Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-19 / 196. szám

Fűtőerőmű és energiatakarékosság ______■ -.................................:.....................................................................--—-"---^:^^^^-t^^^^^-L*A*J^^**J^i^á^~~~~~*~***,,~~*,MM*"MMM***MMMM***M*^***a**********< 1 980 után újabb hőközpont? Hazánk közismerten szegény energiahordozókban, energia- igényünk nagy részét importból fedezzük. Ezért nem függetle­níthetjük magunkat a világpia­con lezajló eseményektől, még akkor sem, ha - mint ismere­tes — az energia-import szá­mottevő részét szocialista or­szágokból kedvező feltételek­kel biztosítjuk. Az energiahor­dozók árának növekedése és a beszerzés nehézségei miatt ezek minél hatékonyabb fel- használása, hazai energiabázi­sunk maximális igénybevétele, és fokozott takarékosság szük­séges. A lakosság és az ipar ener­giaigénye elsősorban hő- és villamosenergia formában je­lentkezik. Ezért a hő- és a vil­lamosenergia termelő, illetve szolgáltató vállalatokra külö­nösen nagy felelősség hárul. Ezek gazdaságos, vagy gaz­daságtalan munkája az ország energiahordozó felhasználását döntő mértékben befolyásol­hatja. F&T&RE, ülälÄ^i^iü;! Az energiatermelő üzemek egyik csoportját a fűtőerőmű­vek képezik. A fűtőerőművek száma, részaránya egy ország energiarendszerében az ener­giahordozók takarékos felhasz­nálására való törekvést is tük­rözi. Nézzük meg kissé köze­lebbről! mi a fűtőerőművek szerepe az energia takarékos felhasználásában. *A lakó- és középületek fű­tése megoldható egyedi (kály­ha) fűtéssel, központi fűtéssel, vaqv távfűtéssel. A lakótelepek építése, a paneles építkezés magával hozza a távfűtő rend­szerek kiépítését is. A távfűtő rendszerek kiépítése a fűtési hő előállításának minél na­gyobb hőtermelő egységekbe való koncentrálása sok más előnye mellett energiagazdál­kodási szempontból is hasz­nos. A nagyobb hőtermelő be­rendezések ugyanis jobb ha­tásfokkal dolgoznak, és így azonos hőmennyiség kiadásá­hoz kevesebb tüzelőanyagot kell felhasználni. Azokat a fű­tőegységeket, amelyek több épületet látnak el fűtési hő­vel, fűtőmüveknek nevezzük. A fűtési hő jellemzője, hogy alacsony hőfokon, adott eset­ben 100 Celsius fok alatt is kiadható, egyetlen követelmé­nye, hogy a fűtött épületekben az előírt hőmérsékletet biztosí­tani kell. mmm llllÍÍÍÍÍÉÉÍÉii Magyarországon a vízierőmű­vek száma és teljesítőképes­sége elhanyagolhatóan kicsi, a villamosenergiát szinte kizáró­lag hőerőművek termelik. A hőerőművek kazánjaiban fel­szabaduló hővel gőzt állítunk elő, ami a hőenergiát a turbi­nákba szállítja, ott munkát vé­gez, és így a turbina tengelyén már mechanikai munkát ka­punk. Ez a mechanikai munka hajtja meg a generátort, a ge­nerátorban alakul át villamos energiává. A turbinákból kikerülő fáradt gőzt le kell csapatni, el kell vonni a benne rejlő hőt, hogy a lecsapódott vizet újra a ka­zánokba vezethessük. A fáradt gőzből elvont hőveszteség, ami végső soron a környezeti leve­gőbe kerül. Az előbbiekből látszik, és ez fizikai törvény, hogy hőenergiát teljes egészében mechanikai munkává, és ezen keresztül vil­Pécs hőenergia-ellátásának alapja hosszú távon a hőerőmű A növekvő igények csak jelentős beruházással elégíthetők ki lamosenergiává alakítani nem lehet. Azt, hogy a hőenergiá­nak hányadrésze alakítható át legjobb esetben, a kazánokból kikerülő gőz hőmérséklete ha­tározza meg. A Pécsi Hőerőmű gőzjellemzői mellett a hőener­megfelelő kialakításával érté­kesíteni lehet. A kapcsolt energiatermelés tehát mindenképpen energia- megtakarítást jelent, de csak ott alkalmazható, ahol az ener­gia megtakarítás következté­0 HÉTVÉGE giának kb. egyharmad része alakítható át az elméleti leg­jobb esetben, ekkor a kéthar­mad része a hűtőházakon át a levegőbe kerül. A berendezések veszteségeit is figyelembe véve a tüzelőanyaggal bevitt hőnek kb. 24 százaléka hasznosítható, 40 százaléka hűtőházakon át a levegőbe távozik, 36 százaléka az egyéb veszteség. A hőerő­mű teljes terhelése mellett a hűtőházakon át annyi hő távo­zik a levegőbe, amennyi Pécs város 1980-ban várható fűtési hőigénye — 15 Celsius fok kül­ső napi középhőmérsékletnél. Kézenfekvő a gondolat, hogy ahol elég nagy a hőigény, és a közelben hőerőmű van, ott a kondenzációs erőműnél szük­ségszerűen elvonandó hőt hasz­nosítsuk. Ez a hő azonban köz­vetlenül nem használható fel sem fűtési, sem ipari célra, mert nagyon alacsony a hőfok­szintje, kb. 30-40 Celsius fok. hhbw A megoldást az úgynevezett fűtőturbina jelenti. A fűtőtur­bina annyiban tér el a kon­denzációs turbinától, hogy a gőz munkavégzését hamarabb megszakítjuk, a teljes gőzmeny- nyiséget, vagy annak egy ré­szét magasabb, 100—200 Cel­sius fok hőmérsékleten és en­nek megfelelő nyomáson vesz- szük ki a turbinából. így a ma­gasabb hőmérsékleten rendel­kezésre álló hőt már fűtésre, vagy ipari célra fel tudjuk használni. Azt a folyamatot, amikor ugyanazt a gőzmennyiséget villamosenergiá-termelésre is és hőtermelésre is felhasznál­juk, kapcsolt hő- és villamos­energia termelésnek nevezzük. Azok az energiatermelő üze­mek, amelyek egyidejűleg al­kalmasak villamosenergia és hőenergia termelésére az úgy­nevezett fűtőerőművek. Az előzőekből kiderül, hogy a kondenzációs villamosener­gia termelésnél számottevő hő­energia megy veszendőbe, amit, ha van a közelben meg­felelő nagyságú fűtési vagy ipari hőfogyasztó, az erőmű ben csökkenő üzemi költségek ellensúlyozzák azt a beruhá­zási költséget, amivel a fűtő­erőmű többe kerül, mint az azonos fogyasztói igény kielé­gítésére alkalmas fűtőmű és kondenzációs erőmű együtte­sen. A villamosenergia rendsze­rek egyik legnagyobb problé­mája, hogy a fogyasztói igény nem egyenletes. Naponta két­szer megugrik, majd két-három órás csúcs után lecsökken, vé­gül éjszaka minimuma van. A legértékesebb az a villamos­energia, az a villamos teljesít­mény, ami csúcsidőben áll rendelkezésre. Egy nagy kiter­jedésű távfűtő rendszer lehető­séget ad energiatárolásra, és így a fűtőerőmű csúcsidőben nagyobb villamos teljesítmény­re képes, mint napi átlagban. Ezt nevezik csúcsrajáratásnak. A csúcsrajáratás lehetőségét az adja, hogy ha egy távfűtő- rendszert kismértékben túlfű- tünk, a villamos csúcs két-há- rom órája alatt az erőműben lényegesén csökkenthető a fű­tés anélkül, hogy a lakások hőmérséklete észrevehetően változna. Elképzelhető a fordított eset is, amikor a villamos csúcsidő­ben jelentősen növeljük a fű­tést, és a csúcsidő előtt kis­mértékű aláhűtést alkalma­zunk. Hogy a két módszer kö­zül melyiket alkalmazzuk, az az erőmű felépítésétől és üzem­állapotától függ. A csúcsrajáratás nem jelent energia-megtakarítást, de költ­ség-megtakarítást igen, mert az így kapható többlet teljesítő- képesség helyett nem kell erő­művet építeni, illetve a csúcs­időben kiadott villamosenergiát nem kell importból fedezni olyankor, amikor annak az ára is megemelkedik. A pécsi hőszolgáltató rend­szerben mind az ipari hőellá­tás, mind a távfűtés megtalál­ható. Az ipari hőellátás csúcs­ban kisebb teljesítményt köt le, de egyenletesebb kihasználása miatt egy év alatt több hőener­giát használ fel, mint a táv­fűtés. A távfűtés növekedési üteme azonban jóval nagyobb és így a pécsi hőszolgáltató rendszer­ben meghatározóvá válik. A távfűtés elterjedése egyéb elő­Tu­do­mány tech­nika nyei mellett, mint pl. a leve­gőtisztaság, kényelem stb. ener­giagazdálkodási szempontból is jelentős. A központosított nagy egységekből való hőellátás a nagyobb tüzelőberendezések jobb hatásfoka miatt eleve gazdaságosabb. A termelőegy­ség fűtőerőmű, tehát lehetőség van a kapcsolt hő- és villa­mosenergia termelés előnyeinek kihasználására. Az erőmű ha­zai, sőt helyi energiahordozót használ fel, a mecseki szenet, még ha más megoldást vá­lasztunk, olajra, gázra van szükség. Az erőmű olyan sze­net használ fel, amely más tü­zelőberendezésben nem éget­hető el. JÖVŐJE A Pécsi Hőerőmű tüzelő­anyag-felhasználása nagyjából összhangban van a Mecseki Szénbányák termelésével. A körzet energiahordozók szem­pontjából zárt, ide energetikai célra máshonnan energiahordo­zót nem hoznak. Ez behatárolja az erőmű további fejlődését is. Az erőművet számottevően bő­víteni nem lehet. Pécs hőenergia-ellátása, el­sősorban a távfűtés, az erőmű feladata. Az elmúlt évben át­adott új hőközponttal az erő­mű kb. 1979—1980-ig tudja el­látni a város távfűtését. Ekkor egy újabb 100 Gcal/ó teljesítmé­nyű hőközpont építése szüksé­ges, amelynek ellátására az erőmű kazánparkja már nem elég. A hiány 2 db 50 Gcaló teljesítményű forróvíz kazán építésével áthidalható, így a távfűtés újabb 5-6 évre bizto­sított. Minden további növekedés meghaladja már nemcsak az erőmű, hanem a Mecseki Szén­bánya teljesítőképességét is. Halmai László energetikus szakmérnök, Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Egy fiatal tudományág sikerei Elsőként Egerben Mérnökgeológiai térképek a pinceveszélyek elleni küzdelem szolgálatában Magyororszógot érte a meg­tiszteltetés, hogy az UNESCO szervezésében tartott első mér­nökgeológiai továbbképző tan­folyamot megrendezze. A „Mérnökgeológia alapjai és módszerei” tárgyú tanfolyam most folyik a Budapesti Műsza­ki Egyetemen neves hazai elő­adók közreműködésével. A ren­dező szerv, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatójával, dr. Konda Józseffel, a mérnök­geológia hazai vonatkozásairól beszélgettünk annak kapcsán, hogy miért éppen nálunk tartja az UNESCO ezt a tanfolyamat. — A mérnökgeológiát világ­szerte művelik, általában nagy létesítményekhez kötötten. Ma­gyarország az úttörő abban, hogy nagyvárosok, régiók - pl. az alföldi síkvidék, a Baiaton- környék — építésföldtani viszo­nyait is felméri. Ez a tevékeny­ség hatalmas mértékben segíti az általános építési gyakorla­tot. — Tudna példát is monda­ni erre? — A síkvidéki 200 ezres tér­képek segítettek a paksi atom­erőmű helyének kijelölésénél. Ugyané térképek alapján ha­tározta meg a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem szá­mítógéppel a Barátság kőolaj- vezeték ideális vonalvezetését. Egy elektromos távvezeték épí­tésénél a térkép adatai segí­tettek abban, hogy némi terv- módosítás árán jelentős áram­veszteséget küszöböljenek ki. — Egyéb hazai előzmények? — El kell mondanom, hogy a mérnökgeológiai térképezés nálunk sem hosszú múltú. A 60-as évek óta műveljük. Évek óta folyik a Balaton-via'ék tíz­ezres léptékű térképezése, ami három éven belül kész lesz, s a környék regionális fejleszté­sét szolgálja majd. Készül a főváros 28 térképlapja is. Ezek nyomán hirtelen jelentkezett igénnyel Eger, Miskolc, Szeged, Salgótarján stb. s ez gyorsab­ban jött, semmint erre megfe­lelően felkészültünk volna. A MÁFI egyamaga nem is vállal­kozhatott a munkára. S abba más közreműködőket is be kel­lett vonni. Ezenkívül olyan egy­séges nyelvet kellett kialakíta­ni, ami az egységes értelme­zést biztosítja. Ma a világon minderre nincs még kialakult gyakorlat, mi viszont többéves tapasztalattal és eredménnyel rendelkezünk. — Említette a városokban fo­lyó mérnökgeológiai térképezé­seket. Miért van erre szük­ség? — Városaink egytől egyig oly mértékben fejlődnek, hogy ez felszínre hoz olyan problémá­kat, amelyek korábban nem okoztak akkora gondot, mint ma. Amelyik város jelentkezett eddig a térképezés iránti igénnyel, annak alapos oka is volt erre, mert vagy a földtani viszonyok nem-ismerete, vagy váratlanul fellépő jelenségek nehezítik, nemegyszer akadá­lyozzák a fejlesztést.- Például.. .- Közismert Eger esete. Ez a város volt az első, ahol a tanács kezdeményezett és kér­te a KFH segítségét. A város alatti pincerendszer az elmúlt években olyan helyzetet terem­tett, hogy a földtani viszonyok alapos ismerete nélkül már nem lehetett továbblépni. A térképezés kész, hasznát az egri tanács, máris látja. Mis­kolcon a város roppant válto­zatos földtani felépítése, de fő­leg az Avas csúszása indokolta a térképezést. Esztergomban is csúszás, pinceproblémák és a Duna ártéri területe miatt akarják megismerni a város földtani viszonyait. Salgótar­jánban az alábányászottság, Szegeden az agresszív talajvi­zek és a fiatal üledékek. Veszp­rémben vízföldtani problémák jelentenek gondot. Valami sa­játos probléma tehát minde­nütt van, ami a mérnökgeoló­giai térképezés iránti helyi igényt indokolja.- Pécsett is van ilyen indok.- Valóban Pécs nemcsak síkvidéki területre, hanem a Mecsek előterére és oldalába települt. Földtani felépítése változatos (egyes területeken ismeretlen) és az építési gya­korlatnak sokféle földtani szempontot kell figyelembe ven­nie. Ehhez jön még a város közismert pince- és üregprob­lémája. Városi méretű terve­zésben mérnökgeológiai isme­retek nélkül nem lehet elindul­ni. A helyi talajmechanikai ku­tatás nem elegendő, hiszen a bonyolultabb összefüggésekre az nem ad választ. A ma is le­játszódó földtani folyamatokat csak a mérnökgeológiai térké­peken lehet rögzíteni, s ezek segítségével az utólagos válto­zások is nyomon követhetők, hiszen az adatok egy bizonyos időpontban mért, vizsgált hely­zetet ábrázolnak térképileg. A pécsi térképezést iletően pe­dig tudjuk, hogy a KFH — e munkák szakmai irányítója és költségeinek finanszírozója már évekkel ezelőtt megtette az ajánlatát. Ha a város elfogad­ta volna azt az egrihez ha­sonlóan már csaknem kész lenne az anyag.- Mint geológus feltétlenül hasznosnak tartja a mérnök­geológiát ■ ■ .- Természetesen. A földtani viszonyok ismerete mindenütt hasznos, de különösen ott fon­tos, ahol az intenzív fejlődés is indokolja és még a földtani bonyolultság is kényszerít erre. A hegyvidéki városok földtani viszonyainak ismerete pedig különösen fontos - fejezte be nyilatkozatát dr. Konda József, a Magyar Állami Földtani Inté­zet igazgatója. Hársfai István 4'-* iir SZUPERGAZVEZETÉK. A Szovjetunióban 3600 kilométer hosszú gázvezetéket építenek a tyumenyi terület lelő­helyeitől az ország központjáig. Az építők útközben 23 vízi akadályt — mint például az Ob, a Volga, az Oka — küzdenek le. A vezetéknek át kell haladnia az Ural- hegységen. Közel 1200 kilométeres hosszban kell erdő­irtást végezni. Később egészen Murmanszkig kiépítik a távvezetéket, ahol majd cseppfolyósítják a földgázt és különleges tankhajókon szállítják az Egyesült Államokba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom