíthatja a szakma speciális problémáinak megoldását, a stabil közgazda- sági környezetet. Salamon Gyula Felnőtt a konfekcióipar Nagyobb választék, korszerű anyagok Nem is olyan régen, aki divatos, az alakjára illő ruhát akart viselni, nem tehetett egyebet, mint megvarratta. Hogy mindez mennyibe került, az más kérdés, de legalább nem egyforma öltönyben szaladgált a fél város, s ami nem kevésbé fontos: úgy állt, mintha ráöntötték volna. Panaszkodtak is a vevők épp eleget a kereskedelemre, a kereskedők meg a gyártóra, a gyártók az alapanyagra .. . A panasz eredménye Úgy tűnik azonban, hogy a sok panasznak — ahogy ezt hivatalosan oly szépén mondják: a jogos vásárlói igényeknek — meg is lett az eredménye. A konfekcióipar felnőtt. Tessék csak körülnézni bármelyik áruházban, vagy szaküzletben, soha nem látott választékot találunk. Ráadásul a ruhák divatosak, s nem is drágák. Anélkül, hogy bevezették volna a már megígért új mérettáblázatot — amely az ipar átállása miatt késik még néhány hónapot — a ruhafazonokon belül is különböző méreteket talál a vásárló. Kapható például feles és negye- des méret is, ami korántsem a teljes jövendő méretskála, de máris sokkal többen vásárolhatnak konfekció-ruhát, mint ezt megelőzően. A feles ugyanis a nyúlánk alkatúaknak való, a negyedes pedig a telteknek. A különböző méretek még ritkán kaphatók, épp ezért a Megyei Tanács kereskedelmi osztálya azt tervezi, hogy bizonyos időközönként egy-egy üzletben összevonják az extraméretű ruhákat, cipőket, s legalább ilyenkor az átlagtól elütő alkatúak is tudnának konfekciót vásárolni. Azt természetesen tudomásul kell venni, hogy a konfekcióipar a tömegigények kielégítését szolgálja, és sem méretben, sem fazonban nem képes minden kívánságot teljesíteni. Ennek ellenére a konfekció- ipar gyorsan követi a divatot, sőt a kereskedelmi szakemberek azt is megkockáztatták, hogy bizonyos termékeknél az ipar diktálja a divatot. A kereskedelmet ösztönzik is arra, hogy ne árusítson divatjamúlt holmikat, ne „dajkálja” az árut a raktárban. A Sallai utcai leértékelt áruk boltját például kifejezetten azért hozták létre, hogy ott jóval olcsóbban eladják a divatos holmik között már nem kelendő árut. Igényesebbek lettünk, s az életszínvonal növekedésével egyre többet kiöltünk ruházkodásra. Az ipar és a kereskedelem pedig jól felfogott üzleti érdektől vezérelve is olyan árut ad, amelyik el is fogy. kel* A Dél-dunántúli Textil és Felső- ruházati Nagykereskedelmi Vállalat már az őszi-téli szezonra készül. Baranya, Somogy és Tolna megyébe küldik a konfekció- és méterárukat a nagyon keresett termékekből is. A farmernadrág és -öltöny nagy divat — az idősebbek körében is -1-, mégis mindenki talál magának abból a ruhadarabból, amelyhez nemrégen csak csomagból leheteti hozzájutni. De férfi öltönyökből, kabátokból, női és gyermekruhákból is bőséges a választék. Krónikus hiánycikknek számít viszont a rövidnadrág — alap- anyaghiány miatt. Keresik, szinte lesik a vevő kívánságát. A kereskedők minden olyan cikkre, amit keres a vevő, felhívják a nagykereskedelem és az ipar figyelmét. Ezt gyártsatok, ez kell I A Dél- dunántúl i Texti Inagykereskedel- mi Vállalat pedig minden évszakban megrendezi hagyományos divatbemutatóját — a kereskedők részére, akik megismerhetik itt a választékot, a nagykereskedelem kínálatát, az új divatot, s mindjárt véleményt is tudnak mondani a termékről, mielőtt az üzletbe kerülne. Az utóbbi időben már a kereskedőnek is szava van az iparnál, s persze ennek a megnövekedett tekintélynek a vevő látja hasznát. S hogy ez így van, bizonyítják az áruházak konfekció osztályai. Kevés vevő megy el anélkül, hogy ne találna méretének, ízlésének megfelelő darabot, sőt némelyik üzletben még az alakjára is igazítják a ruhát. Ráadásul van elegendő Kávés vevő távozik Az ipar nyilván gazdaságos- sági megfontolásból még mindig nagy szériában készít egyes ruhákat, s ez nem segíti a vásárlást. Bár az utóbbi időben ugyanazt a ruhát több fazonban, ugyanazt az anyagot többféle mintával dobják piacra, így viszonylag nagy szériában, de mégis változatos ruhákat gyártanak, S úgy tűnik, átvitt értelemben is megtalálták a mértéket. Mert — hogy csak egy példát említsünk — a Mecsek Áruházban 20 százalékkal több konfekcióruhát adtak el tavaly, mint az azt megelőző évben. Lám, a vevő keresi és vásárolja a jó árut, s hogy jól járjon, az végtére is a kereskedőnek és a gyártónak is érdeke. Panics György Sokat bosszankodunk, ha egy konzerven ismeretlen betűk, képletek sorakoznak és nincs rejtjelkulcsunk, amivel megfejthetnénk, mikor jár le a szavatossági idő. A Baranya megyei Kereskedelmi Felügyelőség az elmúlt hónapban fejezte be ellenőrző vizsgálatát, mely kiemelten a szavatossági időkkel foglalkozik. Társadalmi ellenőrök bevonásával 34 üzletben, raktárban jártak ellenőrizve a jogszabályok betartását. Vizsgálatuknak nem örültek sokan, az 1560 ellenőrzött élelmiszer 59 százalékban nem felelt meg az előírásoknak. A helyzet mégsem olyan sötét, mint ahogy a százalékot nézve gondolnánk. Hibának számít az is, ha nem olvasható, vagy rejtjeles, vagy hiányos, esetleg egyáltalán nincs feltüntetve az árun a szavatossági és a gyártási idő. Igaz, a rendelet előírja, hogy a vásárlók számára érthetően, olvashatóan kell közölni az adatokat, a végrehajtás késik, mivel technikailag még nem megoldott ez a feladat. Folyamatosan tűnnek el majd a rejtjelek, a tejtermékeken a mélynyomású számok, melyek jobbára elolvashatatlanok. Rendelkezések védik a vásárlók érdekeit. A jövő év elejétől például nem a szállítási időtől, hanem a gyártástól számítják a szavatossági időt. Ha ez az idő lejár, akkor a nagykereskedelmi vállalatok felülvizsgálják érzékszervi leg a terméket és új szavatossági időt állapítanak meg. Amennyiben nem hosszabbítanák, akkor a Pécsett megalakult élelmiszer- boltban, — melyben csak értékcsökkent árukat tartanak — szállítják és olcsóbban árusítják a vevőknek. A vizsgálat néhány tanulságos tapasztalata: az árutárolást nem végzik mindig szakszerűen, főleg a szövetkezeti kereskedelemben, valamint a magánkereskedőknél. A vizsgált 12 szövetkezeti üzlet közül tíznél, míg a nyolc magánkereskedő közül négynél találtak lejárt szavatosságú árut, a teljes értékű áruk közt elhelyezve! Mi a helyzet a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat üzleteiben? Kedvezőbb mindenképpen. Itt megszigorították a minőségvédelmet, és időben kivonják a lejárt árukat az üzletekből. Természetesen előfordulnak hibák, ilyenkor következik a felelősségre vonás, mely a vizsgálat szerint 500—1500 forintig terjedő pénzbírságot, vagy figyelmeztetést von maga után. A bírságolás oka lehet gondatlan árurendelés, tárolásból adódó kár, hanyagság, vagy hozzá nem értés. A vizsgálat után intézkedtek, hogy a kereskedelemben nagyobb gondot fordítsanak a szavatossági idő betartására. Tóth András a felügyelőség vezetője szerint a legtöbb hibát az édesipari cikkeknél és a konzerveknél találták, a legkevesebbet a bébiételeknél, mivel azoknak „nincs idejük” lejárni, olyan kelendőek. Kónya Ágnes Fejlesztés Salgótarjánban 180 millió forintos költséggel fejlesztik a salgótarjáni kohászati üzemek kovácsológyárrészlegét, illetve bővítik annak süllyesztékes kovácsoló részlegét. A kivitelezést és a csehszlovák gyártmányú berendezések felszerelését 1976. második felében befejezik. Az új üzemrész 1976. végéig a termelést is megkezdi. A fejlesztés a vállalat jelenlegi évi 3000 tonna süllyesztékes kovácsoló kapacitását 8000 tonnára növeli, s termékeivel elsősorban a járműipar igényeit fogja kielégíteni.
