Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-30 / 207. szám

1975. július 30., szerda Dunántúli napló 5 Ma Helsinkiben: európai biztonsági értekezlet KS/D. NAPIO TELEFOTO Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, az európai biztonsági konferencia zárószakaszán résztvevő szovjet delegáció vezetője megérkezett Helsinkibe, ahol Kekkonen elnök fogadta. (Folytatás az 1. oldalról.) charta" néven vonul majd be a történelembe. Az értekezlet első napján, szerdán este Urho Kekkonen köztársasági elnök ad több mint száz terítékes díszvacsorát a küldöttség-vezetők és a Hel­sinkibe akkreditált nagykövetek tiszteletére. Ezzel egyidóben Keijo Liinamaa miniszterelnök a küldöttségek tagjait látja ven­dégül. A keddi nap folyamán menet- rendszerű pontossággal érkez­tek a küldöttségek. Helsinkiben van már Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Todor Zsiv- kov, a Bolgár Államtanács el­nöke, Joszip Broz Tito jugosz­láv államfő, Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, Helmut Schmidt bonni kancellár, Erich Honec- ker, az NSZEP KB első titkára. Gerald Ford, az Egyesült Álla­mok elnöke és Harold Wilson brit miniszterelnök, hogy csak néhányat említsünk. A Finlandia Palotában dél­előtt az utolsó simításokat vé­gezték a minden apróságra ki­terjedő rendkívül gondos elő­készületeken. A nagyteremben elkészült — sorsolással — az ülésrend: az elnöki asztallal szemben három oszlopban egy­más mögött helyezkedik el a 35 asztal, minden asztalnál Felsorolni is hosszú lenne, hogy a finn fővárosban hiva­talosan, vagy félhivatalosan hány két- vagy többoldolú csúcsszintű találkozót jelentet­tek már be ezekre a napokra. Ez a ,,konferencián kívüli” dip­lomácia már Helsinki előtt el­kezdődött: előbb Wilson, majd Giscard d'Estaing járt Schmidt- nél, azután Ford elnök látoga­tott Bonnba, onnan pedig Var­sóba. Callaghan angol minisz­terelnök Budapesten tárgyalt a magyar vezetőkkel, mielőtt Hel­sinkibe érkezett volna. Az amerikai elnök útnak in­dulása előtt Washingtonban je­lezték, hogy Ford kétszer is sze­retne találkozni a finn főváros­ban Leonyid Brezsnyevvel, de a többi nyugati vezető is min­den bizonnyal keresi majd az alkalmat, hogy találkozhasson az SZKP KB főtitkárával. Wif- son brit miniszterelnök már jó előre jelezte, hogy „munkaebé­den” látja majd vendégül Hel­sinkiben Fordot, Schmidtet, és Giscard d'Estaingot. A bonni kancellár tervei közt szerepel, hogy találkozzék a szocialista országok küldöttségvezetőivel. De bekapcsolódik természete­sen a két- és többoldalú meg­beszélésekbe Kekkonen finn köztársasági elnök és Wald­heim, az ENSZ főtitkára is, aki egyébként csütörtökön reggel már elutazik a finn fővárosból. Miről lesz szó ezeken a két- és többoldalú megbeszélése­hat-hat szék. A magyar delegá­ciónak fenntartott asztal a 15 számú, a harmadik sorban, rajta a tábla: Hongrie. (Az ér­tekezleten ugyanis protokollá­ris célokra a francia és nem az angol nyelvet használják, ezért a záróokmányt is a fran­cia abc szerinti sorrendben ír­ják majd alá.) Az elnökség asztala mellett áll a szónoki emelvény, az asztal mögött pedig a kabinet-tolmácsok fül­kéit helyezték el. Az értekezlet hat hivatalos nyelvének (orosz, angol, német, francia, olasz és spanyol) mindegyikére fordítják a beszédeket. A nemzetközi sajtónak a kon­ferencia iránti érdeklődése minden várakozást meghalad. Mint Jaakko Bergqvist, az érte­kezlet sajtótjtkársógának veze­tője kedden délben a magyar televíziónak adott rövid nyilat­kozatában elmondotta, eddig már 1100 újságírót akkreditál­tak, de még továbbiak érkezé­sét várják. Egyébként az Inter- vízió, és az Eurovizió televízió- hálózat is közvetíti a konferen­cia számos eseményét. Kedves figyelem a házigaz­dák részéről, hogy szerdán je­lenik meg a finn posta emlék­bélyege, amelyet az európai biztonsági értekezlet zárósza­kaszának tiszteletére nyomtat­tak. dömping ken? Természetesen elsősorban Európáról, az európai bizton­ságról. De nemcsak Európáról lesz szó. Tovább kell lépni a hadászati fegyverek korlátozá­sáról folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon, közeleg Leonyid Brezsnyev tervezett Egyesült Államok beli látogatása. A Finlandia hatalmas kon­cert-termén kívül is élénk dip­lomáciai tevékenység folyik te­hát ezekben a napokban, még­pedig a legilletékesebbek, a legfelsőbb szintű politikai ve­zetők részvételével. A chilei hazafiakért A Béke-világtanács kedden táviratban fordult a nemzeti békebizottságokhoz, minden or­szág haladó közvéleményéhez: harcolják ki, hogy a chilei ka­tonai junta szüntesse be o chi­lei hazafiak elleni megtorláso­kat, tartsa tiszteletben az em­beri jogokat és bocsássa sza­badon a fasiszta börtönökben sínylődő politikai foglyokat. Le kell fogni a fasiszta gyil­kosok kezét, meg kell menteni Luis Corvalón és a többi chilei demokrata életét — hangsú­lyozza a Béke-világtanács fel­hívása. Csúcstalálkozó — Megnyílt a KGST villamos energia állandó bizottságának 44. ülésszaka Kádár János, Losonczi Pál és Aczél György fogadta a brit külügyminisztert Callaghan Helsinkibe utazott A Nehézipari Minisztérium­ban kedden megkezdte mun­káját a KGST villamosenergia állandó bizottságának 44. ülés­szaka. Áttekintik többek között az ukrajnai Vinyica és Albertir- sa között létesülő 750 kilovol­tos távvezeték tervezési és épí­tési munkáinak helyzetét, elem­zik az 1980 után építendő még nagyobb feszültségű nemzetközi távvezeték-gerinchálózat külön­böző változatait, s értékelik a tagországok egyesített energia- rendszerének múlt évi eredmé­nyeit Az ülésszakot dr. Szekér Gyu­la, a Minisztertanács elnökhe­lyettese nyitotta meg. Utalt ar­ra, hogy a villamosenergia ál­landó bizottság készítette elő a KGST-országok egyesített villa- mosenergia-rendszert, a prágai központi teherelosztó megszer­vezését, s a 750 kilovoltos táv­vezeték létesítésére és üzemel­tetésére kötött sokoldalú álta­lános egyezményt. Tájékoztatta az ülésszak résztvevőit arról, hogy Magyarország teljes mér­tékben teljesíti ebből az egyez­ményből ráháruló integrációs kötelezettségét. A tervezés és az építés előkészületei — szoros együttműködésben a szovjet tervezőkkel és villamosenergia­ipari szakemberekkel — megfe­lelő ütemben haladnak és biz­tosítják azokat a feltételeket, amelyeket a távvezeték 1978. októberi üzembehelyezése ér­dekében kell megteremteni. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára ked­den a Központi Bizottság szék­házában fogadta a hivatalos látogatáson Budapesten tar­tózkodó James Callaghant, Nagy-Britannig és Észak-íror- szág Egyesült Királyság külügy­miniszterét. Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke az Országházban fo­gadta a brit külügyminisztert. Aczél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese szintén az Országházban fogadta James Callaghant. A szívélyes légkörű találko­zókon véleménycserét folytattak a magyar—angol kapcsolatok­ról, az európai biztonság kér­déseiről és más időszerű nem­zetközi témákról. Részt vett az .eszmecseréken ^uja Frigyes külügyminiszter és dr. Házi Vencel, a Magyar Népköztársaság londoni nagy­követe. Jelen volt John Wilson budapesti angol nagykövet is. John Wilson Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Ki­rályság budapesti nagykövete kedden délben díszebédet adott James Callaghan brit külügyminiszter tiszteletére re­zidenciáján. Az ebéden részt vett Púja Frigyes külügyminisz­ter, valamint a Külügyminiszté­rium több vezető munkatársa. James Callaghan, Nagy-Bri­tannia és Észak-lrorszóg Egye­sült Királyság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására kétnapos hiva­talos látogatást tett Magyaror­szágon, kedden délután Buda­pestről Helsinkibe utazott. Zaccagnini az olasz kereszténydemokratákról Közlemény Benigno Zaccagnini, az Olasz Kérész énydemokrata Párt újon­nan megválasztott főtikára egy televíziós nyilatkozatban kije­lentette: pártja egységének helyreállításán kíván fáradoz­ni. „A június 15-i szavazás azt mutatta, hogy új társadalmi valóság érlelődött meg Olasz­országban. Ezt kell kellően ki­fejeznie. tükröznie a KDP-nek”. Zaccagnini a keresztényde­mokrata párt egymással ádázul A lagosi rádió Londonban lehallgatott adása szerint Yakubu Gowon tábornokot, Ni­géria államfőjét kedden meg­fosztották tisztségétől. A hírt bejelentő Joseph Nam- ban Garba ezredes szerint a nigériai fegyveres erők meg­fosztották államfői és hadse- regföparancsnoki tisztségétől a jelenleg Kampolában, az AESZ csúcsértekezletén tartóz­kodó Gcwont. A rádió nyu­galomra szólította fel a lakos­ságot, és közölte, hogy a fő­városban éjszakai kijárási ti­lalmat vezettek be. A nigériai légitársaság járatait beszün­tették. az ország repülőtereit és határállomásait lezárták. Yakubu Gowon 1966 júliu­sában vette át az államfői tisztséget. Alighogy megnyitották, a ni­gériai katonai hatalomátvétel hírére délután négy óráig el­napolták az Afrikai Egységszer­vezet csúcsértekezletének kedd reggeli ülését. Gowon nigériai államfő a tanácskozás üléster­mében értesült a Lagosban tör­téntekről. Nyugodtan végig­versengő csoportjainak össze- békí ésén munkálkodik majd. A kereszténydemokrata párt belső vitája az OKP-hoz fűződő vi­szony kérdése körül zajlik: a jobboldal továbbra is a merev szembenállást hirdeti, míg so­kan a párt vezetőségében haj­lanak arra, hogy az eddiginél ru­galmasabb, az együttműködést kereső viszonyt alakítsanak ki az OKP-val, a vezető ellenzéki erővel. hallgatta dr. Lamine Abder- rahman Khene-nek, az ENSZ iparfejlesztési szervezete (UNI­DO) ügyvezető igazgatójának felszólalását, s csak azután hagyta el a termet. Gowon az újságírók kérdéseire nem volt hajlandó kommentálni az ese­ményeket. Még nem áll ele­gendő információ rendelkezé­sére — mondta. ' Kampalában úgy tudják —- s ezt a nigériai delegáció kö­reiben is megerősítették —, hogy Gowon vissza kíván térni Lagosba. Amikor a katonai ha­talomátvétel híre megérkezett o terembe, az elnöklő Idi Amin bejelentette: „Valószínűleg minden jelenlévő egyetért az­zal, hogy az ülést délutánig el „ kell napolnunk”. Nyugati hírügynökségek sze­rint az ezredest eddig mint Gowon elnök közeli barátját tartották számon, ő volt a pa­rancsnoka az elnök biztonsá­gáért felelős testőrgárdának. Az új katonai közigazgatás ve­zetőjének személyéről még /tincsének értesülések. Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­terének meghívására James Callaghan, Nagy-Britannia és Észak-lrország Egyesült Király­ság külügyminisztere 1975. jú­lius 28—29-én hivatalos látoga­tást tett Magyarországon. Az angol külügyminisztert fogadta Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. A két külügyminiszter beha­tó eszmecserét folytatott a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Királyság kétoldalú kapcsolatainak időszerű kérdé­seiről. üdvözölték a kapcsola­toknak az utóbbi években tör­tént erősödését, amely kifeje­zésre jutott a két ország mi­nisztereinek kölcsönös látoga­tásaiban is. A két miniszter megelégedéssel nyugtázta a magyar—angol árucsereforga­lom 1974. évi növekedését. Hangsúlyozták a gazdasági, ipari és tudományos-műszaki együttműködés fontosságát, és kifejezték a szándékukat, hogy annak további fejlesztése érde­kében fognak tevékenykedni. A miniszterek üdvözölték a két ország kulturális együttmű­ködésének fejlődését. Mindkét fél nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a két ország kor­mányzati szervei, más intézmé­nyei és állampolgárai fokozot­tan elősegítsék azt; a magyar és az angol nép kölcsönösen megismerje egymás életét és kulturális értékeit. örömmel látják a kát orszáq közötti tu­rizmus fejlődését és elő kíván­ják segíteni annak további szé­lesedését. Az időszerű nemzetközi kér­désekről folytatott széles körű eszmecsere során a két minisz­ter megelégedéssel üdvözölte az európai biztonsági és együttműködési értekezlet má­sodik szakaszának befejezését, és a legfelsőbb szintű harma­dik szakasz összehívását. Hangsúlyozták eltökéltségüket, hogy tiszteletben tartják a biz­tonsági és együttműködési ér­tekezleten megfogalmazott el­veket. Egyetértettek abban, hogy biztosítani kell az érte­kezlet ajánlásainak érvényesü­lését, mert ez hozzájárul c két ország politikai, gazdasági «és kulturális kapcsolataink fejlő­déséhez, a két állam és a két ország állampolgárai közötti érintkezés és megértés javulá­sához. Hangot adtak annak a meggyőződésüknek, hogy az értekezlet után is folytatni kell a munkát az európai biztonság és együttműködés további erő­sítéséért. A két miniszter hangsúlyoz­ta, hogy a politikai enyhülés­ben elért előrehaladást ha­sonló eredményeknek kell kí­sérniük katonai téren is. Ezzel összefüggésben aláhúzták a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről, valamint az ehhez kapcsolódó intézkedésekről fo­lyó tárgyalások jelentőségét. Megvitatták a közel-keleti helyzetet és más, kölcsönös ér­deklődésre számot tartó nem­zetközi problémát. A tárgyalások és a találko­zók szívélyes és konstruktív légkörben folytak, s hozzájá­rultak a két ország együttmű­ködésének elmélyítéséhez. A tárgyalások megerősítették, hogy a két fél nézetei számos vonatkozásban hasonlóak. James Callaghan külügymi­niszter hivatalos angliai láto­gatásra hívta meg Púja Fri­gyes külügyminisztert, aki , a meghívást köszönettel elfogad­ta. jr Államcsíny Nigériában Az elnök testőrparancsnoka vette át a hatalmat Kommentár Nigériában államcsínyt hojtottak végre. A lagosi rá­dió bejelentette mindazt, amit ilyenkor be szokás jelenteni, a nemzetközi közvélemény pedig egyelőre a szokásos fenntartással fogad minden hírt. Szinte az egyetlen, amit biztosan lehet tudni: a puccs vezetői gondosan időzítették akciójukat. Jakubu Gowon tábornok, az eddigi nigériai elnök Kampalában, Uganda fővárosában, az Afrikai Egy­ségszervezet ülésén értesült a történtekről. A helyzet drá- maisága jól érzékelteti, mi­lyen rendkívüli nehézségek­kel, a gyarmati örökség mi- j lyen koloncával küzdenek ma is a „fekete kontinens" orszá­gai. Az egyik legsúlyosabb, mindmáig jellemző tünet szá­L mos helyen éppen a politikai stabilitás hiánya. Államcsíny, kérdőjelekkel Afrikában már sok hasonló eseményt jelentettek a múlt­ban. de aligha túlzás az a megállapítás, hogy a nemzet­közi figyelem most a szoká­sosnál is nagyobb. Nigéria ugyanis számos vonatkozás­ban Afrika egyik legjelentő­sebb országa, melyet sok meg­figyelő a térség egyik jövőbe­ni vezető hatalmaként emle­get. Kiterjedése óriási, csak­nem egymillió négyzetkilomé­ter lakosságának száma pe­dig a kontinensen a legna­gyobb: teljesen megbízható adatok ugyan nincsenek, de a lélekszáma hetven és nyolcvanmillió között lehet. Az I960 októberében füg­getlenné vált országot valaha nem véletlenül tüntették fel a térképeken „Rabszolga­partként” - ez a vidék volt a szégyenteljes emberkeres­kedelem egyik legfőbb forrá­sa. Ehhez már akkor is hoz­zájárult a törzsi megosztott­ság, a számtalan nyelv és nyelvjárás. Nem utolsósorban ez az a közeg, amelyet so­káig jól kihasználhattak a bel­ső és külső reakció erői. Egy­mást követték az államcsí­nyek, amíq 1966. augusztus elsején északi tisztek egy cso­portja Gowon vezetésével át­vette a vezetést. A következő csapás a biaírai polgárhá­ború volt. Az olajban gazdag tartomány vezetője, Ojukwu tábornok nyugati támogatás­sal el akart szakadni, de a központi hatalom a szocia­lista országok és a „harmadik világ” segítségével nehéz harcokban helyreállította az egységet. Gowon a győzelem után a megbékélés és a gazdaság­fejlesztés politikáját folytatta — nem kis eredményekkel. Nem sikerült azonban kiirta­nia a gyarmati korból örökölt korrupciót. Komolyan foglal­kozott azzal a gondolattal, hogy 1976-ban visszaállítja a polgári közigazgatást, amit szakszervezeti és diákkörök­ben már régebben követel­tek. Ugyanakkor a hadsereg — és nemcsak a hadsereg — egyes köreiben korainak tar­tották ezt az időpontot. Nem lenne meglepetés, ha kiderül­ne: a mostani államcsínynek köze van ehhez a Nigériában legfontosabb belpolitikai kér­désnek tartott dilemmához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom