Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-15 / 192. szám
Dunántúli napló 1975. július 15., kedd Ulest tartott a Megyei Tanács (Folytatás az 1. oldalról) megyei párt vb 1969-ben, majd 1973-ban megtárgyalta az üzemegészségügy helyzetét, majd a Megyei Tanács 1974- ben napirendre tűzte a témát. A testületek megállapították, hogy az üzemegészségügyi szolgáltatás fejlődött, csökkent a foglalkozási megbetegedések száma és aránya, fejlődött az egészségügyi nevelő tevékenység, eredményesebbé vált a mozgásszervi és baleseti utógondozás, javultak az ellátás tárgyi és személyi feltételei. A megyei üzemegészségügyi hálózat jelenleg 72 ezer üzemi dolgozó egészségvédelmét szolgálja. Az üzemorvosi ellátottság területén legjobban az építőiparban van lemaradás. Határozott fejlődés tapasztalható a fizikai dolgozó nők munkakörülményeiben, Illetve szociális és egészségügyi ellátásában. A munkások képzésének és művelődésének helyzetét elemző rész megállapítja: javultak a tárgyi feltételek, bővült a szakmunkásiskolák hálózata, kiépült a szakmunkások szakközépiskolájának hálózata. (6 iskolában, 15 osztályban közel 600 dolgozó kezdte meg 1974 szeptemberében középiskolai tanulmányait.) Hangsúlyozza az előterjesztés: a kollégiumi férőhelyek számával csökkenteni lehetne a bejáró tanulók számát, számos iskolában pedig tanműhely, laboratórium és szertár építése, korszerűsítése lenne szükséges. A szakmunkásképzés elmarad az igényektől. A beiskolázás az igényekhez képest 60—65 százalékos. Feladatok 37 pontban Az előterjesztés 37 pontban sorolja fel a megye munkás- lakossága társadalmi szerepének fejlesztésével, élet- és munkakörülményeinek javításával kapcsolatos tanácsi feladatokat. Általános feladatként határozza meg, hogy a munkásosztályról szóló párt- és állami határozatokat tűzzék a testületek napirendjére, rendszeresen ellenőrizzék azok végrehajtását. A tanácsi szervek döntéseikben, fejlesztési és egyéb terveikben (különösen az V. ötéves tervben) község- és várospolitikai tevékenységükben legyenek figyelemmel a munkáslakosság helyzetére és reális igényeik mind iobb kielégítésére. A munkáslakosság társadalmi szerepének fejlesztésével kapcsolatos feladatok közt említik: a tanácsi testületekben — különösen a munkáslakta területeken — gondoskodni kell a munkások nagyobb képviseletéről. Több munkás tanácstagot kell bevonni a tanácsi bizottságokba. Felül kell vizsgálni a tanácsok és a szak- szervezetek együttműködési megállapodásait és ki kell egészíteni a tanácsok és az üzemi kollektívák kapcsolatára, e kapcsolatok szervezésére vonatkozó megállapodásokkal. Az üzemek, vállalatok arra érdemes fizikai dolgozóit, mindenekelőtt a szocialista brigádok vezetőit és tag iáit — meg kell hívni a tanácsülésekre. Célszerű annak megvizsgálása is, hogy melyek azok az állam- igazgatási feladatok, amelyek a munkahelyeken is végezhetők. A munkáslakosság társadalmi helyzetének javításával kapcsolatos feladatok meghatározzák többek között elsősorban a munkáslakta településeken a szolgáltatás helyzete további javításának szükségességét, különös gondot kell fordítani Komló és Szigetvár szolgáltató-hálózatának fejlesztésére. Az állami bérlakások nagyabb arányát továbbra is a munkáscsaládok részére kell biztosítani, — meg kell vizsgálni a bányásztelepüléseken történő lakásépítés növekedésének lehetőségeit is. Az üzemek és vállalatok vizsgálják meg az ingázó munkások szállításának körülményeit, javítsák a színvonalat. Meg kell vizsgálni Pécsett egy ipari, valamint kereskedelmi és ven- déalátóipari szakmunkásképző iskola építésének lehetőségeit. A feladatok közt szerepel Pécs peremkerületeiben és a nagyobb munkástelepüléseken a művelődési házak műszaki állapotának javítása, az üzemegészségügyi hálózat fejlesz- lesztése, a sportolási lehetőségek szervezettebb biztosítása. A tanács utasítja a végrehajtó bizottságot, hogy a feladatok végrehajtására vonatkozó részletes intézkedési tervet tűzze napirendre 1975. szeptember 30-ig. Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést dr. Földvári János elnökhelyettes mondott, majd vita következett. A téma időszerűségét és fontosságát bizonyítja többek között az is, hogy a szóbeli kiegészítőt követő vitában tizenegy megyei tanácstag kért szót. Kapcsolat a szocialista brigádokkal Takács Jánosáé szigetvári példákat említett arra, hogyan szereznek közvetlen tapasztalatokat a város párt- és állami vezetői, a szakigazgatási szervek képviselői a munkáslakosság életkörülményeiről. Részt vesznek a termelési tanácskozásokon, a szakszervezeti gyűléseken, ahol meg is válaszolják a munkások helyi problémákkal kapcsolatos kérdéseit. Szoros kapcsolatot építettek ki a szocialista brigádokkal, s ennek segítségével könnyebbé vált az adott problémák együttes megoldása, társadalmi munkaakciók szervezése. ,,Az utóbbi években egyre inkább törekednek az államigazgatási szervek arra, hogy munkájukban a munkások érdekeit tartsák szem előtt" — mondta Sztergár János. Felhívta a figyelmet arra, hogy a továbbiakban, különösen a szakigazgatási szervek tovább erősítsék ezeket a törekvéseket. Többek között javasolta a tanácsülésnek, hogy a közeljövőben vizsgálják meg a IV. ötéves terv lakásépítési eredményeit, különös tekintettel a munkások lakásellátására. Szili József kifejtette, hogy a szakszervezetek is felelősek azért, hogy a munkásság helyzete a társadalmi és politikai tevékenység középpontjában álljon. Megemlítette, hogy a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT közös irányelvei alapján az üzemek és vállalatok a gazdasági tervek mellett szociálpolitikai intézkedési tervet is kötelesek készíteni az V. ötéves tervben. Egy javaslatot is előterjesztett, mely szerint a tervezett 2500 bányászlakás ne a városi keretből épüljön meg, hanem más forrásokból kellene biztosítani a szükséges feltételeket. Több munkást a tanácsi testületekbe A tanács tagjai között szót kért dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára is. Mint mondotta, a munkásosztály vezető szerepének erősítése, életkörülményeinek állandó javítása társadalmi rendszerünk jelenét és perspektíváját alapvetően meghatározó feladat. „Ebből igen sok hárul a párt-, állami, gazdasági, társadalmi és tömegszervezetekre egyaránt." Dr. Jerszi István több konkrét javaslatot is terjesztett a tanácsülés elé. Mint mondotta, a tanácsi testületekben javítani kell a munkások részvételének arányát. Szükséges, hogy az eddiginél többen, tervszerűbben kerüljenek munkások a vezető funkciókba. A lakásgondok megoldására mindenképpen biztosítani kell, hogy a IV. ötéves tervben meghatározott keretszámok meg is valósuljanak. Fokozottabb figyelmet kell fordítani az „egyenlő munkáért egyenlő bért" elv megtartására, mivel ez gyakran szubjektív okok miatt is elmarad. Tovább kell csökkenteni az időbérben dolgozók számát. (Itt egy példát említett, hogy a megyében a tanácsi vállalatoknál jelenleg is 16 százalékkal kevesebb a teljesítménybérben dolgozók száma.) Utalt arra, hogy viszonylag nagy még az aránytalanság a megye különböző területein, illetve Pécs különböző kerületeiben élő munkások életkörülményei között. Czrnkovics Antal a Pécs környéki munkáslakta települések jobb kommunális és kulturális ellátása érdekében emelt szót. Dr. Horváth Lajos kérte, hogy az V. ötéves terv elkészítésekor vegyék figyelembe a siklósi új szakmunkásképző intézet, valamint a pécsi kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző intézet megépítésének fontosságát. Dr. Ambrus Lászlóné a munkások testi nevelésének fontosságáról szólt, hangsúlyozta az üzemi sportkörök felelősségét, az üzemi sportbizottságok megalakításának szükségességét. A bányászlakta területek elmaradottságáról szólt, valamint ennek mielőbbi megszüntetését kérte Bogár József. Felszólalásában kiemelte azt a régi és jó kapcsolatot, amely évek óta fennáll Pécs megyei város Tanácsa és a Mecseki Szénbányák között. Dr. írhardt Imre a munkásszülők gyermekeinek neveléséről szólva elmondta, hogy különösen Baranya községeiben kevés a szakképzett pedagógus. Dr. Földvári János összegezte a hozzászólásokat, melyben hangsúlyozta, hogy a munkáslakosság helyzetének sokoldalú javítása nem kampányfeladat, hanem mindennapos, ismétlődő feladat. A Megyei Tanács ezután elfogadta a költségvetés és fejlesztési alap 1974. évi gazdálkodásáról szóló beszámolót, majd megvitatta és elfogadta a Baranya megyei Tanács V. B. szakigazgatási szervei, járási hivatalai valamint a közvetlen felügyelete alá tartozó költség- vetési szervek és intézmények dolgozói lakásépítési tevékenysége támogatásának szabályozásáról szóló előterjesztést. (G. F. — K. Gy.) Mától kedvezményes iskolaliizetvásár A csúcsforgalom enyhítésére kedden egyhónapos országos kedvezményes iskola- füzet-vásár kezdődik, augusztus 15-ig 20 százalékkal olcsóbban vásárolható meg a tanulás alapvető kelléke - jelentette be dr. Tóth György főosztályvezetőhelyettes, a Belkereskedelmi Minisztérium hétfői sajtótájékoztatóján. A tájékoztatón az Ápisz és Piért beszámolt arról, hogy felkészültek az új iskolaév 1,5 millió tanulójának zavartalan ellátására. Egyebek között 35 millió füzet, 600 tonna rajzpapír, a tavalyinál 25 százalékkal több iskolatáska, 600 tonna kék csomagolópapír és 8 millió füzetborító áll a diákok rendelkezésére. Baranya megyében 700 ezer füzet, elegendő mennyiségű kék csomagolópapír, 10 százalékkal több iskolatáska várja a vásárlókat. Szeptember 30-ig a dugaty- tyús töltőtollakat 50 százalékkal olcsóbban vehetik meg. Honismereti Akadémia Pécsett A nemzeti történetírás fontos támasza Egy hetes országos Honismereti Akadémia nyílott tegnap Pécsett, melyen hazánk valamennyi megyéjéből több mint százhúsz pedagógus, népművelő, muzeológus, levéltáros, könyvtáros és népfront aktivista vesz részt. Az akadémia célja, hogy találkozásra adjon lehetőséget a helytörténettel foglalkozók számára, s egyben a legmagasabb szintű továbbképzés szerepét is betöltse. Az első nap délelőttjének programjaként a helytörténeti, a néprajzi-nyelvjárási, munkás- mozgalmi-üzemtörténeti, valamint országjáró, műemlék- és természetvédelmi szekciók tartottak ismerkedéssel egybekötött tapasztalatcserét a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán. Ezt követően ugyancsak itt tartották az országos Honismereti Akadémia ünnepélyes megnyitóját, melyen részt vett Rajnai Józsel, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője és Krasznai Antal, az HNF Baranya megyei Bizottságának titkára. Bernics Ferenc, a Megyei Tanács művelődési osztályának vezetője köszöntötte a vendégeket és rövid tájékoztatót adott Baranyáról. Kiemelte a megye élenjáró szerepét a művészetek ápolásában, szólt a városban folyó tudományos munkákról, valamint megemlítette a gondokat is, amely elsősorban a művelődési objektumok hiányaként jelentkezik. Elmondta, hogy Baranyában 1899-ben alakult meg a Néprajzi Társaság, s tulajdonképpen ez tekinthető a honismereti munka kezdetének. Később ezt az utat folytatta Kiss József, Kiss Géza, dr. Berze Nagy János és Kodolányi János. Ezt követően dr. Székely György, akadémiai levelezőtag, a Honismereti Bizottság társelnöke tadott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy a honismereti kutatás legtöbb esetben öntevékeny, de ennek ellenére mégis irányított mozgalom. Az utóbbi években, épp színvonalas munka eredményeként, kivívta a társadalom elismerését és szinte a nemzeti történetírás nélkülözhetetlen támaszává vált. Délután az országos Honismereti Akadémia résztvevői megtekintették a „Dél-Dunán- túl népi építészetéért” című kiállítást, melyet a Pollack Mihály Építőipari Technikum, Szakközépiskola honismereti szakköre állított össze. A találkozó további programjaiként az elkövetkezendő napokban a résztvevők ismert helytörténészek előadásait hallgathatják, gyárakat, üzemeket tekintenek meg és ellátogatnak a megye több nevezetesebb településére is. Szükség uon a kaszokro is Aratási körút - tanulságokkal A szalántai Hunyadi Tsz vaskapui üzemegységében megindulnak a kombájnok, öt szovjet, két német és két amerikai kombájn napi 40 vagonnal vág le, pedig csak délelőtt 10-től este 7—8-ig tudnak menni a harmat miatt. Kéthetes kampánytervet készítettek, s ha nem ilyen esős az idő, lassan már el is felejtették volna, hogy 1500 hektár búzát vetettek tavaly ősszel. így azonban még hátra van a java. A bábolnai típusú szárító éjjelnappal három műszakban győzi csak a szárítást. Az idén aligha kapnak a malmok lábon maradt búzát. A szárítás mázsánként további 10-12 foÉjjel-nappal dolgoznak a szárítók A kombájnok csak kínlódnak Nem mindennek az eső az oka Bálázási bemutató Szalántán A hőmérő plusz 28 és 30 fok között ingadozott tegnap délelőtt Szalántán, ahol bálázási bemutatót tartottak. Az UNIVERZUM Vállalat az AGROKER Vállalatot kérte fel, hogy az OTOCANKA ZADAR-i gyár termékei közül az új bálakötöző zsinórt mutassák be. Egy NDK gyártmányú K—442-es bálázógép mutatta be az új terméket. A zsineg előnye — a régiekkel szemben — az, hogy a Tőidben 6—8 hónap alatt elrothad, valamint az, hogy olyan alapanyagból készült, amelyet az állatok megemészthetnek. így, ha a jószág eledele közé kerül, nem okoz problémát. Ugyanebből az alapanyagból készít a jugoszláv gyár szőlőkötöző zsineget, melynek hasznossága szintén ezekből a tulajdonságokból adódik. A tárgyalások már június hónaptól folynak, ha kedvező árajánlatot kapnak, akkor a megrendelés után a gyár azonnal tud szállítani a hasznos zsinegekből. rinttal drágítja meg a búza önköltségét. A Tenkes csárda mellett ritka látvány fogad. Harminc évet visszapergett az idő kereke? Kétszáz szalántai tsz-tag, kaszával, sarlóval, gereblyével — a fiatalabbak már nem is tudnak kaszálni - aratják rendre a borsót. Állatgondozók, akik hajnalban már ellátták a jószágokat, kőművesek, akik félretették a vakolókanalat, lakatosok, műhelyisták és mindenki, aki mozogni tud, itt görnyed a 30 fokos hőségben. A 120 hektáros borsótábla úgy néz ki, mintha úthengerek taposták volna meg. Kétmillió forint érték hentereg itt a földön, azt mentik kézzel — mivel a kombájnok itt csődöt mondtak — a szorgalmas szalántaiak. Máriaqyüd előtt egy Libellu- la táblában két Class Dominator és egy szovjet Nyiva kombájn köröz, majd meg is állnak. Délelőtt 11 óra van és a búza szalmája fél méter ma- qasan még mindig vizes. A kombájnosokat a méreg eszi, így megy ez hetek óta. A napok mennek és se teljesítmény, se kereset. Az egykori harkányi gépállomás emberei ők, most a siklósi tsz-ben kombájnolnak, tudnának mesélni egyet s mást, de ilyen aratást 10 évben ha egyszer kifognak.- Hétszóz hektár búzánk van, és eddig csak 19 hektárt tudtunk learatni, eddig a repcével meq a borsóval kínlód-' tunk — lám, itt is a borsó borogatja fel az aratási tervet — mondja Benedek Sándor, a Magyar-Bolgár Testvériség tsz üzemelő agronómusa. Mayer Béla főaqronómus is megérkezik, rosszkedvű. Az előbb mérték meg a fajsúlyt, 75-ös volt, a nedvesség 22 százalék. A Class kombájn maqtartályából tavaly 43-44 mázsát szoktak üríteni, most 35 mázsával megtelik a tartály, a búzának nincs fajsúlya. Az átlagtermés 34,6 mázsa, tavaly 43 mázsa volt. A kombájnosoknak sajnos igazuk van, a dűlt búzában csak egyes sebességgel tudnak menni. Míg a Class Dominato- rok tavaly 8-10 vagonnal is megcsináltak egy nap, most jó, ha 4 vagonnal learatnak. A 12 napos kampánytervet már biztos nem tudják tartani. A terméskiesés felboríthatja a tsz pénzügyi egyensúlyát. Másodvetéssel próbálkoztak, vetettek egy tábla pohánkát tarlóba, ha jó ősz lesz, beérik és akár 15 mázsát is adhat hektáronként. Más problémák lassítják a munkát a villányi Új Alkotmány Tsz-ben, ahol 1500 hektár búzából hétfőig 250 hektárt arattak le. Tizenöt kombájn naponta 50-60 vagonos teljesítményével szemben, a szárítójuk kapacitása csak 30 vagon, mikor az tele van, a kombájnoknak le kell állniok. Máder Ferenc tsz-elnök a terméssel egyelőre elégedett, 42 mázsa s ez 4 mázsával jobb a tervnél. De naponta csökken a termés, minden megózás elvisz 1—2 mázsát. Jó lesz, ha 40 mázsánál meg tudnak majd állni. A 320 hektár borsó termésének az 50 százalékát veszítik el az esők miatt, s ez milliós nagyságrendű kiesés. A hétfői aratási körút szolgált néhány tanulsággal. Az egyik: a felfutott borsóterület- 10 ezer hektár a megyében — megzavarta a búzaarátást, s legalább egy hét kiesést jelentett. A másik, hogy a gyengébb termésnek nemcsak a sok eső az oka. Naqyon sok helyen monokultúrában, már harmadik, negyedik éve önmaga után vetik a kenyérgabonát. A sokféle gombabetegséget csak a búzák „kiválasztásával" lehet a jövőben elkerülni. — Rné — Emészthető zsineg
