Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-11 / 158. szám

1975. június 11., szerda Dunántúli napló 24 ÓRA A NAGYVILÁGBAN Falu végi Lajost fogadta Dzsemal Bijedics Dzsemal Bijedics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnöke kedden fo­gadta Faluvégi Lajos pénzügy- minisztert, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési ve­gyesbizottság magyar tagozatá­nak elnökét, és szívélyes, baráti eszmecserét folytatott vele a magyar-jugoszláv gazdasági kapcsolatokról, valamint az együttműködés bővítésének le­hetőségeiről. A magyar miniszter látoga­tást tett lanka Szmolenél, a kormány tagjánál is, és vele a nemzetközi gazdasági és pénz­ügyi helyzetről, annak várható alakulásáról folytatott eszme­cserét. Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagy­követe kedden fogadást adott a magyar-jugoszláv gazdasági együttműködési vegyesbizottság jelenleg folyó VII. ülésszakán résztvevő két küldöttség tisz­teletére. KS/D. NAPLÓ TELEFOTÖ HAZÁNK SZÓFIAI NAGYKÖVETE, Bojt János magas magyar kitüntetéseket adott át bolgár állami vezetőknek és közéleti em­bereknek. Képünkön: Zsivko Zsivkov bolgár miniszterelnök át­veszi a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét. + BELGRAD: A jugoszláv sajtó közlése szerint Dubrovnik kerületi bírósága ellenséges tevékenység miatt 3 évi szigo­rított börtönbüntetésre ítélt egy pincért. A 23 éves Andro Fjorovics, aki korábban Nyu- gat-Németországban dolgozott, még az NSZK-ban belépett a „Morvát Népi Ellenállás" el­nevezésű emigráns szervezetbe és annak utasítására ellensé­ges tevékenységet folytatott az­zal a céllal, hogy egy adott időpontban az úgynevezett „x napon" Horvátország elszakad­jon Jugoszláviától. ♦ NOUAKCHOTT: Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára kedden néhány órás látogatást tett Nouakchottban, ahol mau- ritániai vezetőkkel konstruktív­nak minősített tárgyalásokat folytatott Spanyol-Szahara kérdéséről. Waldheim ezután Rabatba utazott. 4 VARSÓ: A szczecini kikö­tőbe befutott a 33 ezer tonnás „Powstaniec Wielkopolyki" és a 23 ezer tonnás „Ziema" len­gyel tengerjáró hajó, kanadai gabona rakománnyal. A kana­dai lengyel gabonavásárlások részleteiről eddig nem tettek közzé jelentést. 4- BONN: Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügy­miniszter kedden fogadta Vla­gyimir Novikovot, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhe­lyettesét, aki a szovjet—nyu­gatnémet gazdasági vegyes­bizottság ülésszakára érkezett küldöttség élén Bonnba, 4- PÁRIZS: Valery Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök ez év decemberében hi­vatalos látogatást tesz Egyip­tomban — jelentette be ked­den az Elysée palota szóvi­vője. A látogatás pontos idő­pontját később rögzítik. 4 AMMAN: Kedden délelőtt több minisztere kíséretében Ammanba érkezett Hafez Asz- szad szíriai államfő. Személyé­ben 10 év óta először üdvözöl­nek szíriai elnököt a jordániai fővá rosban. Rendőrroham örömlányok ellen A francia rendőrség — belügyminiszteri utasításra — kedden kiürítette azokat a templomokat és kápolná­kat, amelyeket a hét folya­mán az ország különböző pontjain prostituáltak száll­tak meg a rendőrségi bá­násmód miatt tiltakozva, szociális helyzetük megvál­toztatását követelve. Az akció kisebb inciden­sekkel zajlott le, Lyonban egy örömlányt kisebb sérü­lésekkel kórházba szállítot­tak. A Belügyminisztérium szóvivője szerint Poniatowski miniszter azért adott uta­sítást a rendőri akcióra, mert a templomok megszál­lása „akadályozta az egy­házi intézmények működé­sét és veszélyeztette a köz­rendet". KOZMIKUS KENYÉR. Ugyanúgy rozs- és búzalisztből sütik, mint a földi kenyeret, csakhogy nem kell szele­telni, mert egy-egy kenyérke súlya csupán 4,5 gramm. Nem morzsolódik, a súlytalanság állapotában ugyanis a morzsa életveszélyes lehet az űr­hajósokra. Az ize viszont legalább olyan finom, mint százszor nagyobb társaié. 4 LONDON: Kedden három­napos látogatásra a brit fővá­rosba érkezett Iszmail Fohmi egyiptomi külügyminiszter. 4 BRAZZAVILLE: Brazzavil­lei hivatalos értesülés szerint a legutóbbi angolai összetű­zésekben életét vesztette Manuel Pereira dos Santos, az Angolai Népi Felszabaditási Mozgalom (MPLA) ifjúsági szervezete or­szágos összekötő irodájának egyik vezetője. Határsértés Berlinben Mint az NDK hírügynöksége jelentette, vasárnap az esti órákban a berlini Drewitz ha­tárátkelőhelynél súlyos bűn- cselekmény történt, amely ve­szélyeztette a tranzitutasok éle­tét és testi épségét. Jürgen Schimschar nyugat-berlini la­kos, egy embercsempészbando tagja, rendőrségi rendszámú személygépkocsijával megpró­bált erőszakkal áttörni a ha­tárállomás ellenőrző-berende­zésein. Az NDK határőreinek körültekintő eljárása folytán a bűncselekmény nem járt sú­lyosabb következményekkel. A határsértőt őrizetbe vették és megindították ellene az eljá­rást. Közös közlemény Kim Ir Szén jugoszláviai látogatásáról Kedden Belgrádban közös közleményt adtak ki Kim Ir Szen-nek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárá­nak, a KNDK köztársasági el­nökének egy párt és kormány- küldöttség élén június 5-től 9-ig Jugoszláviában tett hiva­talos látogatásáról, Joszip Broz Tito államfővel, a JKSZ elnö­kével, valamint Dzsemal Bije- dics-csel, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács (kormány) elnö­kével folytatott megbeszélései­ről. Mint a közös közlemény hangoztatja, „a barátság, a kölcsönös megbecsülés és a megértés légkörében” folytatott megbeszéléseken a két állam­fő és pártelnök elégedetten nyilatkozott a két ország kor­mányai, pártjai és népei kö­zötti gyümölcsöző kapcsolatok alakulásáról". Tito és Kim Ir Szén megál­lapítása szerint ,,a jelenlegi korszak legfőbb jellemzője az imperializmus egyre mélyülő válsága, a szocializmusnak, a nemzeti szabadságmozgalmak­nak az állandó erősödése, a korábban elnyomott népeknek a történelmi színre lépése". A közös közlemény egyetértését fejezi ki azzal, hogy a KNDK teljesjogú tagként csatlakozzék az el nem kötelezett országok­hoz, majd hangoztatja, hogy Jugoszlávia „teljes egészében támogatja a KNDK erőfeszíté­seit, a két koreai országrész békés újraegyesítésére és az ott lévő külföldi csapatok — kivonására”. A közös közlemény végül be­jelenti, hogy Tito elnök elfo­gadta Kim Ir Szén meghívá­sát, hogy tegyen tátogatást a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságban. 4 LISSZABON: Mario Soa­res, a Portugál Szocialista Párt főtitkára legutóbbi beszédében ismét állást foglalt amellett, hogy Portugáliában „pluralista demokráciát", vagyis a polgári demokrácia „játékszabályai" szerint működő tőkés társadal­mi berendezkedést kell létre­hozni. 4- PÁRIZS: A francia fővá­rosban kedden — 20 pénzügy- miniszter részvételével — meg­kezdődött a Nemzetközi Valuta­alap és a világbank őszi ülés­szakát előkészítő tanácskozások sorozata. A Kleber sugárúton lévő nemzetközi konferencia központban folyó tárgyalásokon egyrészt a nyugati pénzügyi rendszer megreformálásának terveiről, másrészt egyéb pénz­ügyi kérdésekről, elsősorban a dollár fokozódó elértéktelene­dése által okozott problémáról lesz szó. 4 BEIRUT: Mint az al Mo- harrer című beiruti lap a liba­noni igazságügyminisztérium adataira hivatkozva közli, a Beirutban áprilisban és május­ban lezajlott falangista—palesz­tin összetűzéseknek több mint 700 halálos és mintegy 1000 sebesült áldozata volt. Egyedül a májusi események során 350- en vesztették életüket. 4- SZÓFIA: Khaled Bagdas főtitkár vezetésével kedden Szófiába érkezett a Szíriai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának küldöttsége. 4- NICOSIA: Mindkét ciprusi fél beleegyezését adta a szi­getországban állomásozó ENSZ-rendfenntartó erők man­dátumának további hat hónap­pal való meghosszabbításához, — közölte kedden Kurt Wald­heim, a világszervezet főtitká­4- MOSZKVA: Moszkvában a Kreml kongresszusi palotájá­ban kedden ünnepélyesen meg­nyitották a Csehszlovák Kultúra Napjait a Szovjetunióban. A csehszlovák kulturális napok keretében összesen nyolcszáz művész érkezett a Szovjetunió­ba, ahol közel 30 városban lépnek fel. KS/D. NAPLÓ TELEFOTÓ AZ ELNÖK VÁLASZOL. Ford amerikai elnök sajtóértekezletén a CIA tevékenységével foglalkozó Rockeféller-jelentésről beszél. Az elnök szerint a jelentés „rendkívül kényes ügyeket érint". Új szakaszhoz érkezett az űrhajózás New York-ban megkezdte munkáját az ENSZ világűr bi­zottságának újabb ülésszaka. Alekszandr Piradov, a Szov­jetunió képviselője az ülés­szakon elhangzott beszédében megállapította, hogy csak a nemzetközi enyhülés körülmé­nyei között lehetséges haté­kony műszaki-tudományos együttműködés az államok kö­zött a világűr meghódításában is. A szovjet delegátus rámu­tatott, hogy a Szovjetunió min­dig nagyfontosságú állami ügy­nek tekintette az összes érde­kelt államok közötti űrkutatási együttműködést. A Szovjetunió az űrkutatásban erős kölcsönös kapcsolatokat létesített a szo­cialista államokkal, Indiával, Franciaországgal és más or­szágokkal. Piradov hangsúlyozta: nagy jelentősége van annak a Szo­juz—Apollo program keretében végrehajtandó szovjet—ame­rikai közös űrkísérletnek, amelynek lebonyolítására jú­liusban kerül sor. Megállapí­totta, hogy az űrhajózás fej­lesztésében minőségileg új sza­kasz küszöbén állunk: készül az együttműködésnek az egész emberiség javát szolgáló koz­mikus hídja. Franciaország csalódást érez. Chirac francia miniszterel­nök kedden délután beszédet mondott a szenátusban a kor­mány külpolitikájáról. Minde­nekelőtt leszögezte, hogy a kor­mány külpolitikáját három ve­zérelv irányítja: Franciország érdekeinek védelme; a békéért való tevékenység; az Európai Gazdasági Közösségen belüli együttműködés megerősítése. Hangsúlyozta továbbá, hogy kormánya jó kapcsolatokat kí­ván fenntartani a szocialista országokkal s kijelentette: „az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet befejező szakaszát még e nyáron, vagy az ősz elején meg kell tarta­ni". Ennek az értekezletnek az eredményes befejezése új sza­kaszt nyit majd meg — mon­dotta — a kontinensünk orszá­gai, népei és emberei közötti kapcsolatokban.” A közel-keleti helyzettel fog­lalkozva Chirac miniszterelnök i hangsúlyozta: kormánya kívá­natosnak tartja, hogy — adott időpontban — Franciaország is részt vegyen azokban a nem­zetközi garanciákban, amelyek­nek biztosítaniok kell a béke^ helyreállítását a Közel-Keleten. A Közös Piaccal kapcsolat­ban a miniszterelnök utalt ar­ra, hogy a kormány csalódást érez partnereinek magatartása miatt, így azért, hogy a csator­na alatt tervezett alagút nem épül meg s a négy nyugat-eu­rópai ország nem a francia, hanem az amerikai harci repü­lőgép megvásárlása mellett döntött. 4- NICOSIA: Makariosz cip­rusi köztársasági elnök június 16-án közel-keleti látogató kör­útra indul. Egyiptomot, Irakot és Szíriát keresi fel. Kommentár A portugál ✓ belpolitika újabb válsággóca ezúttal nem Lisszabon, vagy valamely nagyváros, hanem az Atlanti óceánban fekvő Azori-szige- tek. A hírügynökségek jelen­tései szerint a portugál ható­ságok harminc személyt vet­tek őrizetbe a múlt hét végén kirobbantott szeparatista za­vargások miatt. A jobboldali csoportok akkor megroha­moztak egy rádióadót és be­olvasott kiáltványukban a szigetvilág Portugáliától való elszakadását követelték. Va­jon miért? Ellentétben az egykor kiter­jedt s ma már a függetlenség útjára lépett gyarmatbiroda­lommal, az Azori-szigetek — a földrajzi távolság ellenére is — az anyaország szerves Távirányított nacionalizmus része. Elválaszthatatlan tőle gazdasági, etnikai, kulturális szempontból egyaránt. Az azóriak — ellentétben a volt gyarmatokkal —, nem oszla­nak őslakosságra és telepe­sekre, hiszen mindannyian portugálok. Az, hogy mosta­nában valamiféle „sajátosan azori jegyeket" kezdtek egye­sek fölfedezni s szembeállí­tani mindazzal, ami portugál, erősen a külső ihlet nyomait mutatja. Különösebben nem is titok, merre van az „ihlet” forrása és mi a valódi oka a hirtelenjében fellángolt „füg­getlen Azori-szigetek" eszme­tanának. A gazdaságilag teljes mér­tékben életképtelen szigetvi­lág fő bevételi forrása a ha­lászat, az idegenforgalom, a kikötőbérlet, valamint — az amerikai támaszpontok. A la- jesi amerikai bázis különös hírhedtségre tett szert az 1973-i közel-keleti háború alatt, amikor az Izraelnek szánt amerikai légi utánpót­lásban kulcsszerepet töltött be. A kétoldalú katonai szer­ződés értelmében, amelyet tavaly nyáron éppen Nixon és Spinola erősített meg a szigeteken rendezett találko­zón, Lajesen ma is amerikai légitámaszpont működik. A mai lisszaboni vezetés azonban már egyértelműen kijelentette: tiszteletben tart­ja ugyan az érvényes kétol­dalú szerződéseket, nem haj­landó viszont engedélyezni, hogy Lajest az arab világ el­len használják fel. Furcsa módon a kijelentés után kez­dődtek az azelőtt ismeretlen szeparatista mozgolódások. Az azori „hazafiak" között akadt olyan portugál állam­polgár is, aki az amerikai konzulátus munkatársaként dolgozott. . . közben derék „nacionalistának" is érezte magát. Az Azori-szigetek lakóinak a valódi véleményét azok fe­jezték ki s fejezik ki ma is, akik már tavaly kérvényekkel ostromolták a lisszaboni hiva­talos szerveket és a sajtót, s tiltakoztak annakidején a fa­siszta vezetők azori „üdülése" (azóta már Brazíliába távoz­tak), valamint az amerikai tá­maszpontok léte eflen. Aho­gyan a Ponta Delgada-i pol­gárok írták Lisszabonba: „az Azori-szigetek nem szemét­láda . .."

Next

/
Oldalképek
Tartalom