Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-18 / 195. szám

6 Dunántúli napló 1975. július 18., péntek A gumiabroncsokról Jég csak sörnek? Lévén meleg, Harkányban sorba álltam hároméves gyer­mekemmel üdítőitalért az Élel­miszerkereskedelmi Vállalat pa­vilonjánál. Kevés, tehát türel­mes ember várta sorát, nem­sokára engem is megkérdeztek: mit óhajtok? „Jaffájuk van?" kérdeztem, mire a szőke hajú eladónő azt felelte: „Van.” „Hideg is?” reménykedtem, mi­re az eladónő azt felelte: „Nem.” „Miért?" voltam ki­váncsi. „Nincs jegünk" vála­szolta és ábrándosán nézett el a fülem mellett. Mögötte kollé­ganője egy ötkilós fakalapócs- csal éppen jeget tört. „Az mi?” „Jég”, mondta, „de az a sör­nek van.” Azért lettem ingerült, mert hároméves gyermekem nehéz­fejűnek bizonyult. Nem értette az összefüggéseket. A dolog pedig világos: mindkettőnknek hideg sört kellett volna innunk. Legfeljebb rászokik, és egy kis­sé gyöngébb értelmű lesz, de- hát az ilyesmi fel se tűnik, en­gem meg hazafelé megfog a rendőr a szondával, dehát így mulat egy magyar úr. Még egy utolsó gondolattal — amit nem fogok itt ismertet­ni - fordultam vissza elmenő­ben a pavilon felé, s láttam, hogy egy karonülő kisgyerek vidáman húz a hideg sörből egyet... Éljen az üzletpolitika. (Kampis) Időszerű növényvédelem Július 11—12-én a megye te­rületén hullott nagy mennyiségű csapadék hatására újabb fer­tőzések alakultak ki szőlőben és gyümölcsösökben. Az azóta eltelt napok párás, meleg idő­járása következtében a szőlő- peronoszpóra-fertőzés erősödé­sét eredményezte. Helyenként — elsősorban elhanyagolt házi­kertekben és mélyfekvésű terü­leteken — igen erős peronosz- póra-fertőzés alakult ki, a für­tökön is. A meleg, párás, csa­padékos napok a szőlő gyors növekedését is eredményezik, ezáltal pedig egyre nagyobb lesz az új, fiatal, védtelen haj­tások hossza. Uqyanakkor ez a meleg, párás időjárás rendkívül kedvező a kórokozó gombák számára js, ugyanis a 20—25 Celsius fok közötti napi átlag- hőmérséklet hatására 4-5 na­ponként képesek újra fertőzni a leveleket, azaz újabb tüne­tek a levélen jelenleg 4—5 nap múlva jelennek meg. A fürtö­kön ugyanakkor ez az idő je­lenleg (ami a fertőzéstől a tü­netek megjelenéséig eltelik) 14-15 nap. Milyen gyakran szükséges te­hát védeni a szőlőt jelenleg? Ezt az alkalmazott növényvédő­szer hatástartama dönti el. A növény szövetében felszívódó gombaölőszerek, mint például az Ortho Phaltan, Dithane Cup- romix 8 napig véd a kórokozók ellen. Ezért a jelenleg járvá­nyos időszakban elegendő 8 napos gyakorisággal permetez­ni a szőlőt ezekkel a szerekkel. Száraz periódus hatására rit­kábban, 12—14 naponként is elegendő a peronoszpóra elleni védelem. Akkor azonban a sző- lőlisztharmat erősödése várha­tó. A peronoszpórával ellentét­ben ugyanis a szőlőlisztharmat- nak a száraz meleg a kedvező. A lisztharmat ellen a kénkészít- ménvek hatásosak. Elsősorban a Thiovit 0,3-0,4%, Kolosul 0,3%, Mikrolux 0,3% szerek va­lamelyikét használjuk. A kén­tartalmú gombaölőszereknél kü­lönös figyelmet kell fordítani a perzselési veszély elkerülésére. Ezért a délutáni és esti órák­ban szabad az említett liszt- harmatölő gombaölőszereket ki­juttatni. A fürtöket a peronosz­póra és a lisztharmat ellen együttesen, egymenetben való rézkénporos kiegészítő poro­zással védjük meg. Rozs Ferenc, Baranya megyei Növényvédő Állomás Pirelli egyszer azt mondta, hogy az autógyártás a gumi­ipar mellékterméke. Lehet, hogy túlzott kissé. Annyi azonban bi­zonyos, hogy megbízható ab­roncsok nélkül az autózás biz­tonsága nem képzelhető el. Mi az, ami a gumiköpeny nélkülözhetetlen szerepét bizto­sítja? A levegővel töltött ab­roncs sajátos rugalmassága és kitűnő tapadó képessége. A rugalmasságnak köszönhe­tő az utazás kényelmének egy része. A tapadásnak pedig et­től sokkal több: a biztonság. A kormány, a fék hatása, a motor ereje kizárólag az ab­roncsok közvetítésével érvénye­sül. Azzal a kölcsönhatással, amely a pálya és a gumik kö­zött a tapadó súrlódással lét­rejön. Megbízható kapcsolat azonban csak akkor alakulhat ki, — különböző időjárási viszo­nyok között is — ha az abroncs szerkezete, a futófelület min­tázata és profilmélysége az adott útviszonyokhoz alkalmaz­kodik. Miért? Vízen és szárazon A gördülő kerékre merőlege­sen ható surlódó erőket oldal­vezető erőnek nevezik. Ez úgy biztosítja a kerekeket az oldal­irányú csúszás ellen, mint a vasúti kocsi kerekeit a pere­mük, amely a sínre támaszko­dik. Száraz úton a tökéletesen sírna gumi tapadási tulajdon­ságai kedvezőbbek, mint a mintázattal csökkentett felületű abroncsoké. (Ezért finomabb a nyári gumik mintázata.) Gyökeresen megváltozik azonban a helyzet, ha az út­testre csapadék hull. A megfe­lelő szerkezetű — pl. radiál — gumi öntisztító profiljai, mint apró szivattyúk szívják a vizet az abroncs és a pálya közül, így az gyakorlatilag állandóan száraz felülettel érintkezik. A diagonális nyári gumiknál, különösen, ha azok kopottak, ez a szivattyú hatás alig, vagy egyáltalán nem érvényesül. Á kerekek fokozatosan felkúsznak az utat borító vízréíegre. Az autóból szárnyashajó válik. Nincs többé tapadás, nincs ol­dalvezető erő. A járművet sem kormányozni, sem fékezni nem lehet. Kísérletek azt bizo­nyítják, hogy kifogástalan nyári gumik esetén — ez az aquap- laningnek nevezett jelenség — a vízfilm mélységétől függően már 70-80 km-es sebességnél elkezdődik és a teljes irányít- hatatlanság 120-140 km/h-nál következik be. Érdemes megje­gyezni, hogy a 3 mm, vagy en­nél kisebb profilmélységnél ez a rendkívül veszélyes helyzet már 35-40 km-es tempónál is felléphet. Brit gyermekorvosok egy cso­portja azt hiszi, hogy felfedte a gyermekek sokszor helytelen kezelésének előidézőjét: az idegre ható gyógyszereket. Az, aki ezeket az úgynevezett nyugtátokat kizárólag csillapí­tószereknek tekinti, Christopher Ouensted, Margaret Lynch és Janet Linsey, oxfordi orvosok szerint tévedés áldozata. A három orvos vizsgálatai mindenesetre azt bizonyították, hogy az idegnyugtató hatása erősen hasonlít az alkoholéra; bizonyos közönyösséget idéz­nek elő, amely meghatározott ingerhatásokra — például az állandó gyereksírásra — agresz- szióvá alakul át. A British Medical Journal­ban a három gyermekorvos ar­ról számolt be, hogy azoknak a szülőknek nagy része, akiket a hatóságoknál a gyermekükkel való durva bánásmód miatt jelentettek fel, nyugtátokat szed. Legtöbbjük olyan szere­ket fogyaszt, amelyek más or­Biztonsági okokból nem ke­vésbé fontos az abroncsok he­lyes, gyári előírásnak megfele­lő, belső nyomása. Sok autós nem tulajdonít jelentőséget en­nek a kérdésnek. Pedig nemtö­rődömségükkel önmaguk és mások biztonságát kockáztat­ják. A járműdinamikában jártas autósok tudják, hogy a külön­böző konstrukciójú kocsik saját­kormányzási tulajdonságai egy­mástól eltérők (túl- és alulkor- mányzottság). Bár a jármű vi­selkedését ebben a vonatkozás­ban a kocsi súlypontja határoz­za meg, a jelenség szoros kap­csolatban áll a gumik viselke­désével. Ha a kerékre oldalerő hat, vagy meg van döntve, a gumi rugalmas alakváltozást szenved, torzul. Ezért nem saját síkjában gördül, hanem attól bizonyos szöggel eltér. Az elté­rést kúszási szögnek nevezik. Kúszási szög A mellső és hátsó gumik kú­szási szöge részben a terhelés, részben a különböző belső nyo­más miatt általában nem egy­forma. Emiatt, ha a járműre zavaró erő hat — pl. kanyar­ban a centrifugális ellenerő — a kocsi úgy tér ki, mintha az első és hátsó kerekei külön-kü- lön lennének kormányozva. Ha az első gumik kúszási szöge nagyobb, mint a hátsóké, úgy ez a kocsit stabilizálja a zava­ró erővel szemben. (Pl. mellső- kerékhajtás.) A hátsó gumik nagyobb kúszási szöge viszont a zavarást erősíti. (Pl. farmo­tor.) A jármű tervezői az adott konstrukció menettulajdonsága­it a futómű geometriájával, az abroncstípus megválasztásával és a gumik túlnyomásának meghatározásával befolyásol­ják. A gyári beállítások tehát az optimális stabilitást és biz­tonságot jelentik. Az abroncsok kúszási szögé­nek megváltozása, amely akár elégtelen túlnyomásból, akár túlterhelésből származik, a jár­mű viselkedését alapvetően megváltoztatja. Ilyenkor a ko­csi — különösen kanyarban, hirtelen irányváltoztatásnál — nem a megszokott módon rea­gál a kormányzásra. Ez a jár­mű feletti uralom elvesztésével járhat. Sose feledkezzen meg arról, hogy a legkitűnőbb gumi — és a legkitűnőbb vezető is — rab­szolgája a fizikai törvényeknek, melynek határait büntetlenül nem lépheti át. szágokban is forgalomban és divatban vannak. Dr. Christopher Ouensted a baj közvetlen leküzdése céljá­ból az oxfordi Park Hospitals szülészeti osztályán ideggyógy- szer-elvonókúrát vezetett be, amely, mint mondja, a tulaj­donképpen gyógyszermániás nőket rászoktatja arra, hogy nehézségeiket és emócióikat önállóan, maguk küzdjék le. Az oxfordi orvosok közlemé­nyét — ugyancsak az orvosi lapban — egy másik tanulmány előzte meg a nyugtatok para­dox hatásairól. A szóban forgó cikk egyebek közt foglalkozik egy férfi esetével, aki közvet­lenül az idegnyugtató tabletta beszedése után megverte fele­ségét, — húszévi házassága so­rán először. Dr. Ouensted véleménye sze­rint az idegnyugtatók. akár­csak az alkohol, megnyugtat­ják ugyan az idegeket, de ugyanakkor leépítik a gátláso­kat. „Aki kellő mennyiséget vesz be, majd lefekszik, való­színűleg gyorsabban és köny­JÚLIUS 18., PÉNTEK 20.30-as kezdettel folytatja a televízió a „Veszély az utakon" című sorozatát, amely a köz­lekedési morál kérdéseivel fog­lalkozik, s amely műsorra már az első rész sugárzásakor is felhívtuk olvasóink figyelmét. De aki nem látta az előző ré­szeket, annak is érdekes be­kapcsolódni a stúdióvitába, amely a film harmadik, befeje­ző részében kommentálja az eddig látottakat. JÚLIUS 19., SZOMBAT 20.00: Klasszikusok tévéfil­men. Vízkereszt vagy amit akar­tok. Shakespeare vígjátékának angol-NSZK tévéfilmváltozata. Reneszánsz életöröm, felsza­badult vidámság és a hűséges szerelmi érzés dicsérete árad Shakespeare e farsangi komé­diájából. A fordulatos cselek­mény során mindenki megszé­gyenül, aki embertársait vagy önmagát meg akarja téveszte­ni; az önző akarnok, aki való­di szándékait álszent puritán­ság mögé rejti, a szenvelgő szerelmes, a kegyeletet mérték­telenül túlzó gyászoló. A büntetőjogi ügyészi tevé­kenységgel kapcsolatban irány­mutató állásfoglalás született a Legfőbb ügyészségen arról, hogy a testi sértés miatt indí­tott ügyekben — az igazság­szolgáltatási eljárásban — nem kell külön orvosszakértői nyebben fog elaludni, mint normális körülmények között, de ha ugyanezt az embert megfelelő adag nyugtató be­szedése után provokálják, ugyanilyen valószínűséggel sokkal agresszívebben fog rea­gálni, mint normális körülmé­nyek között." Hasonló hevességgel támad­ja az idegnyugtatókat dr. Co­lin Brewer, a birminghami egyetem pszichológus docense. Ö is összehasonlítja a gyógy­szerfogyasztást a szeszfogyasz­tással: „Alig van különbség abban, hogy egy szerencsétlen betegnek napi három tabletta idegnyugtatót írok fel, vagy ha felkérem, hogy naponta három pohár whiskyt fogyasszon. Ha a depressziókat orvosi problémá­nak minősítjük, levesszük a be­teg válláról a saját problémái­ért felelősséget. Ez esetben a beteg elvárja — és végered­ményben igaza van —, hogy oz orvos a nehézségek leküzdését is magára vállalja." (Die Tat) JÚLIUS 20., VASÁRNAP 17.45: Látogatás dr. Tálasi István professzornál. Tálasi pro­fesszorhoz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékveze­tőjéhez, a néprajzi tudományok doktorához látogat a tévé. Ah­hoz a Tálasi Istvánhoz, aki a néprajz nem látványos terüle­tével, a paraszti gazdálkodás eszközeivel foglalkozik. Az anyagi kultúra, a mezőgazda­ság, a lakóház, az állattartás, a paraszti munkák eszközei elevenednek meg szavai nyo­mán. Kis- és Nagykunság pa­raszti gazdálkodása a kutatási területe. Megismerkedhetünk a pro­fesszor életútjával — aki kez­detben turkológusnak készült, de Szegeden már néprajzot tanult, s Hódmezővásárhelyen tanárkodott. Élt Bécsben, majd a pesti egyetemre került. Meg­szólal a filmben felesége, aki szintén néprajzosként kezdte pályáját, de nyelvi metodikus lett. Ő mondja el, hogy és mit kutat a néprajzos. A tanár-diák viszonyról szólnak végül a pro­fesszor megszívlelendő szavai. vélemény, ha megfelelő orvosi látlelet és vélemény áll ren­delkezésre. Az