Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-10 / 187. szám
6 Dunántúli napló 1975. július 10., csütörtök Egyedülálló tudományos együttműködés Ez a rakéta indítja majd a „Szojuz" űrállomást, amelynek föld körüli pályáján találkczni kell az amerikai asztronautákat szállító Apolló űrhajóval. A tervek szerint 1975. július 15-én kezdődik a közös szovjet-amerikai Űrrepülés. Mintegy háromévi előkészület és egyeztetett felkészülés előzte meg a két nagyhatalom első közös űrvállalkozását, amelynek valószínűleg még nagyon komoly folytatása lesz. Az űrrepülés feladata A közös űrrepülés legfontosabb feladata, hogy baleset esetén lehetővé tegye a bajbajutott űrhajósok megmentését. Az űrrepülés során kipróbálják a két űrhajó egyesítését szolgáló kapcsolóberendezéseket, amelyeknek az az érdekessége, hogy két különböző rendszerű űrhajó összekapcsolására alkalmasak. De megvizsgálják a kétféle nyelv használatának a kérdéseit, a rádió- és telemetrikus rendszert és a repülés közben felmerülő sok kisebb-nagyobb probléma megoldási lehetőségeit. A repülés programja Az űrrepülésben mindkét fél az eddig jól bevált űrhajótípusait használja csekély átalakításokkal. A repülés programjának az ismertetésénél az időpontokat a magyar idő szerint adjuk meg. 1975. július 15. — 13 óra 20 perc. Startol a Szojuz. A 4. fordulat során az első pályamódosítás. A Szojuz startja után 7 óra 30 perc múlva indul az Apolló. 30 perc múlva leválik a II. fokozatról és a holdrepüléseknél alkalmazott módszerrel megfordul, majd a dokkoló egységet az orrára veszi. 22 óra 13 perckor az Apolló eltávolodik hordozórakétájától. A 2. fordulat során pályamódosítás. közös űrrepülés Repülésre kész a Szojuz és az Apollo 1975. július 16.- 02 óra 32 perc. Az Apolló a 3. fordulatban a főmotor begyújtásával kezdi meg a megközelítési manővert. 03 óra 16 perc. Az Apolló eléri a tervezett átmeneti röppályát. Ezen a pályán fokozatosan közelebb kerül a várakozó pályán lévő Szojuzhoz. 15 óra 20 perc. Az Apolló űrhajósai ellenőrzik a dokkoló egységet és a benne lévő valamennyi felszerelés működését. A Szojuz repülésének 17. fordulatában elvégzik a 2. pályamódosítást és beállítják az űrrandevúhoz szükséges 225 km magasságú körpályát. tér űrhajójába. 20 óra 06 perc. Befejeződik a harmadik személyzetcsere is, előkészítik a negyediket. 23 óra 10 perc. Befejeződik a negyedik átszállás. 1975. július 19. — 13 óra 02 perc. A két űrhajó szétválik és eltávolodik egymástól. 13 óra 10 perc. Kezdődik a második összekapcsolási manőver, most a Szojuz az aktív egység. 13 óra 28 perc. A két űrhajó fény- és rádióösszeköttetést létesít. 13 óra 40 perc. A második dokkolás. 15 óra 59 perc. A két szétválás 40 óra múlva Megközelítés, dokkolgs 1975. július 17. — 13 óra 54 perc. Az Apolló főmotorjával elvégzik a második pályamódosító manővert, ezzel eléri a 225 km-es magasságú körpályát. Felveszik az űrrandevú meqvalósításához szükséges kezdeti helyzetet. A megközelítési manővert, mint aktív egység, az Apolló kezdi. 16 óra 14 perc. A végső megközelítés és dokkolás fázisára a Szoiuz 36. és az Apolló 29. fordulatában kerül sor. Az összekapcsolást Donald Slayton irányítja kézi vezérléssel. A sebességkülönbség 3 km/óra. 17 óra 10 perc. Előkészítik az első átszállást, ellenőrzik a tv-, a rádió- és a telefonkapcsolatokat. 18 óra 02 perc. Az Apollóból két űrhajóst átzsili- pelnek a Szojuzba. 23 óra 26 perc. Az első átszállási manőver véget ér; az űrhajósok visszatérnek az Apollóba. 1975. július 18.- 09 óra 59 perc. A második átszállási manőver kezdete mindkét irányban. 16 óra 08 perc. A második átszállási manőver vége, a legénység visszaűrhajó végleg szétválik és eltávolodik egymástól. Megkezdik a Nap-eltakarásos kísérleteket. 1975. július 20. A fedélzeti műszerekkel kísérleteket végeznek. Az Apollóba ehhez 17 féle műszeregységet, a Szojuzba 9-et építettek be. Leszállási manőverek 1975. július 21. A szétválás után 43 órával 142 órás űrrepülés után a Szojuz leszáll Kazahsztánban. Az Apolló tovább repül, további programja a megmaradt hajtóanyag mennyiségétől függ. Lehetséges, hogy 1975. július 24-én kísérleti jelleggel leszáll az Egyesült Államok szárazföldi területére. 1975. július 27. Az eredeti változat szerint az Apolló leszáll a Csendesóceán vízére, a Hawaii-szigetek közelében. Ar program során naponta legalább 8 óra alvás kötelező az űrhajósoknak, az egyes feladatok teljesítése után. ;|||I|Í|||||||1||Í|IÍÍÍÍ|: ¥ D A T Q I 21. Eötvösöket nem lehetett megtalálni a bámészkodók között. Eötvösné először is a 'pincéjükbe rohant. Sírva állapította meg, hogy a németek alapos pusztítást végeztek készleteikben. Igaz, hogy leginkább az italokat dézsmálták meg, de több liszteszsákot bajonettel hasítottak fel, a sonkákba belevagdostak, majd a földre dobták a kiszóródott liszt és cukor halmokra. Eötvösné bezárta a pincét, a kulcsot gondosan elrejtette, majd az urával együtt a lakásba siettek. — Először ennek a szemétnek a rongyait hajigálom ki. Ide többé nem teszi be a lábát — kiáltotta, amikor feltépte az ajtót. Rózsi szobájának bejáratánál ijedten torpant meg: — Hát maga .. . Nicsak! A Köves úr... Hát itt húzta meg magát... Ennek örülök — kényszerített egy mosolyt az arcára. — Nehéz időket éltünk meg, de hála az istennek, túl vagyunk rajta. És boldog vagyok, hogy én segítettem hozzá az élethez — mondta. — Engem a Rózsika hozott fel ide... Ne tessék haragudni ... — Dehogy haragszom. Én tudtam róla ... Csak nem gondolja, hogy a lány magától meg merte volna engedni, hogy ide bejöjjön? Köves azonnal észrevette, hogy Eötvösné belőle akar érdemeket kovácsolni. De nem szólt egy szót sem. — És a kedves felesége? — kérdezte Eötvös. — Meghalt... Megölték... — Roppant kínos — mondta Eötvösné. — Mondtam neked kisfiam — fordult férjéhez —, hogy bizonyos túlkapások történtek. Ez rendkívül sajnálatos ... Őszinte részvétem kedves Köves úr... — nyújtotta kezét, de Köves félrelépett és kiment a folyosóra. Felnézett a harmadik emeletre, ahol valaha a lakása volt. — üszkös romok mere- deztek az ég felé. Felment, de a lakást nem tudta megközelíteni. A körfolyosót is letépte egy akna. Köves lebotorkált a romokkal teli lévő lépcsőn, kiment a kapun. Az emberek utat nyitottak neki. — Jó reggelt, Köves úr — köszöntötték, de a férfi nem felelt. Elindult a Duna-parton a dübörgő gépkocsioszlopok mellett, a téglagyár felé. Rózsi elindult utána, de a férfi határozott lépteiből látta, hogy úgysem tudná visszatartóIsmerjük meg az egységes társadalombiztosítási törvényt Utoljára (Dunántúli Napló július 8-i száma) azokat a legfontosabb szabályokat ismertettük, amelyek általánosságban az öregségi nyugdíjak megállapítására vonatkoznak, így a nyugdíjak összegével is foglalkoztunk. Mai ismertetésünket az eltérő rendelkezésekkel folytatjuk. Wu nkabér átlag Többször felmerült az az igény, hogy a bányászoknál fokozottabban figyelembe kell venni a korral járó teljesítménycsökkenést. Éz hátrányosan érintette a nyugdíjba kerülő bányászok egy részét. Ezt a hátrányt az új társadalombiztosítási jogszabály a 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. rendeletének 82 §-ában kiküszöböli, akkor, amikor lehetőséget biztosít a kedvezőbb munkabérátlag megállapítására. A most hivatkozott rendelethely értelmében a bányászatban föld alatt legalább tizenöt éven át korkedvezményre jogosító fizikai munkakörben dolgozó öregségi nyugdíját, kérelmére, annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amit a vele azonos munkakörben foglalkoztatottak a nyugdíj megállapítását megelőző naptári évben átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol az igénylő ebben a munkakörben utoljára dolgozott. A munkakör változása esetén a korábbi korkedvezményes munkakörben elért átlagkeresetet kell alapul venni, ha az igénylő a változásig is legalább tizenöt évet dolgozott föld alatt korkedvezményre jogosító fizikai munkakörben, és a korábbi munkakörben elért átlagkereset összege nagyobb. liliiiiii alkalmazni? Amint a jogszabály ismertetéséből kitűnik, e rendelkezéseket akkor lehet alkalmazni, ha az igénylő a nyugdíj megállapításáig korkedvezményre jogosító munkát végzett, vagy egészségi okból került föld feletti munkakörbe. A most leírt kedvezménynek nem előfeltétele a szakképesítés. Azokat is megilleti, akik a nyugdíj megállapítását megelőző utolsó évben is ugyanabban a munkakörben dolgoztak. A korkedvezményes munkaköröket az új jogszabály külön jegyzékben sorolja fel. E jegyzéket a 17/1975. (VI. 14.) MT. ni. Biztos a felesége sírját akarja megkeresni. A lakók visszavonultak lakásaikba. Takarították a romokat, deszkákkal, papírokkal, megmaradt üvegdarabkákkal beszegelték az ablakokat. Rózsi egy ideig tanácstalanul állt az udvaron, majd kinyitotta a mosókonyhát és kivezette a lovat. A patacsattogásra Fáb- ryné kinézett az ajtaján: — Rózsika, ez csodálatos — kiabálta. — Hozott egy élő lovat. Meg vagyunk mentve... — Téved a nagyságos asz- szony. Ez az én lovam — kiáltotta vissza Rózsi. A párbeszéd hallatára többen kirohantak az udvarra. Körbefogták Rózsit. — Hagyják békében azt a lovat! Ezt nem fogják megenni . . . — De Rózsika! Ez a ló nem a magáé — mondta Weivo- da. —■ Ez köztulajdon ... Megértheti, senkinek nincs ennivalója. Az éhhaláltól menti meg a házat... — Eötvösék pincéje teli van élelmiszerrel — mondta Rózsi. — Osszák szét azt. Elég lesz az egész háznak .,. Két orosz katona lépett be Kedvezmények az öregségi nyugdíjak összegénél sz. rendelet I. számú melléklete tartalmazza. (Megtalálható a Magyar Közlöny 1975. évi 42. számában.) kedvezmény Gyakran előfordul, hogy a szakmunkások nyugdíjazásukat megelőzően már nem tudnak szakmunkásként munkát végezni. így keresetük is lényegesen kisebb, mint azoké a társaiké, akik továbbra is eredeti szakmájukban dolgoznak. Ezért a korábbi rendelkezésekhez hasonlóan a jogszabályok továbbra is biztosítják a szakmunkások részére, hogy bizonyos feltételek megléte esetén a nyugdíj megállapításánál kedvezőbb munkabért vegyenek figyelembe. A társadalombiztosítási törvény értelmében a szakmunkás öregségi nyugdíját, ha a nyugdíjazást közvetlenül megelőző egy éven át már nem szakmunkásként dolgozott, kérelmére annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amelyet nyugdíjazása évében a szakképesítésének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol az igénylő utoljára szakmunkásként dolgozott. A szakmunkáskedvezményt arra a szakmunkásra lehet alkalmazni, akinek a) szakmunkásbizonyítványa vagy ezzel egyenértékű szakképesítése van és b) az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe vett szolgálati idő tartama alatt tizenöt éven át a szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozott. Amint a fentiekből kitűnik, a jogszabály a szakmunkás-kedvezmény megadását az ismertetett feltételek együttes meglétéhez köti. E feltételek bármelyikének hiánya esetén már nincs lehetőség a kedvezmény alkalmazására. Itt kell elmondanunk azt is, hogy a rendelkezésnek igen lényeges új vonása, hogy az átlagkeresetet a kérelmező utolsó szakmunkási munkahelyének elért (hasonló az udvarra. Weivoda azonnal hozzájuk lépett és kézzel, lábbal, szlovákul és magyarul kérte őket, hogy lőjék le a lovat . .. — Nincs... Nyema kusaj... Konyi bumm! — mutatta a lövést, majd kezével az evést mimelte. Rózsi magyarul tiltakozott, de az oroszok nyilván azt hihették, hogy ő is a ló lelövését kéri... — Nyem szabad ... Ló kell. . . kevés ló . .. — mondta a katona és a ló mögé állt, kezével egy képzeletbeli ekeszarvát fogta meg, és mint egy pantomin-színész, szántani kezdett ... Rózsi odalépett hozzá és megveregette a vállát: — Végre egy okos ember. Te is biztos paraszt vagy... Jól van . . . Isten éltessen — mondta. XIV. Simó két hét múlva érkezett vissza a házba. Ekkorra az udvarról már eltűntek a romok. A lakók már lakásaikban éltek. Simoné is kitakarította a kis földszinti szoba-konyhás lakást. (Folytatása következik.) szakmunkási) átlagkeresete alapján kell megállapítani. Ismert az is mindannyiunk előtt, hogy a szakmunkások egy jelentős része több szakképesítéssel rendelkezik. Ezért felmerülhet az a kérdés, hogy melyik szakmunkás-munkakört kell a nyugdíj megállapításánál figyelembe venni. A július 1-én élet- belépett SZOT Szabályzat előírása értelmében, ha az igénylőnek több szakmunkás-képesítése van, vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik, akkor az átlagkeresetet abban a munkakörben foglalkoztatottak keresetének a figyelembevételével kell megállapítani, amelyben az igénylő a leghosszabb ideig dolgozott. A SZOT Szabályzat előírása értelmében a szakmunkás-kedvezmény alkalmazásánál azt az átlagkeresetet kell alapul venni, amelyet az igénylő szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak a nyugdíj megállapítását megelőző hónapban az év végi részesedés és a jutalom nélkül átlagosan elértek. A szakmunkás-kedvezmény alkalmazása szempontjából lényeges, hogy a rendelkezések milyen munkakörben eltöltött időket tekintenek szakképzettségnek megfelelőnek. Hl!ÍÍÍlil|g| tisztségeknél Szakmunkás-kedvezményre jogosító időnek kell tekinteni a szakmunkástanuló időt. A munkásmozgalomban, — a katonai szolgálatban eltöltött időt, ha a kérelmező ezt megelőzően és követően harminc napon belül a szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozott. Ugyancsak szakképzettségének megfelelő munkakörben töltött időnek számít az irányító munkakörben eltöltött idő is, ha az igénylő e munkakörében a szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak munkáját irányította. A kiemelt állami vagy társadalmi tisztségben (alkalmazásban) töltött időt is szakmunkáskedvezményre jogosító időnek kell tekinteni, ha a kérelmező ezt közvetlenül megelőzően szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozott. A jogszabályi rendelkezések egyértelműen szabályozzák, hogy a szakmunkás-kedvezmény alkalmazása szempontjából a szolgálati időnek azt a tartamát, amely alatt az igénylő munkát nem végzett, olyan munkakörben eltöltött időként kell figyelembe venni, amilyen munkakörben ezt megelőzően dolgozott. | Ahol nincs | változás Itt sajnos minden rendelkezésre nem tudunk teljes egészében kitérni, de a megyében előforduló leggyakoribb esetekre vonatkozó szabályozásokat ismertettük. A korkedvezménnyel külön nem foglalkozunk most, mert e területen a jogszabály a korábbiakhoz képest változást nem tartalmaz. Az 1973. január 1. napjától életbelépett változásokat az új rendelkezések is teljes egészében átvették.
