Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-29 / 176. szám
1975. június 29., vasárnap Dunántúlt naplö 3 Asxoínokl vagy a szombathelyi mintájára Vásárcsarnok épül Pécsett Átadás: az 5. ötéves tervben Marad a Bajcsy- Zsilinszky utcában Az épülő szombathelyi vásárcsarnok. TV-találkozó Szombaton, a Városi Művelődési Központban a dijak átadásával befejeződött az V. Veszprémi TV-találkozó. A zsűri lődíját - Borsos Miklós „Balatoni szél" című szobrának kicsinyített bronzmását - kapta: Szőnyi G. Sándor az írott malaszt című tragédiájának televízióra alkalmazásáért és rendezéséért, és Ádám Ottó, az Ida című film rendezői munkájáért. Veszprém város Tanácsának különdijái - Horváth László iparművész által tervezett herendi porcelánvázát — Dömölky János a „Gyilkosok" című film rendezéséért nyerte el. A zsűri ezenkívül' négy különdijjal is jutalmazta a legjobb teljesítményeket. A Bajcsy-Zsilinszky utcai nagypiac már nem elégíti ki a város igényeit. Korszerűtlen, nem éppen kulturált körülmények között árusítanak. Ládahegyek, szemétkupacok, zsúfoltság mindennapos látvány. Régóta aktuális egy fedett piac, vagy vásárcsarnok létesítése. A Pécsi Tervező Vállalat évekkel ezelőtt készített egy tanulmánytervet az akkor még a Megyeri útra gondolt vásár- csarnokról. Az egyedi terv azonban túl költségesnek látszott és hosszadalmas lett volna az építkezés. A IV. ötéves terv készítésekor már volt szó a pécsi piacok korszerűsítéséről, pontosabban egy vásárcsarnok építéséről, a pénzügyi lehetőségek azonban nem tették lehetővé a megvalósítását. Most, az ötödik ötéves terv készítésekor a város kereskedelmi ellátásának, hálózatának fejlesztésében fő hangsúlyt kap a fedett piac, s a legújabb elképzelések szerint a tervidőszak közepére fel is épülne. Szolnokon a közelmúltban készült el a fedett piac. Szombathelyen pedig augusztus 20-án avatják a vásárcsarnokot. A Pécsi Városi Tanács tervosztályának vezetője, Ba- laskó István mindkettőt megtekintette, mert a pécsi fedett piac vagy a szolnoki, vagy a szombathelyi mintájára épülne fel. Bármelyik piacot is építi fel Pécs, 35—40 millió forintba belekerül. A Belkereskedelmi Minisztérium 14—15 milliós támogatást ígért, úgy, hogy a város mindkét tervet megrendelte a SZÖVTERV-nél, illetve a KERTI-nél, s azt építi fel, amelyikhez a minisztérium megadja a hozzájáruslást. A tervek szeptemberre készülnek el. A pécsi vásárcsarnok az AUTÓKER jelenlegi fiókjától délre, a Bajcsy-Zsilinszky utca és a Zólyom utca sarkán, a még lebontandó házak helyén épülne fel. Az autóbuszpályaudvar és a nagypiac részben helyet cserél majd, ugyanis a buszpályaudvar megkapja a piac területét, a csarnok viszont belenyúlik majd a jelenlegi autóbuszpályaudvarba. A négyezer négyzetméteres csarnok körül parkoló- és rakódóhelyeket is kialakítanak. Azért döntöttek a Bajcsy-Zsilinszky utca—Zólyom utca által határolt terület mellett, mert az árufelhozatal, „a piac élete” szempontjából lényeges, hogy milyenek a közlekedési kapcsolatai. A fedett piac, vagy vásár- csarnok télen fűthető, nyáron szellőztethető, könnyen tisztán tartható, alkalmas tehát a kulturált, korszerű kereskedelemre. A csarnokban kétoldalt üzletsort alakítanak ki, amelyben a húsbolttól a kenyérboltig többféle üzlettípus helyet kap. Közepén lenne a tulajdonképpeni piac, így valóban mindenféle élelmiszer egy helyen megvásárolható. Az üzleteket a termelőszövetkezetek, az állami kiskereskedelem “’és a magán- kereskedők egyaránt pályázat útján nyerhetik el. Ha a szombathelyi szerkezetet adaptálják, akkor az üzletek a két oldalhajóban kapnak helyet. A szombathelyi csarnokban éttermet és csemegeáruházat is építettek, a pécsiben ezekre nem lesz szükség, mivel a Móricz Zsigmond utcában amúgy is épül majd étterem, a közeli városközpontban pedig csemegeáruház. S végül a legfontosabb: mikor készül el? Ha az őszre elkészülnek a tervek, 1976. végén, 1977. elején megkezdődhet az építkezés. Ha a szombathelyi szisztéma valósul meg, akkor másfél-két év az építkezés, ha a szolnoki, három-négy hónap ... Panics György Jövőre 240 millió forintot termelnek A kép túl békésnek, nyugodt- nak tűnik; a levegő tiszta. A gyár felett nem úsznak színes felhők, az egykori hidasi brikettüzem körül sem lehet érezni a vegyiművekre jellemző orrfacsaró illatokat. Leninvá- rosban ezüstszínű lepárló tornyok, háztömbnyi lombikok, Kazincbarcikán és Inotán a szivárványszerű füstök, Budapesten a Kén utcában a szagok árulkodnak. Hidason az idén 180; jövőre már 240 millió forint értékű növényvédőszert, bőr- és csontenyvet készítenek. Ottjártamkor éppen indulóban volt két olasz tankautó: Bulgáriába szállítottak, visszafele Hidason rakodnak, s Belgium a végcél. Évente egy millió dollár értékben szállítanak a „baranyai vegyiművekből1' csontzsírt, doblisztet és csontlisztet Olaszországba, Ausztriába, az NSZK-ba Svájcba. Nemrégiben a hidasiak is megijedtek: kilométeres körzetben lélegzetet is alig lehetett venni. Zavarok voltak a termelésben — nagy csomó bőr a Baranyában megkapaszkodott a vegyipar Újabb, több mint tíz kilométeres szakaszt újítottak fel a hatos számú főközlekedési útvonalon Baranya megyében a szilágyi elágazástól a Lauber- homokbányáig. A 17 és fél millió forint értékű munkát az Aszfaltútépítő Vállalat pécsi főépítésvezetősége végezte. A műszaki átadás június 24-én kezdődött meg. Csaknem harmincezer tonna anyag került a több mint százezer négyzetméteres útfelületre: ennek fele komlói andezitzúzalék, a többi pedig gyéké- nyesi folyamkavics, beremendi mészkőliszt, százhalombattai bitumen, valamint Lauber-bányai homok. A 33 ezer négyzetméternyi útpadkára ötezer tonna erdősmecskei gránitmurvát helyeztek el. Az ötvenes években készült főúton már eldeformálódtak a betontáblák, hullámos lett a Tíz centis kiegyenlítő réteg a betonon Az emelkedőkön gyorsító sávok pályafelület, ezért a beton tízcentis kiegyenlítő aszfaltréteget kapott és az oldaleséseket is helyreállították. Az előzés megkönnyítésére komolyabb emelkedőknél gyorsító-sávokat iktattak be. A másfél méteres padkákat az erdősmecskei gránitmurva erősíti, az eső nem mossa el, a jármű pedig nem csúszhat le. A felújított szakasz része a hatos út 1968-ban kezdődött rekonstrukciójának, melyre eddig több mint nyolcvan millió forintot fordítottak. Pellérd és Szigetvár között még 1968-70- ben végeztek, tavaly adták át a Mecseknádasdot a szilágyielágazással összekötő felújított útvonalat. A pécsi átkelési részből hátravan a Kórház tér, valamint a Bercsényi utoa-48-as tér közötti terület. Az utóbbival év végére, az előbbivel július végére készülnek el. Ebben az évben az elképzelések szerint megerősítik a burkolatot Szigetvártól Kisdobsza irányába, a megyehatárig. Hidas és Mecseknádasd között még nem kerül sor rekonstrukcióra, hiszen a 12 kilométeres pályatest erős, jelenleg nem okoz közlekedési gondokat. nyakukra rothadt. A gyári szagok miatt ma már nem kell senkit sem szidni, a nagyteljesítményű szennyvíztisztítók ellen sem lehet panasz. A jövő esztendőben 100 esztendős fennállását ünneplő Budapesti Vegyiművek megkapaszkodott Baranyában. Az egykori bányászok, később brikettgyári munkások ma is élvezik a szénbányászat kiváltságait: hűség- jutalmat, illetményszenet kapnak. S hát a kereset sem utolsó: 1972 és 1974 között évi 28 ezerről 34 ezerre nőtt a bér... Igaz Hidason egy dolgozó évente több mint 500 ezer forint értéket produkál. Boros László gyáregységvezető csont és borhegyek között vezet végig. A brikettgyár régi épületei ugyan nem a legideáli- sabbak növényvédőszerek, csont és bőrenyv gyártására mégis néhány esztendő alatt bejáró- dott itt a gépezet. A gyár útjain sárga targoncák, markolók közlekednek. A bőrelőkészítőben vaskarmú daruk közlekednek a vízzel telt betonkádak felett. Kocsikeréknyi szerkezetek forgatják a bőröket, az embernek csak a gépekkel, vegyszerekkel, vízzel van dolguk. Amott forróvízzel oldják ki a bőrből az enyvet, a csőiből 2 atmoszféra nyomású, 135 Celsius fokú gőz oldja a ragasztót. Golyósmalmok, csőlabirintusok, s végül az elszállításra váró műanyagzsákok. A gyárvezető a 6-os útra kiérve Pécs vagy Pest felé fordul gyakrabban? Talán mellékes is. A megyehatárra települt üzem természetesen elszakíthatatlan köldökzsinórral kapcsolódik az anyagyárhoz: onnan jön az anyag. Pécsett a KÖJÁL, a Vízügyi Hivatal ... A községben pedig egyre jobban érvényesül a gyáregység mecénás szerepe. A bánya, később a brikettgyár hagyományt teremtett. A gyári szocialista brigádok persze gyakori vendégek az óvodákban, iskolákban . .. A gyár egyik évben 100 ezer forint készpénzt juttatott — a másik esztendőben ugyanennyi értékű munkával segített a gyermekintézményeknek. Dr. Hartmann Béla gyáregységvezető helyettes minden rosszízű gondolattól mentesen mondja: most rni vagyunk az a bizonyos fejős tehén... ö is régi hidasi, még a bánya- vállalattól maradt, miként a 300 munkás többsége is régi ember. A vegyeiművek elfoglalta Hidason a bánya helyét, talán már rangját is. Másfél esztendeje a gyáravatáson Hidassal kapcsolatban terveket hallottunk a vendégektől. A következő tervidőszakban nem áll meg a fejlődés, bár a nagy elképzelésekről ma senki sem beszél. Viszont most vásárolták meg a 6-os út és a gyár közötti 30 hektáros területet, ha már ezek a külföldi tankautók annyira szívesen járnak erre, s ha már annyi dollárt hoznak legalább a terület meglegyen, aztán majd . . . A vegyiparban hihetetlenül gyorsan megtérül a beruházás: Hidason is bejött rnár az a 132 millió amit ráköltöttek. Pécsett a vegyipari középiskola, talán a műszaki főiskola végzős hallgatói is rájönnek, hogy érdemes Baranyában maradni. A térképeken ugyan még a vegyipar jele hiányzik Baranyából, ezüstszínű csőkígyók, háztömbnyi lombikok, szivárványszínűre festett égbolt, or- facsaró szagok nem árulkodnak. Századunk újszülött ipara azonban kétségtelenül itt van. Véres csonthegyek, amott csonti forgácsok, bőrdombok, a brikettgyár épületeiben rejtőző csőkígyók erősen megkapaszkodtak már itt. .. Lombos! Jenő Szóvátesszíik Csengetünk? Az én házdm az én váram angol szélsőséges magatartást és zárkózottságot nem pártolom, de a magánlakás és lakóinak zaklatása semmiképpen sem tartozik a követendő cselekmények közé. Mégis terjed. Figyelemre méltó eseteknek lehettem részese. Csengetés. Hol lakik a házmester? A lakóbizottsági elnök? Itt lakik X. Y.? Ez Rákóczi út 73? A házmester az alagsorban, a lakóbizottsógi elnök a szemközti házban, nem lakik itt, ez Koller utca, — így a felvilágosítás. Van tíz csengetés naponta emiatt, ami a meg- szokottságig bosszantó. Új színfolt a tollas, ő használt tollat akar venni, keresni ezen, ebből megélni és végigcsengeti a környék összes lakását, ugrasztja az embereket, mert ő tollat vesz. A papírgyűjtés sem akármilyen. A legutóbbi kampány idején az Egyetem utcai általános iskola tanulóit több hullámban a környék házaihoz küldték. Csengettek a kis aranyoskák. Papír van? Boldog örömmel. És vitték a zsákmányt. Jött a második, a harmadik, a negyedik, majd az ötödik hullám. Ki nem adja oda az elsőnek a papírt? A többieknek pedig nem jutott. Volt, aki felvette a telefont és jóakarattal említeni próbálta a harmincadik csengetés után, hogy az iskola tanári kara valamit azért... Ennél tovább nem jutott, mert egy ügyeletes női hang úgy leteremtette, hogy elállt a lélegzete és ugyanakkor tudatta, hogy az iskola tanárai nem érnek rá a papír- gyűjtést irányítani, mert értekezleten vannak. A május elseje ragyogó. A 48-as téren és Irányi Dániel téren gyülekezők közül mind többen kiválnak, a nők kissé pironkodva becsengetnek a környező házak lakásaiba és be- kéretőznek a mellékhelyiségbe, majd sűrű elnézéskérések közepette távoznak. A férfiaknak könnyebb, ott az iskola három utcát elfoglaló kerítése és a 48-as tér bokrai. A klosmerli WC-avatás filmlátványa ehhez képest kismiska. Részünkről már várjuk a május elsejei csengetőket. Idén már kitártuk a lakás ajtaját. Jövőre kitesz- szük a táblát, itt a nyilvános WC. Ugyanis az Irányi Dániel téri nyilvános zárva van, lévén pirosbetűs ünnep, munkaszünet. Ezt mondta mindegyik csengető. A legcsillogóbb eset a legutóbbi vasárnap délelőtt történt. Csengetés. Egy fiatalember-jelölt áll az ajtóban. Az újságunkat kéri, mert meg akarja nézni benne a moziműsort. Említjük, hogy ott van a szemközti falon. Erre kijelenti, hogy nem a mozi, hanem a televízióműsort akarja megnézni az újságban. A méltatlankodásra, hogy ez kissé furcsa, hetykén válaszolt: „Miért? Maguknak nem jár az újság? Talán már az is baj, hogy az ember a tévéműsorra kíváncsi?" Ekkor szokott viszketni kezdeni a tenyér ... Gyorsan eltűnt. Ismeretlen asszony csenget és arra kér, hogy a két tyúkot, amit a piacon vett, engedjem délig az előszobába tenni, akkor majd elviszi. Én takarítsak a tyúkjai után? Hogyan jutott ilyen eszébe tyúkjaival együtt és honnan veszi a bátorságot ilyesmire? Ö és a többiek? Arra még senki sem gondolt, hogy a zaklatás nem következmények nélkül járó cselekedet? Illő lenne megtanulni, hogy miért nem illik és szabad becsengetni mások lakásába. Valahol ott kezdődik, hogy csak akkor, ha emberi ok miatt múlhatatlanul fontos. (Kászon)
