Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)

1975-04-08 / 95. szám

e Dunántúlt napló 1975. április 8., kedd Pipes síé semmiféle „új" adóról Hit adóznak a háztáji gazdaságok? A cél változatlan: a tenyésztői kedv fenntartása, minél több állat a háztájiban Képernyő előtt • • Ünnepi műsorok Élő közvetítés az ünnepi ese­ményekről, filmek gyermekek­nek és felnőtteknek, kívánság- műsor, jó ripo'rtok és sok sport — így foglalhatjuk össze felso­rolással az ünnepi programot. Ilyenkor természetesen keve­sebb a rétegműsor, a sok ré­szes sorozatok azonban most sem szakadnak meg, inkább jelzik a folyamatosságot. Az április 4-i díszszemle és felvonulás közvetítése jól sike­rült. Akik részt vettek már olyan eseményben, amelyet a televí­zió is közvetített, jól tudják, hogy megfelelő kamerabeállí­tásokkal, ügyes operatőri mun­kával és felkészült riporterek­kel szinte érzékletesebb a kép, mint a valóságban, egy em­ber szemszögéből. Pontosab­ban: noha a valóságos jelen­létet pótolni nem lehet, kép­ben többet tud mutatni a té­vé, mint amennyit egy ember láthat a helyszínen. Ebből a szempontból, a televízió lehe­tőségeinek jó kihasználásáért dicsérhetjük tehát a közvetítést. A filmek közül emeljük ki a 4-én közvetített, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szép élményt nyújtó, sajátos művé­szi felfogású János vitézi és a szombati Chaplin-filmet, A dik­tátort. Mindkettő alkalomhoz il­lő, jó választás volt. Az ünnepi főműsorok közül hasonlókép­pen jól sikerült az Alekszand- rov együttes budapesti produk­ciójának közvetítése és az igé­nyes, változatos, riportokkal tarkított dabasi kívánságműsor. A tévéjátékok közül a csü­törtöki Karinthy Ferenc mű, a Gellérthegyi álmok a sikerül­tebb, kevésbé éreztük meggyő­zőnek a vasárnapi zenés víg­játékot, a Fáy András munká­ja alapján készült A külföldiek c. produkciót. Ennek moderni­zálása felemásra sikeredett. Helyenként unalmas, vontatott maradt, másutt erőitetten szel- lemeskedett. A tarka nyelvi „anyagban”, avult szituációk­ban az egyébként jeles szerep­lők is idegenül mozogtak. Vasárnapra maradt a Költő lelel c. versműsor sorozat zá­róműsora. Korábbi részletei kapcsán néhányszor már fog­lalkoztunk vele. Mindenekelőtt emeljük ki az igényes válogatást, amelybe a tévéseken kívül be­vonták Fodor Andrást, Kormos Istvánt és Pomogáts Bélát is. Az elismerés mellett azonban említsük meg fenntartásunkat is: ez a válogatós is mutatott némi leszűkítettséget, szűkkeb- lűséget. Nem igaz, hogy a hosszú sorozatban ne kaphatott volna helyet több vidéken élő költő, például Csorba Győző és Pákolitz István néhány verse is. A sorozat zenei tételekre emlékeztető felépítésével nem vitatkozunk. Elég laza és rugal­mas forma ez, elfogadható ke­ret, noha nem szükségszerű, s mindig érezhettük: lehetne más­képpen is rendezni az anya­got. A versek bemutatásáról több­ször elmondtuk már: erénye, hogy a különböző előadói stí­lusokat igyekszik közelíteni egy­máshoz és a lehetségesig, mér­sékelni.a modorosságokat. Szép­séghibája, hogy még ebben a műsorban is előfordultak szö- veghibók, amelyeket a rendező nem „vágott ki”, s nem vett fel újra, s ezen a ponton bi­zony „kegyetlenebb” szigorú­ságra lett volna szükség. A vasárnapi záróadós némi, kissé merev ünnepi külsőségek közepette került bemutatásra. Volt külön házigazda, műsor­közlő és több volt a zene. Ez­úttal pontosabb, majdnem hi­bátlan volt a szöveg, de modo­rosságok most is előfordultok. Végül is jelentős, szép vállal­kozástól búcsúztunk. Szederkényi Ervin Tavaly egyes vidékeken rém­hírek terjengtek, miszerint, akik­nek sok állatuk van, azokat ezentúl erőteljesen megadóz­tatják. Ezek a híresztelések is közrejátszottak abban, hogy a kisüzemekben alábbhagyott a tenyésztői kedv, csökkent a ser­tésállomány. Mi az igazság? Milyen és mennyi adót kell fi­zetni a háztáji gazdaság után? A minisztérium vizsgálata Sajnálatos tény, az ország háztáji és egyéb kisegítő gaz­daságaiban az utóbbi egy év alatt csaknem 20 (!) százalék­kal csökkent a kocaállomány. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium vizsgálatot indított, majd megfelelő intéz­kedéseket hozott. A vizsgálat szerint a tenyésztői kedv visz-, szaesésének számos oka van, így a takarmányellátás nehéz­ségei, az urbanizációs hatás (a megváltozó életmód), s végül az adózási jogszabályok he­lyenkénti nem egységes értel­mezése, az ebből és a nem megfelelő tájékoztatásból adó­dó megalapozatlan híresztelé­sek. A sertésállomány növelésére tett intézkedések között a már meghirdetett vemhes kocasüldő kihelyezési akciót és az átlag­súlyok növelésére tett intézke­dést említhetjük. Ez utóbbi ér­telmében május. 1-től ,d felvá­sárlási felső súlyhatárt 5 kilo­grammal — 115-re, szeptem­ber 1-től pedig az alsó súly­határt 5 kilogrammal — 95 ki­logrammra emelik fel. Milyen adókötelezettségeik vannak a háztáji és a kisegítő gazdaságoknak? A Pénzügymi­nisztérium tájékoztatója ezt rö­viden a következőkben hatá­rozza meg. 1. A mezőgazdasági tevé­kenységből származó jövedelem után a termelőszövetkezeti ta­gok, az egyszerűbb mezőgazda- sági szövetkezetek és társulá­sok tagjai, az illetményföldet használó alkalmazottak és az egyéb egyéni földhasználók a mezőgazdasági lakosság jöve­delemadóját fizetik. 2. Azok a mezőgazdasági jel­legű tevékenységet folytató személyek, akik földterület hasz­nálata nélkül, vagy a saját használatban lévő földterület terményeiből el nem látható mértékben foglalkoznak üzlet­szerű állattartással (állathizla­lással, keltetéssel), valamint, akik üvegházi, melegágyi ker­A magyar sajtótörténet neves tudósa, Dezsényi Bé­la mondotta, hogy a világ dolgai közül az újság hal meg a legfiatalabb korában, s azután, az évek és évtize­dek múlásával ismét feltá­mad. Az 1947-es választási hadjárat sajtója is két dol­got bizonyít: hogy mennyire lényeges eszköze a sajtó a közélet aktuális irányítá­sának, és hogy mennyire fontos dokumentuma a poli­tikai fejlődésnek. Mondhat­ni, a legfontosabb, a mo­dem történelemirás legbő­vebben buzgó forrása. Magyarországon a második világháború éveiben, az antifa­siszta harcban, de különösen a felszabadulás után, a demokra­tikus és szocialista feladatok egybefonódtak. Kereken négy esztendőt foglal magába fel- szabadulás utáni történelmünk­nek az a szakasza, amelyet a koalíciós időknek szoktunk ne­vezni. Négy párt: a Kommunis­ta Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt alkot­tészetből, faiskolából, szabad­földi virágkertészetből szerez­nek jövedelmet, általános jöve­delemadót kötelesek fizetni. Általános jövedelemadót fi­zetnek tehát a fentebb, a 2. pontban felsorolt mezőgazdasá­gi jellegű tevékenységet folyta­tó személyek. Az ilyen jellegű üzletszerű állattartás után adó­kötelezettség akkor áll fenn, ha a bevételből a kiadások levo­nása után jelentkező jövede­lem évi 15 ezer forintnál na­gyobb. Az országos adatok sze­rint az ilyen címen adózók szá­ma a múlt évben még az 500 főt sem érte el! A jogszabály, összhangban a termelési érdekekkel, itt is mesz- szemenően figyelembe veszi a szocialista szektorba tartozók tevékenységét. Milyen adót fizetnek a ház­táji és a kisegítő gazdaságok? Mint említettük, a mezőgazda- sági lakosság jövedelemadóját. Ezen belül is kétféle adónem létezik: az átlagjövedelem utá­ni és a tisztajövedelem alap­ján kivetett adó. Mi az egyik, s mi a másik? 1. A mezőgazdasági lakos­ság jövedelemadójának alap­ja a földhasználatból a föld­terület nagysága, művelési ága és minősége alapján elérhető átlagjövedelem. Mellesleg, az átlagjövedelem alapul vételé­vel fizeti a jövedelemadót o földhasználó mezőgazdasági la­kosság több mint 99 százalé­ka. 2. Az átlagosnál nagyobb — évi 50 ezer forint — jövedel­met elérő földhasználóknak vi­szont a tisztajövedelmüket ala­pul véve is adózniuk kell. Lássuk külön-külön, részlete­sen Is a kétféle adót. A 99 százalék adója Az átlagjövedelem szerint fi­zetett évi adót a kormány ál­tal meghc - '•ozott tételekkel — esetleg a felső határ fölött 30 százalékkal magasabb mérték­ben — állapíthatják meg a ta a koalíciót. Ezek a pártok a Nemzeti Függetlenségi Front programja alapján álltak. Azzal mindegyik tisztában volt, hogy hazánkban más rendnek kell ki­épülnie, mint amilyen a régi volt. Nézeteik, törekvéseik azon­ban lényegesen különböztek egymástól. Érnek következtében a koalíció születésének pillana­tától a pártok versengésének, sokszor éles harcának jegyében zajlott a magyar politikai élet. Ugyanakkor, mind a Szociálde­mokrata Pártban, mind a polgá­ri pártokban éles harc folyt a jobb- és baloldali erők között is. A Kommunista Párt a koalí­ción belül a baloldali erőkkel általában szót értett. Ez első­sorban abban jutott kifejezésre, hogy sikerült létrehozni a de­mokratikus balszárny szoros szö­vetségét. A Baloldali Blokk né­ven ismert szövetség a két mun­káspártból, a Nemzeti Paraszt­pártból és a Szakszervezeti Ta­nácsból alakult 1946 márciusá­ban. SzereDÜk volt a szövetség létrehozásában a Kisgazdapárt olyan vezetőinek is, akikhez a kommunistákat régi fegyverba­rátság fűzte. A Baloldali Blokk pártjai és a Kisgazdapárt baloldali, de­mokratikus szárnyának képvise­tanácsok. Az adó megyénként, illetve községenként különböző, aszerint, hogy a megyei taná­csok végrehajtó bizottságai a gazdasági adottságokra figye­lemmel, milyen tételt tartanak indokoltnak. Mennyi ez az adó? Az országos átlag egy kataszt- rális hold földterületre vetítve a háztáji gazdaságoknál 475 forint, az egyéb földhasználók­nál pedig 607 forint. Amint láthatjuk, a tételes adózás kü­lönbséget tesz a háztáji gazda­ságok és az egyéb gazdasá­gok adóterhelése között. A magas jövedelműek Az átlagjövedelem alapján adózókat nem terheli külön adófizetési kötelezettség az állattartás jövedelme után. Ki­vétel a lótartás. A termelési érdekeket az adófizetők e ré­tegénél különféle adókedvez­mények útján veszik figyelem­be. így például az új telepíté­sű szőlő 4, a gyümölcsös pe­dig 2—10 évig adómentes. A tisztajövedelmük alapján adóznak azok a paraszti gaz­daságok, amelyek az átlagos­nál lényegesen magasabb — évi 50 ezer forintot elérő — jövedelemre tesznek szert. Meg­nyugtatásul rögtön előre bo­csátjuk, ilyen adót tavaly Ba­ranyában egyetlen egy háztá/i gazdálkodóra sem vetettek ki, s a Megyei Tanács pénzügyi osztályának megítélése szerint is csak körülbelül 100 olyan szövetkezeti gazda (természete­sen nemcsak állattartó, de pél­dául bortermelő, borsózó, ba­romfikeltető, facsemete-, szőlő- oltvány-termeiztő, stb.) van a megyében, akiknek az átlagos­nál lényegesen magasabb tisz­tajövedelmük után is kellene — immár kell is — adózniuk. Ebből származtak aztán a félreértések, hogy valamiféle „új” adórendelet van készülő­ben, vagy már el is készült, s úgymond ütött a végórájuk, akiknek sok állatuk van. Ám itt szó sincs semmiféle új rende­lői - köztük Dobi István, Danes József, Rácz Lajos, Katona Jenő, Ortutay Gyula, Gulácsy György — a parlamentben nyomást tud­tak gyakorolni a Kisgazdapárt reakciós vezetőire, akik az 1945- ös választásokon elért 57 száza­lékos szavazatarányuk birtoká­ban útjában álltak a demokra­tikus fejlődésnek. Ha a parla­menten belül akadályozták a fejlődést, sőt retrográd lépése­ket támogattak, akkor a kom­munisták a tömegekhez fordul­tak. * A Szabad Nép a választási számadás idején szinte minden jelentősebb cikkében méltatja a koalíció pártjainak — elsősor­ban a Szociáldemokrata Párt­nak - történelmi érdemeit. Egy héttel a választások előtt — ami­kor a Szociáldemokrata Párt jobboldali köreiben lábrakap a kommunisták és a Szovjetunió elleni rágalomhadjárat — a Sza­bad Nép tárgyilagos hangon szól a két párt közös harcairól, de rávilágít az ellentétek okaira is. „ ... Soha nem fogjuk el­felejteni - összegezi véleményét a vezércikk szerzője -, hogy o legsúlyosabb pillanatokban a szociáldemokrata vezetés alatt álló szakszervezetekben és párt­letről! Az alaprendelet — amelyben az átlagosnál lénye­gesen magasabb tisztajövede­lemmel rendelkező paraszti gazdaságok megadóztatása is benne foglaltatik — még 1967- ben látott napvilágot. Arról van szó, hogy ezt a rendeletet most — 1974-től érvényesíteni is kí­vánják. Miért éppen most? Nos, annak idején nem volt időszerű, akkoriban még nem voltak ilyen magas jövedelmek az állattartó háztáji gazdasá­gokban, mint most. Azóta vi­szont többször is emelkedtek a felvásárlási árak, s ma már nem ritka, amikor egyesek a háztájiból leadnak évente akár száz disznót is, vagy 6—8 hízó­marhát, esetleg ezerszámra drága szőlővesszőt. Ebben az esetben — bevételeikből le­vonva a költségeket — már elérik, sőt, jóval túl is halad­hatják az évi 50 ezer forintos tisztajövedelmet, amiért vi­szont az 1967-es rendelet ér­telmében természetesen adóz­niuk kell. Hem zaklatás A Pénzügyminisztérium tájé­koztatóját idézzük: Az átlagos­nál magasabb jövedelműek adófizetési kötelezettsége 50 ezer forintnál kezdődik. Ez tisztajövedelem, ami a terme­lés érdekében a ráfordítások után értendő. A rendelet ugyanis 40 százalékos költség elszámolhatóságát mindenki számára biztosítja, ennél ma­gasabb költség pedig az érin­tett termelők külön igazolásá­ra vehető figyelembe. Az 1975. évi adó megállapításához — folytatódik a Pénzügyminiszté­rium tájékoztatója — figyelem­be véve, hogy az állattartásnál a költségtényezők rendkívül dif­ferenciáltan jelentkeznek, a ta­nácsi szakigazgatási szervek olyan iránymutatást kaptak, hogy az állattartás esetében 40 százalékot meghaladó kiadást külön igazolás nélkül is elfo­gadhassanak, mégpedig a me­gyei tanács vb. mezőgazdasá­gi osztálya, illetve az általa ki­szervezetekben, a szocialista if­júsági mozgalom vezetésén ke­resztül, sőt a Népszava hasáb­jain is szólhattunk mi, kommu­nisták, népünkhöz. Ha volt va­lami eredménye harcunknak, ha hangunk messzebb hallatszott a földalatti agitáció és illegális röpiratok hatókörén, akkor ezt a két munkáspárt egyre szoro­sabb együttműködésének kö­szönhettük. Ugyanakkor azt is meg kell mondanunk: ha volt ingadozás, megtorpanás, sőt kapitulációig menő meghátrálás a múltban a demokratikus erők frontján: az olyan vezetőknek volt köszönhető, mint Nagyatá­di, Peyer és Eckhardt . . ." Amikor a Szabad Nép szer­kesztősége tudomást szerzett ar­ról, hogy a koalíciós pártok ve­zetői a választási szövetségre nézve kedvezően nyilatkoztak valamely kérdésről, nyomban reagáltak rá. Dobi István, a Kis­gazdapárt vezére 1947. augusz­tus 4-én, Csurgón választási be­szédében a többi között kijelen­tette: „A magántulajdont, a val­lást, a családot és a polgári életformát nem fenyegeti ve­szély!” Másnap a Szabad Nép külön cikkben, örömmel üdvö­zölte, hogy a Kisgazdapárt ve­zetője „nem akar kommunista- ellenesség olcsó jelszavainak megnyérgelésével kétes sikere­ket szerezni". Ez fontos volt, hiszen számos választási gyűlé­sen a jobboldali kisgazdák is szóhoz jutottak, hangoztatván, hogy a kommunisták a magán- tulajdon, a család és a vallás ellenségei. Kőszegi Frigyes (Folytatjuk) jelölt szerv — az Állattenyész­tési Felügyelőség — szakvéle­ménye alapján. A tisztajövede­lem megállapításánál termé­szetesen az állattartásból, a szőlő- és egyéb növénytermesz­tésből származó jövedelmeket együttesen kell figyelembe ven­ni. Itt is vannak kedvezmények, segítő családtagonként, s a gazdaságban közreműködő fe­leség és gyermekek után 10— 10 ezer forinttal csökken az adóalap. Hogyan megy mindez a gya­korlatban? A Megyei Tanács pénzügyi osztályának tájékoz­tatása szerint azok a gazdák, akiknek a háztáji állattartás­ból származó évi összes bevé­telük (úgynevezett nyersbevé­telük) eléri a 120 ezer forintot (egyéb háztáji tevékenység ese­tén az évi 80 ezer forintot), adóbevallást kell adniuk, amely­ben feltüntetik bevételeiket és kiadásaikat. A bevételek 40 százaléka minden további nél­kül költségként elszámolható, úgyszintén a kedvezmények, a 40 százaléknál magasabb költ­ség elszámolásához viszont már az Állattenyésztési Fel­ügyelőség szakvéleményét kell kérni. A költségekbe egyéb­ként, ha igazolni tudják, min­denféle kiadás beszámít, még az ól felújításának költsége, de még a biztosítási díj is. Mind ezeknek persze a községi adó- ügyisek a helyszínen utána­néznek, ellenőrzik az adóbe­vallás adatainak valódiságát, majd mielőtt kivetnék az adót, kikérik a helyi pártszervek, a termelőszövetkezet vezetőségé­nek véleményét és azok egyet­értésével döntenek. De a köz­ségi adóügyisek — miután nem mindenki készíti el az adóbe­vallást — úgy is utánanéznek a dolognak, hogy kigyűjtik azok­nak a névsorát, akik az adott évben nagyobb mennyiségben adtak át hízóállatot a terme­lőszövetkezetnek, vagy az ál­latforgalminak. De ne gondol­junk valamiféle nyomozgatásra, zaklatásra. Kifejezetten káros és nagyon helytelen lenne, ha az adóügyisek zaklatnák az állattartókat. Hány forint az adó? Aki háztáji gazdaságban el­éri az évi 50 ezer forint tiszta­jövedelmet, 7500 forint adót köteles fizetni. Ez alaptétel. Öt­venezer forint fölött sávok van­nak, az adót különböző száza­lék-kulcsok alapján számítják. 50—70 ezer forint között 20 százalék az adó, 70—100 ezer forint között 24, 100—150 ezer forint között 30 százalék, 150 ezer forint felett 48 százalék. Mindezt halmozottan számítják. Ha például valaki egy évben mondjuk 140 ezer forintnyi tisz­tajövedelmet ér el, akkor az 50 ezer forint eléréséért egyszer fizet 7500 forintot, az 50-—70 ezer forint közötti részért 4000 forintot, a 70—100 ezer közöt­tiért 7200 forintot és a 100 ezer fölötti 40 ezer forint után 12 ezer forintot (30 százalék), összesen tehát 30 700 forintot. Más kérdés, ekkora jövede­lemre vajon hányán teszhek szert? — 1974-ben országosan csak mindössze 2000 nagyjö­vedelmű földhasználó fizetett tisz­tajövedelme alapján adót. Ki­lencven százalékuk a szőlő-, illetve a bor és a gyümölcs- termesztésből származó jöve­delem alapul vételével került e kategóriába, tehát csak kis ré­szük állattartó. Ebből is láthat­juk, az 1967-ben napvilágot lá­tott rendelet — amelyet akik­nél szükséges, most érvényesí­teni kívánnak — nem az állat­tartást akarja korlátozni, ha­nem csupán a nagyon magas jövedelmeket adóztatni. A cél változatlanul a tenyész­tői kedv fenntartása, sőt, ser­kentése. Minél több állatot a háztájiban! Miklósvóri Zoltán Az 1947-es választások és a korabeli sajtóharc Történelmi visszapillantás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom