Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-21 / 198. szám
I j 11■[ rKt^ a héten TETTYEI ESTÉK Kedden megismétlik a ma este programjá! ban is szereplő jazz-estet. Rossz idő esetén a második rendezvényre szerdán I este kerül sor. i ZENÉLŐ UDVAROK | Vasárnap délelőtt 10 órakor rendezik meg a Jeunesses Nemzetközi Zenei Táborának második nyilvános hangversenyét, ezúttal a Reneszánsz Kő: tárban. A nemzetközi szereplőgárda kamaraműveket ad elő. HANGVERSENYEK Az Illés, a Fonográf és a Tolcsvay együttesek közös koncertjét kedden Balatonfüreden, szerdán Balatonföldváron, csütörtökön Lellén, pénteken Siófokon hallhatják a nyaralók. A Halló Itt Balaton '75 című ŐRI műsor csütörtökön a fonyódi, pénteken a bogiári szabadtéri színpad műsorán szerepel. KIÁLLÍTÁS A jugoszláv képzőművészet nagy öregjének, Milan Konjovic-nak képeiből rendeznek kiállítást a Pécs városi Tanács Déryné u. 9. fez. ialatti kiállítótermében. A zombori születésű, Bécs- ben, Prágában és Párizsban tanult Konjovic-nak szülővárosa önálló galériát létesített. A művész mintegy másfél évtizede ismét Zomborban él. Kiállítását csütörtökön délután 5 órakor nyitja meg Rajnai József, az MSZMP (Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője. A megnyitón Barth István és Bizse Ágnes fuvolaművészek működnek közre. MOZI Döbbenetes hatású film, a Gyilkosság leírása. Egy egész Lengyelországot megrázó bűnügy szocio- gráfikus elemzését tartalmazza, krimi vonások helyett a társadalmi kérdésekre helyezve a fő hangsúlyt. (gy nem csak a fiatalkori bűnözés, hanem a fiatalság egy rétegének problémái kerülnek a filmben nagyító alá. Anthony Quinn a Zorba, a görög című film főszerepében vált felejthetetlenné a mozinézők milliói számára. Az Egy királyi álom című amerikai filmben ismét olyan görög kisembert alakít, akinek az életbe vetett töretlen hitét, minden kudarcon áttűző derűjét semmi sem ingatnatja meg. Partnerét az ugyancsak görög származású Irene Pa- pas-t a Zorbában, az Elektrában, az Antigoné-ben láttuk többek között nagyszerűen játszó főszereplőként. TELEVÍZIÓ Hogy alakulnak ki egy kisemberben fasizoid jellemvonások? Erről szól a Forróvizet a kopaszra című magyar filmvígjáték, amelyet kedden a 2. Műsorban láthatunk. Szerdán Luna- csarszkij: A felszabadított Don Quijote-jót közvetítik a 2. Műsorban, Szegedről. Lu- nacsarszkij drámája azt bizonyítja, hogy nem lehet általánosan szeretni és általánosan jót akarni, a természet és a társadalom törvényeit figyelmen kívül hagyva. A könyvhét legnagyobb meglepetése és átütő sikere volt Lakatos Menyhért: Füstös képek c, modern pi- kareszk-regénye, amely egy Békés megyei cigányközösség életét eleveníti meg a második világháborút közvetlenül megelőző időben. A regény képei, pénteken este a Nyitott Könyv műsorában kelnek életre. □tietföi Kedves meglepetésben részesültek szombaton este a Park Kertmozi nézői. Híradó helyett a nagyfilm előtt bolgár gyerekek adtak szép műsort a háromszázötven nézőnek. A Sikondán nyaraló szliveni úttörők énekes, táncos műsorának egyik kedves része volt, amikor bulgárul adták elő a Gyere, Bodri kutyám című magyar dalt. Színházi Pécsi műalkotások előadáscsere Svájcban Igényes színházi közönség van Kaposvárott. A Csiky Gergely Színház azonban csökkenteni akarja a bemutatott darabok számát. Ezért a műsorválaszték bővítésére megállapodás született a pécsi és a kaposvári színház, illetve a két város tanácsának művelődés- ügyi osztálya között. E szerint a pécsiek évadonként 6—6 opera és balett, valamint 4 prózai előadást visznek át Kaposvárra, s ezt belefoglalják a kaposvári bérletbe. Cserébe néhány prózai előadást hoznak a kaposváriak Pécsre. Szóbeli megállapodás született arról is, hogy a budapesti Madách Színház a jövőben rendszeresen szervez csereelőadásokat a Pécsi Nemzeti Színházzal. Július 13-án nyílt meg a svájci Luzern város Kunstmu- seum-ában a máris nagy érdeklődést kiváltó magyar képzőművészeti kiállítás. A magánkezelésben levő művészeti múzeum szeptember 7-ig ad otthont a Magyarország művészete 1900—1950 között című kiállításnak. A Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Kulturális Minisztérium Romváry Ferencet, a Pécsi Janus Pannonius Múzeum képzőművészeti osztályának vezetőjét bízta meg, hogy a nagyszabású bemutatkozás egyik társrendezője legyen. A huszadik századi magyar művészetet reprezentáló kiállítás anyagának kétharmadát a pécsi Modern Képtár gyűjteményéből, a fennmaradó részt a Nemzeti Galéria anyagából válogatták ki a rendezők. Napíementa előtt, |< Időskori szerelmek Mit mond az Egyetemi Számitóközpont? II mohácsi és komlói középiskolák az élvonalban Az egyetemi, főiskolai felvételik tapasztalatai Példás szervezés Baranyában A társ, az ellentétes pólus keresése Nem az első, de az egyetlen Éppen tíz éve, hogy a Művelődésügyi Minisztérium tükröt tart a középiskolák elé: ,,a növendékeitek így szerepeltek az egyetemi, főiskolai felvételin, ezzel szemben nálatok jobb osztályzatot kaptak." Az Egyetemi Számítóközpont tizedik alkalommal dolgozza fel a felsőfokú intézmények felvételi vizsgáinak adatait. A vizsgák eredménye a középiskolák munkáját tükrözi — tantárgyak, iskolatípusok, megyék, városok szerinti megoszlásban. A feldolgozás, a statisztika egyben hasznos ismeretekkel is szolgál a felvételi vizsgák rendszeréről, az egyes felsőfokú oktatási intézmények, intézmény típusok követelményszintjéről. Sőt, ezeknek az eredményeknek az elemzése támpontul szolgálhat a felvételi rendszer reformjának a kidolgozásához is. Az igen sokféle szempont szerint feldolgozott, hatalmas adattárból lássunk néhány érdekes számot: Ezek az 1974. évi felvételik teljes, és az idei felvételik eddig feldolgozott anyagán alapszanak. Gyors információk tehát, de éppen jókor, hiszen a „felvételi láz" még él, a számok talán éppen most a legérdekesebbek. Gimnázium, szakközépiskola? Pécs régiójában ezek szerint a baranyai középiskolák diákjai szerepeltek a legjobban: az onnét jelentkezőknek éppen a felét vették fel. A Somogy megyeieknek 39,51, a Tolna megyeieknek 41,34 százaléka, a Zala megyeiek 42,99 került be. A részben a régióhoz tartozó Bács-Kiskun megyeieknek 43, végül a Pécs városi érettségizetteknek kereken 39 százaléka jutott be a kívánt egyetemre, vagy főiskolára. A baranyai kisvárosok és nagyközségek kö zépiskolái tehát viszonylag magas oktatási színvonalról tettek bizonyságot. A gyerek tizennégy éves korában manapság gyakori a családi vita: gimnáziumba, vagy szakközépiskolába írassák-e a kisfiút, a kislányt? Ha egyetemre, főiskolára szánják a gyereket, akkor rendszerint a gimnázium mellett döntenek, hiszen a gimnázium kimondott, elsődleges célja: előkészítés a felsőfokú képzésre. Az Egyetemi Számítóközpont e vitában is igen érdekes adatokat szolgáltat: A baranyai gimnáziumokból jelentkezők közül csak 47, a szakközépiskolákban jelentkezők közül viszont 56,48 százalékot vettek fel. Ugyancsak a szakközépiskolák mellett szól a Zala megyei (45—41 százalék) és a Pécs városi (43— 31) arány, mindkét helyen a szakközépiskolák javára. A Bács-Kiskun, Tolna és Somogy megyei gimnáziumok viszont a saját szakközépiskoláiknál aránylag több diákot juttattak be egyetemre, főiskolára. Még egy érdekesség: az orvostudományi egyetemre jelentkezők közül a legnagyobb arányban (40 százalék) a Haj- du-Bihar megyei gyerekeket vették fel, de a megyék országos listáján mindjárt a második Bács-Kiskun 39 százalékkal, a harmadik Pécs város 37 százalékos aránnyal. A régió többi megyéje? - Somogy 26, Tolna 26, Zala 29 százalék, Baranya 30 százalék, n városok arányai De lássuk még részletesebben, egészen városokra lebontva. E tekintetben is kiugró két baranyai város: az egyetemre, főiskolára jelentkezett komlóiak 53, és a mohácsiak 51 százalékát vették fel. Fényes bizonyíték ez a baranyai kisvárosok középiskoláinak magas színvonala mellett, összehasonlításul lássuk a régió többi városából felvettek arányát: Baja — ahol több mint kétszáz éves a középfokú oktatás — lemaradt Komló és Mohács mögött, ott a jelentkezettek 49 százalékát vették fel. További összehasonlításként a felvettek aránya: Dombóvár 46, Keszthely 37, Nagykanizsa 38, Pécs 39, Siófok 36, a megyeszékhely Szek- szárd 38, Szigetvár 42 és Zalaegerszeg 49 százalék. Sokat mond az elemző statisztika a többször nekirugaszkodó jelentkezőkről is. Közülük esti és levelező tagozaton általában az érettségitől számított 2—3-ik, illetve 6-9-ik évben jelentkeznek a legtöbben egyetemre, vagy főiskolára. De ezeket ugyanolyan — általában egyharmados — arányban veszik fel, mint az érettségitől számított más években jelentkezőket. Végül a felvételiken általában egy-másfél jeggyel gyengébbet szereztek a diákok, mint ugyanabból a tárgyból a főiskolán. Kivéve a kémiát, amelyet általában a középiskolákban osztályoztak gyengébbnek. Park a szociális otthonban. Szép, mélyzöld lombsátrak alatt, lelki búrába rejtett szerelem. Szélben lélegeznek a szelídgesztenyék és kipattan a búra: — Most már megmondom: szeretem magát! Beszédes csend. Megáll a gesztenyefák lélegzete, két ember pedig mágneserős ragaszkodásról beszél, — a szemével. — Ugye megkérdezhetem Margitka, hogy hány éves? — Hatvanöt. És maga? — Hatvankilenc! — Akkor jó ... ♦ A baranyai, pécsi szociális otthonokban átlagosan nyolc- száz-ezer szellemileg ép, idős ember él. A betegotthonokat, öregek napközi otthonait leszámítva évente 2—5 százalékuk köt házasságot, vagy élettársi kapcsolatot, a szociális otthonon belül. A komoly érzelmi barátságok aránya ennél is jóval nagyobb, de azok nem folytatódnak ilyen kötelék formájában. öt évvel ezelőtt még a házastársak is külön-külön laktak. A Baranya megyei Tanács Egészségügyi Osztályának Szociálpolitikai Csoportja akkor megváltoztatta ezt az áldatlan állapotot. Elrendelte: ha két öreg között egy olyan kapcsolat alakult ki, amely féléves viszonylatban kitartó, és mindketten kijelentik, hogy élettársak szeretnének lenni, akkor valóban azoknak lehet tekinteni, s lehetőleg közös szobában elhelyezni őket. ♦ Etienne Rey, a századeleji francia színműíró, három kötet aforizmát írt, közülük egy a kizárólag szerelemről szóló egymondatos, csattanós „igazságok" tárháza. Egyetlen mondatot a kötetből: „A nő számára a mostani szeretője mindig az első szeretője!" ♦ Egy bekezdés Szentágothai János akadémikus nemrég Pécsett tartott szekszológiai előadásából: „Az Egyesült Államokban egy Kinsley nevű kutató több tízezres népességen felmérte a szexuális élet felső korhatárait is. Ez az egyedülálló felmérés azt bizonyította, hogy hatvanon felüli korban, de néha még hetvenen felül is, az idős lakosság viszonylag nagy arányban él biológiai értelemben vett házaséletet.” ♦ Balogh Istvánná, a Baranya megyei Tanács Egészségügyi Osztályán a szociálpolitikai csoport pszichológusa, az otthonokban, napközikben az öregek lelki gondozója: — A szerelmet nem lehet korhoz kötni. A fiatalok ugyan saját kiváltságuknak akarják tekinteni, holott ez minden korban az érzelmi kötődés igénye. A társ, az ellentétes pólus, a kiegészülés keresése, — ez minden életkorban a szerelem egyik alapja. Ezért ha valóban tartós érzelmi alapon nyugszik az időskori házasság, vagy élettársi viszony, akkor nagyon támogatom. Megoldja ugyanis az öregek kötődési gondjait, tartoznak valakihez, akivel megbeszélhetik a dolgaikat, együtt hallgathatnak, közös nevezőn lehetnek. Vagyis a magányosságukat mindenképpen megoldja. ♦ Esküvő utáni beszélgetés egy másik otthonban: Csütörtökön kezdődik a Du- namenti Nemzetközi Folklórfesztivál Baján és Kalocsán. Erre az alkalomra érdekes kiállítást rendezett a bajai Türr István Múzeum Észak-Bácska magyar népművészete címmel. Ez a múzeum két évvel ezelőtt nagyszabású feladathoz látott: a sok- nemzetiségű Észak-Bácska népeinek folklórját gyűjti össze. A Duna-menti folklórfesztiválokhoz kapcsolódva, kétévenként rendezik meg egy-egy észak-bács— Hány éves a néni? — Hetvenkettő. — És a bácsi? — Hetvenegy. — Mi történt volna, hogyha nem esküdhettek volna meg? — Nem bírtam volna ki Mária nélkül! — Ne tessék most ilyen ün- neprontót kérdezni. — Hányadik ez a házasságuk? — Nekem a második. Az első férjem szegény öt éve halt meg. — Nekem a harmadik. Az első asszonytól elváltam, gonosz volt. A másik, az igen . .. de hát egy éve őt is kikísértük .. . — Mit isznak az esküvői vacsorán? — Siklósi olaszrizlinget. Most a kedvemért Mária is megkóstolja. ♦ Idézet a szerelem-ügyben Jules Renardtól, az egyik legkönnyedebb kezű, legragyogóbb tollú francia írótól: „Nem az a fontos, h:>gy az elsők legyünk, hanem az egyetlenek!” Földessy Dénes kai nemzetiség vagy népcsoport néprajzának a kiállítását. Elsőként 1973-ban a délszlávok folklóranyagót mutatták be, a másik észak-bácskai város, Szabadka múzeumának segítségével. A mostani tárlat pedig a magyaroknak főleg a hímzéseiből, szőtteseiből, bútorából áll. A bútorok legtöbbjén évszám is van. A tárlat azt példázza, hogy a néprajzilag látszólag azonos falvak folklórja is egymástól mennyire eltérő, sokféle lehet. így az ősi észak-bácskai magyar falvak mellett két néprajzilag a Sárközhöz tartozó község, Szeremle és Érsekcsa- nód anyaga is látható a kiállításon, valamint a törökdúlás utáni vegyes telepítésekből, például Vaskút, Gara, Tataháza, Mélykút, Bácsbokod, Bács- borsod falvakból a magyarok viseleté, bútorai és sok más népművészeti tárgya. A kiállítás szeptember 14-ig lesz nyitva és hétfő kivételével naponta 10 órától 18 óráig tekinthető meg. F. D. PANTHER AUTÓDARUT ÉS EGYÉB építőipari gépet kölcsön ad és daruzási munkát vállal A PÉCSI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET. Érdeklődni: Felszabadulás u. 16, sz, alatt Vitéz Miklósnál lehet. ELŐSZÖR QYÜJTÖTTÉK ÖSSZE w Eszak-Bácska magyar néprajza