tette szükségessé ennek az állásfoglalásnak a kialakí­tását és közreadását, hogy a testi sértés miatt indított ügyek­ben előfordult: egyes ügyész­ségek a gyógytartam megálla­pításához olyan esetekben is megkövetelték az igazságügyi orvosszakértői vélemény be­szerzését, amikor rendelőinté­zet által — erre a célra rend­szeresített nyomtatványon — szakszerűen elkészített látlelet és vélemény volt, s a benne foglaltakat nem vitatta senki, írt orvosi véleménnyel. Ez a szükségtelen túlbizonyítás nem szolgálja az eljárás egyszerű­sítésére és az ügyek gyors el­intézésére vonatkozó jogszabá­lyi rendelkezések és iránymu­tatások érvényesülését, sőt el­lenkezőleg — az eljárások in­dokolatlan elhúzódásához ve­zethet. Ennek megszüntetése és a helyes gyakorlat kialakítása érdekében az igazságügyi szak­értői működésről szóló — az igazságügyminiszter által ki­adott — rendelet szerint kell eljárni. A legfőbb ügyészség­nek ez az állásfoglalása te­hát megerősíti azt a rendel­kezést, amely szerint mellőz­hető a szakértő kirendelése, ha a testi sértésre vonatkozóan ál­landó vagy kijelölt igazságügyi szakértő, az állami egészség- ügyi szolgálat orvosa, rendőr­orvos vagy a fegyveres testü­letek egészségügyi szolgálatá­nak orvosa által kiállított orvo­si látletet és vélemény rendel­kezésre áll, az az eljárás ada­taival nem ellentétes és a benne foglaltakat egyik fél sem kifogásolja. Anyakönyv PÉCS SZÜLETTEK Csizmadia Gyula, Palotai Norbert, Lieber Adrián, Szabó Mária, Ko­vács Csaba, Kaszás Edit, Németh András, Peltz Ildikó, Pataki Zoltán, Molnár László, Németh Andrea, Gáspár Zsolt/ Kónya Tamás, Molnár Ákos, Varró Mirtill, Szennyai Szil­via, Dani Tünde, Szabó Gábor, Mischl Annamária, Glück Krisztián, Bencze Zsolt, Szabó Róbert, Dénes Adrienn, Csővári Ferenc, Porozgai Patricia, Papp Kornélia, Vukmann Péter, Kisgéczi József, Csizmadia Daniella, Kiss Szilvia, Pold Ferenc, Bánhidi Adrienn, Raffai Róbert, Kovács Árpád, Figler Viktória, Ka- rádi Amarilla. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Fekete József és Horváth Agnes, Lisicza István és Mérei Klára, Da­rányi Miklós és Bencze Csilla. MEGHALTAK Tóth Ferenc Györgyné Gombos Margit, Balázs Józsefné Borbás Te­rézia, Kalányos Jánosné Sánta Éva, Alexovics Béla, Kovács Ferencné Reitter Erzsébet, Orsós József, Soós Józsefné Kis Mária, Buzánszky Béla, Ehrlich Jánosné Gräber Margit, Szentkuti Emilné Forányi Irén, Győr- fi Jánosné Nagy Piroska, Steiner Antal, Boda Sándor, Blazsek Imré- né Bedő Klára, Böröc Ferenc, Frei­burger Jánosné Schlaff Mária, Fodor Mihályné Szárszó Julianna, Titrics Andrásné Iveszics Mária, Ferencsics János, Zsombók Viktorné Rácz Ju­lianna, Maza Imréné Bíró Teréz, Krajczár Dezsőné Varjú Eszter. MOHÁCS SZÜLETTEK Lay Norbert, Kanizsai Norbert, Bayer József, Szilágyi Zoltán, Búzás János, Simon Györgyi, Biczó Ro­land, Kolep Gábor, Csorba Tibof, Lovas András, Téglás Tünde, Podol- szki Norbert, Hock Zoltán, Jáhn Me­linda, Jéhl Mária, Gyenis József, Nyomtató Mónika. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Udvarácz Mátyás és Szajcsán Irén, Furák András és Szellár Márta, Szi- donya József és Vágner Katalin. MEGHALTAK Bárácz Mátyásné Bubreg Agnes, Sárközi Károly, Krikler Anna. Orvosi ügyelet A Városi Rendelőintézet Pécs m. város biztosított dolgozói, illetve gyermekei részére összevont rende­lést tart 1975. július 19-én, szom­baton. Felnőttek részére a rendelési idő 7—19 óráig. I. kerületben: Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169). II. kerületben: A Városi Rendelő- intézet (Munkácsy M. u. 19.) I. em. 104. (Tel.: 13-833/43. mell.). IH. kerületben: A III. kér. Ren­delőintézet dr. Veress Endre u. 2. (Tel.: 15-833). Gyermeklakosság részére a ren­delési idő: 8—11 óráig az alábbi gyermekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752), Vasas, Hősök tere, Meszes I—II. kör­zete. Ady E. u. 8. (Tel.: 11-583), Bor­bála- és Pécsbányatelep, Zsolnay V. u. 41. I—II. körzete (dr. Kovács) és Zsolnay V. u. 41. (dr. Mezőlaki), Ady E. u. I—II. körzete. Munkácsy M. u. 19. (Gyermek- poliklinika fdsz bejárata) (Telefon: 13-833/75. mellék.) Munkácsy Mihály u. (dr. Barka), 48-as tér 3. sz. (dr. Telfel), Mikszáth K. u. (dr. Géczi), Móricz Zs. tér — Nagyár­pád kivételével — (dr. Tóth) és Semmelweis u. 1. (dr. Pánczél) körzete. Kertváros (Varsány u. 14.). (Tel.: 11-721), Kertváros I—II—III. (dr. Berták, dr. Matusovits, dr. Király) és Nagyárpád (dr. Tóth) körzete. Dr. Veress E. u. 2. (Tel.: 15-833), Mecsekalja (dr. Örkényi) I—II—III— IV. Uránvárosi körzet (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Litkei, dr. Pala­tínus). Rókus u.: (Tel. 21-165), I—II. kör­zet (dr. Dörömbözy, dr. Sediánszky), Endresz Gy. u. (Semmelweis II.) dr. Pados körzete. Gyermekorvosi ügyelet az egész város gyermeklakossága számára 1975. július 19-én, du. 14 órától 19 óráig: Munkácsy M. u. 19. Gyermek- poliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75. mell.) 1975. július 19-én, este 19 órától július 21-én, reggel 07 óráig ugyanott. (Tel.: 12-812) Ezen belül halaszthatatlan ellátást Igénylő iáróbetegek részére a ren­delési idő: szombaton: 15—17 óráig vasárnap: 9—10 óráig 16—17 óráig Felnőtt ügyeleti szolgálat szombat este 19 órától hétfő reqqel 7 óráig. I. kerület részére: Az újmeszesl körzeti orvosi rendelőben. (Tel.: 11-169). II. kerület részére: A II. kér. Ren­delőintézet, Munkácsy M. u. 19., a gyermekpoliklinika földszinti bejára­ta. (Tel.: 12-812) III. kerület részére: A III. kér. Rendelőintézet dr. Veress E. u. 2. (Tel.: 15-833). Járóbetegek részére a rendelési idő: szombaton: 15—17 óráig vasárnap: 9—10 óráig 16—17 óráig Fogászati orvosi szolgálat 1975. július 19-én 19 órától, július 21-én reggel 7 óráig: Petőfi u. 41. szám alatt. Hívást lehetőleg a fenti rendelési időkben kérjük leadni. Ha a megadott szám nem jelent­kezik, a hívást a 09 POSTA kell bejelenteni. Búsbarna László ; Ideggyógyszer-elvonókúra A csillapítószerek agresszióra serkentenek Az orvosi látlelet bizonyíték a bíróságon Ténéajölnlatunk Július 15-tól augusztus 15-ig 20 százalékkal olcsóbban vásárolha­tók a füzetcsomagok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom