Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)

1975-04-08 / 95. szám

1975. április 8., kedd Dunántúli napló s Üdvözlő táviratok I—J azánk felszabadu- 1 ■ lásának 30. év­fordulója alkalmából a szo­cialista országok párt- és állami vezetői üdvözlő táv­iratokban fejezték ki jókí­vánságaikat Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárá­nak, Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének, Fock Jenőnek, a Miniszter- tanács elnökének és Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének. Az Albán Népköztársaság nemzetgyűlésének elnöksége az Elnöki Tanácsnak küldött üd­vözlő táviratot. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa, nemzetgyűlése és miniszterta­nácsa, az egész bolgár nép nevében Todor Zsivkov, a Köz­ponti Bizottság első titkára, az államtanács elnöke, és Sztan- . ko Todorov, a minisztertanács elnöke fejezte ki jókívánságait. A csehszlovák nép üdvözletét és jókívánságait dr. Gustáv Hu- sák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, és dr. Lubomir Strou- gal miniszterelnök tolmácsolta. Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság elnöke, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének elnöke szintén táviratban fejezte ki ünnepi jókívánságait. A Kinai Népköztársaság Ál­lamtanácsa nevében Csou En- laj, az államtanács elnöke kül­dött üdvözlő táviratot a ma­gyar Minisztertanács elnöké­hez. A Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottsága, a KNDK köz- igazgatási tanácsa, a koreai nép nevében Kim Ir Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, a KNDK elnöke és Kim Ir, a KNDK közigazgatási tanácsá­nak elnöke küldött üdvözlő táv­iratot. A kubai nép üdvözletét Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára, a kormány elnöke és dr. Osvaldo Dorticós, a Ku­bai Köztársaság elnöke tolmá­csolta. Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Hen­ryk Jablonski, a Lengyel Nép- köztársaság államtanácsának elnöke és Piotr Jaroszewicz, a minisztertanács elnöke a len­gyel nép testvéri üdvözletét to­vábbította. A mongol nép baráti üdvöz­letét Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első tit­kára, a Nagy Népi Hurál el­nökségének elnöke, és Zs. Bat- mönh, a Mongol Népköztársa­ság minisztertanácsának elnö­ke fejezte ki. Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, W. Stoph, a Német Demokra­tikus Köztársaság államtaná­csának elnöke, és H. Sinder- mann, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsá­nak elnöke, az NDK néoének jókívánságait és üdvözletét tol­mácsolta. A román nép jókívánságait Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság államtanácsának elnöke és Ma- nea Manescu, a minisztertanács elnöke fejezte ki üdvözlő táv­iratában. A VDK hős népének üdvöz­letét Ton Duc Thang, a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság elnöke, Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bi­zottságának első titkára, Truong Chinh, a VDK nemzetgyűlése állandó bizottságának elnöke és Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke továbbította. Ugyancsak a magyar veze­tőkhöz intézett táviratokban fe­jezte ki jókívánságait Nguyen Huu Tho, a Dél-Vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front Köz­ponti Bizottsága Elnöksége el­nöke és Huynh Tan Phat, a Dél-Vietnami Köztársaság Ideig­lenes Forradalmi Kormányának elnöke is. Az Elnöki Tanács elnökéhez, illetve a Minisztertanács elnö­kéhez küldött üdvözlő távira­tában fejezte ki jókívánságait Mohammed Daud, az Afgán Köztársaság elnöke, Huari Bu- medien, az Algériai Demokrati­kus és Népi Köztársaság elnö­ke, II. Erzsébet angol királynő, Gerald R. Ford, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Ma­ria Estela Martinez de Perón, az Argentin Köztársaság elnö­ke, Zaid Bin szultán, az Arab Emirátusok Államszövetségé­nek elnöke, Mudzsibur Rah­man, a Banglades Népi Köztár­saság elnöke, Baudouin, Belgi­um királya, Hugo Banzer Sua­rez tábornok, a Bolíviai Köztár­saság elnöke, Ernesto Geisel, a Brazil Szövetségi Köztársaság elnöke, U Ne Win, a Burmái Unió Szocialista Köztársaság államtanácsának elnöke, U Se­in Win, a Burmái Unió Szocia­lista Köztársaság miniszterelnö ke, Makariosz érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke, Dániel Oduber, a Costa Rica-i Köztár­saság elnöke, II. Margit, Dánia királynője, Mohamed Anvar el Szadat, az Egyiptomi Arab Köz­társaság elnöke, Félix Mou- phouet-Boigny, Elefántcsontpart Köztársaság elnöke, Guillermo Rodriguez Lara, az Ecuadori Köztársaság elnöke, Teferi Ben­ti, Etiópia ideiglenes katonai kormányzótanácsának elnöke, Urho KekKonen, a Finn Köztár­saság elnöke, Giscard d’Es- taing, a Francia Köztársaság elnöke, Ferdinand E. Marcos, a Fülöp-szigeti Köztársaság el­nöke, Ahmed Sékoustouré, a Guineái Köztársaság elnöke, Aristides Pereira, a PAIGC fő­titkára, Luiz Cabral, Bissau- Guinea Köztársaság államtaná­csának elnöke, Michael Szta- szinopulosz, a Görög Köztársa­ság ideiglenes elnöke, Juliana, Hollandia királynője, Fakhrud- din Ali Ahmed, az Indiai Köz­társaság elnöke, T. N. J. Su­harto tábornok, az Indonéz Köztársaság elnöke, Hamengku Buwono, az Indonéz Köztársa­ság alelnöke, Mohammad Re- za Pahlavi sah, Irán császára, Hoveida iráni miniszterelnök, Ahmed Hasszán Al-Bakr, az Iraki Köztársaság elnöke, Krist- jaf Eldjarn, az Izlandi Köztár­saság elnöke, Hirohito, Japán császára, Szalem Ali Rubia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Ibrahim Mohamed Al- Hamidi, a Jemeni Arab Köztár­saság Parancsnoki Tanácsának elnöke, Abdel Aziz Abdelgha- ni, a Jemeni Arab Köztársaság miniszterelnöke, Jules Leger, Kanada főkormányzója, Jomo Kenyatta, a Kenyai Köztársaság elnöke, Yakubu Gowon, a Ni­gériai Szövetségi Köztársaság legfelsőbb katonai tanácsának elnöke, a fegyveres erők főpa­rancsnoka. W. Scheel, a Német Szövet­ségi Köztársaság elnöke, Bi- rendra Bir Dikram Sah Déva, Nepál királya, Marien Ngouabi, a Kongói Népi Köztársaság ál­lamtanácsának elnöke, Szadat El Szalem Szabah, Kuvait emir- je és Dzsabir Al-Ahmad Al- Dzsabir miniszterelnök, Noro- don Szihanuk, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront elnöke. Soliman Frangié, a Libanoni Köztársaság elnöke, • Savang Vatthana, Laosz királya, Szu- fanuvong herceg, a Laoszi Ha­zafias Front Központi Bizottsá­gának elnöke, Jean, Luxemburg nagyhercege, II. Hasszán, Ma­rokkó királya, Abdul Halim Mu, Azzam, Malaysia uralkodója és Abdul Razak, Malaysia minisz­terelnöke, Gilles Andriamahazo, a Malgas Köztársaság katonai tanácsának vezetője, Anthony J. Mamo, Málta köztársasági el­nöke, V. Olay, Non/égia ki­rálya, Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság elnöke, Fazal Elahi CsaUcfhri, a Pa­kisztáni Köztársaság elnöke, Zulfikar Ali Bhutto, a Pakisz­táni Köztársaság miniszterel­nöke, Juan Velasco Alvarado tábornok, a Perui Köztársaság elnöke, Francisco Da Costa Gomes tábornok, a Portugál Köztársaság elnöke, Siaka Ste­vens, a Sierra Leone Köztársa­ság elnöke, Pierre Gräber, a Svájci. Államszövetség elnöke, XVI. Károly Gusztáv, Svédor­szág királya, Hafez Asszad, a Szíriái Arab Köztársaság elnö­Hegnyílt a moszkvai magyar kiállítás (Folytatás az 1. oldalról) Segítettek a romok eltakarí­tásában csakúgy, mint az első gépek, az első termelőüzemek megindításában. A szovjet ka­tonák segítettek, hogy a falusi dolgozók vetni tudjanak, vá­rosaink és falvaink ne éhezze­nek, s meginduljon a közleke­dés a főváros és a vidék kö­zött. — Eredményeinkben azóta is kiemelkedően fontos szerepe van a magyar—szovjet kapcso­latoknak, barátságunknak. Ezek a kapcsolatok az élet minden területére kiterjednek, pártja­ink együttműködésére, a kül- és a gazdaságpolitikára, a kul­turális és tudományos munká­ra egyaránt. Azonosan ítéljük meq teendőinket a szocialista országok együttműködésében, testvéri kapcsolataink erősíté­sében, a nemzetközi politiká­ban, az elvi-ideológiai küzde­lemben. A Szovjetunió hazánk legna­gyobb külkereskedelmi partne­re. Árucsere-rforgalmunk érté­ke már tavaly meghaladta a 2 milliárd rubelt. Ez több mint tizehhétszerese az 1948. évi for­galomnak. Az 1975. évre ter­vezett kölcsönös áruforgalom csaknem 10 százalékkal lesz nagyobb az előző évinél. — A kölcsönös áruszállítások nagy ütemű fejlődését segíti a gazdasági együttműködés új, fejlettebb formája. A kölcsö­nös áruforgalomnak mintegy 25 százaléka termelési együtt­működésre épül. Jubileumi ki­állításunk is gyakran utal erre: a timföld, az alumínium, az au­tóbusz-részegységek, a Zsiguli- alkatrészek, a számítástechni­kai berendezések kölcsönös szállításaira, és hozzátehetem, az olefin-műanyagok cseréjé­vel új fejezetet nyitottunk or­szágaink vegyipari termelési együttműködésében. — Államközi megállapodá­sok alapján részt veszünk — többek között — az uízty-ilimsz- ki cellulózkombinát, a kiemba- jevi azbesztdúsítómű, a kingi- szeppi ammonfoszfátüzem és az orenburgi gázvezeték megépí­tésében, továbbá együttműkö­dünk a Vinyica-Albertirsa kö­zötti 750 kilovoltos villamos távvezeték létesítésében is. Bővülő kapcsolatok A szovjet népgazdasággal folytatott együttműködésünk to­vábbi sokoldalú kibontakozta­tása, még magasabb szintre emelése — számunkra létfon­tosságú. Mindent megteszünk, hogy ezek a kapcsolatok to­vább bővüljenek és szélesedje­nek. — Ez a kiállítás bizonyára hozzájárul majd az új lehető­ségek feltárásához, a kezdemé­nyezőkészség további kibonta'- koztatásához, az országaink közötti gyümölcsöző együttmű­ködés elmélyítéséhez, népeink megbonthatatlan barátságához. — Országaink politikai é$ gazdasági fejlődésének biztosí­téka az a békepolitika, ame­lyet a szocialista országok im­már három évtizede — a lenini békepolitika elvei alapján — következetesen és eredménye­sen folytatnak. E békepolitika sikerét bizonyítja, hogy a hi­degháború időszakát az eny­hülés korszaka váltotta fel, és különösen Európában nagy lé­pést tettünk földrészünk béké­je, biztonsága, a békés egymás mellett élés megvalósítása ér­dekében. A Szovjetunió Kom­munista Pártja XXIV. kongresz- szusán kidolgozott békeprog­ram lendületes megvalósítása a legfőbb biztosítéka annak, hogy az enyhülés folyamata a nem­zetközi politikában visszafordít­hatatlan legyen és hogy az Európa békéjéről és biztonsá­gáról folyó tárgyalások legma­gasabb szinten történő befe­jezésére mihamarább sor ke­rüljön. — Eredményeink biztos őre, megbízható védelmi szervezete a Varsói Szerződés, amely húsz éve alakult meg. E szerződés alapján, testvéri szövetségben a szocialista országokkal, a magyar nép és fegyveres ere­je becsülettel teljesíti köteles­ségét. Mindenkor készen áll a szocializmus, a béke védelmé­be.- A szocialista országok test­véri együttműködése az élet minden területén kiállta az idő próbáját. Fölbecsülhetetlen je­lentőségű, hogy hazánk a vi­lág legdinamikusabban és terv­szerűen fejlődő gazdasági kö­zösségének, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának tagja. Az ebből származó elő­nyök különösen meggyőzőek most, amikor a tőkés világ sú­lyos politikai és gazdasági vál­ságot él át.- A KGST negyedszázados munkáját pártunk XI. kongresz- szusa is nagyra értékelte. A kongresszusi határozatok szel­lemében hazánk továbbra is te­vékenyen közreműködik a szo­cialista integráció kibontakoz­tatásában, a KGST komplex programja következetes végre­hajtásában. Ez az egytüttmű- ködés népgazdaságunk egyik szilárd bázisa. Enélkül nem ér­hettük volna el azokat a kima­gasló eredményeket, amelyek­ről a kiállítás is tanúskodik.- Ez a kiállítás is bizonyítja, hogy a szovjet népnek a ha­zánk függetlenségéért és sza­badságáért hozott nagy áldo­zata nem volt hiábavaló. A ma­gyar nép a párt vezetésével jól alkalmazta a marxizmus—leni- nizmus elveit á sajátos magyar viszonyokra, felhasználta az idősebb testvér, a ma már kommunizmust építő szovjet nép alkotó munkájának gaz­dag tapasztalatait. — E gondolatok jegyében megnyitom a Magyar Népköz- társaság 30 éves fejlődésének, a magyar munkásosztály, a parasztság és az értelmiség szocializmust építő munkájá­nak hű képét adó kiállítást. Alekszej Keszigin beszéde Az önök személyében, drága magyar barátaink, szívélyesen üdvözöljük a magyar népet, a Magyar Szocialista Munkáspár­tot és annak Központi Bizottsá­gát, élén Kádár János elvtárs­sal, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát és Miniszterta­nácsát. Elismerésünket fejezzük ki mindazoknak, akik munkáju­kat, tudásukat, szeretetüket és tehetségüket adták e nagyszerű jubileumi kiállítás megalkotá­sához. Harminc évvel ezelőtt, 1945 feledhetetlen tavaszi napjaiban döntő fordulat ment végbe a magyar nép történelmi sorsá­ban. Az a tény, hogy a szovjet hadsereg felszabadította az or­szágot a fasiszta iga alól, nagyszerű, izgalmas kezdete lett annak a dicsőséges har­minc esztendőnek, amelyet most büszkén ünnepel a magyar nép és a magyar nép valamennyi barátja. A felszabadulás az élet és a haladás győzelmét jelen­tette a fasizmus és a reakció erői felett, a józan ész és a hu­manizmus diadalát azok eszte- tensége és embertelensége fe­lett, akik a magyar népet más népekkel együtt a véres hábo­rúba sodorták. 1945 tavasza Magyarország valódi nemzeti újjászületésének kezdetévé vált, a szocialista épí­tés útján való előrehaladásá'- nak, felvirágzásának előhírnöke lett. Azóta a népi Magyaror­szág a kommunisták vezetésé­vel, szoros együttműködésben és szövetségben a Szovjetunió­val- és más szocialista orszá­gokkal, szüntelenül növelte ere­jét és egyre szilárdabbá tette elidegeníthetetlen jogát arra, hogy a dolgozók szuverén ál­lama, a hatalmas szocialista közösség részvevője legyen. A mi ünnepünk is Ezért a mostani jubileum össznépi és internacionalista ünneppé lett. A szovjet nép osztja a magyar nép örömét ezen az ünnepen, a testvéri büszkeség érzését táplálja azoknak a nagyszerű sikereknek és eredményeknek a láttán, amelyeket oly ragyogóan mu­tatnak be ezen a kiállításon. Magyarország felszabadulása harmincadik évfordulójának ün­neplése időben nem sokkal kö­veti a Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusát. A magyar kommunisták legmaga­sabb fóruma kiemelkedő ese­ménnyé vált a párt és az or­szág életében. A kongresszus elfogadta a fejlett szocializmus Magyarországon való felépíté­sének 15—20 évre szóló prog­ramját, amely egyben a kom­ke, Benjamin H. Sheares, a Szingapúri Köztársaság elnöke, Mohammed Sziad Barre ve­zérőrnagy, a Szomáli Demok­ratikus Köztársaság legfelsőbb forradalmi tanácsának elnöke, Nimeri, Szudán elnöke, Ha­bib Burgiba, a Tunéziai Köz­társaság elnöke és Hédi Nuira miniszterelnök, Bhumibol, Thai­föld királya, Idi Amin tábornok, az UgandaI Köztársaság elnö­ke, Juan Maria Bordaberry, Uruguay Keleti Köztársaság el­nöke, Carlos Andrés Pérez, a Venezuelai Köztársaság elnöke. Sok ország külügyminisztere Púja Frigyes külügyminiszterhez intézett üdvözlő táviratot és sok külföldi közéleti személyiség­től, intézménytől, szervezettől is érkezett jókívánság magyar szervekhez nemzeti ünnepünk alkalmából. munizmus útján való további előrehaladás programja is. A kongresszus teljes erővel alá­húzta, hogy a párt és a nép előtt álló feladatok sike/es megoldásának legfontosabb feltétele a munkásosztály és marxista—leninista élcsapata vezető szerepének következetes érvényesítése. Testvéri szövetségben A szovjet emberek mély el­ismeréssel fogadták azt a nagy­szerű értékelést, amelyet a szovjet—magyar barátság és sokoldalú együttműködés ka­pott a kongresszuson. Kommu­nista pártunk és a szovjet kor­mány a továbbiakban is meg­tesz mindent annak érdekében, hogy a szocialista Magyaror­szággal való testvéri szövetség és internacionalista összefor- rottság tovább szilárduljon és újabb gyümölcsöket hozzon. „Az együttműködés minden újabb esztendeje — mondotta az MSZMP XI. kongresszusán L. I. Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára, — valamennyiünket erősebbé tesz politikailag, gazdagabbá szellemileg, megsokszorozza or­szágaink gazdasági potenciál­ját, elősegíti népeink életének további javítását.” Magyarország történetében még soha nem volt ehhez ha­sonló időszak az általános fel­virágzásban, a nép összes al­kotó erőinek sokasodásában. A kizsákmányoló osztályok nem akartak, s nem is voltak képe­sek akárcsak egy részecskéjét megtenni annak, amit a dolgo­zók hatalma tett a kommunista párt vezetésével. A háború előtt Magyarország ki volt téve a kapitalista világ- gazdaság minden konjunkturá­lis ingadozásának. Ismeretes, hogy milyen pusztító hatással volt Magyarországra a huszas évek végének, a harmincas évek elejének gazdasági világ­válsága, amikor a munkanélkü­liek száma az országban meg­közelítette az egymilliót. Ma a kapitalista világban is­mét komoly válságjelenségek tapasztalhatók. A kapitalista gazdaságot betegség tartja láz­ban és — mint mindig — a burzsoá világ törvényei szerint az erős elnyomja a gyengét, az uralkodó osztályok áthárítják a válság terhét a dolgozók vál­lára. Ennek alapján különösen pon­tosan rajzolódik ki a szocialista termelési mód előnye. A szo­cialista közösség országainak gazdaságát a stabilitás és a magabiztos növekedés jellemzi. Természetesen a kapitalista pia­ci konjunktúra hallat magáról a mi külkereskedelmi szféránkon keresztül is, de képtelen a leg­csekélyebb hatást gyakorolni országaink népgazdaságának általános helyzetére, mert mi a szocialista gazdaság törvényei szerint fejlődünk és nevezetesen ez a tényező képezi állandó előrehaladásunk alapját. A KGST-tagországok szocia­lista gazdasági integrációja 1971. évi komplex programjá­nak megvalósítása hatalmas eszköz valamennyi testvéri or­szág társadalmi termelése haté­konyságának növelésére, a tu­dományos-műszaki haladás meggyorsítására, gazdasági fej­lettségi szintjük további köze­lítésére. Bővülnek és szilárdulnak a szovjet-magyar gazdasági és tudományos-műszaki kapcsola­tok. Országaink között egész sor fontos megállapodás jött létre: a gépkocsigyártásban va­ló kooperációról, a traktorok, hajók, Diesel-vonatok, autóbu­szok, műszerek és egyes mező- gazdasági gépek termelésének szakosításáról. Közösen valósít­juk meg az „olefin-programot", mellyel összhangban a Szovjet­unióban és Magyarországon ha­talmas olajvegyészeti kapacitá­sok jönnek létre, melyek egy­azon komplexum láncszemeit alkotják. Nemrégiben, az MSZMP XI. kongresszusának megnyitása előtt, a határidőt megelőzve befejeződött annak az új gáz­vezetéknek az építése, az épít­kezés első része, amely földgázt szállít a Szovjetunióból Magyar- országra, a vegyipar és az ener­getika szükségleteinek kielégí­tésére. Országaink soronkövet- kező ötéves terveik összehan­golásakor megkülönböztetett je­lentőséget tulajdonítanak a nyersanyag-tartalékok, a fűtő­anyag- és energetikai források közös kiaknázásának, valamint a gépgyártás legfontosabb ága­zataiban való kooperációnak, mely területén még jelentős tar­talékaink vannak. Magyarország harmincéves szocialista fejlődésének ered­ményeivel ismerkedve ezen a kiállításon minden szovjet em­ber különösen mélyen átérzi ba­rátságunk, Magyarországgal va­ló együttműködésünk óriási je­lentőségét, mert az elmúlt 30 év a közös harc és munka, a magyar és a szovjet dolgozók­nak az új élet építésében való közös forradalmi alkotómunká­ja időszaka volt. Kádár János elvtárs adott hangot egyik beszédében az alábbi gondolatnak: „Elkép­zelhetetlen a magyar nép be­csületes szolgálata, érdekeinek képviselete anélkül, hogy ne tá­mogassuk szilárdan, és ne fej­lesszük szüntelenül testvéri barátságunkat és együtt­működésünket a Szovjet­unióval.” Számunkra kedve­sek ezek a szavak, az elismerés érzését váltják ki bennünk, s a szovjet nép, pártunk, mely min­dig is barátsággal válaszolt a barátságra, igaz barátokat lát a magyar kommunistákban, a magyar dolgozókban, kikhez céljaink egysége, eszméink kö­zössége köt bennünket. Örök barátság Biztosítjuk önöket, kedves ma­gyar barátaink, hogy pártunk, a szovjet nép továbbra is szi­lárdítani fogja a megbonthatat­lan szovjet—magyar barátságot és a népeink közötti testvéri együttműködést. Engedjék meg, kedves elvtár­sak, hogy újabb nagy sikereket kívánjak Magyarország vala­mennyi dolgozójának a szocia­lizmus építésében, haladást és felvirágzást kívánjak az egész magyar népnek. Teljes sikert kívánunk a ma­gyar jubileumi kiállításnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom