Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-12 / 159. szám
A bárétség három évtizede Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli Ilanlo fi u ‘A £ v! Jk XXXII. évfolyam, 159. szám Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Tekintély és erkölcs A kommunisták — szemben az anarchistákkal — mindig elismerték az igazi tekintélyt és munkájukban számoltak vele. Számoltak azzal, hogy az osztályellenségnek is vannak tekintélyes szervezetei, vezetői, s ezeknek legyőzése, elszigetelése nélkül nem érhetik el céljaikat. Állhatatosan dolgoztak, harcoltak azért, hogy a munkásosztály szervezetei, vezetői tekintélyt szerezzenek a dolgozó nép előtt, s ezt ne csak őrizzék, hanem napról napra erősítsék is. A marxizmus—leninizmus klasszikusai számtalanszor figyelmeztettek a kommunisták tekintélyének fontosságára. Engels a többi között azt írja, hogy a forradalom a legtekintélyesebb dolog a világon, vagyis a tekintély fogalmát összekapcsolta a társadalmi átalakulás folyamatával. Szembeszállt a kispolgári anarchistákkal, akik a tekintélyt elvonatkoztatták az osztályoktól, az osztályharctól és felléptek általában a tekintély ellen. „A tekintély ellenzői — írja Engels — vagy maguk sem tudják, mit beszélnek . .. vagy tudják, s ebben az esetben árulói a proletáriátus ügyének." Lenin is egyértelműen és határozottan hangsúlyozta a kommunisták tekintélyének fontosságát. Ö már összekapcsolja a forradalmi harcban kivívott eredményekkel, azokkal a győzelmekkel, amelyek a tömegekkel való megbonthatatlan kapcsolat útján jöttek létre. Lenin megállapításainak további lényeges vonósa, hogy felhívja a figyelmet a tekintély és az erkölcs összefüggéseire. A forradalmi erkölcsöt jelöli meg a kommunisták tekintélyének egyik forrásaként. „Óriási jelentősége van — írta Lenin — a nagy, a harc folyamán kivívott, vitán felülállóan kétségbevonhatatlan erkölcsi tekintélynek, természetesen az olyan tekintélynek, amely erejét nem holmi elvont erkölcsből, hanem a forradalom harcosának erkölcséből, a forradalmi tömegek sorainak és seregeinek erkölcséből meríti." Hogyan állunk ma a párt- szervezetek és a kommunisták tekintélyével? A Központi Ellenőrző Bizottság kongresszusi beszámolója megállapítja: „A két kongresszus között tovább erősödött pártunk tekintélye, tö- megbefolyósa, nőtt a párt iránti bizalom. Ez elsősorban pártunk következetes lenini politikájának köszönhető ... A párttagok nagy többsége tiszteletre méltó módon, a legjobb tudása szerint, erejének megfeszítésével, önzetlenül és eredményesen teljesíti kötelességeit, a pórt normái szerint él és dolgozik." A párt politikájának helyességét az élet naponta igazolja, a tömegek elismerik a pártot hivatott vezetőjüknek. A párt és a kormány vezetőit tisztelet és becsület övezi. Ez kihat az ország nemzetközi helyzetére is. A hazánk fejlődésében elért eredményeket — abban a párt és a kormány szerepét, jelentőségét — ma már szerte a világon nemcsak barátaink, hanem ellenségeink is kénytelenek elismerni. ' Általában jó a helyzet a vezetés minden szintjén. Ahol a kommunisták, a helyi párt- és állami szervek jól dolgoznak, helyesen hajtják végre a párt politikáját, ott a tekintélyük is állandóan növekszik. Az általános persze még nem teljes. S ha általában kedvező a heíyzet, ez még nem jelenti azt, hogy minden a legnagyobb rendben van és nincs semmi tennivaló a tekintély megszilárdítása terén. A hibák egyes helyeken fordulnak elő, néhány elidegenült vezetőnél jelentkeznek, vagyis egyedi jelenségekként éreztetik romboló hatásukat. A tekintély sok lényeges vonását tekintve az élő organizmushoz hasonlít. Nem elég és nem is lehet egyszer és mindenkorra megteremteni, csak úgy létezhet és fejlődhet, ha van miből állandóan újraélednie. Más szavakkal: a tekintélyt jó és eredményes munkával — szinte napról napra — meg kell szilárdítani, különben gyengülni kezd, sőt teljesen meg is szűnhet. A helyi vezetés tekintélyét gyengítik a szemléletbeli hibák és rossz módszerek, ezek ellen a harcot sohasem szabad feladni. Az igazi tekintélynek még egy oldalára rá kell világítani: a vezető személyes, emberi magatartására. Nem elegendő jó ügyet képviselni, jó szándékkal törekedni annak megvalósítására, hanem rendelkeznie is kell a vezetőnek azokkal az adottságokkal, amelyek elősegítik, hogy hallgassanak is a véleményére. A helyi vezető az adott területen a párt és az állam személyes megbízottja, róla, viselkedéséről ítélik meg az emberek magát a pártot vagy az államot. Gyakran hallani még most a kongresszus után is olyan véleményt: „Egyetértünk a párt politikájával, tudjuk, hogy a pórt jót akar, de itt nálunk helyileg a vezetők mást csinálnak.” S ebben néha van is igazság. Hiába beszél valaki például a közös vagyon védelméről, ha tudják róla, hogy ő maga vagy valamelyik közvetlen hozzátartozója az ellenkezőjét cselekszi. Az ilyen embernek természetesen nincs személyes tekintélye, s vele együtt csökken az adott területen az általa képviselt szerv morális tekintélye is. Helyes tehát, ha nemcsak azt tartjuk szem előtt, hogy mit képviselünk, hanem arra is figyelmet fordítunk, hogy milyen eszközökkel, és nem utolsó sorban, milyen emberi magatartással segítjük megvalósítani, ló ügyet csak helyes módszerrel és emberi magatartással lehet eredményesen képviselni. H a valaki jól ismeri feladatát és közvetlen munkatársai bíznak benne, ha tudják róla, hogy nyílt, őszinte és emberséges, akkor van tekintélye, és az ügyek is jól haladnak előre. Marx mondotta egy alkalommal: „Ha befolyást akarsz gyakorolni más emberekre, akkor más emberekre valóban serkentőleg és segítőén ható embernek kell lenned." Dr. Kiss István Választási nagygyűlés Dunaújvárosban Kádár János mond beszédet Csütörtökön délután választási nagygyűlést rendeznek Dunaújvárosban. A vasműben megtartandó nagygyűlésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mond beszédet. A nagygyűlésről a Kossuth rádió csütörtökön 14.25, a televízió 14.30 órai kezdettel helyszíni közvetítést ad; este a rádió 19 órától hangképekben, a televízió 20 órai kezdettel összefoglalóban számol be az eseményről. Látogatás a politikailag megenyhült helyzetben Púja Frigyes az NSZK-ban Nyugatnémet újságok a látogatás jelentőségéről Púja Frigyes külügyminiszter, Hans-Dietrich Genschernek, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének meghívására szerdán háromnapos látogatásra az NSZK-ba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, Nagy János külügyminiszterhelyettes, a külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa, és Kari Münch, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Púja Frigyes szerdán délutgn a Német Szövetségi Köztársaságba érkezett. A kőin—bonni repülőtéren a magyar vendéget Hans-Dietrich Genscher szövetségi külügyminiszter üdvözölte. Fogadásán jelen volt a nyugatnémet külügyminisztérium számos vezető munkatársa és Hamburger László, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövete. A magyar külügyminiszter Walter Scheel 1974. évi magyarországi látogatását viszo- nyozza. Scheel — külügyminiszteri minőségben — a két ország diplomáciai kapcsolatainak létrejötte alkalmából járt Budapesten és tárgyalásokat folytatott a magyar vezetőkkel. A viszontlátogatás keretében Púja Frigyes kétszer - szerdán délután és csütörtökön délelőtt - tárgyal nyugatnémet koU (Folytatás az 5. oldalon) Hagy a r—szovjet I ' ■ I ' I I ' barátsági emlekules Harminc esztendeje, 1945. június 9-én alakult meg az MSZBT elődje, a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság Budapesten. Ugyanebben az évben Pécsett április 8-án - az elsők között — jött létre a helyi szervezet. Az MSZBT megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére jubileumi ünnepséget rendezett az MSZMP Baranya megyei Bizottsága propaganda és művelődési osztálya, valamint az MSZBT megyei tagcsoportjai tegnap délután Pécsett, a Fegyveres Erők Klubjában. A Mecseki Ércbányászati Vállalat fúvószenekara játszotta a magyar és a szovjet himnuszt, majd Labancz Borbála, a Pécsi Nemzeti Színház művésze Bednij „A fő utca" című versét adta elő. A szavalat után Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára üdvözölte az emlékülés résztvevőit, közöttük dr. Nagy Józsefet, az MSZMP KB tagját, a Megyei Pártbizottság első titkárát, Regős Gábort, az MSZBT titkárát, az állami, társadalmi és tömegszervezetek képviselőit, valamint azokat, akik immár három évtizede tevékenykednek a magyar és szovjet nép barátságának ápolásában. A megnyitó után Regős Gábor, az MSZBT titkára mondott A szentegáti kastély parkja. Erb János felvétele ünnepi beszédet. Részletesen ismertette a harminc évvel ezelőtti tavaszon kibontakpzott magyar-szovjet barátság szervezett mozgalmának jelentőségét. Ez a mozgalom — han- súlyozta — az azóta eltelt három évtized ezernyi példájával bizonyította, hogy szocialista fejlődésünk nagyon fontos előre lendítője volt. — Eredményeink elsősorban népünk keze munkájának eredményei, de ma már köztudott, hogy pusztán önerőből, a Szovjetunióhoz fűződő barátság és együttműködés nélkül, a szükséges helyzetben kapott testvéri segítség nélkül nem jutottunk volna ilyen gyorsan előre, nem tudtunk volna eredményesen megbirkózni az új élet építésé bői fakadó sokrétű feladattal a gondok, bajok mindegyiké vei — mondotta Regős elvtárs — Három évtized tényei, ta pasztalatai igazolják, hogy gaz dasági építőmunkánkban is mint minden más téren, biz ton számíthatunk a Szovjet unió gazdag tapasztalataira segítőkészségére, a Szovjet unióval való gazdasági együtt működés és kooperáció elő nyeire. Baráti társaságunk egyik legfontosabb feladata volt az elmúlt három évtizedben — és marad a jövőben is —, hogy minél nagyobb tömegeket ismertessünk e kölcsönösen hasznos együttműködés igaz tényeivel, valóságával. A nagy tapssal fogadott ünnepi beszéd után kitüntetések átadására került sor. Az MSZBT Aranykoszorús jelvénye kitüntetésben részesült Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára (az elismerést hétfőn Budapesten vette át). Bajor Ferenc, a MÉV csoportvezetője, Bonett Kálmán, az IBUSZ munkatársa, Bak József, a Sörgyár párttitkára, Cseperka Dezső, az MSZMP Mohácsi Járási Bizottságának munkatársa, Izsó Balázsáé, a MÉV dolgozója, MSZBT ügyvezető elnök, Karácsonyi Károly kétújfalui MSZBT ügyvezető elnök, Steiner László, a Mecseki Szénbányák újhegyi üzemének pártbizottsáqi titkára, Rábavölgyi László, MÁV MSZBT ügyvezető elnöke, Pusztási Árpád, a Mecseki Szénbányák szénelőkészítő üzeme MSZBT ügyvezető elnöke, Tiszai László, Komló, Zobák-bányaüzem MSZBT ügyvezető elnöke, Varga László, a Mecseki Szénbányák PMCS vezetője. Bogár István, a MÉV osztály- vezetője az Országos Béketa(Folytatás a 2. oldalon.)
