Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-22 / 169. szám

1975. junius 22., vasarnap Dünantmt napló Fejlődés es új feladatok 3861 volt Szigetváron a mun- cások létszáma 1961-ben. Ma ennek kétszerese — 7700. Dön- :ő többségük az iparban dol­gozik. Szigetvár város Hat legna­gyobb üzeme a konzervgyár, :ipőgyár, MEZŐGÉP, DÉDÁSZ, i/OLÁN és Építő Szövetkezet, ^z ezekben tett megállapítá­Tapasztalatok hat üzemben Lakás, óvoda, napközi, jobb kereskedelem a fő igény sok és adatok általános érvé­nyűnek mondhatók. A keresetek alakulása egy 460 négyzetméter alapterü­letű ABC áruházat épít. A munkásság helyzetét, szo­ciális, kulturális, egészségügyi és egyéb körülményeit a váro­si tanácsülés a közelmúltban megtárgyalta és számos tenni­valóra határozatot hozott. A konkrét intézkedési tervet a végrehajtó bizottság a jövő év első felében terjeszti jóváha­gyásra a tanácsülés elé. Garay Ferenc w Uj tanműhely Korszerű tanműhelyt épít a MÁV Pécsi Igazgatósága a fő- pályaudvar szomszédságában a fűtőház déli oldalán. A Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalat a 100 személyes intéz­mény építését 1974 júliusában kezdte meg. Az épület két fő egységből áll. Az egyik a földszintes mű­helyépület, amely a gépmű­hely, a Diesel - illetve a jár­műlakatos, valamint a hegesz­tő és kovácsoló műhelyeket foglalja magába. A másik egy­ségben a szociális épületrész földszintjén kapott helyet a 100 személyt kiszolgáló konyha és étkezde. Az emeleten tanter­mek és a kapcsolódó részek biztosítják az oktatás és tanu­lás korszerű feltételeit. R. N. „Áll“ a Zsiguli, olcsóbb a nyugati kocsi Tíz hete áll a Zsiguli sorszá­ma, egy ideje nincs raktáron Moszkvics és Zaporozsec, Da­ciát sem adnak azonnal, Győr­ben pedig szünetel a Trabant Special kiadása. A használt- autók piaca pedig higanyként reagál az új autók érkezésére, így bizonyos típusok árai emel­kedtek, másoké csökkentek, at­tól függően, hogyan érkezik az új... Mennyit adtak át? Január 1-től május végéig közel ezer nagy Zsiguli érke­zett, a kisebből, a VÁZ 2101­Az üzemekben dolgozó mun­kások közel fele falun él. So­kuk célja letelepedni a város­ban, számosán albérletben laknak. Megnőtt a lakásigény­lők száma. A városi tanács egyik főfeladatának tartják a lakásgondok megoldását. A lakásépítés, lakástelepítés min­den formája megtalálható Szi­getváron: állami bérlakások építése, családi ház építéséhez telek kijelölése, szövetkezeti la­kások értékesítése, OTP beru­házásban épülő lakások, mun­káslakás építés szövetkezeti formában, munkáslakás akció. Már a IV. ötéves terv előké­szítésekor törekedtek arra, hogy a lakásokat komplex mó­don telepítsék. így épültek meg a Radován téren és környékén állami, illetve OTP beruházás­ban, valamint saját vállalko­zásban a társasházak, A la­kótelepen az előkészítés, a ház­helyek kedvezményes áron tör­ténő értékesítésével a tanács lakásonként 50 000 forint anya­gi hozzájárulást vállalt. A IV. ötéves tervben 760—770 lakás épült, illetve épül. A magán­építők száma ebből 272. Mint­egy 500 lakás állami és szö­vetkezeti, illetve OTP beruhá­zás. A jelentős lakásépítkezés el­lenére az igénylők száma még évről évre nő: 1971-ben 264, 1975-ben 511. Az igénylők kö­zül 291 munkás, ebből 175 fiatal. A munkáslakás építésé­ről hozott rendelet nyomán a konzervgyár és a Szigetvári Állami Gazdaság hathatós se­gítséget nyújt munkásai lakás­gondjainak megoldásához. Művelődés, kultúra A városi tanács fenntartásá­ban két — járási feladatot is ellátó — intézmény működik, a Művelődési Ház és a könyv­tár. Az üzemekben könyvtárak, klubok állnak a dolgozók ren­delkezésére. A művelődési in­tézmények rendezvényein a munkás fiatalok nagy számban vesznek részt. Sajnos a műve­lődési központ épülete elavult, — megfelelő közművelődési munka végzésére nem alkal­mas. Látogatottak a városi és üzemi könyvtárak: 1974-ben a városi könyvtárba 223 fizikai munkás iratkozott be, a kon­zervgyári olvasók száma az üzemi könyvtár nyilvántartása szerint 270 fizikai munkás. A dolgozók általános iskolá­ját 1971—1975 között ötvenen végezték el. Jelenleg 34-en járnak az általános iskola 8. osztályába. A gimnáziumban évente 110—120 dolgozó ta­nul. A szakmunkástanulók száma 1971-től 1973-ig 320 körül volt, azóta 400. A dolgozók tovább­képzését szolgálják a szakmai tanfolyamok. Rendszeresen szervezik ezeket a konzervgyár­ban, cipőgyárban, MEZÖGÉP- nél. Üze megeszsegugy Főfoglalkozású üzemorvosa van a konzervgyárnak és a ci­pőgyárnak, s napi két órában üzemorvos dolgozik a MEZŐ- GÉP-nél. A konzervgyárban üzemi fogászati szakrendelés és üzemi nőgyógyászati szak- rendelés is működik. A cipő­gyár üzemorvosa 1975 január­tól táppénzrevételi joggal ren­delkezik. Az Építő Szövetkezet új telephelyet alakít ki, a je­lenlegi szociális létesítmény nem felel meg sem az egész­ségügyi, sem az építésügyi elő­írásoknak. Bölcsőde, óvoda, napközi A város két bölcsődéje 120 személyes. A felvett gyermekek közül 64 munkás család gyer­meke. 52 igényt a tanács — sajnos — a közeljövőben sem tud kielégíteni. A gondokon csak a Lenin lakótelepen fel­épülő III. sz. bölcsőde üzembe­helyezése segíthet. Lényegesen javult az óvodai ellátottság, az óvodáskorú gyermekek 66,2 százaléka ré­szesül intézményes ellátásban. A fejlesztéshez nagy segítséget nyújtottak a város üzemei, Kereskedelem A kereskedelmi egységek árukínálata alapvetően megfe­lel a követelményeknek, bár nem zökkenőmentes az ellátás és a hiánycikkek köre sem vál­tozott lényegesen az elmúlt években. A IV. ötéves tervben korszerűsödtek a kereskedelmi egységek, — az igények kielé­gítését segítik a cipőgyár, c konzervgyár és a MEZŐGÉP üzemi büféi. Zsibóton rövidesen befejezik a bolt bővítését, a konzervgyárral szemben új zöld­munkáskollektívái, a lakosság. A Radován téri 50 személyes új óvoda segíti a gondok eny­hítését. A város vezetői arra törekszenek, hogy az V. ötéves terv idején a 66,2 százalékot 90 százalékra növeljék, tehát csaknem minden óvodáskorú gyermek járhasson óvodába. A legtöbb gondot az iskolai napközi otthoni ellátás okoz­za. A tanulóknak azonban 24.2 százalékát tudják felvenni. Kö­zel 100 bejáró tanuló menzai ellátására volna igény. ség-gyümölcs üzletet létesíte­nek. Az ÁFÉSZ irodaházából korszerű vas- és edényüzletet alakítanak ki, vetőmagboltot és barkácsboltot is létesítenek. Kellene egy gyermekruházati bolt is... Ezer lakosra jutó kereskedelmi alapterület Szi- getvárott 479, Komlón 382, Mo­hácson 395 négyzetméter. A következő ötéves tervben, elő­reláthatóan 1977-re a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat a Lenin lakótelepen Park, Játszótér lehetne Történjen intézkedés a Kálvária-domb ügyében Távoli álom helyett inkább mai valóságot Néhány hete cikkben írtuk meg: a Kálvária-domb egyik stációját ismeretlen tettesek lerombolták, s ennek kapcsán ismételten szót ejthettünk Pécs egyik jelentős kilátóhelyének el­szomorító állapotáról. Cikkünk­ben — ki tudja, hányadszor — felvetettük egy nagyszerű bel­városi pihenőpark létesítésének gondolatát, de erre éppen az illetékesek nem reagáltak. Megtudtuk viszont a ledöntött stáció valódi történetét. Dr. Horváth János, Pécs belvárosi plébános elmondta: • A múlt század eleién fel­állított stációk egyike a koráb­bi megerősítés ellenére is olyan életveszélyes állapotba került, hogy kénytelenek voltunk lebon­tatni, mielőtt baleset történik. A reliefet biztonságos helyre szállítottuk, s ott várja, mi lesz a sorsa ... Erről kértünk tájékoztatást a pécsi püspökségtől is, ahol kér­désünkre elmondták, hogy rég­óta foglalkoznak az egyházi terület szűkítésének gondolatá­val: a stációkat szorosabban a műemléki kápolna köré von­nák, így a jelenlegi terület nagy része felszabadulhatna a város lakossága számára. • A magunk részéről nem támasztunk akadályt, sőt, na­gyon örülnénk, ha valamerre már mozdulna ez az ügy. Az egyházi terület mögött 1400 négyszögöles magánterü­let van, „nem gondozott” álla­potban, s ez az István utcából közelíthető meg. Illetéktelen „bejárata" a kálvária körüli bástyába vágott nyílás. A terü­let egykori tulajdonosa, Johan Viktor érdeklődésünkre elmond­ta, hogy ő évekkel ezelőtt fel­ajánlotta megvételre a város­nak- VII. osztályú mezőgazda- sági ingatlannak. Minthogy ak­kor az üzlet nem jött létre („bennünk megvolt a hajlandó­ság, mert tudjuk, hogy ez a terület arra termett, hogy a kcf- zé legyen"), két unokaöccsé- re íratta a területet. A jelenlegi tulajdonosok nem Pécsett él­nek, de Johan Viktor szerint megfelelő kártalanítás esetén bizonyára lemondanának tulaj­donukról. Ennyit a Kálvária-domb tulaj­donviszonyairól, mint minden­nek a kiindulási alapjáról. A Kálvária-dombról írt'cikke­inket olvasóink mindig kedve­zően fogadták. A pécsiek meg­értették, hogy olyan érték he­ver itt kihasználatlanul, ami után két kézzel kellene kapni. A dombtető pazar gondolatokat szült az évtizedek folyamán. Volt szó arról, hogy itt kellene megépíteni a mecseki kötélpá­lya indítóállomását. Az is szóba került, hogy helikopterállomást lehetne idetelepíteni. Akadtak, akik csillagdát láttak volna itt szívesen . .. Nem kerülték ki a városren­dezési tervek sem. Amikor erről beszélgetünk, Dénesi Ödön ter­vező elmondja, hogy a domb nyugati — Hunyadi útra lefutó — lejtőjére teraszosan épített szállodát képzeltek el, a másik oldalra pedig kétszintes sorhá­zakat, s ezek együttesen nyak- lánc-szerűen övezték volna a dombot... • Régi társadalmi igény, so­kat is piszkálgatták - jogosan -, hiszen a belváros szegény a zöldterületben. Be nem épít­hető, tehát olcsón ki lehet sa­játítani, a rendbehozatalra, porkositásra talán még társa­dalmi munkát is lehetne szer­vezni. Legalább átmenetileg kellene hasznosítani, mert ilyen panorámát csak az élvezhet, aki felmegy a városháza tor­nyába, vagy a székesegyház tornyaiba. De ki megy oda egy tervezőn kívül? Igaz, egyszerűbb lenne a Kálvária-domb... Ha nem élne egy távoli „nagyberuházás” gondolata, aminek bűvöletében sokan legszívesebben hozzá sem nyúlnának. Beszélgetéseink során bennünket is megpró­báltak lebeszélni a témáról, mondván: nehogy olyasvalami kerekedjék oda, amit aztán már nehéz lenne eltávolítani, ha megjönne a várva-várt „nagy- beruházás” lehetősége. Nos, nem hagytuk lebeszélni magun­kat. Már csak azért sem, mert mi csak egészen pici beruhá­zásra gondolunk. Egy parkra a város egy szép pontján. Egy olyan parkra, ahová senki nem épít büfét és italárusító pavi­lont, ahol a pompás panorá­mán és a növényzeten kítfül csak padok vannak és gyermek- játékok. Egy ilyen pici beruhá­zás nem zavarhatja ma a bi­zonytalan jövőbeni „nagybe­ruházást”. Közösségi érdek, hogy az a terület végre ne heverjen par­lagon. Közösségi érdek, hogy a pécsiek és a város vendégei zavartalanul élvezhessék az in­nen eléjük táruló panorámát. Közösségi érdek az is, hogy a közeli Március 21-e téri ifjúsági lakótelepen élő sok-sok gyerek egy szép és gondozott játszó­térhez jusson ... A Kálvária­domb környékének lakói is úgy vélik: elérkezett már az ideje, A kopár Kálvária domb hogy valami történjék itt. Leg­alábbis erről tájékoztatott ben­nünket Hrubi György, az 50. tanácstagi választókerület ta­nácstagja, akinek fogadóórá­ján, tanácstagi beszámolóján gyakran szóváteszik a Kálvária­domb elhanyagoltságát. Mit is kellene hát csinálni? Mindenekelőtt a tulajdonvi­szonyokat tisztázni. De addig is . .. • ... akár társadalmi mun­kában meg lehetne tervezni a dombon létesítendő parkot - mondta kérdésünkre Kalla Gá­bor, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat zöldterületi osztályának vezetője. — A Tety- tyéhez hosonlóan, lépésről lé­pésre ezt is ki lehetne építeni. Egy-két szocialista brigád vál­lalkozna nálunk is a közremű­ködésre. Az ajánlat elhangzásakor a kezünkben volt már a Mecha­nikai Laboratórium pécsi gyárá­ban dolgozó Edison szocia­lista brigád levele: „A domb tisztaságáért szabad szombati társadalmi munkát vállalnánk. Ezért kérjük a Dunántúli Nap­lót, segítsen hozzá bennünket pontos hely- és munkamegjelö­léssel, hogy ebben a munkában eredményesen részt vehessünk és ezzel hozzájáruljunk váro­sunk szépítéséhez”. Indításnak talán ennyi is elég. Az Edison-brigád bizo­nyára nem marad magára, ha ajánlatát elfogadják és igény­be veszik. Nem jövőre és nem két év vagy öt év múlva, ha­nem — minél előbb! Legyen a Kálvária-domb végre a pécsiek parkja. Hársfai István bői pedig 8980-at szállított a szovjet partner. A Wartburg­nak már az új típusát, a 353 W-t adja át a megrendelőknek a Merkur, s már az 1975-re visszaigazolt megrendeléseket elégítik ki. A 353 W-ből eddig egyébként 2500 érkezett. Sko­dát 8500-at értékesítettek idén, Dáciából pedig 1500-at hoztak az országba. Skoda egyébként most nagyon rövid várakozási idővel kapható, míg a Dacia iránt úgy megnőtt az érdeklő­dés, hogy arra várni kell né­hány hetet. Trabantból pedig — annak ellenére, hogy Győr­ben pillanatnyilag áll a sor­szám — az első félévre terve­zett mennyiséget értékesítet­ték, így itt nincs lemaradás. Zsiguliból 1500-zal érkezett kevesebb a vártnál, Polski Fiatból pedig 650-el. Az 1500- as Zsiguliból is hiányzik 550. Ezért a vállalatok, közületek most sem Polski Fiatot, sem Daciát nem kaphatnak. Drágább a használt Ezek a tények meglehetősen befolyásolják a használt kocsik iránti keresletet és az árakat. Kisebb most a forgalom a Mer­kur használtautó telepein is, mint tavaly ilyenkor. Mivel megállt például a Zsiguli-sor- szám, ezeket a kocsikat, most négy-ötezer forinttal drágáb­ban kínálják az eladók. Érde­kes, hogy jelentősen csökkent a nyugati típusú használt ko­csik ára. 1300-as négy-ötéves Volkswagent 50—55 ezerért le­het vásárolni. Az oka legfő­képpen abban keresendő, hogy a nyugati márkájú autó fenn­tartása a jóval drágább alkat­részek miatt sokkal többe ke­rül a keleti típusoknál. így adó­dik, hogy az azonos évjáratú, azonos hengerűrtartalmú Pols­ki Fiat és Volkswagen ára meg­közelítőleg azonos. A Merkur pécsi használtautó­telepe is ezt a képet mutatja. Csökkent a közületi leadásból származó, OTP-részletre is kap­ható kocsik száma. Pillanatnyi­lag közületi leadásból a Fővá­rosi Taxi Vállalat által leadott Zsigulik kaphatók. Ezekben a kocsikban felújított motor van, — 30—50 ezer kilométerrel — az áruk pedig 41—45 ezer fo­rint. Ugyancsak közülettől szár­maznak a Volán Turist által leadott nyugati kocsik, melyek viszonylag jó állapotban, ke­vés kilométerrel érkeztek, a motorokban 50—80 ezer kilo­méter van. A Renault 16-os ára például 80 ezer forint körül mozog, a Peugeot 504-es 80— 90 ezer forint között. Volt Audi 60-as is, 90 ezerért, s már el­fogytak — de várhatók újab­bak is — azok a 128-as Fiatok, melyeket 60—70 ezer forintért árultak. Tízezerért kapható Trabantot és Wartburgot vi­szonylag keveset hoznak a Merkúrhoz, azok is négy-öt­éves, vagy annál öregebb autók. Általános kínálat viszont a három-négyéves 1500-as Polski Fiat 50—65 ezer forint közti áron. Elég nagy a kíná­lat 5—6 éves Warszawából, igazán nem drágán, mindösz- sze 10 ezer forintért, sőt annál olcsóbban is lehet üzemképes autót vásárolni-. Időnként akad első műszaki vizsga után lévő Zaporozsec is 20—25 ezer fo­rint közti áron. ' '' ■■ - X ifi f Mh, i; 11 € $ 1 % I CMS f11« • V: :.. . . ' ;. • '. ; . •' ’’ •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom