Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-25 / 172. szám

1975. június 25., szerda Dunántúli napló 5 24 or a *» naGvuiLAGB 500 éves gyarmati múlt után Kikiáltották a független Mozambiki Népi Köztársaságot Megkezdődött a XXIX. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) Mozambik függetlenségét jú­nius 25-én kiáltják ki. A térké­pen a minapi portugál gyar­mat. amely mától az új-arcú Afrika egyik egyenjogú álla­egyed százada a Ko- “■* reai-félszigeten csapott melegháborúba a második világháborút követően a szocialista világrendszer összeroppantását célzó im­perialista hidegháborús po­litika. A Dél-Koreában ame­rikai patronálással hatalom­ra juttatott Li Szin Man rend­szere negyedszázada 1950. június 25-én hajnalban rob­bantotta ki a három évig húzódó pusztító háborút. A háborút követő évtize­dekben egyes körökben új­ra és újra vitatták, hogy 1950 júniusában ki volt a támadó fél Koreában. A nyugati, burzsoá szakiroda- lomban akadtak, akik azt ál­lították, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság indította meg a támadást. Az immár történelmivé vált dokumentumok egyértelműen megcáfolják az ilyerv állítá­sokat. Fénykép készült 1950. június 18-ón Dulles amerikai Szerdára virradóan, nem sokkal éjfél előtt Lourenco Marquesben ünnepélyes kere­tek között kikiáltották a füg­getlen Mozambiki Népi Köz­társaságot. Csaknem 500 éves gyarmati múlt után a tízmilliós Mozambik a Mozambiki Fel- szabadítási Front (FRELIMO) megalakulásának 13. évforduló­ján elnyerte függetlenségét. Mintegy 1000 külföldi vendég, köztük a portugál delegáció és a szocialista országok küldött­ségei jelenlétében leeresztették a Lourenco Marques-i Machava stadionban a portugál zászlót és felvonták á Mozambiki Népi Köztársaság zöld—vörös—sár­ga—fekete színű zászlaját. Az új köztársaság elnöke Samora Machel, a Mozambiki Felszabadítási Front vezetője lett. Machel szerdán délelőtt tette le a hivatali esküt. Hírügynökségi jelentések sze­rint az Egyesült Államok, Fran­ciaország és az NSZK képvise­lőit nem hívták meg a függet­lenségi ünnepségekre. Elismerések, üdvözletek Csehszlovákia független és szuverén államként elismeri a Mozambiki Népi Köztársaságot és kifejezi készségét, hogy nagyköveti, szinten diplomáciai kapcsolatot létesít vele. Mind­erről dr. Gustáv Husák, Cseh­szlovákia elnöke kedden távi­államtitkárról, amikor a 38. szélességi kör mentén meg­szemlélte Li Szin Man had­seregét. E szemle után, mint az egykori szöuli belügymi­niszter, Kim He Szék emlék­iratában megörökítette, Dul­les Li Szin Mannak kijelen­tette: „Az ellenőrzés során mindennel meg voltam elé­gedve. Nagyon foglalkoztat a gondolat, hogy ideje be takarítani a termést. Mint­hogy minden előkészület megtörtént, annál jobb, mi­nél gyorsabban kezdjük." A szocialista Korea meg­semmisítésére indított agresz- szív háború kudarcba fulladt. 1953 júliusában Paomind- zsonban aláírták a fegyver­szüneti egyezményt. A hábo­rús károkat a testvéri szocia­lista országok támogatásá­val, gyorsan helyreállították' és a Koreai Népi Demokra­ratban értesítette Samoro Ma- chelt, a Mozambiki Népi Köz­társaság elnökét. Irak és Szíria kedden úgy határozott, hogy diplomáciai elismerésben részesíti a Mo­zambiki Népi Köztársaságot." Az erről szóló döntést a két or­szág hivatalos hírügynöksége ismertette. Csou En-laj a Kínai Népköz­társaság Államtanácsának el­nöke kedden táviratban üdvö­zölte Samora Machel-t, a Mo­zambiki Népi Köztársaság elnö­két a köztársaság megalakulá­sa alkalmából. A kínai kor­mányfő úiabb sikereket kívánt a nemzeti függetlenség meg­szilárdításához és az új élet építéséhez.-f VARSÓ: A Kultúra és Tu­domány Palotájában megnyílt az Európai Zootechnikai Szö­vetség évi ülése, amelynek munkájában 25 európai, ame­rikai és ázsiai országból több mint 800 tudós vesz részt. E nemzetközi lórum résztvevői megismerkednek a szakszerű állattenyésztés legújabb vív­mányaival, amelyekről kétszáz beszámoló hangzik majd el. ♦ TOKIÓ: Az amerikai kor­mány tokiói nagykövetségén keresztül közölte a Japán Kom­munista Párttal, hogy nem en­gedélyezi a párt küldöttségé­nek beutazását és részvételét az Amerikai Kommunista Párt június 26-án megnyíló 21. or­szágos kongresszusán. A Ja­pán Kommunista Párt vezetői Ford elnökhöz intézett távirat­ban fejezték ki erélyes tiltako­zásukat a diszkrimináció miatt. ♦ MONTEVIDEO: Az Uru­guayi Kommunista Párt ille­gális lapjában, a Carta Se- manalban felhívást tett közzé, s ebben követeli a Bordaber- ry-rezsim politikai loglyaival szemben elkövetett kegyetlen­kedések haladéktalan beszün­tetését. A kommunista párt lelhivásában felszólítja az uruguayi népet és a nemzet­közi közvéleményt, harcoljon a kínvallatások ellen. Peruban, az Andok vidékén végigsöprő hideghullám követ­keztében fagyhalált szenvedett több tucat gyermek és felnőtt. Hivatalos adatok szerint Peru­ban június elseje óta csaknem 160 személy vesztette életét a rendkívüli időjárás miatt. tikus Köztársaság megindult a szocialista iparosítás út­ján. A koreai háború kirobban­tása óta eltelt negyedszázad­ban alapvetően megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok: az imperialista erők hideg- háborús politikája helyett a szocializmus erőinek a békés egymás mellett élés elve alapján álló politikája for­málja a nemzetközi helyzetet. Ám éppen Korea helyzete másra is figyelmeztet. Schle­singer, az Egyesült Államok hadügyminisztere a Viet­namban elszenvedett vereség után fenyegető nyilatkozat­ban jelentette ki: egy koreai konfliktus esetén az Egyesült Államok sokkal határozottab­ban lépne fel a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben, mint a vietnami konfliktus idején a Vietnami energia rendszer fejlesztését szolgáló távlati koncepció ki­dolgozása. Ilyen és hasonló té­nyek alapján joggal megálla­píthatjuk tehát: nagy munkát végeztünk. De azzal is tisztá­ban vagyunk, még további erő­feszítésre van szükség ahhoz, hogy a szocialista integráció nagy tartalékait még teljeseb­ben kihasználva, gyorsabban haladjunk előre a komplex program megvalósításában. Bizonyos vagyok abban, hogy ülésszakunk — követve kommu­nista és munkáspártjaink út­mutatásait — fontos határoza­tokkal járul majd hozzá ügyünk előreviteléhez. Tisztelt elvtársak! Megelégedéssel tölthet el ben­nünket, hogy eredményeink lát­tán tovább növekedett a KGST tekintélye a világban. Ékes bi­zonyíték erre, hogy a KGST megfigyelői státust kapott az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben, és hogy egyre több or­szág érdeklődik a KGST-vel va­ló együttműködés iránt. A KGST országok közössé­gének sikerei jelentős hatást gyakorolnak országaink hatá­rain túl is, Európában és Ázsiában, Afrikában és Ameri­kában egyaránt. Példát mutat­nak a fejlett tőkés országok haladó erőinek, a harmadik világ népeinek. Különös jelen­tősége van ennek a mostani időkben, amikor a kapitalista világ súlyos válsággal küszkö­dik, nő a munkanélküliség, fo­kozódik a kizsákmányolás. Eredményeink azonban köte­leznek is. Mindenekelőtt arra, hogy még jobban kihasználjuk a szocialista társadalmi rend­ben, a tervgazdálkodásban rej­lő nagy lehetőségeket, ezzel is támogatva a béke és a hala­dás erőit, amelyek nap mint nap új győzelmeket aratnak a világban. Az elmúlt év mind­erre sok örvendetes ténnyel ad bizonyságot. Ezek közül is kiemelkedik a vietnami nép történelmi jelen­tőségű győzelme. Élve az al­kalommal, őszinte tisztelettel köszöntőm a hős vietnami né­pet, amely több évtizedes ál­dozatos harcban vívta ki sza­badságát. Baráti közösségünk országai mellettük álltak igaz­ságos harcukban mellettük le­szünk a gazdasági építőmun­kában is. Tisztelt elvtársak! Hazánk — Magyarország — területileg és lélekszámát te­kintve kis ország. De a szocia­lista országok baráti közössé­gében határaink kitágultak. Felbecsülhetetlen jelentőségű ez számunkra. Egyenrangú és egyenjogú tagja vagyunk a KGST-nek, e nagyszerű gazda­sági közösségnek. Ez biztonsá­got ad, de felelősséget is je­lent. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gát és a Magyar Népköztársa­Demokratikus Köztársasággal szemben tette. E fenyegető nyilatkozattal egyidőben az amerikai hadvezetés erősiti a Dél-Koreába vezényelt 42 ezer főnyi amerikai haderő ütőképességét. Az ország bé­kés egyesítésének legfőbb akadálya a Dél-Koreában ál­lomásozó amerikai haderő. Éppen ezért a nemzetközi enyhülés megszilárdításáért küzdő erők, a KNDK népével és kormányával együtt áll­hatatosan küzdenek azért, hogy az Egyesült Államok vonja ki Korea déli részéből az ENSZ zászlaját jogtalanul használó csapatait. A negyedszázada kirob­bantott pusztító agresszív há­borúra emlékezve népünk is kifejezésre juttatja: Korea népe mellett áll a hazája békés újraegyesítéséért folyó küzdelemben. ság kormányát tevékenységé­ben eddig is mindenkor az in­ternacionalizmus elvei vezérel­ték. így lesz ez a jövőben is. Tudatában vagyunk, hogy mun­kánkkal nemcsak hazánkat, ha­nem egész baráti közösségünk ügyét, a szocializmus egyete­mes ügyét is szolgáljuk. Ezt írja elő számunkra marxista- leninista meggyőződésünk, in­ternacionalista elkötelezettsé­günk. Népünk átérzi és vállal­ja ezt a felelősséget, meggyő­ződéssel és becsülettel dolgo­zik népeink barátságának, or­szágaink együttműködésének erősítésén. Ebben a szellemben Az ü!-sszak megvitatja a szocialista gazdasági integrá­ció komplex programjának megvalósításával kapcsolatos kérdéseket. Az ülésszak részt­vevői meghallgatták a végre­hajtó bizottság jelentését a KGST XXVIII. és XXIX. üléssza­ka közötti tevékenységéről. A beszámolót Szekér Gyula, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökhelyettese, a végrehajtó bizottság elnöke tartotta. Elhangzott Ny. Bajba- kovnak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökhelyettesének, a tervbizottság elnökének tá­jékoztatója a KGST tagorszá­gok két- és sokoldalú integrá­ciós intézkedéseiről, az 1976— 1980. évekre vonatkozó terv­egyeztetések területén. A KGST tagországok 1976- 1980. évekre szóló népgazda­sági tervei egyeztetési munká­járól G. Schürer, az NDK Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese, a KGST tervezési együtt­működési bizottságának NDK képviselője tájékoztatta a dele­gátusokat. A KGST tagorszá­gok fűtő:energetikai bázisainak továbbfejlesztésével kapcsola­tos koncepcióról szóló jelentést P. Nyeporozsnyij, a Szovjetunió villamosenergia-ipari miniszte­re, a KGST Villamosenergetikai Állandó Bizottságának elnöke terjesztette elő. Szekér Gyula felszólalásában kiemelte, hogy a XXVIII. ülés­szak óta eltelt időszakot a KGST tagországok bel- és kül­politikai sikerei, továbbá az egész szocialista közösség je­lentős erősödése jellemzi. Si­keresen valósulnak meg a kommunista- és munkáspártok­nak a népgazdaságok fejlesz­tésére vonatkozó határozatai. A két- és sokoldalú gazda­sági és tudományos műszaki együttműködés bővítése és el­mélyítése a KGST tagországok között 1974-ben is biztosította gazdaságuk dinamikus fejlődé­sét, és a népjólét szinvonalá­A tervegyeztetések során elő­zetesen tisztázták a kölcsönös áruszállításokat, amelyeket a KGST tagországok az 1976— 1980. évekre szóló kereskedel­mi egyezmények előkészítése során alapnak tekinthetnek. Az előzetes adatok szerint a terv­egyeztetések eredményeként a KGST tagországok kölcsönös áruforgalma az 1976—1980. évekre, a folyó ötéves tervhez viszonyítva 57 százalékkal emel­kedik. Az egyeztetett tervben szere­pelnek: létesítmények közös építésére, szakosított és koope­rációban gyártandó termékek szállítására, tudományos-műsza­ki problémák közös megoldásá­ra hozandó kiemelt koordiná­ciós, valamint a Mongol Nép- köztársaság gazdaságának gyors és hatékony fejlesztésé­nek elősegítésére irányuló in­tézkedések. Az egyeztetett terv mindenek­előtt olyan intézkedéseket tar­talmaz, amelyek bizonyos mér­tékig meghatározzák a KGST tagországok közötti integrációs folyamatok fejjlődésének üte­mét és az integráció mélységét. Ezt bizonyítják azok a kiadá­sok, amelyeket az országok az integrációs intézkedések reali­zálására fordítanak, és amelye­KGST készültünk mostani üléssza­kunkra is. Amikor még egyszer tisztelettel köszöntőm önöket és kívánom, hogy hazánkban érezzék magukat otthon, azt a meggyőződésemet is szeretném kifejezni, hogy tanácskozásunk eredményes lesz, és újabb lé­péssel viszi előre a szocialista gazdasági integráció ügyét. E gondolatok jegyében meg­nyitom a KGST XXIX. üléssza­kát. A megnyitó után elfogadták a tanácsülés munkarendjét és ügyrendjét, majd megkezdték a napirenden szereplő kérdé­sek megvitatását. Egyeztetni a népgazdasági terveket Közösen épített létesítmények nak további emelését. A KGST tagországok nemzeti jövedel­me 1974-ben, 1973"-hoz viszo­nyítva összességében 6,4 szá­zalékkal, az ipari össztermelés mintegy 8,5 százalékkal nőtt. Az 1974. évi eredmények újabb bizonyítékai annak a ténynek, hogy a KGST államok gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködése, a komp­lex program következetes meg­valósítása elősegítette az egyes országok népgazdaságainak gyorsabb fejlődését és a tag­országok erősödését. A tudományos-műszaki együtt­működés — a komplex prog­ramnak megfelelően — minde­nekelőtt a munkatermelékeny­ség növelésére, az anyagi erő­források hatékony kihasználá­sára, a gépesítésre és az automatizálásra, továbbá a környezetvédelem területére összpontosult. A tudományos és műszaki problémák megoldása során egyre szélesebb körben alkalmaztak olyan új együtt­működési formákat, mint a tudományos koordinációs köz­pontok, vagy a nemzetközi tu­dóskollektívák. A KGST tagországok sok­oldalú együttműködésének fej­lesztésére különösen nagy ha­tást gyakoroltak a baráti or­szágok párt- és kormánykül­döttségeinek legmagasabb szin­tű találkozói, amelyeknek so­rán megvitatták és egyeztet­ték a gazdaságpolitika legfőbb elvi és komplex kérdéseit, va­lamint a kölcsönös együttmű­ködést. Az 1976—80. közötti időre szóló népgazdasági terv egyez­tetésének minőségileg új vo­nása volt, hogy közvetlenül kapcsolódott a komplex prog­ramhoz, szerves kapcsolatban állt a KGST tagországok meg­valósítandó intézkedéseivel s népgazdasági terveivel, vala­mint a sok- és kétoldalú kap­csolatok alapján a nagy gaz­dasági problémák komplex megoldásával. két a tervben előirányoztak. Így 10 olyan létesítmény beru­házására, amelyeket a terv tar­talmaz, az előzetes számítások szerint több mint 10 milliárd rúbelre van szükség. A XVIII. ülésszak határozatai­nak megfelelően a tanács szer­vei kidolgozták a fűtőanyag- és az energetikai bázis továbbfej­lesztésének koncepcióját, az energetikai berendezések iránt jelentkező szükségletek kielé- • gítését, beleértve az atomerő- művi berendezéseket, és az ér­dekelt európai KGST tagorszá­gok egységes villamosenergeti­kai rendszerének koncepcióját, és ennek részét képező 750 kV-os, és ennél nagyobb fe­szültségű villamoshálózati rend­szereket is. A jelentések meghallgatása után megkezdődött a KGST tagországok küldöttségei veze­tőinek felszólalása. Felszólalt Alekszej Koszigin, a szovjet, Sztanko Todorov a bolgár, Horst Sindermann az NDK, Carlos Rafael Rodriguez a kubai, Zsambin Batmönh a mongol és Piotr Jaroszewicz ‘a lengyel delegáció vezetője. Ezzel az ülésszak befejezte első napi munkáját. KS/D. NAPLÓ ÍELEFOTÓ Todor Zsivkov, a Bolgár Államtanács elnöke, aki hivatalos lá­togatáson Itáliában tartózkodik, a római Qúirinale-palotában találkozott Giovanni Leone olasz köztársasági elnökkel. Emlékezés Koreára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom