Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-29 / 176. szám

■ Dunántúlt napló 1975. június 29., vasárnap Eredményes négy esztendő Kubai pártmunkás Szakszervezeti küldöttértekezlet izénbányáknál kező tervidőszak jó előkészíté­séért — mondta Keszler Fe­renc, a Szénbányák SZB-tit- kára. — Az üzemi demokrácia szélesítése érdekében pedig bátorítanunk kell dolgozóin­kat, hogy aktívan vegyenek részt az üzemi demokrácia fó­rumain. — Legfontosabb teendőnk a tervfeladatok megvalósításá­nak segítése. Politikai nevelő munkával támogatnunk kell a munkahelyi demokrácia haté­konyabb érvényesülését. Sa^ játos eszközeinkkel tovább kí­vánjuk ösztönözni a szocialista brigádmozgalmat — mondta befejezésül Rácz Gyula, a MÉV SZB-titkára. (Mécs) küldöttség Baranyában A magyar államhatalmi szer­vek összetételének és funkciói­nak tanulmányozására hazánk­ban tartózkodó kubai pártmun­kás küldöttség szombaton Ba­ranyába látogatott. A küldött­ség vezetője: Franciskó Dorado Brat, a Kongresszusi Bizottság titkára, a Kubai Kommunista Párt alosztályvezetője. Vele ér­kezett: Domingo Dorado Kar- denas, Xió Mara Franco Parel- lada, a KB munkatársai, Raul Rodriqez Lobez, a Havannai Megyei Pártbizottság másodtit­kára, Rita Castenera Carifa, a Tervhivatal főosztályvezetője. A küldöttséget elkísérte Bundzsák- lia Mátyás, az MSZMP KB Köz- igazgatási és Adminisztratív osztályának munkatársa. A ven­dégeket Pécsett, a Városi Ta­nács épületében Petőházi Szil­veszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára köszöntöt­te. Bemutatta Megyaszai Józse­fet, Pécs város Tanácsának ál­talános elnökhelyettesét, Dr. Németh Lajost, a Városi Tanács elnökhelyettesét, Dr. Galabár Tibort, a Városi Tanács V. B. titkárát, valamint a szakigaz­gatási osztályok vezetőit. Petőházi Szilveszter ismertet­te Pécs város társadalmi, gaz­dasági szerkezetét, ipari, ke­reskedelmi struktúráját, kultu­rális-tudományos helyét, szere­pét. Papp Imre részletesen be­mutatta a Városi Tanács fel­építését, vázolta feladatát, mit a lakosság érdekeinek valóra- váltásában. tennie kell. Dr. Ga­labár Tibor, a szakigazgatási szervek működését taglalta. A vendéglátók számos kérdésre válaszoltak. A kubai vendégek szombaton délután Pécs város idegenforgalmi nevezetességei­vel ismerkedtek. a MÉV-nél és a! Tegnap tartotta meg szak- szervezeti küldöttértekezletét a megye két bányavállalata. A Mecseki Ércbányászati Vállalat a központi épüjet ta­nácstermében rendezte meg a tagság képviseletében je­lenlevő 170 küldött tanácsko­zását, melyen r;szt vett Dan- dó István, a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezete Központi Vezetőségének tagja, Neu­bauer József, az SZMT vezető- titkára, dr. Pintér József, a Nehézipari Minisztérium Urán­ipari Titkárságának vezetője, Tóka Jenő, a MÉV igazgatója, Kovács István, a MÉV Párt- bizottságának titkára. A szénbányák 180 szakszer­vezeti küldöttének értekezleté­re a pécsszabolcsi Puskin Mű­velődési Házban került sor, melyen megjelent dr. Vajda József, a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezete Elnökségé­nek tagja, Kun Lajosba Bá­nyaipari Dolgozók Szakszerve­zete Központi Vezetőségének titkára, Szili József, az SZMT titkára, Bachmann Mátyás, a szénbányák igazgató-helyet­tese, dr. Bánki Nándor, a Szénbányák Pártbizottságának titkára. Mindkét küldöttértekezleten a vállalati szakszervezeti bi­zottságok titkárai — a MÉV- nél Rácz Gyula, a Mecseki Szénbányák Vállalatánál pe­dig Keszler Ferenc — számol­tak be a szakszervezeti tanács négy esztendős munkájáról, melyet vita követett, ezután választották meg a szakszer­vezet vezető testületéit, vala­mint a küldötteket az SZMT küldöttértekezletére és a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszerve­zete XXI. kongresszusára. A MÉV Szakszervezeti Bi­zottságának titkára ismét Rácz Gyula lett, a Szénbányák SZB titkári tisztjét újból Keszler Ferenc látja el. Hogyan töltötte be felada­tát a két bányavállalatnál a saakszervezet? Miképpen se­gítette sajátos eszközeivel a gazdasági célok megvalósítá­sát? — erről kértünk tájékoz­tatást az SZB-titkároktól. Keszler Ferenc, a Mecseki Szénbányák SZB-titkára: — Az elmúlt esztendőkben elért eredmények nagy erőfe­szítéseket követeltek. A fel­adatokat csak a dolgozók szabadnapjainak feláldozásá­val lehetett megoldani. A jö­vőben arra kell törekedni, hogy ez ne forduljon elő. A műszaki fejlesztés területén jelentkező elmaradás pótlásá­val, az átgondoltabb műszaki és szervezési intézkedésekkel, a jobb munkafeltételekkel le­hetne gondjainkat enyhíteni. Rácz Gyula, a MÉV SZB- titkára : — Ügy hiszem jól szolgálta a szakszervezet a vállalat gaz­dasági célkitűzéseinek meg­valósítását, a dolgozók érde­keit. A termelési feladatok ki­munkálása, annak folyamatos megvalósítása mellett, nagy gondot fordítottunk a terme­lés gazdaságosságára. Olyan szabályzó rendszert dolgoz­tunk ki, amely biztosítja az üzemek közvetlen anyagi érde­keltségét. A szakszervezet se­gített a munkafegyelem meg­szilárdításában. A gazdasági és szakszervezeti szervek kö­zötti jobb munkamegosztás eredményeképpen, a kollektí­vák fokozott tenniakarásával tovább fejlődött a szocialista munkaverseny-mozgalom. — A jövő feladatai? — Mindent meg kell ten­nünk a jelen gazdasági év sikeres befejezéséért, a követ­Több mint egy évszázados hagyománya a nyomda-, de jó ideje a papíripar és a sajtó dolgozóinak is a Gutenberg Jánosra emlékező János napi ünnepély. A nagyszabású szakmai ta­lálkozó egyik eseményeként szombaton a Kisstadionban átadták az új pécsi vágó: csarnokot Kettős jubileumot ünnepel a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Negyed- százada annak, hogy államosí­tották a valamikori vágóhidat, s hetvenöt esztendeje költöztek a Bolgár Néphadsereg úti te­lephelyre. A kettős jubileum je­lentős eseménnyel párosult: tegnap adták át ugyanis a mintegy hetvenmillió forintba került új vágócsarnokot. Az új létesítmény elkészülté­vel jelentősen megváltoztak a munkakörülmények. A régi bauxitbetonból készült sertés- és marhavágót végre elhagy­hatták a vállalat szakmunkásai: mint ismeretes, nyolc esztendő­vel ezelőtt derült ki, hogy az említett üzemrészek bauxitbe­tonból készültek, s esztendőkön át aládúcolt, korszerűtlen mun­kahelyen dolgoztak a húsipari szakmunkások. A tegnap délelőtt rendezett üzemavató ünnepségen Regős Béla, az Álíatforgalmi és Hús­ipari Tröszt műszaki igazgató­ja adta át az új vógócsarnokot Szabó Lászlónak, a Baranya megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat igazgatójának, illetve az üzem dolgozóinak. A kétszintes alumínium bo­rítású épületben egyelőre egy műszakban dolgoznak, és éven­te 250 ezer sertést és 60 ezer marhát vágnak majd le. A há­rom esztendővel ezelőtt meg­kezdett rekonstrukció ezzel még nem fejeződött be, hiszen az év,vége előtt átadják az ötven vagonos hűtőházat és a TMK- műhelyt. A vágóhíd korszerűsí­tése a tervek szerint mintegy négyszázmillió forintba' kerül, s jövőre kezdik meg a régi bauxitbetonból készült üzemré­szek lebontását, illetve az új feldolgozó, az ahhoz kapcsoló­„Nyári este Budapesten" cím­mel neves művészek közremű­ködésével rendeztek műsort. Vasárnap — mint az már szo­kásos — egésznapos sportünne­pély lesz, amelynek eseményeit az építők sporttelepén, illetve az FTC sporttelepén bonyolít­ják le. dó csomagoló építését. A re­konstrukció befejezése 1978- ban várható . . . Szabó László, a vállalat igaz­gatója, az átadási ünnepélyen mondott ünnepi beszédében arról a fejlődésről is szólt, ame­lyet a vállalat az elmúlt ne­gyedszázad alatt ölért. így 1955-ben 39,5 ezer sertést, 10,8 ezer marhát vágtak és 1100 tonna húskészítményt állítottak elő. Az elmúlt esztendőben vi­szont több mint 158 ezer vá­gott sertés, illetve 16 ezer vá­gott marha hagyta el a pécsi üzemet, a húskészítmény meny­Egy lelket sem látni. Csak a kutyák csaholják meg a jöve­vényt. A friss földű, simára egyen­getett utcát két oldalt vado­natúj vízlevezető árkok fogják közre. A házak udvarát is rendbe rakták már, csak a kertekben fedezhető fel a víz nyoma: a vastag, repedező agyagréteg alól megfulladt vi­rágok csonkjai meredeznek . . . A három héttel ezelőtti íté­letidő — mint arról beszámol­tunk — nagy pusztítást vég­zett Mólomban. Az emberem­lékezet óta nem tapasztalt ha­talmas felhőszakadáskor az Alsó utcában elöntött a víz négy házat. A legsúlyosabb csapás Fodor Józseféket érte: megroggyant és életveszélyes­sé vált a házuk. Annál is inkább fájlalja ezt a gazda, mert fél évtizeddel ezelőtt a szamosközi árvíz már egyszer elpusztította portáját. Most pe­dig, az egyébként „vízmentes” nyisége is meghaladta a 4300 tonnát. Az új vágócsarnok átadásá­val jelentősen csökkent a fizi­kai munka, a kétműszakos ter­melés beindítását követően évente közel négyszázezer ser­tés illetve százezer marha fel­dolgozását végzik majd. A vál­lalat az elmúlt év utolsó ne­gyedévétől csak Baranya me­gyét látja el hús- és húskészít­ménnyel. Az építendő feldolgo­zóval pedig tovább javul Bara­nya és Pécs húsellátása. vidéken ismét utolérte rettegett ellensége. A természeti csapás óta sok minden történt ezen a környé­ken: kiszélesítették, kimélyítet­ték a kocsiutat — közel 700 köbméter földet szállítottak el innét a teherautók. Nagy- mennyiségű salakot hoztak a járda kiépítéséhez. Az útmen­ti vízelvezető árkok hossza 300 méter lesz, melyek ásása a be­fejezéshez közeledik. Az itt kitermelt földet, a falu szélét átkaroló kis gát építéséhez használják fel. Ez védi majd a házakat a szántóföldekről le­vonuló víztől. — A vízmű igyekezett kive­retni vízzel a Keszűi út alatti átereszből a lerakodott isza­pot — magyarázza Kirchner Géza, a kővágószöllősi tsz ku­bikosa. — Fél munkát végez­tek. Az áteresz közepén jó 'talicskányi föld maradt. Azt ne­künk kéne kilöknünk. De kézi erővel nem megy. Pedig, ha János ünnepély S. Gy. Segítség kénél árvíz után Málomban Mi lesm Fodorekkol? A KGST titkára sajtótájékoztatója Biztonságos út N em lehet más úton, nem lehet másként. A szocialista országok érdeke s nemzeti érdekünk egyaránt meg­követelik, hogy a lehető legszorosabb gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok alakuljanak ki a KGST-országok között. Tegnap a Parlamentben Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára sajtótájékoz­tatóján a baráti beszélgetések közben, a tájékoztató kérdései­ben a nyugati újságírók is hasonlóan értékelték a szocialista gazdasági közösség helyzetét. A KGST XXIX. ülésén, mint azt a KGST titkára külön is kihangsúlyozta, az 1976-1980. évekre szóló megállapodások minőségileg új fejezetet nyitnak a szocia­lista országok gazdasági és kereskedelmi együttműködésében. A „KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek egyeztetett tervét" gondos módszertani és szervezési munka előzte meg, megvalósításának záloga, hogy az egyes országok népgazdasági terveinek külkereskedelmi fejezetéhez külön rész­ként, de szervesen kapcsolódik. Ugyancsak a realitás záloga, hogy valamennyi KGST-ország saját tervében erőforrásokat, pénzt, munkaerőt és más eszközöket biztosít az egyeztetett tervben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez. A magam véleménye szerint a minőségi különbségnek van egy másik oldala is. Egyetlen tervben sem szerepelt olyan hang­súlyozottan a mindennapok emberének közvetlen érdeke, mint ebben. Többször is találkozunk ilyen kifejezésekkel: emelkedik az anyagi javak termelése, következetesen meg kell valósítani a népek életszínvonalának emelését, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a lehető legjobban ki lehessen elégíteni a lakosság élelmiszer és fogyasztási cikkek iránti szükségletét. A KGST eddigi munkáját magyar felfogás szerint hajlamo­sak voltunk sokszor leszűkíteni a Zsiguli-, az Ikarus- és az alu­mínium-programra. Elégedettségre természetesen nincs ok, mégis meglepőek a számok, amelyek például a gépipar specializá- ciójában s a kooperációban végrehajtottak: 20 témában 2000 ter­mék készült hasonló módon. Autó, cellulóz- és papíripari gépek, mezőgazdasági eszközök. A most elfogadott terv szerint további 18 témában szélesítik ki a kooperációt: vagongyártásban, hid­raulikus berendezések, konténer szállító eszközök, textil- és bútoripari gépek gyártásában .. . A sajtótájékoztatón részletesen szó esett arról a 9 mii liárd transzferábilis rubelről, amelyet a KGST-tag országok közösen teremtenek elő új létesítmények építésére és kiegészítő termelőkapacitások létrehozására. Szibériában épül fel a világ legnagyobb, évi 500 ezer tonna kapacitású cellulóz üzeme, hasonló jelzőt lehet használni a Kazahsztánban épülő, azonos nagyságrendű azbesztkombinátra és a 2800 kilométer hosszú Orenburg-gázvezetékre, amelyen évi 15,5 milliárd köb­méter gázt kapnak a KGST-országok. A kilencmilliárdból épül a Vinyica-Albertirsa közötti magasfeszültségű villamos távveze­ték, egy Kubában létrehozandó nikkelkombinát és még öt „kulcsra kész" objektum. Az egyeztetett integrációs intézkedési tervben szerepel a KGST európai országai egységes villamosenergetikai rendszeré­nek kiépítése is. Egyik nyugat-európai sajtóügynökség tudósítója kérdésében burkoltan arra célzott, hogy lehetséges, hogy ennek a rendszernek lesz egy kapcsolója.. . Nyikolaj Faggyejev egy­értelmű választ adott: nem dobunk mindent a nagykalapba. Nemzeti hálózat épül ki, amely azonban egységesítve lesz, c villamosenergia mérve, de szabadon áramolhat az országok között. Miként a KGST nyílt szervezet, nincs körülvéve kínai fal­lal. Jugoszláviával szoros kapcsolatban áll máris a KGST. Finn­országgal az elmúlt években kétszeresére nőtt a szocialista or­szágok kereskedelmi kapcsolata, Irak és Mexikó, legújabban Kolumbia is érdeklődést tanúsít, annak lehetősége sincs kizárva, hogy az Európai Gazdasági Közösség országaival bővüljenek a kölcsönös előnyök alapján a KGST kapcsolatai. |V| incs más lehetőség, csak ez a biztonságos út. A Par- 1 lamentből kijövet megerősödött bennem az, hogy a magyar gazdaság kisebb megrázkódtatással vészelheti át a világ gazdaságában dúló vihart. Mert, mint a KGST titkára mondta, a világgazdaság negatív jelenségei ellen sem lehet a KGST-t a kínai fallal körülzárni. L. J. ott marad egy nagyobb eső­kor, megint baj lehet: ez alatt kéne átfolyni a levezető árkok vizének. Két hét alatt sok minden tör­tént ezen a környéken — te­gyük hozzá mindjárt, amit jó­val később már meg kellett volna csinálni — néhány em­ber kedélye azonban nem csil­lapodott le, leginkább Fodorék nem tudnak belenyugodni saj­nálatos helyzetükbe. — Nézzen körül! Mi lesz ve­lünk? — siránkozik az asz- szony. A ház aládúcolva. A szobák falán újnyi repedések. Az aj­tókat, ablakokat használni nem lehet, mert a tokok meg­vetemedtek. A kert még most is iszaptenger. Tényleg: mi lesz velük? — Húszezret beleöltünk, és havi 600 forint életjáradék. Most meg ott szoroskodunk a nyirkos szükséglakásban, vizes bútoron. Én beteg vagyok. De, hála istennek, a malackáink meggyógyultak. — Kaptak segítséget? — Az uram munkahelye a bőrgyár. Jöttek a kollégák. Ad­tak segélyt is, — 2800 forintot. Meg itt szemben átellenben a szomszéd. Ök vizet adnak, mert a mi kútunk még mindig piszkos. — Helyre kéne állítani a házat. — Miből? Ott a gyerek is, az életjáradék is. Talpaltunk a tanácshoz, ők az OTP-t aján­lották. Nem értem, a szom­széd mondja: Szolnokon a na­pokban volt felhőszakadás, és a tanács a gyorssegélyt már folyósítja. A Szamosközben is kaptunk. Ott is segítettek. Csak itt nem. Mit tehetünk? Hova menjünk? Kinek szóljunk? A bőrgyáriak segítettek, meg az egyik károsult dolgozójuk­nak a Pécsi Építő- és Tatarozó szocialista brigádja. A tsz hasz­nálja az utat, bár úgy mond­ják a helybeliek, a gazdaság ezt tagadja. Hiába. Míg kinn jártam négy lovaskocsijuk dö­cögött errefelé. Szóval, a tsz jószerével semmiféle munkát nem vállalt a károk helyre- hozatalában. így aztán érthető, az egyik kubikos elkeseredett megálla­pítása : — Hol van az az összefogás, melyet nem egyszer mutat a tv, hírül ad az újság? Most kéne! Mert ezeknek az elesett embereknek, a Fodoréknak na­gyon jól jönne, ha bárki oda­áll: na, ember! — itt egy tég­la, meg maiteres kanalam is van. Körülnézek. Egy lelket sem látni. A kutyák is csendesek. Én pedig várom a téglás mal- teros kanalas, segítőkész em­bereket, akik felverik a közö­nyös csendet... (Mécs) í Ä wmL tfhfr ;%.; & ^ wv*^^ í | | » | | ^ | I . : • ^aS>: j. :y ■•■/.<&. Jíyrf ;j&. $• #-••-•-•• í;«*? i “ á * < í »«í ••■••••¥ •* J i í : .......... .......... ........ ....... .........

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom