Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-25 / 172. szám
6 Dunántúli napló 1975. június 25., szerda Három ember hat emberöltőn át Terkepeszek lfolt A kés alatt elove válik a fa Jöjjön, mutatok valamit . . . Van egy kis műhelyem. A műhely inkább fáskamra. Ö alakította a Szilágyi Dezső utcában, büszke rá, pici asztalára, a még kisebb faragókésekre, magas fordulatú köszörűjére, amit a Szovjetunióból kapott ajándékba. Féger Pista bácsi ennél értékesebb ajándékot nem is kaphatott volna, hisz nélküle nem boldogulhatna a vágókésekkel. Életlen késekkel nem munkálható a fa, nem alakulnak ki olyan remekművek, amiket akar. Pista bácsi puhafa lemezre vési a szarvas- bőgést, környezete eseményeit. Készít virágmintákat és kanászostorokat is. A nyugdíjas évek sodorták a fafaragáshoz. Sajót elképzelése alapján rajzolja a mintákat, majd formálja, lakkozza és gyönyörködve akasztja a falra. Volt egy juhász, akitől lesegette a farigcsálást. Átjárt a szomszéd asztaloshoz is, mert vonzotta a fa illata és a sok szépen megformált anyag. Később ez csábította a grófi erdőségbe is. Nehéz az erdei munka, főleg, ha térdig érő hóban naponta hat kilométert kell gyalogolni, amíg az ember eléri az irtást. Ott a három tagú brigád nekiesik a szép fáknak és fegyelmezetten döntögetik az évtizedes életeket. A hajdani somogyapáti zsellér így jutott el a fa sze- retetéhez, a faragás művészetéhez. Lipóczki József MUNKÁCSYCOLOR —_A Székesfehérvári VIDEOTON Gyárban kedden megkezdték a Munkácsy-Color színes televízió sorozatgyártását. A székesfehérvári nagyüzem legújabb terméke nagyrészt saját alkatrészek felhasználásával készül. Arnold bácsi belép az irodába, hajszálpontosan tizenegy órakor. — Hivattál, Jóska ... - mondja a főosztályvezetőnek. — Kérettem, Arnold bácsi, csak kérettem. — Valami munkáról lenne szó? Hát igen, valami munkáról. Sok-sok évtizedes munkáról, mert Ajkay Arnold az egyike annak a három embernek a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál, akik hihetetlenül hosszú időt töltöttek el az Állami Földmérés szolgálatában. Ajkay Arnold, Viszlóy Ferenc és Poronyi Zoltán összesen 183 évet dolgozott egy munkaadónál! A „dolgozott" múltideje nem egészen pontos, mert Ajkay Arnold most, 84 éves korában is tevékenykedik a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál, s két kollégája sem szakadt el a szakmától, ki így, ki úgy tartja vele a kapcsolatot. 183 év! Három ember hat emberöltőn át dolgozott egy munkaadónál. Hogyan is lehetséges ez? Ahhoz, hogy megérthessük, szükséges egy kis földmérés-történelem is. Az Állami Földmérés már több mint száz esztendős „cég", nagyjából egyidős a postával. Az idők során volt a Pénzügyminisztérium IX. Főosztálya, működött különféle nevek alatt, de alapjaiban tulajdonképpen ugyanazt a munkát végzik. Az alap maradt, a tevékenységi kör a sokszorosára bővült: akkoriban még csak kataszteri térképeket készítettek, most már minden létező geodéziai munka „hozzájuk tartozik”. Ez persze azt is jelentette, hogy a geodéta szakadatlanul tanult, mindig új és új eszközökkel, módszerekkel, feladatokkal ismerkedett meg . . . • Poronyi Zoltán „még most sem tud nyugodni" — pedig 183 esztendős közös munkához ő is hozzájárult egy fél évszázaddal, és betegsége is akadályozza abban, hogy a munka melletti szenvedélyének: az utazásnak hódoljon. Könyvekkel, levelezéssel, kutatással kárpótolja magát. A közeljövőben jelenik meg — a vállalat kiadásában — a harmadik könyve. Beszédes József mérnöknek, a Duna—Majna csatorna egykori megálmodójának életrajzát, munkásságát kutatja és adja közre. A szakemberek körében az sem titok, hogy a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat tulajdonképpen „neki köszönheti" létezését. Az elkerülhetetlen geodéta-vándorút után került Pécsre, ő lett az itteni felügyelőség vezetője, s az 1950- es átszervezések után a Megyei Földmérési Iroda, majd a tájegység igazgatója. A vállalatok szervezésekor, 1954- ben ő kardoskodott azért, hogy az ország egyetlen vidéki geodéziai és térképészeti vállalatának Pécsett legyen a központja, - szenvedélyesen szereti a várost. Ezt később is bebizonyította, amikor ellenállt többszöri fővárosi csábításnak .. . Megkapta a geodéták legmagasabb kitüntetését, a Lázár Deák emlékérmet, Fleck Alajossal együtt szerkesztették az Európa hírű Lossay kódexet és Pühler Geometria patricáját, rangos szakmai folyóiratokba publikált cikkeket, ő volt a Geodéziai Egyesület első elnöke .. .- Viszlóy bácsival mikor találkoztak? — Most úgy hallom, beteg — mondja Ajkay Arnold —, de nem is olyan régen még összefutottunk a Kossuth Lajos utcában az Antikvárium előtt. Mondom neki, add ide a táskát, majd viszem én . . . Erre ő: ne a táskát vidd, hanem enKözép-Európa egyik legkorszerűbb növényvédelmi előrejelző szolgálata, amely a MÉM növényvédelmi központjában működik, júniusban tovább bővítette tájékoztató tevékenységét. Ebben a hónapban új szolgáltatást vezettek be; az országos adatok összesítésével, a megfigyelőállomásoktól, gazdaságoktól beérkezett telex-jelentések alapján országos prognózist adnak ki három növénykultúra, az alma, a szőlő és a burgonya növényvédelmére. Az előrejelzéseket minden olyan üzemnek megküldik, amely 10 hektárnál nagyobb területen termeszt almát vagy szőlőt, illetve 20 hektárnál nagyobb burgonyaültetvénye van. A kutatóközpont a legveszélyesebb tíz károsítóra (rovarok, növényi betegségek, fertőzések stb.) hívja fel rendszeresen az üzemek figyelmét, az esetleges fertőzések időpontját közlik a termelőkkel, akik a helyi ellengem . . . Nagyon jó kedélyű, jó humorú ember. . .- És hihetetlenül nagy munkabírású - mindja Kiss József, a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat főosztályvezetője — magam is sokat dolgoztam vele együtt. Volt úgy, hogy Személyben mértünk. Egy parasztházban laktunk, s mivel messze volt a munkahely, korábban kellett kelni, mint a házbeliek. A reggeli elmaradt, délben hol ettünk volna, este meg, mire Viszlóy bácsival abbahagytuk a munkát, már mindenki lefeküdt . .. Hatvanhét évet szolgált a földmérésnél, és élte a geodéták keservesen-szép vándoréletét. Viszlóy bácsi Diósviszlóról indult, dolgozott a szegedi, a nagyváradi, a kassai, a tren- cséni, az egri és a pécsi felügyelőségen, innen Ungvárra került felügyelőség-vezetőnek, s onnan Pécsre. A fiatalabbak azt mondják róla egyszerűen képtelen volt abbahagyni a munkát, inkább a fél éjszakát is feláldozta, mert élvezte ahogy a keze alatt — az ő szavajárásával élve — „bodorodott” a munka .. . • Hiszem, hogy minden mesterségben „benne van” a törőrzések alapján szervezhetik meg a növényvédelmi munkát. Az új szolgáltatás iránt igen nagy az érdeklődés, eddig 500 almatermelő és 650 szőlő-gazdaságot vettek fel a hálózatba, és több mint 300 burgonyatermelő nagyüzem is igényt tart a növényvédelmi prognózisra. A következő években a központi előrejelzést tovább bővítik, további 10 növényi kultúrát veszélyeztető károsítókról adnak majd rendszeres országos tájékoztatást. Idén a növényvédelmi előrejelzés rendszerében mintegy 350 megfigyelő-pont működik. Mintegy 2000 táblára terjednek ki a vizsgálatok, összesen 16 szántóföldi, 9 zöldség- és 13 gyümölcs-kultúra kártevőit tartják „megfigyelés" alatt és ennek alapján a szolgálat rendszeresen ad közre tájegységi előrejelzéseket. Ezeket a megyei növényvédő állomások adják ki sokszorosított formában az érdekelt üzemeknek és szervezeteknek. dolgozott ténelem. Ajkay Arnold „osztott” földbirtokot, részt vett a „trianoni határ" csehszlovák- magyar szakaszának kitűzésében, dolgozott a tagosításoknál és hatvan éves is elmúlt már, amikor Kiss József főosztályvezetővel közösen elkészítették az István aknától a Kokszműig vezető kötélpálya geodéziai munkáit . . . Volt mérnök úr, egy időben kijárt volna neki a „méltóságos úr” titulus, volt földmérő elvtárs - de mindvégig megmaradt Arnoldnak, Arnold bácsinak, kinek-kinek kora szerint. . . — Egyik legkedvesebb munkám a veszprémi volt — mondja -, úgy a harmincas évek elején, amikor elkészítettük a város kataszteri térképét. Olyan jól sikerült, hogy felkértek, tartsak róla előadást a Műszaki Egyetemen. És még egy szép élmény abból az időből: ennél a munkánál az ő keze alatt dolgozott Hazay István, akit most ez a titulus illet meg: dr. Hazay István Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja ... Az elismert tudós máig sem feledkezett meg egykori tanítómesteréről, időről időre levélben tájékoztatja Ajkay bácsit arról, hogy éppen most mit csinál... De ő nemcsak a tudósra büszke: minden fiatalra, aki vele dolgozott, s akik közül a legtöbben már magas beosztású, elismert szakemberei a szakmának. A geodéták csendben dolgoznak. Ez a három ember szépen, csendben 183 évet dolgozott ... D. Kónya József Országos növényvédelmi előrejelzés ■ r\ 17 Q I I — Nem kell, hogy visszagyere. Krisztina minden megcsinál. Amióta dolgozik, egészen kivirul. Jobb a kedélye, nem imádkozik egész nap... Nekem kellesz Rózsi ... — mondta Eötvös sírás hangon. Rózsi már majdnem megsajnálta, de aztán megkeményedett: — Nem hagyom többé használni magam, a méltóságos úr hiába is töri magát... — Legalább néha beszélgessünk egy kicsit. .. Nincsen valamire szükséged? Van füstölt húsunk elég ... Nem kérsz? — Ez látja okos beszéd! Van maguknak annyi sonkájuk, meg füstölt húsuk, évekre elég lenne .. . Adjon néha egy kicsit . .. Eötvös elrohant és egy percen belül lihegve megjelent. Egy hatalmas sonkát húzott ki a télikabátja alól. Másnap a lakók álmélkodva tapasztalták, hogy a babfőzelékbe mindenki kapott egy szelet sonkát is. — Hát ezt hogyan csinálta? — faggatták, de Rózsi titokzatos képet vágott és hallgatott. Aztán egy reggel a vízcsap nagyokat szörcsögött és nem folyt többé. Mindenki hóért szalajtotta volna Rózsit, de Weivoda melléállt. — Nem győz ez a szegény lány mindent. Csinálok egy táblázatot és beosztjuk, hogy ki mikor megy vízért. — Mindenki megy és most — mondta Rózsi olyan hatá- lozottan és keményen, hogy maga is elcsodálkozott rajta. Ha a hó holnapra elolvad, akkor szomjan halunk. Minden edényt meg kell tölteni és takarékoskodni kell a vízzel. — Talán ne is mosakodjak? — sipított Csokonai Melanie . . . — Még az az idő is eljöhet — mondta csendesen Rózsi. — Ide menjenek a térre — szólt a vödrökkel csörtető férfiak után Rózsi. — Ott tiszta a hó . . . — Hogy parancsolgat! És ezek tűrik I — kárált Melanie, de senki nem válaszolt neki. A vizet a tűzoltó-hordókba töltötték. Amikor mind megtelt, Rózsi hangosan mondta: — Ebből a vízből csak főzésre és ivásra lehet venni. Mosdásra hozzon mindenki magának az udvari hóból. Eötvös gyakran megállt a közös pince ajtajában és figyelte Rózsit. A lány minden percre talált magónak valami tennivalói. Eleinte mindent egyedül csinált, de aztán egyre gyakrabban fordult elő, hogy válogatás nélkül odaszólt annak, aki a legközelebb volt hozzá: — Nagyságos úr kérem, tessék már vágni egy kis fát. . . A nagyságos urak pedig ellenkezés nélkül tették, amit Rózsi kért. — Csodálatos lány vagy te, Rózsi ... — sóhajtozott Eötvös, ha közelébe került. — Engedd meg, hogy éjjel leülhessek az ágyad szélére. Tényleg semmi rosszat nem akarok, csak beszélgetni. — Nekem éjjel aludnom kell .. . Mit gondol, mi lesz a házzal? — mondta öntudatosan. — Hanem tudja mit, egy kis füstölt hús nagyon elkelne. — Már megetted azt a nagy sonkát? — álmélkodott Eötvös. — Nagy a család ... — nevetett Rózsi. — Éjjel majd hozok... — ígérte a férfi. — Nagy huncut maga — nevetett Rózsi és mintha egy falubéli legény lett volna, oldalba taszította a méltóságos urat, aki úgy dőlt el, mint egy zsák ... — Te angyal! — mondta a földön és boldogan elrohant... Rózsi úgy érezte: megváltozott. Valami történt vele. De mi? Ő változott meg, vagy a körülötte lévő világ? Sorra vette a ház lakóit, mindegyiket megpróbálta körülírni, megérteni, jellemezni, Aztán azt is megfogalmazta magának, hogy életében először: boldog. De mitől boldog? Attól, hogy ennyi emberről gondoskodhat. Nem félt többé az emberektől. Még Melaniera sem tudott haragudni, inkább sajnálta. Egyszer például elhatározta, hogy Kocsis Erzsit, aki napszámra csak feküdt a vackán, bevonja a munkába. — örülök, hogy nyugodtan dögölhetek, amíg meg nem döglök — utasította el a lány eleinte. Naphosszat imádkozott és magában megfogadta, ha élve megússza, többé nem enged férfit magához ... VI. Rózsi egyik reggel felment az udvarra, hogy a mosakodáshoz egy kis havat kotorjon magának. Jól esett szívni a friss levegőt. Megállt a fal mellett, megtervezte a napját. Ekkor már minden gond rászakadt. Senki nem tett nélküle semmit. A férfiak is csak akkor mozdultak vízért, fáért, ha Rózsi utasította őket. Egyszerre felfigyelt. Simóék, okik földszinti lakásukban vészelték ót az ostromot, veszekedtek. (Folytatása következik.) Tarlóégetés csak engedéllyel Ovjok a tűztől terményeinket! Megyénkben rövidesen megkezdődik a kalászos termények aratása. A kedvezőtlen idő előreláthatólag rendkívüli nehézségeket okoz az aratásban. Emiatt számítani lehet az aratási és betakarítási munkálatokban résztvevő erő és munkagépek fokozottabb igénybevételére. A túlterhelés, az előforduló hibák helyszínen történő megjavítása növeli a tűzveszélyt. A gabonatüzek megelőzése érdekében a Baranya megyei Tűzoltóparancsnokság felhívja a mezőgazdasági üzemek (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek) vezetőinek figyelmét, hogy a 4/1974. (Vili. 1.) BM. sz. rendeletnek a kalászos terményekre vonatkozó előírásait szigorúan tartsák, illetőleg tartassák be. A kalászos termények aratását minden körülmények között a vasútvonalak melletti területen kezdjék meg. A learatott kalászos terményt a vasútvonal szélső vágányától legalább 100 méter, illetőleg a vasútállomástól 200 m távolságra helyezzék el és megfelelő védőszántást alkalmazzanak. Ha ez a távolság nem tartható meg, a kalászos terményt és a szalmát az aratással egyidejűleg azonnal szállítsák el. Ha a vasútvonal és a kalászos termény között a 40 m-es távolságot vetéskor nem tartották meg, úgy a termény érése idején gondoskodjanak a megfelelő tűzvédelmi őrzésről. Az őrzéssel megbízott személyeket feladataikról gondosan oktassák ki és. lássák el őket megfelelő tűzoltóeszközökkel. Az aratási, betakarítási munkálatokat csak olyan gépekkel végezzék, amelyek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítás előtt elvégezték, a tűzvédelmi előírásoknak megfeleltek, — szikrafogóval és tűzoltókészülékkel el vannak látva. A mezőgazdasági üzemek vezetői a kalászos termények betakarításának időszakában biztosítsanak olyan járművet — vontatóeszközt —, amely tűz esetén — a napi munka közben is — az önkéntes, illetőleg a vállalati tűzoltóság riasztásával egyidőben igénybevehető a tűzoltó felszerelések szállítására. A kijelölt jármű vezetőjét a feladataira oktassák ki. A betakarítással összefüggő viszonylag új technológiai eljárás a tarlóégetés. Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy a szükséges óvintézkedéseket ennél a munkafolyamatnál gyakorta megsértették, s ebből kifolyólag több jelentős kárral járó tűzeset történt. Nyomatékosan szeretnénk felhívni a mezőgazdasági üzemek vezetőinek figyelmét arra, hogy a tarlóégetést tekintsék alkalmi tűzveszélyes tevékenységnek és azt csak a Baranya megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya által korábban kiadott tarlóégetési szabályzatban meghatározottak szerint végezzék. Az I. fokú tűzvédelmi hatóságok a tarlóégetést a korábbiaknál szigorúbban fogják ellenőrizni. Kosteleczky Sándor tűzoltó ezredes megyei parancsnok Dorogon született a Rideon A Kőbányai Gyógyszeráru- gyár dorogi gyáregységében nagyhatású új növényvédőszer gyártását kísérletezték ki. Átadták kipróbálásra a mezőgazdaságnak a Rideon nevű új szert, amely a paprika és a paradicsom hatásos védőszere. A mezőgazdasági üzemek azóta mór kipróbálták a dorogi gyár első növényvédőszerét. Kitűnőnek minősítették, és nagyobb mennyiséget rendeltek belőle. A kedvező tapasztalatok alapján Dorogon most berendezkednek az új termék folyamatos előállítására.
