Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-05 / 182. szám

Dunántúli napló 1975. július 5., szombat Megtartotta alakuló ülését az új országgyűlés (Folytatás a 3. oldalról.) JOGI, IGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG Elnök: dr. Gonda György Titkár: dr. Antalffy György KERESKEDELMI BIZOTTSÁG Elnök: Palkó Sándor Titkár: Ispánovits Márton KULTURÁLIS BIZOTTSÁG Elnök: dr. Ortutay Gyula Titkár: Salamon Hugóné KÜLÜGYI BIZOTTSÁG Elnök: Gyenes András Titkár: Nagy Miklós MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁG Elnök: dr. Bélák Sándor Titkár: Kovács István SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁG Elnök: dr. Pesta László. Titkár: dr. Kaposvári Júlia. TERV- ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG Elnök: dr. Bognár József. Titkár: Horváth Lajos. MENTELMI ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI BIZOTTSÁG Elnök: Sándor József. Titkár: dr. Mátay Pál. AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ MAGYAR CSOPORTJA Elnök: Barcs Sándor. Alelnökök: dr. Bartha Tibor, Kelen Béla, Nagy Miklós. Bejelentette Apró Antal, hogy a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa megtartotta első ülését, s a Népköztársaság Miniszter- tanácsának, valamint a Nép- köztársaság Legfelsőbb Bíró­sága elnökének és a legfőbb ügyésznek a megválasztása tár­gyában — az MSZMP Közpon­ti Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsával egyetértésben — átiratot inté­zett az országgyűléshez. Az El­nöki Tanács személyi javasla­tát az országgyűlés egyhangú­lag elfogadta. A Miniszter- tanács A Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke: Lázár György. A Minisztertanács elnökhe­lyettesei : Aczél György, Bor- bándi János, Havasi Ferenc, Huszár István, Szekér Gyula. Belkereskedelmi miniszter: Szurdi István; belügyminiszter: Benkei András; egészségügyi miniszter: dr. Schultheisz Emil; építésügyi és városfejlesztési mi­niszter: Bondor József; honvé­delmi miniszter: Czinege Lajos; igazságügyminiszter: dr. Ko­rom Mihály; kohó- és gépipari miniszter: Nemeslaki Tivadar; könnyűipari miniszter: Keserű Jánosné; közlekedés- és pos­taügyi miniszter: Rödönyi Ká­roly; kulturális miniszter: dr. Orbán László; külkereskedelmi miniszter: dr. Biró József; kül­ügyminiszter: Púja Frigyes; me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter: dr. Romány Pál; munkaügyi miniszter: Karakas László, nehézipari miniszter: dr. Simon Pál; oktatási mi­niszter: dr. Polinszky Károly; pénzügyminiszter: Faluvégi La­jos. Az Országos Tervhivatal el­nöke: Huszár István. Ugyancsak a Népköztársaság Elnöki Tanácsának javaslatára az országgyűlés dr. Szakács Ödönt a Népköztársaság Leg­felsőbb Bírósága elnökének, dr. Szíjártó Károlyt a népköz- társaság legfőbb ügyészének megválasztotta. Apró Antal felkérte a kor­mány tagjait, valamint a Leg­felsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt, hogy tegyék le a hivatali esküt. Az eskütétel idejére az elnök az ülést fel­függesztette. Lázár György beszéde Az eskütétel után folytató­dott a plenáris ülés: Lázár György, a kormány elnöke emelkedett szólásra. — Engedjék meg, hogy a kor­mány tagjai és a magam ne­vében köszönetét mondjak a bizalomért - kezdte beszédét. Biztosíthatom önöket, mindany- nyiunkat az a szándék tölt el, hogy felelős megbízatásunknak lelkiismeretesen és legjobb tu­dásunk szerint eleget tegyünk, híven szolgálva népünket, mél­tóak legyünk a megtisztelő bi­zalomra. Az országgyűlési választá­sokkal belpolitikai életünk nagy fontosságú és eseményekben bővelkedő időszaka zárult le. Pártunk XI. kongresszusa, ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulója, majd a választások előkészítő szakasza jó alkal­mat adott arra, hogy felmérve a megtett utat, összegezzük eredményeinket, számbavegyük feladatainkat és népünk elé tárjuk a fejlett szocialista tár­sadalom felépítésének lelkesítő programját. Az a tény, hogy a választá­sok napján hét és fél millió állampolgár mondott igent a Hazafias Népfront programjá­ra és jelöltjeire, meggyőzően tanúskodik arról, hogy népünk nagyra becsüli és értékeli a gazdasági és kulturális építő­munka eredményeit, ismételten bizalmat szavaz a csaknem két évtizedes kipróbált politikának. Helyesli és támogatja pártunk XI. kongresszusának határoza­tait, kész arra, hogy cselek­vőén részt vegyen a fejlett szo­cialista társadalom felépítésé­ben. Ez az egyöntetű helyeslés és állásfoglalás nagy erőt és biz­tonságot ad a mi számunkra is, akiket a nép azzal bízott meg, hogy törvényalkotó és irányító munkával segítsük elő pártunk politikájának érvényre jutását, szocialista rendünk erősítését, a kultúra és a jólét forrását adó anyagi alapok szüntelen növelését. együttműködésének továbbfej­lesztéséért, az integráció komp­lex programjának megvalósí­tásáért, a Budapesten tartott XXIX. tanácsülés közelmúltban elfogadott határozatainak vég­rehajtásáért. A kormány számít arra, hogy munkájához, törekvéseihez megkapja az önök támogatá­sát. A kormány arra készül, hogy az országgyűlés következő ülés­szakán megvitatás és jóváha­gyás céljából önök elé terjesz­ti terveit és a hosszabb idő­szakra szóló munkaprogramját. Még egyszer megköszönve a bizalmat, minden képviselőtár­samnak sok sikert, erőt, egész­séget kívánok közéleti munká­jához — mondta a képviselők nagy tapsa közben Lázár György. A Minisztertanács elnöke után Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke mondott zárszót. Megköszönte a kormány elnö­kének szavait és az országgyű­lés nevében üdvözölte a meg­választott és hivatalba lépő kormányt, valamint - ugyan­csak megválasztásuk alkalmá­val - üdvözölte a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. Az országgyűlés elnöke végül sok sikert, jó egészséget kívánt a képviselőknek és az ország egész népének, az országépítő feladatok eredményes megvaló­sításához, s az ülést bezárta. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtizedes munkásságuk elismeréséül Horgos Gyula kohó- és gépipa­ri miniszternek és László An­dor államtitkárnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének — nyugállományba vonulásuk al­kalmából — a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Poli­tikai Bizottság tagja adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Németh Ká­roly, a Központi Bizottság titká­ra, a Politikai Bizottság tagjai. A Nemzeti Bank új elnöke Az Elnöki Tanács ülése A kormány elnöke, elnök- helyettesei és tagjai a Parla­ment Munkácsy-termében Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke előtt hivatali esküt tet­tek. Az ünnepélyes eskütétel­nél jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Nánási László, az Elnöki Tanácstagja. A Magyar Népköztársaság újonnan megválasztott Elnöki Tanácsa pénteken megtartotta első ülését. Megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa együttes ajánlását és en­nek alapján javaslatot terjesz­tett az országgyűlés elé a Mi­nisztertanács elnökének, elnök- helyetteseinek és tagjainak, to­vábbá a Legfelsőbb Bíróság elnökének, valamint a legfőbb ügyésznek megválasztására. Az Elnöki Tanács dr. László Andort felmentette államtitkári tisztségéből és Timár Mátyást államtitkárrá kinevezte. Az Elnöki Tanács elismerését fejezte ki Timár Mátyásnak, Horgos Gyulának, Dimény Im­rének, Szénási Gézának és László Andornak eddigi tisztsé­gükben végzett munkájukért. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész eskütétele Dr. Szakács Ödön, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke és dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt. Az eskütételnél jelen volt Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, dr. Korom Mihály igaz- ságügymifiiszter és Nánási László, az Elnöki Tanács tagja. .smgasmmmm llllli ::::JI Ilii :::::Jll ü .'II' ;■ Ü Ü M I S : I§i .;IiÜ ■»• ■ ~Íi:" Y^ ;- ■ ' ''• -■' Havasi Ferenc A kormány azon lesz, hogy megfeleljen ennek a várako­zásnak; önökkel együtt és az önök segítségével azon kívá­nunk munkálkodni, hogy telje­sítsük a Hazafias Népfront programját, valóra váltsuk a választási felhívásban meghir­detett célokat. Tisztában va­gyunk azzal, hogy e szép, de nehéz feladatok eredményes megoldása, a változó és mind­inkább növekvő követelmények kielégítése mindannyiunktól, a kormánytól is magasabb szín­vonalú és szervezettebb mun­kát igényel. A magunk részé­ről arra fogunk törekedni, hogy eleget tegyünk a megnöveke­dett követelményeknek. Fej­leszteni és javítani kívánjuk a Minisztertanács összehangoló és ellenőrző munkáját, hogy folytatva a megkezdett utat, még következetesebben érvényt tudjunk szerezni az össztársa­dalmi érdeknek, és tovább nö­veljük a tisztségviselők felelős­ségét a közösség ügyeinek in­tézésében. Mindezzel együtt fontos kötelezettségünknek tart­juk, hogy a szocialista demok­rácia szüntelen fejlesztésével, a kormányzati munka eszközei­vel a jövőben is biztosítsuk azokat a feltételeket, amelyek tág teret és ösztönzést adnak az alkotó munka számára, se­gítik és támoaatiák a vállalati és a helyi kezdeményezések to­vábbi kibontakozását. Mindezt nélkülözhetetlennek tartjuk ahhoz, hogy a ma és az elkövetkező évek nem cse­kély feladatait jó eredménnyel oldhassuk meg. Számítunk arra, hogy mint az év eddig eltelt időszaká­ban, a következő hónapokban is töretlen lendülettel folytató­dik a szocialista munkaverseny, munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk újabb termelési eredményekkel járul hozzá cél­jaink eléréséhez, gazdaságunk egyensúlyának javításához. A magunk részéről is min­dent meg kívánunk tenni a KGST-országok gazdasági vezeti főbizalmivá, majd üze­mi bizottsági elnökké, később a Szakszervezetek Komárom megyei Tanácsának titkárává választották. Itt dolgozott 1949-ig. 1950-ben a párt központi ap­parátusában a szakszervezeti alosztályt vezette. 1956 után a bányászat területén végzett pártmunkát. 1958-ban a Ko­márom megyei Pártbizottság tit­kárává, 1959-ben pedig első Havasi Ferenc 1929-ben szü­letett Piszkén. Munkáscsalád­ból származik. Édesapja a Lá- batlani Cementgyár munkása volt. Fiatalon, 14 éves korá­ban ő is itt kezdett dolgozni. Két évig segédmunkás volt a cementgyárban, majd 1945-től az építőiparban kőművestanu­lóként, illetve segédként dol­gozott. A felszabadulást követően, 1945. májusától részt vett az ifjúsági mozgalomban. Veze­tőségi tagja lett a községi MADISZ, majd a SZIT-szer- vezetnek. 1947 óta tagja az építők szakszervezetének. 1949 óta függetlenített párt­munkásként tevékenykedett. Először a Lábatlani Cement­gyár párttitkára, majd a Ta­tabányai Cement- és Mészmű­vek Pártbizottságának titkára, ezt követően a tatabányai Vá­rosi Pártbizottság osztályveze­tője volt. 1952-ben a Komárom megyei Pártbizottság agitációs és propaganda osztályának ve­zetője lett, 1954-ben a Megyei Pártbizottság másodtitkárává választották, 1966-tól a Komá­rom megyei Pártbizottság el­ső titkára. 1966-ban az MSZMP IX. kongresszusa a Központi Bizottság tagjává választotta. E tisztségben a X. és a XI. pártkongresszus szintén meg­erősítette. A pártnak 1948 óta tagja. Elvégezte a Szovjetunió Kom­munista Pártja hároméves párt­főiskoláját. Nemeslaki Tivadar 1923-ban, Tatabányán szü­letett, munkásszülők gyermeke­ként. Iskoláinak elvégzése utón 1939-től 1945-ig előbb Tata­bányán, majd az almásfüzitői olajfinomítóban dolgozott sze­relőként. A felszabadulás után Almásfüzitőn először szakszer­titkárává választották. 1966­ban a Vasas Szakszervezet fő­titkára lett. 1970-től a SZOT titkára, 1973-tól a SZOT főtit­kárhelyettese volt. 1964-ben elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szervezett kétéves üzemgazdasági tanfolyam ipari tagozatát. 1945 óta tagja a pártnak, 1943 óta a Vasas Szakszerve­zetnek. A párt Vili. kongresz- szusa beválasztotta az MSZMP Központi Bizottságába, amely­nek azóta is tagja. 1962 óta országgyűlési képviselő. Dr. Romány Pál mát. 1970-ben a mezőgazda- sági tudományok kandidátusa lett. 1952-től az Állami Gazdasá­gok és Erdők Minisztériumá­ban, illetve a Földművelődés­ügyi Minisztériumban dolgozott különböző beosztásokban. 1954- ben a Keselyűhalomi Állami Gazdaság igazgatója lett. 1956- tól a Pest—Nógrád megyei Ál­lami Gazdaságok Igazgatósá­gának helyettes vezetője, majd 1958-tól a Borsod—Heves me­gyei Állami Gazdaságok igaz­gatóságának vezetője és a Borsod megyei Pártbizottság tagja volt. 1960 és 1970 kö­zött az MSZMP Központi Bi­zottságában a gazdaságpoli­tikai osztályon politikai mun­katársként, majd osztályvezető- helyettesként dolgozott. 1970- ben a Bács-Kiskun . megyei Pártbizottság első titkárává, s még ebben az évben a Köz­ponti Bizottság tagjává vá­lasztották. 1973 óta az MSZMP KB területi gazdaságfejlesztési osztályának vezetője volt. 1950-től a párt tagja. Több tudományos publiká­ciója és könyve jelent meg. Dr. Simon Pál 1959-ben a Magyar Ásvány­olaj és Földgázkísérleti Intézet tudományos munkatársa lett, s még ugyanebben az évben kinevezték az intézet igazgató- helyettesének. Ebben a tiszté­ben dolgozott 1962-ig. 1973-ig a Dunai Kőolajipari Vállalat igazgatója, majd az Országos Kőolaj*- és Gázipari Tröszt ve­zérigazgatója. 1974-ben nehéz­ipari miniszterhelyettessé ne­vezték ki. Több mint tíz éve a KGST Kőolaj- és Gázipari Állandó Bizottságának tagja. 1947-óta párttag. 1975 már­ciusában a Budapesti Párt- bizottság tagjává választották. Mintegy húsz tudományos publikációja jelent meg, több­ségük magyar és szovjet tudo­mányos folyóiratokban. A Veszprémi Vegyipari Egyetem ásványolaj- és széntechnológiai tanszékének címzetes egyetemi docense. Dr. Szíjártó Károly 1929-ben, Szajolban szüle­tett. Apja vasúti munkás volt. Középiskoláit Szolnokon vé­gezte. A Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen 1952-ben szerzett agrármérnöki diplo­Dr. Simon Pál 1929-ben szü­letett Miskolcon. Édesapja a Lenin Kohászati Művek nyug­díjas munkása. Középiskoláit Miskolcon végezte, majd a Budapesti Műszjaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán 1952- ben szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1952-től 1955-ig had­mérnökként dolgozott a hon­védelmi minisztériumban. 1955 és 1959 között a Moszkvai Könnyűkémiai Technológiai In­tézetben aspiráns, és 1959-ben elnyerte a kémiai tudományok kandidátusa címet. 1927. január 26-án született Székesfehérvárott. Munkáscsa­ládból származik, édesapja a MÁV-nál volt géplakatos. A felszabadulás után beirat­kozott a Budapesti Tudomány- egyetem Jog- és Államtudomá­nyi Karára, ahol 1950-ben szer­zett diplomát. Több mint huszonöt éve igazságügyi területen dolgozik, különböző beosztásokban. 1965-től 1971-ig a Budapesti Katonai Bíróság elnöke volt. 1971. áprilisában a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa a Leg­felsőbb Bíróság elnökhelyette­sévé választotta. 1945 óta párttag. felmentette, és egyidejűleg Tí­már Mátyást, a Magyar Nem­zeti Bank elnökévé kinevezte. A Minisztertanács László An­dor államtitkárt, érdemei elis­merése mellett a Magyar Nem­zeti Bank elnöki tisztsége alól A kormány ünnepélyes eskütétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom