Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-22 / 169. szám

2 Dunántúlt napló 1975. június 22., vasárnap Gyűjtsük össze a vas- és fémhulladékot! A KISZ KB felhívása Ifjúkommunisták! KISZ-szervezetek! Magyar fiatalok! Felhívással fordulunk hozzá­tok, akik már annyiszor első szóra megértettétek, ha a nagy közösség és egész társadal­munk érdekében kéllett csele­kednetek. Komoly munka vqr ránk. A következő hónapokban minden magyar fiatal fantos\ feladata lesz, hogy megmentse'a rozs­dától és az enyészettől a kido­bott, elfelejtett vas- és fémhul­ladékot, a termelésben már nem használható — de a 'beol­vasztással újra értékes nyers­anyaggá tehető — gépeket, al­katrészeket. Ha egy fém tízforintos elgu­rul, valamennyien utána ka­punk, lehajolunk érte, megke­ressük. Akkor is meg kell ten­nünk ezt, ha tízezrek és százez­rek „gurulnak”, hiszen ez az érték társadalmunk zsebéből hiányozhat. S az a „zseb” szá­munkra éppen olyan fontos, mert sajátunk.. . Ha a holt anyagban rejlő értékeket felis­merjük — megkeressük, fel­emeljük és összeqyűjtiük —, ak­kor a közös erőfeszítés közös hasznát valamennyien együtt élvezhetjük! Kincskeresésre hívunk benne­teket! Ebben a szóban nincs semmi túlzás, hiszen alapvető nyersanyagokban korántsem bővelkedő hazánk építése so­rán a vas- és fémhulladék aranyat ér! Nem engedhetjük meg, hogv ez a sok érték — a szemünk láttára — veszendőbe menien, ahelyett, hogy ben­nünket gazdagítana, szocialista hazánk további fejlődését segí­tené. Dolgozó fiatalok! Szocialista brigádtagok! Tevékenykedjetek az iparban vagy a mezőgazdaságban, a szállításban vagy a kereskede­lemben, a szolgáltatásban vagy az erdő- és vízgazdálkodásban — hívó szavunk most elsősor­ban hozzátok szól. A gyűjtő­munkát ti kezdjétek el! Július elsejétől a szokottnál is figyelmesebben nézzetek kö­rül a munkahelyeteken. Járja­tok mindenütt nyitott szemmel. Kutassátok fel a műhelyek, ud­varok legeldugottabb zugait is. Ne kerülgessétek tovább az értékes vashulladékot: vala- mennyiönk számára feleslege­sen költséges séta ez! Ne saj­náljatok lehajolni a legapróbb vas- és fémdarabokért sem, hi­szen ez a kis fáradság a társadalomnak végzett hasz­nos munka! Szorgalmaz­zátok a már nem használ­ható, súlyos fémtárgyak mi­előbbi elszállítását. Bárhol lát­tok ilyet, szóljatok! A gazdasá­gi vezetők minden területen zöld utat biztosítanak értékmentő tevékenységeteknek. Gyűjtőmunkátokba vonjátok be azokat a diákfiatalokat és úttörőket is, akik a vakáció egy részét mellettetek töltik: a gyárakban, a földeken, a kü­lönféle nyári munkahelyeken." Tanuló fiatalok! Kisdobosok és úttörők! Szeptember beköszöntővel ti is csatlakozzatok a dolgozó fiatalokhoz, sok fáradozásotok, minden vas- és fémhulladékot felkutató munkátok nyomán még több tonna holt anyag vál­hasson ismét értékes nyers­anyaggá ! KISZ-tagok! Ifiúkommunisták! Fiatal barátaink! A vas- és fémhulladék hasz­nosítására nagy szüksége van a kohászatnak, egész népgaz­daságunknak. Tőlünk, fiataloktól várják, hogy hatalmas heqyként halom­ba hordjunk legalább negyven­ezer tonna vas- és fémhulladé­kot. Most ezt kívánja vala­mennyiünk közös érdeke! Amit ma összegyűjtünk, azt holnap — ezernyi új formát öltve — visszakapjuk. Lesz be­lőle vonat és gép, kerékpár és vasgerenda. Számít ránk az ország. Segít­ségünket kéri a társadalom. Biztosak vagyunk abban, hogy a közös munkára hívó szó most is — mint már annyiszor — minden magyar fiatalnál visszhangra talál. Eredményes, jó gyűjtőmunkát kívánunk! * A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága ÉDOSZ-küldöttértekezlet Tizenkét vállalat nyolcezer dolgozója nevében ötven kül­dött tanácskozott tegnap dél­előtt Pécsett, a Baranya me­gyei Tejipari Vállalatnál ren­dezett küldöttértekezleten, me­lyet az Élelmezésipari Dolgo­zók Szakszervezetének Baranya megyei Bizottsága tartott. Az elnöki tisztet betöltő dr. Rugási Endre köszöntötte a me­gyei küldöttértekezlet résztve­vőit, valamint a meghívott ven­dégeket: Kertész Istvánt, a Baranya megyei Pártbizottság munkatársát. Szili Józsefet, az SZMT titkárát, Prats Vilmost, az ÉDOSZ Központi Vezetősé­gének képviselőjét. Dr. Rugási Endre megnyitója után Rufl Péter, az ÉDOSZ megyei titká­ra ismertette a megyei bizott­ság beszámolóját, amelyhez szóbeli kiegészítést fűzött. Egyebek mellett hangsúlyoz­ta, hogy a szakszervezeti bi­zottságok az elmúlt négy év­ben fokozottabban részt Vet­tek a vállalati tervezésben. A szakszervezet segítséget nyúj­tott ahhoz, hogy az üzemi de­mokrácia fórumai jól töltsék be feladatukat. A szakszervezet a kollektív szerződés útján bizto­sította, hogy az év végi része­sedésnél kifejezésre jusson a nehéz fizikai munkát végzők és a törzsgárda elismerése. A tanácskozáson az SZMT küldöttértekezletére és az ÉDOSZ kongresszusára megvá­lasztották a küldötteket. Az Élelmezésipari Dolgozók Szak- szervezete Baranya megyei Bi­zottságának elnökévé Bokro- vics Imrét, a Pannónia Sörgyár szb-titkárát, titkárává ismét Ruff Pétert választották. Két résztvevő az alapítók közül Ötueneues tűzoltóé gyesi* let ötven évvel ezelőtt Szente- gáton, az akkori uradalomban önkéntes tűzoltóegyesület ala­kult. A jogutód, a Szigetvári Állami Gazdaság tűzoltó egye­sülete tegnap ünnepelte a ju­bileumot. Az ünnepségen Kasó József — a gazdaság igazgatója — megnyitója után Jancsula Vin­ce igazgatóhelyettes mondott ünnepi megemlékezést. A je­lenleg 45 főnyi tűzoltóegyesület vezetőjének, Tóth Jánosnak, Kosteleczky Sándor ezredes, megyei tűzoltóparancsnok adta át az országos parancsnok ajándékát, egy díszvázát. Keszt­helyi Róbert őrnagy, járási tűz­oltóparancsnok öt, tíz és tizenöt éves szolgálatért járó érmeket adott át, majd jutalmazásokra került sor. Az ünnepség második része­ként a gazdaság központjában tűzrendészed kiállítás nyílt, amely fotókat, dokumentumo­kat, egykori felszerelési tárgya­kat mutat be. Az eseményen az alapító­tagok közül ketten, Merényi Ferdinánd és Gyulasi István — jelentek meg. Köszöntötte a ju- bilálókat Pető Sándor, az MSZMP Szigetvár járási Bizott­ságának titkára. Egy Hirdetés nyomában Gázberendezés-csere /7 mil]jó fórmtért Hirdetés jelent meg a mi­nap a lapokban (és tegyük hozzá, hogy a maga nemében az első ilyen), amely nagy mennyiségű, átalakítható gáz­tűzhelyt ajánl fel megvételre potom 650 forintért. A hirdetés feladója a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat. A „nagy mennyiségű” és az „átalakítható” jelzők, valamint az olcsó ár felkelti a képzele­tet és nyomában mindjárt ott a „miért?" Mi is ezzel a „miért”-tel for­dultunk a PIK-hez, jóllehet az első jelzőt illetően — olva­sóinkkal egyetemben — nem vagyunk éppen tájékozatlanok. Emlékszünk rá, hogy a szigorú gáztörvény megtiltja bizonyos gáztűzhely-típusoknak a panel­épületekben való alkalmazá­sát. A típus-forduló ideje: 1972. december 31. A régebbi típusok ún. „gáz- hiánybiztosító” nélkül készül­tek. Ha valami okból elaludt a láng, a gáz háborítatlanul ömölhetett tovább. Ennek ve­szélyességére tragikus külföldi esetek hívták fel a figyelmet. A szigorú intézkedést, hogy ti. panelépületekben csak gáz- hiány-biztosítós tűzhelyeket sza­bad használni, előbb vezették be nálunk, mintsem azt egy tragédia kényszerítette volna ki. A tűzhelycserékről már hírt adtunk és azt is megírtuk, hogy míg az állami lakásokban a bérlőt a cserével járó kényel­metlenségen kívül semmi nem terheli, a szövetkezeti és OTP lakások tulajdonosai maguk fedezhetik a tűzhely-csere költ­ségeit. A PIK válaszai a miértre A lakók is cserélhetnek A PIK-lakásokban folyik a csere, az év végéig be is fe­jeződik, s azután már minden panellakásban biztonságos üze­mű gáztűzhely lesz. A régie­ket hirdeti a vállalat. Érdeklődésünkre elmondták a PIK-nél, hogy a most cserélt tűzhelyeket már eredetileg sem lett volna szabad felszerelni a panel-lakásokban, csakhogy akkoriban az ipar még nem gyártotta az előírásos típuso­kat. Most mintegy 4000 beren­dezést — ennek túlnyomó többsége gáztűzhely — cserél­nek ki, s ez mintegy 17 milliós vagyonrészt jelent. Más szóval: ennyi károsodást. Valóban, ká­rosodást? Azt, de nem itt! Az Ingatlankezelő ugyanis 11 millió forint fedezetet kapott a cserére, a többit kell a lakó­ház-javítási alapból biztosíta­nia a vállalatnak. Nos, ezt a „többit” akarja csökkenteni va­lamelyest — kb. 2,5—3 millió­val — a tűzhelyek árubabo- csótásával. A „nagy mennyiségű" tehát kapott magyarázatot. és az „átalakítható"? A laikus kérdése: Ha átala­kítható, akkor miért kell elad­ni? Nem lenne olcsóbb...? A gáztörvény követelményeinek megfelelő átalakítás költsége — ezt is a PIK-től tudtuk meg — közel azonos lenne egy új tűzhelyével, s ráadásul nincs is erre a tömegmunkára megfe­lelő személyzet. Ez, valamint az átalakítás lebonyolításával já­ró nehézségek is a csere mel­lett szólnak. Dehát akkor mi­féle átalakításról van szó? A lecserélt tűzhelyek átala­kíthatok • pb-üzemre, kb. 200 forintért. Megéri? Bizonyára, hiszen az új tulajdonos viszony­lag olcsón, viszonylag új gáz­tűzhelyhez juthat, ami családi házban, hétvégi házban kitűnő­en megfelel. De felvetődik még az is, hogy ha ezek a tűzhelyek jók, miért nem használja fel azokat a PIK a több évtizedes, erősen avult — magyarul: ócska — tűzhelyek intézményes cseréjé­re? A válasz: a csere a lakó­nak jogában áll (csere esetén a berendezés árának 50 szá­zalékát ez esetben is ki kell fi­zetni). A PIK ezt a cserelehe­tőséget fenntartja a lakóknak, de nem kezdeményezi. H. I. Ötvenöt ev után A dísztermet betölti a zongo- raszó, a nyitva hagyott ajtón át Chopin egyik gyönyörűséges etűdje kiszűrődik a folyosóra. Weininger Margit ül a zongo­ránál, s egykori osztálytársai és a maga szórakoztatására ját­szik. Aztán elhalkulnak az ak­kordok, fölkel a zongora mel­lől. Talán azért, mert eszébe jutott, ő mégsem jubilál úgy, mint a többiek, hiszen „csak” együtt kezdtek a Leőwey Gim­náziumban 1916-ban . . . Négyen ülnek virágcsokorral egymás mellett, ölbeejtett kéz­zel a Leőwey Gimnázium dísz­termében. Négy őszülő egykori diáklány, akik az iskola első érettségiző osztályának voltak a tanulói. Tegnap volt ötvenöt éve annak, hogy kezükbe vet­ték az érettségi bizonyítványt. Huszonegyen tettek képesítő vizsgát, 1920-ban ez volt az egyetlen végzős osztálya a gimnáziumnak. Kézről kézre jár az öt és fél évtizede készített érettségi tab­ló, amelyet Görcs László emelt le a terem faláról. Találgatják, ki hova került, kiről hallottak utoljára . .. Ügy tűnik, dr. Dömmel Márta a legtájékozot- tqbb. Nem hiába ő a második érettségi találkozó szervezője: ötven év után jöttek össze ugyanis először s most másod­ízben. — A Varsányi Lili Párizsban él, a Wessely Emmiről semmit sem tudok, ugyanúgy a Szolga Irénről sem. A Vénde Lili Fiú­méban él, s úgy tudom, hogy ott lakik a Rácz Hilda is a csa­ládjával. Többen meghaltak közülünk. A végzős osztály tag­jai közül a Csonka Idával jöt­tünk el, dr. Mittág Margit és a Weininger Margit egy éven át járt velünk, azért mégis itt van­nak közöttünk. Weininger Margit: „Egy év után a Pécsi Felsőkereskedel­mi Iskolába kerültem, majd el­végeztem a Zenekonzervatóriu­mot, s nyugdíjba menetelig a Pécsi Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskolán tanítottam.” Takács Ferencné (Csonka Ida): „Patikus családból szár­mazom, az lettem én is. Tavaly kaptam meg az aranydiplo­mát.” Dr. Cholnoky Lászlóné (dr. Dömmel Márta): „Én jövőre leszek aranydiplomás. 1926- ban végeztem el Pécsett az orvosi egyetemet, részese vol­tam a MÁV Rendelőintézet megszervezésének 1936-ban. Onnan mentem nyugdíjba. Búcsúzóul dr. Dömmel Már­ta még megjegyzi. Most sétá­lunk egyet az iskola udvarán, legalább még néhány percig legyünk diákok. Aztán vala­melyikünknél elbeszélgetünk. — Mikor találkoznak legkö­zelebb? — Azt hiszem jövőre, most már sűríteni kell a randevú­kat ... S. Gy. tánc művészete Nagyszerű élmény volt A közelmúltban lezajló tornász világbajnokságon a televízió közvetítése során ámulattal szemléltük a nem is egészen 14 éves román tornászkisleány nagyszerű szereplését. Hasonló meg­lepetésben és élményben volt részük azoknak, akik vasárnap délelőtt „teltház” mellett abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy a színházban a Doktor S. Művelődési Központ balett­iskolájából Bárfai Márta balett mesternő növendékei­nek jubileumi műsorát lát­hatták A mintegy 120 növendék ezúttal is igazolta az acce- lerációs folyamat érvénye­sülését, azaz az új nemze­déknek az előzőnél viszony­lag gyorsabb növekedését, érettebbé válását. Hihetet­len, hogy a mai 5—6 éves gyermekeknek is már milyen fejlett mozgáskultúrájuk és átélő, kifejező képességük van. Produktumuk felnőtt a hazánkban kiemelkedő mű­vészeti gyermekcsoportok színvonalára (Rádió gyer­mekkórusa, rajkózenekar, út­törőzenekar). Az eredmény elérésében nyilván oroszlánrésze van Bártfai Márta mesternőnek, aki 30 évvel ezelőtt a tv jóvoltából országosan is is­mert Dr. Dienes Valéria nö­vendékeként fejezte be tánc- művészeti tanulmányait s most ért pályája delére. A felejthetetlen élményt nyújtó előadáshoz neki és a nö­vendékeinek szívből gratu­lálunk. Az előadást szemlélve jól­eső érzés töltötte el a szí­vet: büszke és boldog lehet az a nép, amelynek ilyen sok gyönyörű alkatú gyerme­ke és felszabadultan tánco­ló ifjúsága van. Nagy kár, hogy a tv műsorpolitikájá­ban kevés teret ad a fia­talságnak. Érdemes lenne a tv néptáncot bemutató so­rozatában az idősebb gene­ráció produktuma mellett a fiatalok mozgáskultúráját is bemutatni. Dr. B. Gy. . .:?• •$ >: * á Ä V •* í k .. Tankautók helveti zsák? Többször leírtuk már: kará­csonyra kenyeret süt az új pé­csi kenyérgyár. A szerződések­ben vállaltak teljesítését, az üzemépület készültségi fokát figyelembevéve nem is lenne helyénvaló a vészharang kon- gatása. A belső szerelési mun­kák a terveknek megfelelően haladnak, helyükre kerültek a tésztakészítő gépek, szerelik a pancsovai MINÉL cég által szállított alagútkemencéket. Azt gondolhatnánk, hogy a megye- székhely ellátási gondjait eny­hítő korszerű kenyérgyár húsz éves várakozás után végre el­készül. Mégis van egy dolog, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül, amely veszélyezteti az üzem elkészültét, a kemen­cék begyújtását. Ez a lisztszál­lító tankautók ügye. A tervező, nagyon helyesen, a jelenlegi legkorszerűbb táro­lási és szállítási módot válasz­totta. Az üzemépület mellé tele­pítendő silókban tárolnák a lisztet. Az acéltornyokban, a Mohácsi úti „gőzmalomból” tankautókkal szállítanák a ke- nyérnekvalót. Megszűnne a zsá­kolás, a napi 36 tonna lisztet levegővel fúvatnák a tartályok­ba, a szállítójárművekből. A kenyérgyári beruházással egy- időben a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat saját beru­házásban megkezdte a „gőz­malomban" a silók kialakítását, amelyek üzembeléptével meg­szűnne a fáradságos zsákolás, a liszt, a tárolóból közvetlenül a tankautókba kerülne. Jelenleg úgy tűnik, hogy holt­pontra jutott a tankautók ügye. A két jármű elkészítését a BU- DAMOBIL vállalta. A szerződés értelmében két kocsit készítet­tek volna, egyenként másfél millió forintért. A tankautók gyártása azonban veszélybe került. Nemrég közölte a BU- DAMOBIL, hogy a nyugati im­port korlátozás miatt nem vál­lalja a kocsik elkészítését. Az ok tulajdonképpen egyszerű: az autókhoz szükséges és egyenként mintegy 160 ezer fo­rintba kerülő kompresszor a szocialista országokból nem sze­rezhető be, Nyugatról pedig nem hozhatja be a Budapesti Jármű Szövetkezet. A Gabona­felvásárló és Feldolgozó Válla­lat, valamint a Pécsi Sütőipari Vállalat amikor tudomást szer­zett a dologról, azonnal érte­sítést küldött a trösztnek, tá­mogatást és segítséget kérve. Eddig a történet, amelyhez egyébként hozzá kívánkozik né­hány megjegyzés. Elgondolkoz­tató, hogy egy kilencvenmillió forintba kerülő beruházás be­indítása a százhatvanezer fo­rintos kompresszortól függjön. Ez annál is inkább lényeges, mert a pécsi kenyérgyár jelen­tős bankhitellel épül, a tör­lesztést tehát mielőbb meg kel­lene kezdeni a népgazdaság­nak. A tankautók hiánya miatt kérdéses, hogy ez év végén, megkezdődhet-e a próba­üzem, mert a kialakítandó tech­nológia nem teszi lehetővé a liszt zsákos szállítását. S ha szükségből mégis emellett tör­nének lándzsát az illetékesek, érdemes megjegyezni: miért van szükség a tervezett liszttároló silókra? Jó lenne tehát, hogy ilyen helyzetben a BUDAMOBIL kap­jon engedélyt, szerezhesse be nyugati importból a szükséges kompresszorokat. Annál is in­kább, mert a Volvo és a Mer­cedes által készített tankautók hatmillió forintba kérülnek, s nem másfél millióba, mint a ha­zai gyártmányú Csepel-vázra szerelt lisztszállító kocsi. S. Gy­Néhány percig legyünk diákok

Next

/
Oldalképek
Tartalom