Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-15 / 192. szám

1975. július 15., kedd Dunántúlt napló 3 Nehéz idény előtt a Kaposvári Cukorgyár Augusztus végén indul a cukorrépa-átvétel Korszerűsítik a baranyai átvevőhelyeket Évente 60 millió forintot köl­tünk rá és meg se látszik — mondja Rohling Imre, a Ka­posvári Cukorgyár répaosztály­vezetője. — Most szerelünk be egy új gőzkazánt, a régi több mint 40 évig szolgált — 30 mil­lió forintért. Mégsem nő meg a kapacitásunk. Annyit érünk el, hogy egyenletesebb lesz a gőz- és villamosenergia ellátás. Megkezdtük az új diffúzió — cukorkinyerő — alapozását is. Ez 40 milliós beruházás, de csak 1976-ra készül el. Ez lesz az első olyan beruházásunk, ami, ha nem is sokkal, de 10 százalékkal növeli feldolgozó­kapacitásunkat. 150 napos gyártási idény Jelenleg napi 220 vagon ré­pát tudunk feldolgozni, ez ke­vés, a duplája kellene ahhoz, hogy az optimális 90 napos fel- dolgozási idényt tartani tudjuk. Már tavaly is 120 napos volt az idényünk, most meg a nagy termelésfelfutás miatt 150—160 napos idényre kell számítanunk. Húsz nappal előbb muszáj kez­denünk az átvételt és a feldol­gozást, mint más években. Még ha egyenletesen hideg is lenne az idő, akkor sem tud­nának sok répát tárolni, hisz naponta 800—1000 vagon cu­korrépát takarítanak be a kör­zetben és a gyárnak mindössze 400 vagon tároló és 220 vagon feldolgozó kapacitása van. A 3000 vagonos tárolósiló is az ötödik ötéves terv rekonstruk­ciós tervében szerepel és leg­jobb esetben 1977-ben tudják átadni. Érthető, de egyáltalán nem egyedülálló a kaposváriak gondja, aggodalma, öreg a gyár, 1897-ben épült, node ha­zai cukorgyáraink jócskán túl vannak már férfikoruk delén, az ácsi cukorgyár a legö.e- gebb, épp az idén múlt száz­éves. Ezeknek a gyáraknak a műszaki fejlesztése, kapacitás- bővítése lépéshátrányban van a termelés felfutása mögött. Ezt a hátrányt be keil hozni, mert hiszen nem az a cél, hogy sok cukorrépát, — hanem hogy több cukrot termeljünk. Hiába a nagy termés, ha tárolás köz­ben a répából „kimegy” a cu­kor. Az eddigi beruházások csak szinttartó jellegűek voltak, ami most következik, az már kapacitásbővítés lesz. Kaposvár a következő ötéves tervben 600 millió forintos rekonstrukciót hajt végre s ennek következté­ben 1978-ra elérik a naoi 300 vagonos feldolgozó kapacitást. Ez a jövő. Ä gyáiiakat azon­ban most a ma gondjai foglal­koztatják, amelyek a nehéznek ígérkező szezonnal függnek ösz­Nagy felfutás Baranyában A Kaposvári Cukorgyár ter­melési körzete Baranya megye, Somogy megye egy része és Tolna megye egy fél járása. Átlagos szállítási távolságuk 82 kilométer, 40 kilométer lenne az ideális. Az elmúlt szezonban 8000 hektárön termeltettek cu­korrépát. Az átlagtermés hek­táronként 400 mázsa volt, az említett területről 29 ezer va­gon cukorrépát dolgoztak fel s ebből átlag 13 cukortartalom mellett összesen 3 ezer vagon cukrot gyártottak hazai ellátás­ra. Ezzel szemben az idén 10 ezer hektár fölé emelkedett a szerződött területük, amelyről ha csak 380 mázsás hektáron­kénti átlagtermést vesznek fi­gyelembe, akkor is 32— 34 000 vagon cukorrépát kell átvenniök és feldolgozniok. Tekintve, hogy a kapacitás adott, az átvételi időt kell bővíteniök és az átvé­telt magát korszerűsíteni. A leg­nagyobb területfelfutás Bara­nyában volt, ahol, mint azt a gyáriak elismeréssel szögezték le, öt év alatt megháromszoro­zódott a cukorrépatermő terü­let. 1971-ben még csak 2000 hektár, 1975-ben már 6000 nek­tár cukorrépa termelésére kö­töttek szerződést Baranya nagy­üzemei. Az átvétel korszerűsí­tés súlypontját ezért Baranya megyére helyezi a gyár. Hétmilliós beruházással fo­gadótérbővítést végeznek Szi­getváron, Drávafokon, Hidason. Új, 5 ezer négyzetméteres vas­úti rakodót alakítanak ki a Bó- lyi Állami Gazdasággal közö­sen Mohácson, ahová szeptem­ber 1-én már szállíthat répát az állami gazdaságon kívül a szajki, a lónycsóki, a majsi és a mohácsi Új Barázda termelő­szövetkezet is. A hétmillión fe­lül plusz kétmilliós költséggel új szovjet járműbuktatókat kap a mohácsi és a szentlőrinci vasúti átvevőhely. Naponta két irányvonat Az idén augusztus 29-én in­dul az átvétel, szeptember 3-án a feldolgozás, ami előrelátha­tólag február elejéig tolódik ki — ettől kezdve naponta két irányvonat érkezik majd a gyár­ba. A vasúti átvevőhelyekig a VOLÁN aállítja a cukorrépát. Az idén kétszer annyi VOLÁN- jármű áll rendelkezésre, mint tavaly, sőt honvédségi terepjáró autókat is igényelt a gyár a szezonra. Ha ezeket megkap­ják, nem lesz szállítási problé­ma az idén, mert naponta 500 járművel 800—T000 vagon ré­pát lehet majd szállítani. A répa szedését Baranya nagyüzemei gépesítették, 27 darab egysoros, 45 darab hat­soros répakiszedő gép, ezen­kívül 10 darab önjáró kombájn áll a megye rendelkezésére. Csak ez a 10 kombájn 400 va­gon cukorrépát tud kiszedni, naponta csaknem kétszer any- nyit, mint a gyár egynapi fel­dolgozó kapacitása. Ha az idő­járás kedvez, az idén már nem lesz szükség társadalmi segít­ségre a cukorrépa kiszedésé­hez. — Rné — Bezárta kapuit az V. PIV Három közönségdíj és két különdíj Viszontlátásra: /977-ben Elég siralmas képet mutat a Köztársaság tér és a Móricz Zsigmond tér és környéke: meg­kezdődött a vásárbontás. Sza­kadnak a transzparensek, gyű­rik a „dekorációt”: egymást kerülgetik a teherautók és a rakodómunkások. Készül a lel­tár: mi van meg, mi tört ösz- sze, s mi az, ami véletlenül került fel a kocsira? Az elmúlt tíz nap alatt kö­zel hatvanezer felnőtt és gyer­mek tekintette meg az ipar és a kereskedelem dél-dunóntúli seregszemléjét, az V. Pécsi Ipari Vásárt, amely az álta­lános vélemény szerint minden eddigieknél jobban sikerült. Közel hatszóz vállalat és szö­vetkezet mutatta be termékei­nek legjavát, s eljöttek Pécsre a Ivovi és a szliveni kiállítók is. Vasárnap délelőtt 10 órakor a vásári díszteremben tartott ünnepségen mondtak búcsút egymásnak a rendezők és a kiállítók, ez alkalommal osz­tották ki a közönség-díjakat is. A vásárzáró aktuson jelen volt dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első tit­kára, Petőházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának titkára, dr. Németh La­Ü legiiesiélyesebb ex S-oai út A pécsi ..zebrák" áldozatai A Nagykanizsai Sörgyárban megkezdte a próbaüzemelést az új palackozó üzemrész. Sikeres próbaüzem utón 16 ezer palackot töltenek meg óránként. K. J-né 1975. június 19-én Pécsváradon, a Kossuth Lajos utcában figyelmetlenül ment át az úttesten és elütötte a már féktávolságon belül érkező R. F. az általa vezetett motorke­rékpárral. A figyelmetlen gya­logos súlyos sérüléseket szen­vedett. I. L. 1975. június 16-án sze­mélygépkocsijával Pécsett, a Rákóczi út és Egyetem utca ke­reszteződésében a kijelölt gya­logátkelőhelyen elütötte a már öt métert megtett B. Gy-né gyalogost. A gyalogos könnyű sérüléseket szenvedett. A bal­esetért a személygépkocsi ve­zetője okolható. íme két példa a tipikus gya­logos-balesetek közül. Az egyik­nél a gyalogos hibáztatható, a másiknál a járművezető. Saj­nos, naponta adunk hírt ilyen és hasonló balesetekről, ame­lyeknél - bárki is legyen a hi­bás - szinte mindig a védte­lenebb, a gyalogos „húzza a rövidebbet. . .” Nem beszélve arról, hogy nagyon sok baleset okozója maga a gyalogos: 1975 első félévében a gyalogo­sok hibájából 65 balesetet jegyzett fel a megyei statiszti­ka. Festés is, tábía is van A közlekedés szervezői az utóbbi időben szemmel látha­tóan sokat tesznek az efféle balesetek elkerüléséért. Pécsett például rendszeresen festik q gyalogátkelőhelyeket, sőt az el­múlt hetekben a 6-os út városi átkelő szakaszán a kijelölt gya­logátkelőhelyeket tájékoztatást adó négyszögletes, kék táblák­kal is megjelölték. Miért hát mégis a sok bal­eset? Okai közt elsősorban kell említeni azt, hogy a gépjármű mozgásának fizikai törvényeit nem ismerő gyalogos a járdán állva képtelen megítélni a kö­zeledő jármű sebességét és féktávolságát. Másrészt — s er­re Pécsett számtalan példát hozhatnánk - a gyalogosok nem a felfestett gyalogátkelő­helyen haladnak át. iiilillillil Pécsett egyébként is a 6-os út „zebráin” történik a legtöbb gyalogosbaleset. Fokozottan ve­szélyes hely a Zsolnay gyár ka­puja, ahol minden évben 10—12 gyalogost ütnek el, de nem sokkal marad le ettől a szám­tól a Balokány fürdő előtti zebra sem. Sokszor csikorognak a gumik az Egyetem utca sar­kán, s hasonló a helyzet a Hal tér-Rákóczi út sarkán. Itt talán a legnagyobb a gyalogosfor­galom, így a járművezetők szinte kivétel nélkül megállnak, de itt figyelhető meg az a tipi­kus baleset is, amikor a belső sávban — a gyalogos miatt — megálló jármű mellett a külső sávban elszáguld egy másik kocsi. A gyalogosok fegyelmezetlen­sége miatt rendkívül veszélyes a Zsolnay szobor környéke. Itt megfelelően jelzett gyalogát­kelőhelyek vannak, mégis so­kan a „toronyiránt" megoldást választják. Tíz fölött van éven­te a gyalogoselütések száma a Petőfi utca—Doktor Sándor utca kereszteződésében, de szintén nagyon veszélyes a Honvéd ut­ca és a Tüzér utca sarka is. Rendkívül, veszélyes a Szigeti vámnál, az egyenesen a kocs­ma ajtajába vezető gyalogát­kelőhely: ezen kevesen mennek át körültekintően, s főként egyenesen... Szintén pécsi probléma, bár a város határán kívül esik a 6-os út pellérdi elágazás-kő- vágószöllősi elágazás közti sza­kasza. Itt rendkívül nagy a gya­logosforgalom, mert az út egyik oldalán sincs járda. Kü­lönösen szürkületben és sötét­ben fordul elő sok baleset. Táblákkal ezt a problémát nem lehet megoldani. Sürgősen jár­da és megfelelő közvilágítás kéne. A közúti közlekedés bizton­ságának alapja a bizalom, amit a január 1-én életbe lé­pő új KRESZ így fogalmaz meg: „A biztonságos és zavar­talan közlekedés alapvető fel­tétele, hogy a közlekedési sza­bályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzé­kenyek és türelmesek legyenek egymással szemben." Lám, milyen egyszerű . . . Pánics György jós, Pécs megyei város Ta­nácsának elnökhelyettese, Ja- kabos Zoltánná, a Baranya me­gyei Tanács kereskedelmi osz­tályának vezetője és Szili Jó­zsef, az SZMT titkára. Asztalos Ferenc, a Pécs vá­rosi Idegenforgalmi Hivatal ve­zetője, a vásár igazgatója kö­szöntő szavai utón dr. Németh Lajos átadta a közönség-díja­kat. A közel tízezer szavazat alapján Baranya megye ipari szövetkezetei — közös kiállítá­sukért —, az UNIVERZUM Szövetkezet és a Fővárosi Kéz­műipari Vállalat kapta meg a három közönség-díjat, színvo­nalas bemutatóikért. Ezt kö­vetően a vásár érdekében so­kat tett társadalmi munkások­nak, aktíváknak adtak át em­lékplaketteket. A vásár rende­zősége két külön {iíjat is ki­adott a legértékesebb és leg­hasznosabb termékek kiállítói­nak, a Győri Vagon- és Gép­gyárnak és a nyékládházi MEZÖPANEL-nek. Az előbbi a mezőgazdasági nagygépéért, a Steiger-traktorért, ,az utóbbi pedig a Köztársaság téri is­kola udvarán épülő MEZŐPA- NEL-tornateremért érdemelte ki e jutalmat. A díjkiosztást követően Pető­házi Szilveszter mondott vá­sárzáró ünnepi beszédet. Be­szédében kihangsúlyozta a pé­csi vásárok jelentőségét, utal­va arra, hogy e legutóbbi — a felszabadulásunk 30. évfor­dulója jegyében született be­mutató — fényét külön emelte testvérmegyéink részvétele. A szovjetunióbeli Lvov és a bul­gáriai Szliven megye kiállítói­nak bemutatkozása a testvér­területeinkkel való kapcsola­tunkat erősítette. Petőházi Szil­veszter végezetül Pécs város Pártbizottsága nevében meg­köszönte a kiállítóknak, hogy eljöttek városunkba, s külön köszönetét mondott a vásár rendezőinek és aktíváinak fe­lelősségteljes munkájukért. Bú­csúzzunk azzal — mondotta —, hogy találkozunk 1977-ben, a hatodik pécsi vásáron. Az ünnepség végén Ny. J. Ohrimenkó, a szovjet és Nikola Cekov, a bolgár pavilon igaz­gatói köszönték meg a meg­hívást és azt a segítséget, amit a vásár rendezői nyújtottak an­nak érdekében, hogy lehetővé válhatott bemutatkozásuk. A kiállítók nevében pedig Horn Gyula, az UNIVERZUM Szö­vetkezet elnöke mondott po­hárköszöntőt.-kf­Kapós a halkonzerv A hal már hosszú idő óta nem alkalmi eledel, a keresle­te az utóbbi időberi szinte megduplázódott. Baranya bolt. jaiban kétszáz féle halkészít­mény „fordul meg” 1970 óta. Az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat gaz­dag választékot kínál, szovjet, lengyel, román, bolgár, albán, dán, spanyol, marokkói, jugosz­láv és csehszlovák gyártmányú, NDK-, NSZK-beli, kanadai és magyar halkonzervet forgalmaz — éves szinten több mint más- félmillió dobozzal, A konzerv-csúcs nyáron van, akkor kevesebb az élőhal. Ked­veltek az olajos^,paprikás, para­dicsomos ízesítésű konzervek. Ugyancsak kelendő a tőkehal- májpástétom, a mustárös és a füstölt hal. Természetesen a magyar szegedi és Globus ha­lászlé, a halpaprikás és a ba­konyi módon készített és más választékbővítő halkonverv új­donság is a finom falatok kö­zé sorolandó. Nem- győzik ki­elégíteni az igényeket ruszli- ból, amit a kerepesi Szilas- menti termelőszövetkezet ké­szít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom