Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-22 / 199. szám
6 Dunántúlt Rgplö 1975. július 22., kedd MAGYAR POSTA Július 11-én bocsátotta forgalomba a Magyar Posta az „Évfordulók—események '75'' elnevezésű bélyegsorozat keretében a Budapesen megrendezésre került vívó-világbajnokságról megemlékező 1 forint névértékű bélyeget. A bélyeg kettős kék színű keretben háttérben a földgömbbel a vívás három fegyvernemét (párbajtőr, kard és tőr) piros, fehér és zöld színekkel ábrázolja. A bélyegkép felső részén három sorban egymás alett „VÍVÓ VILÁGBAJNOKSÁG BUDAPEST 1975" felirat kék, lent balra az értékjelzés fekete és piros, mellette „MAGYAR POSTA" fekete, a bélyegkép alatt balra 1975. évszám, jobbra a tervező- művész Kékesi László neve kék színnel olvasható. SZÉP BÉLYEGEK Az Állami Nyomda az 1974- ben előállított bélyegek négy fajtájára Kiváló Nyomdaipari Termék kitüntetést nyert el. A Nyomdaipari Egyesülés erre az elismerésre az INTERNABA, a STOCKHOLMIA, a Pécs és az Anyaság kiadványokat tartotta méltónak. További két sorozat nyomtatásáért oklevelet kaptak a készítők. A kitüntetéseket elsősorban az ofszet technológiával előállított bélyegek színvonalának — az előző évekhez viszonyított — nagymértékű javulásáért kapták. INNEN-ONNAN A svájci posta megtréfálta a közönséget. Magyar turistáknak is érdemes megjegyezni, hogy Svájcból néhány szomszédos országba a képeslevelezőlap bérmentesítési díja 0,50 frank, míg a levélé csak 0,30. A díjszabáson szórakozó polgárok üdvözlő lapjaikat borítékban küldik, mert így kevesebb díjat fizetnek érte. A világsajtó hírei szerint az olajsejkek befolyásolják a bélyegárakat is. Millióik egy részét szakértőik tanácsára bélyegkincsek, klasszikus ritkaságok felvásárlására fordítják. Két premier Szegeden ötödször került a dómszínpadra Erkel Bánk bánja, a korábbi évek nagysikerű szerep- osztásával: Simándy Józseffel, Komlóssy Erzsébettel, Moldovan Stefániával. A vezénylő Pál Tamás, az új szegedi zenei igazgató, a mű stílusára jellemző olaszos hatást, feszességet hangsúlyozta. A rendező Vámos László korábban Debrecenben, legutóbb a tévében rendezte Erkel remekművét. „Amit a képernyőn egy arc fejezhet ki, ugyanazt adja itt a látvány egésze" - foglalta ösz- sze elképzeléseit. A másik premier, a néptáncfesztivál záróműsoraként a különböző népek, nemzetek tavaszváró népszokásait gyűjtötte csokorba. A Májusjárás rendező-koreográfusa, Novák Ferenc úgy tervezte, hogy a néptáncfesztiválra érkezett külföldi együttesek a korábbiaknál nagyobb szerepet kapjanak a műsorban, a közös táncokon kívül önálló betétekkel. ÚJ JOGSZABÁLYOK A társadalombiztosítási jogszabályok egységesen és részben újszerűén tartalmazzák az üzemi balesettel, foglalkozási betegséggel kapcsolatos rendelkezéseket. A baleseti ellátás feltétele nem előzetes biztosítási, vagy szolgálati idő, hanem a dolgozó üzemi balesete, illetve foglalkozási betegsége. Az 1975. évi II. törvény értelmében üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal ösz- szefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására menet közben éri. Az új jogszabályi rendelkezések értelmében üzemi baleset az is, amely a biztosítottat társadalmi munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. A dolgok természetéből következik, hogy az üzemi balesetet egyes területeken külön is meg kellett határozni. így a 3/1975. (VI. 14.) SZOT Szabályzat 93. §-a értelmében üzemi balesetnek számít az a baleset is, amely a mezőgazdasági szövetkezet tagját a) a tagsági viszonyával ösz- szefüggő tevékenység (közgyűlésen való megjelenés, természetbeni részesedés hazaszállítása stb.) közben éri, b) a háztáji gazdaságában végzett állattartási vagy zöldségtermelési munka közben, illetőleg ezzel összefüggésben éri, ha e munkáért munkanapot kellett jóváírni. Bedolgozóknál üzemi balesetnek számít az a baleset: a) amely a bedolgozói munka teljesítése érdekében kifejtett tevékenysége során az ehhez szükséges anyag, valamint gép, szerszám vagy hasonló munkaeszköz használata, illetőleg kezelése okozott, b) amely a vállalt munka teljesítéséhez szükséges anyag, valamint gép, szerszám vagy hasonló munkaeszköz és a bedolgozó által készített termék szállítása közben érte. Természetes, hogy a bedolgozóra is (hasonlóan a munka- viszonyban, tagsági viszonyban álló biztosítottakkal) szabályozást nyert az úti baleset üzemi jellege. A SZOT Szabályzat 94. § (2) bekezdése értelmében üzemi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót a munka teljesítésének a helyéről a munka (anyag) átvételének, illetőleg a termék átadásának a helyére menet vagy onnan visszamenet érte. Abban az esetben, ha a munka teljesítésének a helye a munkáltatóval történt megállapodás szerint nem a bedolgozó személyi igazolványába bejegyzett lakásán van, üzemi baleset az is, amely a bedolgozót lakásáról a munka teljesítésének, a munka (anyag) átvételének, illetőleg a termék átadásának a helyére vagy onnan visszamenet érte. Az egységes társadalombiztosítási jogszabályok külön fejezetben határozzák meg az üzemi balesetre jogosultságot a biztosítottak egyes csoportjainál. így például a kisiparosnál, kiskereskedőnél, előadó- művésznél, ügyvédnél stb. A 17/1975. (VI. 14.) MT sz. rendelet 268. §-a értelmében üzemi baleset az a baleset, amely a kisiparost a) a telephelyén, munkahelyén végzett ipari tevékenysége során, vagy b) anyag, gép, szerszám (munkaeszköz) vagy az elkészített, illetőleg javított termék szállítása közben vagy c) a lakásáról a telephelyére vagy onnan hazamenet, továbbá a munka teljesítésének a helyére és onnan a telephelyre vagy hazamenet közben éri. A rendelkezések értelmében üzemi baleset az a baleset, amely a magánkereskedőt a) telephelyén (üzlethelyiségében, árusító helyén) végzett kereskedői tevékenysége során vagy b) áru beszerzése, szállítása közben, vagy c) a lakásáról a telephelyre vagy onnan hazamenet, továbbá az árubeszerzés helyére és onnan a telephelyre vagy hazamenet közben éri. A most nem ismertetett egyéb biztosítottak tekintetében az üzemi balesetre vonatkozó rendelkezések megtalálhatók a társadalombiztosítási jogszabályok X. fejezetében „A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak” cím alatt. A társadalombiztosítási törvény értelmében foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzékét a minisztertanácsi rendelet II. számú melléklete tartalmazza. (Megtalálható a Magyar Közlöny 42. számában — 1975. június 14. — a 682. oldaltól a 684. oldalig terjedő részben.) üzemi baleset, foglalkozási betegség esetén a biztosítottat: — baleseti táppénz, — baleseti járadék, — saját jogú baleseti nyugellátás, — halál esetén a hozzátartozókat hozzátartozói baleseti ellátás, — szülői nyugdíj, — temetési segély illeti meg. A társadalombiztosítási törvény értelmében a jogosultat csak egy baleseti nyugellátás illeti meg. Az, aki több baleseti nyugellátásra vagy nyugellátásra is jogosult, ezek közül választhat. Az a személy, aki sérülését szándékosan okozta, sérülése alapján baleseti ellátásra, aki pedig hozzátartozója halálát szándékosan okozta, utána hozzátartozói baleseti ellátásra nem jogosult. Feledékenység vagy szerénység? Szomorúan olvastam a Nép- szabadságban, hogy elhunyt Kerényi Jenő Kossuth-díjas szobrászművész. Első reakcióm az volt, hogy mintha egyszer úgy hallottam volna: Újmecsek- alján a „kiscukrászda" melletti ülő női bronzszobor Kerényi-al- kotás lenne. Bizonytalanságomat eloszlatandó gyors egymásutánban több telefont bonyolítottam le, s csupa olyan személyt hívtam fel, akitől segítséget reméltem. Sajnos hiába. A szobor alkotóját nem tudták megnevezni, s a válasz többnyire ez volt: „Talán X elvtársat kellene felhívni...” Nem sikerült Közbejött a hétvége, s a rejtély két napig izgalomban tartott, míg aztán harmadnap megtudtam: a szobor valóban Kerényi-mű. Az esetből kétféle tanulságot is vontam le. Az egyik arra a jelenségre vonatkozik, amivel manapság sajnos oly gyakran találkozunk, hogy tudniillik az újabb szobrászati alkotásokról valami módon „lemarad" az alkotó neve. A szóban forgó esetben erre hívta fel figyelmemet megkérdezett építész barátom. A következőket mondta: „Igen, tudom, miről van szó. Minap éppen ezt a szobrot is körbejártuk fotós barátommal, s kerestük a szobrász nevét, de nem találtuk..." Ugyanígy jártunk a közelmúltban fotóriporterünkkel, aki Siklóson a kürtös figuráról készített néhány felvételt, s utána mi is kerestük az alkotó nevét, persze hiába. Vajon puszta feledékenységről, netán rosszul értelmezett szerénységről van szó? Vagy — kimondani sem merem — bizonyos esetekben az alkotó nem akar közösséget vállalni művével? Jó volna, ha valaki válaszolna erre! Régebbi szobrok ugyanis nem okoznak ilyen gondot. Az alkotó neve többnyire felfedezhető az alkotáson. És a másik tanulság? A közelmúltban a pécsi városépítészeti bizottság ülésén alapos vita után született meg az elhatározás, miszerint el kell készíteni a város területén fellelhető köztéri képzőművészeti alkotások pontos katalógusát A mostani eset is bizonyítja, mekkora szükség van erre. És egy lépéssel tovább: az sem lenne elvetendő dolog, ha a katalógus birtokában az alkotáshoz illő táblácskán feltüntet- tudja városlakó és idegen, ki- nék az alkotó nevét és a mű nek a művét szemléli, keletkezésének idejét. Hadd H. I. Tévéajánlatunk JÚLIUS 22. KEDD. 20.05: Zsolt Béla: Erzsébetváros. Színmű a Thália Színház előadásában. Kardos Lajos drogista a szakma megbecsült képviselője. Vallja, hogy a becsület a legfontosabb. Csakhogy ez nem olyan egyszerű. Egy tol- vajlási ügyben orgazdasággal gyanúsítják, és bekísérik a rendőrségre. Távozásával az eddig elnyomott családtagok lázas gyorsasággal élnek az új lehetőséggel. Kiadják a szobát Becknek, aki Kardos lánya, Li- ci körül sündörög. Lici dolgozni kezd egy irodában és Gyula — az ifjabb Kardos —, akit az apja kitiltott az üzletből és a lakásból, elkezdi intézni a család és a drogéria, ügyeit. Ám váratlanul hazaérkezik a családfő, és a két életforma ösz- szeütközik, nem fér meg ugyanazon erzsébetvárosi bérházban. A főszerepekben: Ráday Imrét, Horváth Terit, Mécs Károlyt, Drahota Andreát láthatjuk. JÚLIUS 23. SZERDA. 20.00: Fórum — külpolitikai kérdésekről. Ezekben a forró napokban a külpolitikai aktualitás eseményeiről esik szó a Fórum-ban. A nézők a megszokott módon, telefonon juttathatják el kérdéseiket a televízióhoz. S kérdéseikre a legavatottabb szakemberek, külpolitikai újságírók válaszolnak, A másfél órásra tervezett műsor a nemzetközi élet legizgalmasabb, a nézők általi magyarázatra szoruló témáival foglalkozik. A műsorvezető: Vitray Tamás, JÚLIUS 24. CSÜTÖRTÖK. 20.00: Balzac nagy szerelme. Lengyel—francia filmsorozat I. rész. Százhuszonöt éve halt meg Honoré de Balzac, a nagy francia regényíró. Ebből az alkalomból kezdi vetíteni a tévé ezt a hét részes lengyel—francia koprodukciós filmsorozatot. E színes, romantikus film az író életének legismertebb, legendás epizódját — Balzac- nak a lengyel Hanska grófnőhöz fűződő szerelmét - dolgozza fel érdekesen, fordulatoson. A képernyőn megelevenedő tizenhat éven át tartó romantikus szerelem feldolgozásának irodalmi forrása az író és a grófnő hosszú levelezése, adja az alapot a nagyszabású fűmhez. Balzacot Pierre Meyrand, Hanska grófnőt Beata Tyszkie- wicz eleveníti meg. A rendező: Wojciech Solarz. II dinosaurusok köztünk vannak A legutóbbi időben Dél-Af- rikában, az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban eddig ismeretlen dinosaurusfajták számos csontjára bukkantak. E leletek forradalmasítják a régóta megszokott képet: a rémisztő teremtmények nem hidegvérű húskolosszusok voltak, amelyek évmilliókkal ezelőtt a szennyezett mocsarakban otromba célszerűtlenséggel haladtak az elkerülhetetlen kihalás felé. Éppoly meleg vérük volt, mint az emlős állatoknak, az állati intelligencia csúcsainak közelébe kerültek, és még a mai napig sem haltak ki. Az állatok egy még ma is élő osztálya ugyanis, mint kiderült, a dinosaurusoktól származik: mégpedig a madarak. i J i c~jf| * M-j Vívó-világ- ' bajnokság BÉLYEQ
