Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-19 / 196. szám
Ha a gazda a szomszédba megy, nagyobb lesz a termés — tartja egy ukrán közmondás. Június végén Baranya megyei pártküldöttség látogatott Lvovba. Egyhetes körutazásunk legimponálóbb tapasztalata: Lvovscsina és Baranya testvéri kapcsolataiban már érleli gyümölcseit ez az évszázados bölcsesség. Dinamikus fejlődés V. F. Dobrik, a területi párt- bizottság első titkára 10.00 órára várta a küldöttséget. Puritán egyszerűségű dolgozószobában a tv felvevőgépe előtt rövid, tárgyszerű tájékoztatás a pártbizottságok vezetőinek áprilisi találkozója óta végzett munkáról, aztán egy futó mosoly: — A következő ötéves tervben együtt fogunk dolgozni Bábolnával. A gazdaságnak fiókintézete lesz itt, amelynek tevékenysége más köztársaságokba is átmegy, Emikor önök legközelebb érkeznek, már azoknak a csirkéknek a tojásait fogják felszolgálni. V. F. Dobrik áprilisi bábolnai látogatását követően két hónap alatt tehát megszületett a gazdaság egyik legnagyobb üzletkötése a Közel-Keletre történő behatolása óta, megindult egy szovjet baromfiprogram, amely milliókat jelent egy éven belül tojásban és broilerban. A cservonográdi 8. bányában a városi pártbizottság első titkára ad fogadást küldöttségünk tiszteletére. Az udvarias pohárköszöntők után B. M. Hof- stein, a közgazdaságtudományok kandidátusa, a bánya igazgatója emelkedik szólásra: — Háromszor jártam Pécsett. A földalatti munkában mi önök előtt vagyunk, a napszinten a mecseki bányák jobbak. Amit a napszinti szervezésről önöktől tanultam, azt itt megvalósi- tom. Centralizáljuk az anyagellátást, minimálisra rövidítjük a külszíni munkát. A fürdőt, öltözőt, a berendezések védelmét úgy oldjuk meg, ahogyan Magyarországon van. A Kolosz sörgyár pincéjében kötetlen beszélgetésen vettünk részt a megyei pártbizottság titkáraival, üdvözlő szavaiban a gyár igazgatója arról szól, hogy pártküldöttség tagjaként Pécsett járt szakszervezeti bizottságuk titkára, s a Pannónia Sörgyár vendége is volt. Azóta kapcsolatban állnak a pécsiekkel. — Mi sok kis sörgyárat építettünk, önök nagy gyárat hoztak létre és különböző városokban palackozókat. Nagyon okos rendszer. Az első palackozót Cservonográdban fogjuk létrehozni a következő ötéves tervben. Hát igen! Igaz az ukrán közmondás: menjünk a szomszédba, mert gazdagabb lehet a termés. Még fel kell fedeznünk Nekünk Lvovot az együttműködés számára tulajdonképpen még fel kell fedeznünk. Pedig ismerősnek tűnik a város. Ahogy rovom az utcákat, mintha már jártam volna itt. Fölfelé megyek a domboldalon, megvan, — ez Buda! Ugyanazok a házak, ugyanaz az ízlés, az eklektikus stílus, gondozott park, tisztára mosott utcák, hangulatos villanegyedek, barokk patinás templomok. Szép város, csendes és nyugodt. Ez a belváros. Szívében a Viszokij Zómok. A Gellérthegy vagy inkább a Misina? — Lvovnak ugyanis nincs folyója, a Poltavát már évtizedekkel ezelőtt a föld alá szorították. Aszfaltszerpentin vezet fel 400 méterre a város fölé, aztán egy kis kapaszkodó, és köröskörül kitárul a 630 ezres nagyváros. Lvovot félkörivben hegyek övezik, csak délkelet felé nyitnak kaput az ukrán síkságra. QHÉTVÉGE Arra fut a vasút, a többsávos betonút Kiev felé. Nyugaton a repülőtér köti össze a nagyvilággal. Amíg a modern Lvov szállóban papírjaimat intézték, a hallban átnéztem a menetrendet. 140 járat indul Lvovból Moszkvától Cseljabinszkig, van amelyik naponta, van amelyik csak háromszor hetenként. A moszkvai lapok matricáit már nem a repülők hozzák. Dél felé ott magasodik a szerkesztőségek 13 emeletes palotája, mellette a nyomda. A Pravda, a Trud, az Izvesztyija oldalai egy az egyben telefotón érkeznek, s adáskezdés után két órával már milliós példányban ontják a moszkvai lapokat egész Nyugat-Ukrajna számára a kétemeletes rotációs gépsorok. A tv fölöttem magasodik. Naponta ötórás az ukrán, egyórás az orosz műsor. Lvov lakossákező igényét nagy választékkal kielégíteni nem a ma feladata. Az alapvető dolgok megvannak. Sőt! Kenyérből ötfélét mutattak más-más áron. Húst és hentesárut hétköznap este is elfogadható választékban kínáltak és 12 féle sajtot számoltam meg egy élelmiszerboltban. Cipőik nem olyan sikkesek, mint a mieink, ruhafélékben is kisebb a választék. De műszaki árukból mindent lehetett kapni, amire felhívták a figyelmemet a minivizortól a villanyfúróig. S néha nem árt rágondolni, fültanúja voltam, amikor az ezekre irányuló turista-rohamot nem kevés malidéval kommentálták az ukránok. A műemlékekre tehát most már jut, s Lvovban van mit feltárni. Ukrajna 1350 műemlékéből 530 Lvovban található. nevelési, mezőgazdasági, köz- gazdasági és geológiai főiskolája, egyetemének bölcsészeti és természettudományi kara, újságíró és népművészeti fakultása. Kémiát és matematikát Lvovban tanulni ma rangot jelent a Szovjetunióban. Tudományos intézetei közül a fizikai-mechanikai intézet a szovjet műszaki tudományos kutatás fellegvára. Van társadalom- és gazdasáqtudományi, fiziológiai és biológiai intézete. 4000 tudományos kutató dolgozik Lvovbon, közülük 300 a tudományok doktora és 50 akadémikus. S hadd tegyük hozzá, a nyugat-ukrajnai területek kutató intézeteinek igazgatósága Lvovban működik. Ez a szellemi bázis egy még szovjet viszonyok között is rendkívül dinamikusan fejlődő gazdaságot szolgál ki. Lvovban A hősök kultusza, a győzelem dicsősége ma is a szovjet mindennapok mindent átható, lelkesítő eleme. Ezt hirdetik a feliratok, erre emlékeztetnek a szobrok és emlékművek, ezt magasztalják az ünnepélyek és dicsőíti a művészet. Szlava. A Ivovi operában a bjelorusz napok alkalmával ünnepi műsort adnak a legjobb minszki együttesek. Kétórás pergő, bravúros népitáncokkal fűszerezett hangulatos műsor végén fiatal zeneszerző lép a zongorához. Saját balladáját kíséri: Ha a kövek beszélni tudnának. A breszti katonáról szól, aki életét adta a hazáért. A függönyön megjelenik a katona kőMenjünk, minél többen Menjünk a szomszédba — minél többen, meghatározott céllal, hogy gazdagabb legyen a termés! Lvovba az utak az Uzsoki- és a Vereckei-hágón át is már megfelelően ki vannak építve. Mindvégig gazdaságunk három ütőere kísér: a Béke villamosvezeték, a Barátság olaj- és a Testvériség gázvezeték. A Ivovi terület mind a háromban érdekelt. A Kárpátok tetejéről pedig mindkét irányban nagyon szép a kilátás... Báling József 523 000 rubel volt, 250 000 az épület, de három év alatt megtérül. A komputer 25 mérnök más irányú foglalkoztatását teszi lehetővé, csupán ebből 85 000 rubel az évi megtakarítás, s az önköltség, a termelékenység, a minőség a Szovjetunióban is egyre inkább a gazdálkodás kulcskérdései. A bánya igazgatója n.em kis büszkeséggel mondotta: „Termelékenység szempontjából mi megelőztük a Ruhr-vidéket.” Minden bizonnyal a legjobb tsz-ekbe vezették el küldöttségünket. A Novo Zsittye a növénytermelés mellett csak marha hizlalással foglalkozik, ez adja bevételei kétharmadát. 2500 hízóbikájuk van. Az utolsó hónapokig legelőn nőnek fel, aztán lekötik az istállókban. Az egyik istállóban 170 bikát látnak el 1,5, a másikban 360-at 1,6 műszak igénybevételével. A takarmány futószalagon kerül az állatok elé. Egy kilogramm súlygyarapodás költséqe 5,5 rubel, a felvásárlási ár 13 rubel. A Proq résznek tehenészete van. A következő ötéves terv végéig 2500 tehenük lesz. Most 3950 kg a fejési átlag, de van 4100-as farmjuk is. Száz kiló tej költségé 14Í85 rubel. Ára 18 rubel. Mindkét tsz nyereséges, állami dotációt évek óta egyik sem kap. Területük 4-5000 hektár. A Vereckei-hágón a vadonatúj háromszintes vendéglő kistermében búcsúebédet adott a szkolei járási pártbizottság első titkára. A fogások közül egy omlós, könnyű, feltehetően ízletes szelet sültről megkérdeztük, miféle hús ez. Vendéglátónk szeme felcsillant, s valóságos kiselőadásban tájékoztatott arról, hogy járásuk hol tart az új hústípusú marha kialakitásában. Szlava — dicsőség...! Néhány nap alapián az ország életét megítélni — köny- nyelműség, de a látogatásokból, a fél Dunántúl nagyságú terület fejlesztésért felelős vezetők megnyilatkozásaiból egyre inkább az a kép alakult ki, hogy ez a hatalmas ország világtörténelmi jelentőségű küz. delmét a gazdasági élretörését ugyanolyan energia-bedobással, elszántsággal és célratöréssel vívja, mint 30 éve a nagy honvédő háborút. S ennek a küzdelemnek ugyanúgy megvannak a hősei is. A hősök kultusza a szovjet mindennapok mindent átható, lelkesítő eleme, bevésett arca, a nézőtéren vé-- gigsuhan a történelem, hogy aztán az ezres ünneplő közönségből kirobbanjon és percekig zúgjon a taps. Szlava. Egy határőr őrs vendégei voltunk a lengyel határon. Fiatal, megnyerő főhadnagy kalauzolt a körletekben. Az őrs egy határőrtiszt emlékét őrzi, aki 1941-ben utolsó töltényéig napokig feltartóztatta itt a németeket. Parancs-kihirdetéskor minden reggel szólítják: — Alexej Lopatyin szolgálattételre jelentkezzék! S a legkiválóbb katona válaszol :- Alexej Lopatyin elesett a haza védelmében. Az egyik körletben Lopatyin egykori vaságya áll. A rajt, amelynek ez a körlet az otthona, minden évben a hős szülővárosának fiataljaiból válogatják ki. Szlava. Minden városnegyedben a legszebb parkban eqy dicsőségfalon a legkiválóbb munkások nagyméretű fényképe. Eqy neqyed évig előttük halad el a fél város. Nyeszterovban a pártbizottság propaganda termében új- sáqoldalakból albumot tesznek elénk - a járás legjobb dolgozóinak munkamódszerei. Cservonográdban ünnepi fogadás, s a főhelyen A. A. Akimov csapatvezető vájár, a szocialista munka hőse. S egyáltalán nem úgy tűnt, mint akit csak bevontak a vezetők körébe. A pezsgőt ő bontotta, a vendégeket ő kínálta, olyan magabiztossággal szólt az üzemről, mint bárki a vezetők közül. A Baranya megyei pártdelegáció Lvovscsinában. gának ugyanis 80 százaléka ukrán, 15 százaléka orosz és 3 százaléka lengyel. A modern lakónegyedek gyűrűbe szorítják az óvárost, s a gyóróriá- sok a látóhatár fölé kísérik a tekintetet. Alattam az egykori fellegvár másfél méteres falmaradványa. Hétszáz éves a város, 1256-ban Román galíciai herceg alapította és fiáról, Levről nevezte el Lvovnak. 1340-ben került lengyel uralom alá, ők emelték a városfalakat. Az osztrákok 1772-ben szállták meg. Lvov 1939 októberében csatlakozott az Ukrán SzSzK-hoz. Akkor 330 000 lakosa volt, — s egymilliós világváros lesz 1980- ra. A következő ötéves tervben ugyanis 650 millió rubelt költenek majd a város fejlesztésére. A villamosok föld alá kerülnek, négy sugárút köti össze majd a főbb negyedeket, s szabaddá teszik a történelmi belvárost az idegenforgalom, az üzletek és intézmények számára. — Most mór erre is telik — mondta tolmácsunk, a Ivovi egyetem történelem tanszékének tanára. Amiről a boltok beszélnek S ha a szovjet életet meg akarjuk érteni, ezt a sarkalatos tételt mindig szem előtt kell tartanunk. Megdöbbentő miket tudnak kérdezni néha az emberek, akik pedig akár kiselőadást tarthatnának a szovjet űrrepülésről vagy külpolitikáról. A hétköznapi dolgokban sem szabad elfelejteni, hogy itt egy világhatalom gazdálkodik státuszához méltó felelősséggel. A pulóver is beletartozik a politikába, de pulóver-szemszögből ítélni végletesen torz képet ad. Tény, hogy még nem telik mindenre, amire kell, hogy majd jusson, de már többre jut, mint tíz éve, vagy akár tavalyelőtt. S hogy mikor mire jusson, azt évekkel előre igen kategorikusan határozzák meg. A kereskedelemért felelős vezetővel járjuk a várost. Nem kendőzi, nincs mindig minden, amit keresnek. A 250 millió ember közel egyidőben jelentA Pécsi Ipari Vásár Ivovi pavilonjában egy háromkupolás templom képével találkoztak a látogatók — ez a Ivovi skanzen büszkesége: 18. századi ukrán-barokk templom 8 fokos kupolákkal. A skanzen 62 hektárnyi területén 7 mikrofalut és egy mikrovárost fognak felépíteni a következő ötéves tervben, ahol a szovjet idők előtti népi műemlékeket mutatják be. A skanzen 1972-ben nyílt, azóta három hegyi kerület lakóházait mentették át. A népi építészet kincseit azonban a helyszínen is rendbehozzák és megörökítik. Az egykori városfal bástyáját az építőművészek vették birtokukba. ízlésesen, korszerűen rendezték be klubnak és kiállítóhelyiségnek. S ha meggondoljuk, hogy 15 tervezőintézet van a városban, nem kell tartani üres napoktól. 4000 tudományos kutató Lvov ugyanis Nyugat-Ukrajna kulturális és tudományos központja. 11 felsőfokú oktatási intézményében és az ipari iskolákban 73 000 diák tanul, csupán a műszaki főiskolának — a legnagyobb a moszkvai után - 22 000 hallgatója van. Van orvosi és test160 olyan gyár dolgozik, ahol a munkáslétszám meghaladja az 500-at. S ezek kivétel nélkül a háború óta épültek. A legnagyobb az Elektron tv-gyár 10 000 munkással. A Pécsi Ipari Vásáron Lvov iparáról átfogó képet kaptunk, a termékek önmagukért beszélnek. Pártküldöttségünket meghívták Cservonográdba - 70 000-es lakosú város — az Elektron gyárba és két tsz-be. Mindenütt szembetűnő az a gyorsaság és határozottság, ahogy a legújabb technikát, a legkorszerűbb technológiát a termelés szolgálatába állítják. Cservonográdban a 8. bányát látogattuk meg. — A bányák gépesített ipari üzemek — közölte V. D. Mar- csenko, a pártbizottság első titkára. — Egy komplexumhoz kombájn, szalagok és hidraulikus tárnok tartoznak. Mind hazai gyártmányok. Egy- egységet 25 fős csapat szolgál ki, mű- szak-teljesítményük ezer tonna. Vadonatúj épületbe vezettek — ez a bánya elektronikus központja. Az irányítást még ebben az évben számitógép veszi át. Most szerelik, a második a Szovjetunióban. Két perccel leszállás után már jelenti a diszpécsernek, melyik munkahelyre hányán indultak, hányán és kik hiányoznak betegség, illetve szabadság miatt. A gép ellenőrzi az összes termelő és kiszolgáló berendezést, szabályozza a bánya levegő- és gázarányát. Automatikusan intézkedik, s egyidőben jelent. Ismerősnek tűnik a város... A Miczkievicz tér. Testvérmegyénk, Lvovscsina : . i * | * Jl j I ím '-áj}' 4«ísI #| t
