Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-05 / 182. szám

Baranya testvérmegyéje-Lvov w Irta: A. Z. Padalka, a történelemtudományok kandidátusa, a Lvov megyei pártbizottság titkára Szoros és megbonthatatlan testvéri szálak fűzik össze a szocialista országok népeit. A gyümölcsöző együttműködés megmutatkozik a gazdaság, a tudomány és a kultúra minden területén, hozzájárul a béke megerősítéséhez az egész vi­lágon. Beszédes példája ennek Ba­ranya és Lvov megye dolgozói­nak együttműködése. A Pécsett bemutatásra kerü­lő kiállítást az Ukrán Kommu­nista Párt Lvov megyei Bizott­sága és a Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága szervezte meg. Feladata, hogy megismer­tesse Magyarország dolgozói­val Lvov megye dolgozóinak 30 év alatt elért eredményeit. Az újjászületett föld boldogsága Szén és kén. Műtrágya, gáz, kőolaj. Autóbuszok és marógé­pek. Modern elektronika. Édes­ipari termékek, sör, ékszerek. Ruházat, lábbeli. Művészi hím­zések, népművészeti alkotások. Kristályüveg, porcelánedények, bútorok . . . Hosszú a sora azok­nak a termékeknek, amelyeket a Lenin-renddel kitüntetett Lvov megye üzemei állítanak elő. A megye területén több mint 2,5 millió ember él. A dolgozók sikeresben valósítják meg a kommunista párt és a szovjet kormány határozatait. A hábo­rú utáni években 22 új város és városias jellegű település született: Novij Rozdol, Cservo- nográd, Szosznovka, Dobrot- vor, Sztebnyik, Novojavorovszk és mások. Jelenleg a megye területén 47 tudományos intézet és főis­kola működik, amelyekben a tudományok 286 doktora, 2600 kandidátus végez tudományos és oktatómunkát, 229 tudósnak akadémikusi és professzori rangja van. A munkások és kolhozpa­rasztok munkája egyre több terméket állít elő. Harminchét vállalat teljesen gépesítve van. Egyedül az elmúlt 15 esztendő alatt a villlamos energia fel- használása a mezőgazdaság­ban 13-szorosára nőtt. Lvovscsina azonban másfaj­ta időkre is emlékezhet, a föl­desúri Lengyelország uralmá­nak sötét éveire. A jogtalan­ság, munkanélküliség és sze­génység éveire. Az éhségtől, a szükségtől űzve a szegény em­berek közül sokan az USA-ba, Kanadába és Franciaországba vándoroltak. A nép legjobb fiai és leányai pedig dacolva a börtönökkel, halálmegvetés­sel küzdöttek a dolgozók társa­dalmi és nemzeti felszabadí­tásáért. 1939 felejthetetlen szeptem­berében valóra váltak Lvovscsi­na dolgozóinak álmai: leomol­tak a gyűlölt falak, amelyek testvért testvértől választottak el. Kenyérrel, sóval fogadták a dolgozók a nyugat-ukrajnai te­rület felszabadítóit. A szocialista átalakulások hatalmasan kibontakozó folya­matát azonban hamarosan fél­beszakította a hitleri Német­ország hitszegő támadása. Az a háború, amelyet a német fa­sizmus erőszakolt a Szovjet­unióra, a világimperializmus legerősebb fegyveres fellépése volt a szocializmus ellen, az egyik legsúlyosabb megpróbál­tatás, amelyet valaha hazánk átélt. Ebben a háborúban dőlt el a világ első szocialista álla­mának sorsa, a világ civilizá­ciójának, a haladásnak és a demokráciának a jövője. A német fasiszta hódítók alól való felszabadítás után a kommunista párt és a szovjet kormány hozzáfogott azonnal a nyugat-ukrajnai területek év­százados elmaradottságának felszámolásához. A Szovjetunió minden népe, élen a nagy orosz néppel önzetlenül siettek Lvovscsina dolgozóinak megse­gítésére. Egyedül a megyeszék­hely iparának beindítására 8200 esztergapadot adtak. Ál­landó munkára ide irányítottak közel 2000 mérnököt és techni­kust és 14 ezernél több szak­munkást. A párt gondoskodásának be­szédes példája volt az Állami Védelmi Bizottság 1944. de­cember 13-i döntése Lvov vá­rosának iparosításáról. A párt célul tűzte ki, hogy a legrövi­debb idő alatt fel kell számolni a múlt örökségét, Ukrajna nyu­gati területeinek gazdasági és kulturális elmaradottságát, hogy virágzó szocialista megye váljék belőle. A kommunista párt megvaló­sította a lenini nemzetiségi po­litikát és biztosította a nyugat­ukrajnai területek virágzó gaz­dasági és kulturális fejlődését. Sok új iparág keletkezett. A mezőgazdaságot a gazdálko­dás szocialista útjára vezették. Megvalósult a kulturális forra­dalom. Napjainkban a megye 7 nap alatt termel annyit, amennyit 1946-ban egész éven keresztül termelt. 1946-hoz képest az iparban dolgozók száma 6,9-szeresére, ezen belül a mérnökök és tech­nikusok száma 8,6-szorosára emelkedett. A megye népgaz­daságában minden ezer mun­kásra és alkalmazottra 97 egye­temet végzett szakember és 114 középkáder esik. Minden ötödik dolgozónak felsőfokú vagy középfokú szakképzettsé­ge van. A Ivovi márkával ellá­tott termékeket a világnak több mint 55 országába exportál­juk. A világpiacon ismerik a modert} Ivovi esztergapadokat, gépeket, műszereket és köz­szükségleti cikkeket. Hűség a kommunizmus­hoz A pártnak azonban legna­gyobb vívmánya abban állt, hogy a marxista—leninista vi­lágnézet a tömegekbe hatolt és uralkodó világnézetté vált. Új ember született: hazafi és internacionalista. Ez az új em­ber hűséges a kommunizmus­hoz és kommunista módon dol­gozik. Az új embert jellemzi a közösségi érzés, magas erköl- csiség a családi és a minden­napi életben, az elszántság a hibák kijavításában. A szovjet ember politikai érettségének fő ismérve, ho­gyan áll a munkához. Minden dolgozó teljes erőbevetéssel, képességével és tudásával ar­ra törekszik, hogy fokozza hoz­zájárulását a kommunizmus felépítésének össznépi harcá­ban. A szovjet hatalom évei alatt Lvovscsina területén az ipar­ban és a mezőgazdaságban sok ezer élmunkás és újító nőtt fel. Ezek az emberek a mi büszkeségünk. A kommunista párt és a szov­jet kormány nagyra értékelte megyénk városai és falvai dol­gozóinak önfeláldozó munká­ját. A háború utáni években a népgazdaság és a kultúra fej­lesztésében elért sikerekért a mi megyénkben több mint 16 ezer ember kapott magas kor­mány-kitüntetést. Több mint 112 ezer dolgozó elnyerte a „Kiváló dolgozó" címet. Lenin születésének 100. évfordulóján munkásosztályunk és kolhozpa­rasztságunk és alkotó értelmi­ségünk 70 legjobb tagja ha­zánk legmagasabb kitüntetését nyerte el, a Szocialista Munka Hősei lettek. Köztük Mihail Georgijevics Vahula, Jekatye- rina Ivanovna Rjaszkina, Iván Mihajlovics Máserá, Ana Sztyepanovna Kasuba, Ana Mi- hajlovna Lucskanyina, Anatolij Andrejevics Akimov, Marija Vlagyimirovna Szavcsin és so­kan mások. Testvéri kapcsolatok Szoros baráti szálak fűzik Lvovscsinát a KGST államai­nak több megyéjéhez. Különö­sen meleg kapcsolatok alakul­tak ki Lvovscsina és Baranya dolgozói között. Ez a barát­ság évről évre erősödik. Az együttműködés mindnyájunkat politikailag erősít, szellemileg gazdagít, megsokszorozza mindkét ország közös gazda­sági hatalmát, hozzájárul né­peink életének további szépí­téséhez. A szovjet—magyar testvéri együttműködés ékes példája a Lvov és a Baranya megye kö­zött kialakult munkaverseny. A testvériség eltéphetetlen köte­lékei fűzik össze többek között Cservonográd és Komló bányá­szait. Négy cservonográdi bá­nya kollektívája már több éve versenyben áll Béta, Kossuth, Szabolcs- és Zobák-bánya dol­gozóival. Szoros barátság ala­kult ki a Ivovi és a pécsi pin­cegazdaság kollektívái között, valamint a két város dohány­gyára, a Ivovi Kolosz és a Pan­nónia Sörgyár között. Szilárd tudományos kapcso­latok kötik össze már évek óta a Ivovi és a pécsi orvostudo­mányi egyetemet, a drogobicsi és a pécsi tanárképző főiskolát. A nemzetközi testvériség és az erősödő gazdasági kapcso­latok szép példáját képezik a Ivovi területen áthaladó Béke villamos távvezeték, a Barát­ság olajvezeték, a Testvériség gázvezeték. Ezeken keresztül a testvéri Magyarországra és más szocialista országba villanyára­mot, kőolajat és gázt juttatunk. Modern ipari terület A kommunista párt vezetésé­vel és a szovjet nép munkájá­val Lvovscsina igen hamar fej­lődésnek indult. Már 1947-ben az ipari termelés elérte a há­ború előtti színvonalat. A hábo­rú utáni években a megye nép­gazdaságának fejlesztésére kö­rülbelül 7 milliárd rubelt fordí­tottunk. Ezekben az években gépgyárak, műszergyárak, rá­dió-technikai és egyéb üzemek épültek, Kétszáz hatalmas üze­met és gyárat építettünk fel, illetőleg állítottunk helyre, töb­bek között 11 szénbányát, a rozdoli és a jávorovszki kémiai kombinátokat, a nyikolajevi cementkombinátot, a dobrotvo- ri villamoserőművet, autóbusz-, motoros-targonca és fúrógép­gyárat és sok mást. A legfőbb termékeket olyan hatalmas üzemekben összpon­tosítottuk, amelyekben magas­fokú a gépesítettség és az automatizálás. A megyében megszerveztünk 34 ipari egye­sülést, ezekben dolgozik a munkások egyharmada. A fu­tószalagról nap mint nap 44 autóbusz, 53 motoros targonca, több 40 ezer pár cipő, 2000 televíziós készülék, 220 tonna édességipari cikk kerül le. Bá­nyászaink naponta 40 ezer ton­na kőszenet termelnek, 16 mil­lió köbméter gázt, 4 ezer ton­na ként és 1400 tonna káli műtrágyát. A termelés modern alapokon folyik. A legújabb technikát, az élenjáró technológiát alkal­mazzuk, gépesítjük a kézi mun­kát. Ennek révén elértük, hogy majdnem tízszeresére emelke­dett a munka termelékenysége. Az ipar anyagi-technikai bázi­sa megszilárdult. Állóalapja a háború utáni években 16-szoro- sára növekedett, értéke jelen­leg 2 milliárd rubelre rúg. A mostani ötéves terv négy éve alatt az ipari termelés volu- menje 36,7 százalékkal nőtt, a tervezett 29,9-del szemben. Az ötéves terv 4 esztendeje alatt terven felül 400 millió rubel ér­tékű árut adtunk a népgazda­ságnak. A megye területét 1300 kilo­méter vasút és 6700 kilométer országút szeli át. 1974-ben 1945-höz viszonyítva 5,3-szer több árut szállítottunk vasutain- kon, és 4,5-szer több utast. A megye gazdasága sokol­dalúan fejlődik. Valamennyi köztársaság dolgozójának se­gítségével sok új üzemet és gyárat építettünk megyénkben. Lvovscsina dolgozó kollektívái mindent latba vetnek, hogy a IX. ötéves tervet határidő előtt teljesítsék, hogy szovjet hazá­ban felépítsék a kommunista társadalmat. A gazdag kolhozmezők A mezőgazdasági termelés 347 kolhozban, 43 szovhozban, 11 baromfikombinátban és 16 kísérleti gazdaságban, növény­nemesítő intézetben folyik. Eze­ket az üzemeket 12 000 traktor, 5000 kombájn és 10 000 teher­gépkocsi szolgálja ki. A kolhozok és a szovhozok anyagi-műszaki bázisa szilárd technikai, gazdasági alapon nyugszik. A növénytermesz­tés és betakarítás vala­mennyi munkaigényes folya­matát gépesítettük. A zöldség- vetemények gépesítési foka el­érte a 66 százalékot, a burgo­nyabetakarításé a 80 százalé­kot, a műtrágya kiszórása 93 százalékot. Az utóbbi években minőségileg új irány terjedt el az állattenyésztésben: ipari alapra helyezték. Megteremtet­tünk 170 komplexen gépesített gazdaságot. A gazdaságok 69 százalékában teljesen áttértünk a gépi fejésre. A megye kolhozaiban és szovhozaiban 7 ezer szakember dolgozik felsőfokú és középfokú végzettséggel, többek között 933 agronómus, 822 állatte­nyésztő technikus és 652 állat­orvos. Hozzáfogtunk a lápos terü­letek vízrendezéséhez. Eddig 377 000 hektár elvizenyősödött és sovány földön végeztük el a meliorizációt. A szemes termények hozama a gazdaság minden kategóriá­jában jelenleg 21,5 mázsa hek­táronként, az 1945-ös 9,9 má­zsás terméssel szemben. Az 1953-as esztendővel összeha­sonlítva a 100 hektárra számí­tott hústermelés 7,4-szeresére, a tejtermelés 9,4-szeresé re, a to­jástermelés 23,5-szeresére nőtt. Mindezt a termelékenység nö­velésével lehetett elérni. 1971 — 74 között á mezőgazdasági termelésből 29 ezer embert le­hetett átirányítani más gazda­sági ágazatokba. Lvovscsina fellett mezőgazda­sággal rendelkező megyévé változott. A szocialista kultúra virágzása A fasiszta hódítók elűzése után Lvovscsina pártszervezetei azonnal hozzáláttak a kulturális intézmények munkájának bein­dításához. Napjainkban a me­gyében 800 ezer ember, min­den harmadik lakos tanul. Az általános iskolákban 471 ezer diák, másfélszer több, mint 1946-ban. A megyében körül­belül 28 ezer tanító működik. 1974-ben több mint 40 ezer diák fejezte be a középiskolát. 43 zenei iskolában több mint 13 ezer gyerek tanul zenét. Az iskoláskorú tanulóknak több mint 40 úttörő palotájuk és út­törőházuk van, 7 fiatal techni­kus telepe, 5 természetjáró ál­lomás, megyei ifjúsági turista állomások, gyermekpark áll rendelkezésükre. Lvovscsina 12 főiskolájában és 43 középfokú szakiskolájában 46 különböző nemzetiség 116 ezer fiatalja tanul. Az elmúlt 30 esztendő alatt Lvovscsina tanintézetei 407 ezer szakembert adtak a népgazda­ságnak. A szovjet Lvovscsina magas kultúrájú terület. Ukrán és orosz opera és balettszínház műkö­dik, gvermek- és bábszínház, filharmónia, 13 múzeum, 1670 könvvtár, 1606 kultúrpalota, mű­velődési ház és falusi klub. A kultúrintézményekben közel 3600 alkotó művész dolgozik. A megyében 120 filmszínház és 1250 faluban állandó mozi mű­ködik. 1945-ös képest a könyvtárak száma hatszorosára nőtt, a na­gyobb könyvtárak könyvállo­mánya több mint 17 millióra rúg. 1974-ben 41,7 millió ember volt a mozikban, egymillió 300 ezer ember látogatta a megye múzeumait, a színházat 1,2 millió, a filharmóniát 70 000 ember. A dolgozók érdekében A kommunista párt, a szovjet kormány töretlenül azon dol­gozik, hogy emel|e a nép anyagi és kulturális életének színvonalát. A IX. ötéves terv során meg­emeltük a munkások minimá­lis bérét, a vasutasok és tiszt­viselők középkategóriáinak fize­tését. Magasabb lett a mező- és erdőgazdaságokban dolgozó traktorosok és gépészek fizeté­se. Átlagosan 20 százalékkal nőtt az orvosok, tanítók, főisko­__ l ai oktatók illetménye. Mindezek a rendszabályok a megyénkben 130 ezer embert, munkást és tisztségviselőt érin­tettek. A népgazdaságban dol­gozók átlagos havi fizetése 1960-hoz viszonyítva 73 száza­lékkal magasabb, a kolhoz­parasztok négyszer többet ke­resnek, mint 15 évvel ezelőtt. Megjavult a lakosság nyug­díjellátása. 1956-hoz viszonyítva 12-szer magasabb az az ösz- szeg, amelyet az állam fizet, a kolhozparasztok 17-szer ma­gasabb nyugdíjat kapnak. A főiskolák és technikumok legtöbb diákja ösztöndíjat él­vez. A dolgozók jövedelmének fo­kozatos növekedésével nő a különböző közszükségleti cikkek vásárlása is. Ma már minden családban van rádió és lemez­játszó, háromból két családban televízió, minden második csa­ládnak mosógépe, 25 ezer em­bernek gépkocsija van. 1960-hoz viszonyítva három­szor több ruhát, két és félszer több lábbelit, nyolcszor több elektromos készüléket, négy és félszer több bútort, három és félszer több kultúrcikket, há­romszor több húsárut, három­szor több tejet és tejterméket, 11-szer több tojást és két és félszer több cukrot vásárolnak a dolgozók. A közétkeztetésnek és a javító szolgálatnak a rend­szere évről évre fejlődik. Egyre jobb lesz az orvosi el­látás. Átlagosan 10 ezer em­berre száztíz kórházi ágy, 33 orvos és 88 ápolónő jut. Hatalmas tempóval folyik az építkezés. 1945-höz viszonyítva a városokban és városi jellegű településeken a lakásalap há­rom és félszeresével nőtt. Lvov- scsinu lakosságának több mint fele új komfortos házakba köl­tözött. A megyében 33 szanatórium és üdülő 11 ezer hellyel szol­gálja a dolgozók egészségét. Külön gondoskodást élvez­nek a gyerekek. Megvan min­den feltétel ahhoz, hogy egész­ségesek, vidámak és boldogok legyenek. A viszonylag alacsony és stabil élelmiszerárak, az ol­csó ruha és lábbeli lehetővé teszi, hogy mindennel ellássuk őket. Óvodák és bölcsődék szé­les hálózata fogadja gyerme­keinket. Mindent megteszünk azért, hogy a fiatal nemzedék méltó utódja lehessen az atyáknak. Minden évben Jalta, Odesz- sza és Szocsi, valamint más üdülővárosok szanatóriumaiban körülbelül 250 ezer munkás, kolhozparaszt és más szak­ember, valamint 80 ezer gyer­mek tölti szabadságát. Több mint 650 ezer ember rendszeresen foglalkozik sport­tal. Az elmúlt 10 esztendő so­rán a megyei sportszervezet a szocialista verseny eredményei alapján a köztársaságban a második helyet foglalia el. Har­minc Ivovi sportoló Európa- és világbajnokságot szerzett, 119- en a Szovjetunió bajnokai. Az elmúlt három év alatt 370-en nyerték el a „Sport mesterei" cimet. A „Kárpátia" futballcsapat eredményesen szerepel Szov­jetunió első ligáiában. Hatalmasat fejlődtek a sport- létesítmények. 42 ezer néző szá­mára megépítettük a „Druzs- ba" stadiont, két sportpalotát, sok tornatermet, úszómedencét és sípályát létesítettünk. * Hittel eltelve járnak a jövő után a Lenin-renddel kitünte­tett Lvov megye dolgozói. Lé­pésük évről évre biztosabb és lendületesebb lesz. A Szovjet­unió valamennyi népének ön­zetlen testvéri segítségével nö­velik a népgazdaság lehető­ségeit, kimagasló eredménye­ket érnek el az állami tervek teljesítésében, a szocialista vál­lalásokban, önfeláldozó munká­jukkal hozzájárulnak a kommu­nizmus építésének ügyéhez. m HÉTVÉGE JÜ tészlet a szovjet kiállításból

Next

/
Oldalképek
Tartalom